Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-23 / 240. (393.) szám

Az aacheni veszély (fj.) Prága, október 22. Helfferich, a német birodalom egyik leg­kiválóbb közgazda-politikusa, e napokban a londoni Morning Post munkatársa előtt úgy nyilatkozott, hogy Németországban meg­szűnt a központi hatalom. Ugyanabban az időben a szélső jobboldali és a szélső balol­dali sajtó egyértelműen azt irta, hogy a bi­rodalom egységét a legnagyobb veszély fenyegeti, sőt az azóta újból betiltott Rote Faluié, a kommunisták szócsöve egyenesen azt hangoztatta, hogy a kormány képtelen a birodalom bomlásának megakadályozására, úgy, hogy föltartóztathatatlanul közeledik a döntés órája. Mindezeket a megnyilatkozásokat sokan csak a radikális pártok túlzásainak tekintet­ték, amelyeknek egyedüli célja az, hogy han­gulatot keltsenek akár a fekete-fehér-vörös, akár a vörös diktatúra mellett. A mi fölfogá­sunk szerint azonban az egymás liegyén- hátán tornyosodó német eseményeket még akkor sem lehet ilyen egyszerű kézlegyintés­sel elintézni. A központi hatalom gyöngesé- g&t már eléggé kimutatta az az egy igen jel­lemző tünet, hogy Wolff, Stinnes és a többi nagyiparos, ha nem is a kancellár megkerülé­sével, de tőle egészen függetlenül tárgyalha­tott a franciákkal olyan kérdésekről, ame­lyek az ő magánérdekeiket is súlyosan érin­tik ugy^rm.de amelyek annyira összefüggnek- a birodalom általános politikai helyzetével, hogy egy erős kancellár, például Bismarck, semmiesetre sem tűrte volna meg e magán­jellegű tárgyalások megindítását. De nem­csak a nyugati acél- és szénfejedelmek, ha­nem az egyes szövetséges államok is any- nyira meggyöngitették a birodalmi kormány helyzetét, hogy ma már szinte a kezünkkel ki tudjuk tapogatni a kialakulásra törekvő uj államiságok határait. A konzervatív Bajoror­szág az egyik oldalon, a bolsevista Szászor­szág és Türingia a másik oldalon, külön ak­cióikkal újból és újból kiszélesítik a biroda­lom és országainak ellentétét, úgy, hogy ma Németország közélete hangos a területi és gazdasági hatalmasságoknak a központi kor­mány ellen intézett támadásainak visszhang­jától. . /' Ilyen körülmények között nem ér ben­nünket váraialnul a rajnai szeparatistáknak tegnapi lépése, akik hosszú előkészületek után Aachenben, a hajdani szent német—ró­mai birodalom koronázó fővárosában kikiál­tották a rajnai köztársaságot. A birodalom egysége ellen intézett első komoly támadás­nak szükségképpen nyugat felől kellett jön­nie. A francia és belga megszálló csapatok védelme alatt nyugodtan szervezkedhettek a Dortenok. Smeetsek és Matthesok, Poincaré ugyan Angliára való tekintettel gondosan ügyelt arra, hogy a szeparatistáknak nyújtott támogatását elleplezze, de ugyan ki hitte el komolyan a francia dementiket? Szinte tör­ténelmi kényszerűség, hogy Poincaré ugyan­azokat az eszközöket alkalmazza, amelyeket XIV. Lajos és Bonaparte Napóleon használt föl a nagyobb egységre törekvő német csá­szárság szétzüllesztésére. Kárörvendő, mo­sollyal szemléli azért, ha Bajorország és Szászország, amelyek valamikor az ő nagy elődeinek is oly értékes szolgálatokat tettek, meglazítják a kötelékpket, amelyekkel a wei- mari alkotmány a birodalomhoz fiizte őket. Ott pedig, ahová elérnek kezei, a Rajna partján mindenki számíthat az ő támogatá­sára, aki ezt a gazdag ipari vidéket hajlandó elszakítani Berlintől. Hívják bár ezt az egyént Wolínak, Dortennek. Smeetsnek, Matthesnek, vagy Deckersnek, Poincaré Raymond párt­fogására bizton számíthat. A belgák máris a „semlegességüket” deklarálták, ami azt je­lenti, hogy a szeparatista mozgalom sikerét megakadályozni nem fogiák. A Qital d‘Orsay pedig már eleve is hozzájárult ehhez az át­látszó formulához arra az esetre, ha a moz­galom átterjed a franciák kezében lévő meg­szállási zónára. E pillanatban még nem tudjuk, hogy Deckersnek, az aacheni kereskedőnek puccsa hová vezet. Helyi akció marad-e, amilyennek a berlini félhivatalos Wolff-iigynökség mondja, vagy pedig átterjed-e a rajnai • vi­déknek és a Ruhrterületnek egészére, hogy ott pufferállamot létesítsen — á la Jerome Bonaparte — Franciaország és Németország között. Annyi azonban már ma is bizonyos, hogy Németország olyan események előtt áll, amelyek könnyen s zétm á 1 asz thai j ák Bismarck büszke alkotását, ha a felelős té­nyezők ereje, akarata, tudása, vagy idegei fölmondják a szolgálatot. hí ausztriai filasiiás®ü creiitcufci A keresztény szocialisták térhódításai — A nagynémetek veszítettek Bécs, október 22. A bécsi nemzeti tanácsi és községi vá­lasztások általában nyugodtan folytak le, csak Brigittenauiban volt összeütközés a keresztényszociálisok és szociáldemokraták között, mely alkalommal három keresztény- szociális megsebesült. A kereszíényszociáli- sok és a szociáldemokraták előretörése a nagynémetek rovására az eddigi eredmé­nyek alapján kétségtelen. A nagynémetek vezetői közül sem Dinghoffer, sem Frank, sem Sles sin, sem Ursin nem jutottak mandá­tumhoz az első szkrntiniurnbau. Mivel a nagynémetek főfészkélben, a baden-vössiaui választókerületben Schiirf nagynéniét keres­kedelemügyi miniszter valószínűen mandá­tumhoz jut, megvan a lehetősége annak, hogy a nagynémetek a második szkrutinium- ban ujál b mandátumot szereznek, Bécs, október 22. Az eddig beérkezett jelentések szerint a nemzeti tanácsba 76 keresztényszocialista, 58 szociáldemokrata és 8 nagynéniéi képvi­selőt választottak meg. A stájerországi, ka- rinthiai és burgenlandi 24 mandátum sorsá­ról még nem érkezett jelentés. A polgári és a szociáldemokrata pártok erőviszonya tehát lényegében nem változott. A kercsztónyszoeiialisták továbbra is a leg­erősebb parlamenti párt maradnak. Seypel kancellár neve és a szanálás müve igen sok hívet szerzett a keresztényszociálist>a párt­nak. Becsben és Ausztria keleti részeiben a szociáldemokrata, a nyugati alpesi orszá­gokban pedig a keresztényszocialista párt túlsúlya állapítható meg. A nagynémetek rendkívül meggyengültén kerültek ki a vá­lasztási küzdelemből. Részletes eredmények Bécsiben Bécs, október 22. A bécsi nemzeti taná­csi választások mérlege ,a következő: I. ke­rület: 2 szociáldemokrata, 3 keresztényszo- ciális (eddig 3 kér. szoc., 2 szoc.-dem, 1 nagynémet, 1 polgári dem.). II- kerület: 1 szoc. derti., 2 kér. szoc. (eddig 2 szoc. dem., 2 kér. szoc-, 1 nagyn.) Frank dr. helyettes kancellár megbukott. III. kerület: 2 szoc. dem., 2 kér. szoc. (eddig 3 szoc. dem., 2 kér. szoc-, 1 nagyn.) IV. kerület: 5 szoc. dem., 2 kér. szoc. (eddig 6 szoc. dem., 2 kér, szoc.) V. kerület: 5 szoc. dem., 2 kér. szoc- (eddig 5 szoc. dem., 2 kér. szoc.) VI. kerület: 4 szoc. dem, 2 kér- szoc. (eddig 4 szoc. dem., 2 kér. szoc.) VII. kerület: 5 szoc. dem., 2 kér. szoc. (eddig 6 szoc. dem. és 3 kér. szoc.) VIII- ke­rület: 3 szoc. dem., 5 kér. szoc. (eddig 3 szoc. dem., 5 kér- szoc., 1 nagyn.). Ursin nagyn. vezér megbukott. IX. kerület: 7 szoc. dem., 5 kér. szoc., 1 nagyn. (Eddig 7 szoc. dem., 4 kér- szoc., 1 nagyn.) X. kerület: 1 szoc. dem., 4 kér. szoc., 1 nagyn. (Eddig 4 kér, szoc., 2 szoc. dem., 1 nagyn.) XII. kerület: 2 Szoc. dem-, 5 kér. szoc. (Eddig 6 kér. szoc., 1 szoc. dem., 1 nagyn.) Alsóausztriában és Bécsben tehát össze­sen 46 szociáldemokrata, 36 keresztény­szocialista és 4 nagynémet képviselőt választottak meg. Az első szkrutinium maradékszavazatál­ból 6 mandátum jutott Becsnek, melyből 3-at a szociáldemokraták, 2-t a keresztényszociá­lisok és 1-et a nagynémetek kaptak. A nagy- német mandátumot Kandi tábornok kapta. Frank és Wabel nagynémet jelöltek tehát megbuktak. A voraiibéngi tartomiánygyülés válasz­tásait szintén most tartották meg. A keresz­tény szocialista párt 21, a szociáldemokrata párt 4, a nagynéniét párt 2, az országos szö­vetség pártja, pedig 2 mandátumot szerzett. Egy unandó tűim sorsa még feme rétién. A bécsi községi választások eredményei Bécs, október 22. A községi választások szavazatait éjfél előtt számolták össze. Bécs városában a szociáldemokraták 78, a keresz­tényszociálisok 41 mandátumot- kaptak, inig az egységes zsidőpáit 1 .mandátumhoz jutott. A nagynénietek és a csehek egyetlen mandá­tumhoz sem jutottak. A városi tanácsnak 120 tagja van az eddigi 165 helyett. A bécsi községi választások kevés vál­tozást okoztak a pártok erőviszonyában. A szociáldemokraták elvesztették ugyan ajkéi­ba mi ad • többséget, azonban uj városi sza­bályrendeletet hoztak, melynek alapján a kétharmad többségre csak az alkotmány megváltoztatásának jellegével bíró dönté­seiknél van szükség. A nagynéniét miniszterek tervezett lemondását nem fogják elfogadni Bécs, október 22. Seypel szövetségi kan­cellár egy újságírónak kijelentette, hogy a keresztényszociáíista párt többsége a parla­mentben biztosítva van és a genfi program végrehajtásán semmi változtatást nem fog­nak eszközölni. A keresztényszocialisták a váalsztás eredményével teljesen meg van­nak elégedve. — Nagynéniét körökben az a hir terjedt el, hogy Kandi, a párt elnöke, a választások kimenetele miatt bejelenti párt­jának tisztségéről való lemondását. A parla­ment folyosóin ma délelőtt arról beszéltek, hogy a nagynémetek valószínűen miniszteri tárcáikat is Seypel kancellár rendelkezésére fogják bocsátani, azonban azt hiszik, hogy a kancellár a nagjmémet. miniszterek lemondá­sát nem fogja elfogadni. ?.■ ■■ - PCsilcics feieefM a rajnai Köztársaság MMillisiríl A mozgalom vezetője Beckert aacheni kereskedő — Az uj állam székhelye KobSenz — Mintája Luxemburg — A bajor helyőrségek letetek az uj esküt Aachen, október 22. (Havas,) A rajnai köztársaságot prokíamálták. A szeparatisták megszállták a középiileleket és a városházát. A rendőrség nem állott ellen a szeparatisták­nak. Az ideiglenes rajnavidéki kormány proklamácíót intézett a lakossághoz. A raj­nai csapatok észek felé menetelnek a belga és valószínűen az angol zóna felé. Aachen, október 22. (Berlini szerkesz­tőségünk jelentése.) A rajnai köztársaságot az aacheni városháza nagytermében prokla- mállák. A szeparatisták a jelek szerint Achenböl München—Gladbachon át Düssel­dorf felé összpontosítják erejüket. Köln, október 22. Ideérkezett jelentések szerint Aachenben tegnap reggel proklamál- ták a rajnai köztársaságot. Ma éjszaka mint­egy kétezer főnyi szeparatista megszállta a középületeket. A szeparatisták mindenek előtt kísérletet tesznek a megszálló hatósá­gokkal való tárgyalásokra. A rajnavidék többi részéből, nevezetesen Bonn, Trier, Koblenz, Düsseldorf, Eschweüer, Füllich, Síolberg, Dürren és Neuss városokból nem érkeznek puccshírek, ezért általános a véle­mény, hogy tisztán helyi jelentőségű vállal­kozásól van szó Aachenben. Aachen, október 22. (Wolff.) Az aacheni sze­paratista puccsról még a következőket jelentik: Tegnap reggel a város íakossága meglepetéssel vette észre, hogy a városháza, a posta és a biro­dalmi bank épületein, valamint a kormányzóság épületein a szeparatisták zöld-fehér zászlója leng. A rendőrség, mely délelőtt még az utcákon cirkált, később visszavonult és helyükbe a belváros főút­vonalain karszalagos szeparatisták állottak fel, kik elzárták a kormányzóság épületeihez és a kor­mányzósághoz vezető útvonalakat. Az utcákon belga páncélautomobilok száguldoztak. A táviró nem működött sem a helyi és sem az interurban- íorgalmat nem állították helyre. A város összes vendéglői egész nap zárva voltak. A rendőrség épületén nem tűzték ki a szeparatisták zászlaját. A város falait ellepik a falragaszok, melyeken a következő szöveg van: „Rajnavidékiek! A rajnai köztársaság megalakult. Minden ellenállást kérlel­hetetlenül le fogunk verni. A fosztogatókat és rendzavarokat szigorúan megbüntetjük. Gondos­kodni fogunk élelmiszerekről és munkaalkalomról. Tartsátok fönn tehát a rendet és nyugaimat.“ A la­kosság csoportokban állt a falragaszok előtt és nyugodtan megy a dolga után. A falragaszoknak eddig még semmi hatását sem lehet észlelni a la­kosságon. Egyes hirek szerint a munkásság hol­nap proklamálja az általános sztrájkot. Aachen, október 22. (Havas.) A városban nyu­galom uralkodik. Az ideiglenes kormány proklamá- ciójában azzal vádolja Berlint, hogy ö idézte elő a Rajnavidék lakosságának nyomorát. A proklamá­ció azt hangoztatja, hogy a rajnai köztársaság bé­kében és barátságban akar élni szomszédjaival és közre akar működni Európa rekonstrukciójában. Düsseldorfban nyugalom uralkodik, A rajnai köz­társaság proklamálását titokban készítették elő. A puccs magát Dortent is meglepte, ki célszerűnek tartotta volna megvárni az előkészületeknek még tökéletesebb befejezését. A döntés este történt. A szeparatista milicia százötven tagja Duisburgból a szeparatisták segítségére sietett Aachenbe, kikkel együtt reggel négy órakor megszállták a középü­leteket. A prokíamáclőkat azonnal kiragasztották a házak falaira s felszólították a rendőrséget, hogy vesse alá magát a négyezer főnyi milíciának, A rendőrség engedelmeskedett a felszólításnak, A rendőrörszemek az utcákon tovább is a szokásos módon végzik a rend föntaríását. Az ideiglenes kormányhoz tartoznak a többi között Beckert nagyiparos és Guthardt mérnök. Az elöljáróság épü­letében fogadták a munkanélküliek egy küldöttsé­gét, melynek megígérték, hogy az ipari munka­adókat engedékenységre fogják kényszeríteni. A szeparatista puccsot egyelőre csak Aachenben és közvetlen környékén hajtották végre. A szepara­tisták azonban bejelentették, hogy még ma éjszaka 100 cseh-szl. horonyért fizettek ma, október 22-én: Zürichben 16.625 svájci frankot Budapesten 57 800.— magyar koronát Bécsben 210700.— osztrák koronát Berlinijén Í185050ÖÖ0ÖÖ-— német márkát nüÉfe** j.s ' / j—^ . J W ^ évfolyam 240. (393.) szám. Prága, kedd, 1923 október 23. w™ -minin: .......- „.SlŐflzetésl árak bel- ds Külföldön: T/ LlOI ff m W SrJtumaní Jgf álf Jgf ágg*-Szerkesztőség; Prága II., ste­0? jár ÉW^WMgf &Ü JK lm Mf' mm Wl mr Jr ffl mt pánská-nlice 40. L Telefon: 30349. J \M MMM tf/ ^ sMirí <225^ — sürgönyeimt Hírlap, Praha — Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Roszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Thumbnails
Contents