Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)
1923-10-23 / 240. (393.) szám
2 Kedd, október 23. Kreeieldben és Gladbacliban is kikiáltják a rajnai köztársaságót. Paris, okióber 22. Az aacheni szepara- tisták puccsáről Parisba a késő délutáni órákig az első jelentésen kívül újabb jelen-, tések nem érkeztek. Egyes jelentések sze- rint, amelyek valószínűen a Ouay d'OrSaybe érkeztek, a mozgalom élén Reekers aacheni kereskedő ál!. Beckers egy Ideig a Dorihen csoporthoz, később pedig a Smeets csoporthoz tartozott. Dorthenéktö! kilépett, a Smeets csoportból pedig kizárták. Még nem lehet tudni, hogy Beckers Matthessel kooperál-e, vagy pedig saját szakállára rendezte meg a puccsot. A szeparatista mozgalom elharapózik az egész Raj na-vidéken Mainz. október 22. (Havas.) A rajnai köztársaságot Gross-Geratfban, Russelsheűm- ben és Starkenauban is proklamálták, hol a rendőrség csatlakozott a szeparatista mozgalomhoz. A köztársaság közeli proklamá- lását várják Mainzban, mely felé négyszáz szeparatista vonult. Számítanak arra, hogy a város elöljárósága nem fog ellenállást tanúsítani. Mainz, október 22. (Havas.) Ma 4 óra 30 perckor a szeparatisták egy csapata bevonult a városba. A szeparalisták rövid csatározás után kivonultak a városból és most ujabb parancsokra várnak. A csatározáskor kéí ember megsebesült. A szeparatisták tárgyalnak a rendőrséggel a rajnai köztársaság kikiáltásának holnapra, vagy holnaputánra való halasztásáról. A birodalmi és a porosz kormány, mely a rajnai köztársaságnak a birodalom keretén belül való proklamálását elkerülhteüennek ismerte fel, ma délelőtt tizenegy órára az összes rajnai pártok képviselőit Kölnbe hívta össze, hogy ezáltal elejét vegye a szeparatizmus további elterjedésének. Az uj állam mintái Belgium és Luxemburg Páris, október 22. (Párisi tudósitónk távirata.) Deckert, az aacheni szeparatisták vezére egy ln- tervju alkalmával a következőket jelentette ki: ..Szabad és semleges rajnai államot akarunk, mint amilyen Belgium volt a háború előtt, vagy amilyen most Luxenburg. Akciónkban elsősorban Franciaország, Belgium és Hollandia barátságára számítunk. Strassburg Párlsnak fizeti adóját, Lüt- tieh Brüsszelnek, Aachen pedig Koblenznek fogja fizetni, mely a rajnai köztársaság fővárosa lesz. A versaillesi békeszerződést el fogjuk ismerni és a jóvátéteinek a rajnai köztársaságra eső részét megfizetjük. Nem iüt személyes becsvágy és hogyha a forradalom győzedelmeskedni fog, visszavonulok. Lehetséges, hogy a többi országok nem fognak számolni egy tizenötmilliős nép akaratával." Deckert a Le Journal aacheni tudósítójának Is -nyilatkozott s kijelentette, hogy valószínűen ki fogja hirdetni az ostromállapotot és az újságok megjelenését csak a sajtőcenzura teljes megszervezése után engedélyezi. Rnquey tábornoknak megígérte, hogy a szeparatisták semlegesek lesznek a belga Tárcarovatunk: Szerda: Nyári Andor: Az aratás. Csütörtök: Szemethay József; óhjaj! — hol a szive. (Vers.) Fábry Zoltán: Ifjú művészet. Péntek: Gergely Sándor: A folyam mentén I. Szombat: Gergely Sándor: A folyam mentén II. Vasárnap: Jákob Géza: Beethoven-ampresszió. (Vers.) D á n i el n é-Lengye! Laura: Roüandné búcsúja. Ozsiás — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Molnár Jenő Ozsiás szegény szeplős, röthaju fiú volt- Az orra nyergén tudós komolysággal, de ellenállhatatlan mosolyt fakasztva ült a pápaszem, amelynek két vastag ablakán keresztül ijedten nézett ki a világija. Ozsiás egy marosmenti kis faluból került az alföldi nagy városba, gimnáziumiba járt, minden nap másutt ebédelt, nálunk vacsoráit, ott volt a szállása is. Koraérett arcának petyhüdt bőrén az élettel való küzdelem hosszúkás ráncokat rajzolt. Ozsiás nem tudott nevetni, nem akart játszani, csak tanult és tanított, csak sóhajtott és titokban küldözgette haza a megtakarított krajcárokat. Ózsiást nagyon szerettem, kisdiák szivem minden melegségével, az emberi igazságtalanságokon való fölíháöorodásomnak öntudatlan szociális szilajságával. 0 azonban szemérmes és zárkózott volt. Talán a^ért, mert a félig elhasznált ruháimat viselte. Talán titkolni- valója volt előttem. Máig sem tudtam a rejtelem csomóját megoldani. Egy szobában laktunk s mert sokan voltunk odahaza fiuk, nem jutott mind a kettőnknek külön fekvőhely. Mikor nagyot sóhajtva becsaptuk a könyvel $ túl .voltunk az egymás kikérdezés csapatok iránt. A szeparatisták egyébként függetlenek a szövetségesektől, németeknek vallják magukat, azok akarnak maradni és szembehelyezkednek az okkupácíó gondolatával. A Journal tudósitó. jáuak Smeets is nyilatkozott s kijelentette, hogy a rajnai köztársaság aacheni proklamációját titokban készítették elő. A mozgalomnak teljes sikert kíván és meg van győződve, hogy a szeparatisták különböző frakciói között rövidesen megegyezés jön létre. Belgium és Franciaország* semlegesek Paris, október 22. (Havas.) A Temps jelenti Brüsszelből: A belga minisztérium tanácskozott a rajnai köztársaság proklamálásáról és utasította a belga megszálló hatóságokat, hogy óvatosan kísérjék figyelemmel az eseményeket és azok menetébe c$afc rendzavarás esetén avatkozzanak be. A rajnai köztársaságnak Aachenben történt proklamációját Deckers és Grumbach írták alá. Paris, október 22. A Temps jelentése szerint a belga főkorniánybiztos a mozgalom vezetőinek tudtára adta, hogy a puccsal szemben semleges marad és a közrendért őket teszi felelőssé. Páris, október 22. (Havqs.) A Temps sze. rint a francia kormánynak nincsenek birtokában közvetlen értesülések a mozgalom fejlődéséről, azonban sem többet, sem kevesebbet nem ígér a megszállott területek lakosságának, mint a szó és az elhatározás szabadságát. Poincaré nem fogja tűrni, hogy a lakossággal olyan brutálisan bánjon a rendőrség, mint az Mannheimfcen történt legutóbb. A rajnavidékiektől függ, hogy ezt a szabadságukat miképpen használják ki. A francia politika alapelvej ugyanazok, mint a belga politikáé és ha a mozgalom átcsap a francia megszállott zónákra, akkor a franciák ugyanazok az elvek szerint fognak eljárni, mint a belgák. A lap szerint a német birodalom katonák kezében van, kik háborút készítenek eiö Franciaország e’len és a szövetségközi katonai ellenőrzést teljesen lehetetlenné tették. A jóvátételi problémán kivü! most még a garanciák problémájáról van szó, melyei a franciák közreműködése nélkül senki sem tud mego’dani. Hessen Württember és Badem magatartása Darmstadi, október 22. (Wo’ff.) A hes- seni kormány a belpoli lkai események íratása alatt érintkezésbe léceit a würíenbergi ó badeni kormánnyal. Stuttgartban holnap megbeszélések lesznek. A hesseni kormány szilárdan el van határozva, hogy kitart a birodalom egysége mellett és annak megőrzésére minden erejét latba vett A rajnai nagyiparosok tárgyalásai r Brüsszel, október 22. Hantiérvaut, a belga Ruhir-delegáció vezetője J^par külügyminiszter elé terjesztette a nagyipar ké'pvisesén, eloltottuk a petróleumlámpát és a kis diákszoba csöndjében egymásmellé feküdtünk- A falfelé eső belső helyet találtuk a jobbiknak, Ózsiás tehát a világért sem akart belül feküdni. — Ha lefordul valamelyikünk — mondta kesernyésen —, legalább én fordulok te. Hiába igyekeztem meggyőzni, hogy egyforma jogok illetnek meg bennünket, sőt hogy a vendégszeretet jogán övé a kényelmesebb hely. ózsiás szomorúan ingatta a fejét: — Te itthon vagy, te a szüléidnél lakói, én csak jövevény, idegen vagyok. — És ha a nyári vakációban majd elmegyek hozzátok? Akkor mit mondjak én? — Nem jöhetsz el hozzánk ... — szólt társam és hirtelen elhallgatott, mint aki önkéntelenül kisza'ajtótt valamit a száján. — De azért is elmegyek! — pattogtam én. — Erj*ől ne beszéljünk . • . Nem fázol? Nesze, nekem elég a takaró. — Már megint? . . . Aztán holnap köhögni fogsz. — Nekem nem árt. Szegény fiúnak muszáj köhögni. — Bolondság! A gazdag is köhög, ha rájön. Ne mondj ilyeneket, mert megharagszom. Azt hiszed, tegnap éjszaka nem vettem észre, hogy felkeltél és letakartál? És te majdnem egészen takaró nélkül voltál • . . Én rám ne vigyázz, nekem nincs több jogom, mint neked. Rnyim. a takaró fele, tied a másik fele. — Milyen szépen beszelsz . . . Hej, ha mindenütt igy lenne! ... No de . . • elég volt. Szervusz! Jó ’jszakát! — Jó ’jszakát. Kicsit a takaró alá huzla a fejét. Én azon gondolkoztam, miért kell ózsiásnak úgy megalázkodni, miért nem tud olyan bátran lőivel folytatott tárgyalásairól készített jelentését. A Wolíi-féle csoport aláirt egy oly egyezményt, mely az ingyenes jóvátételi szénszállításra vonatkozik. A Stinnes csoport holnap fogja tárgyalásait folytatni. A Har- pener csapóét, melyhez busz bánya tartozik, közölte a megszálló hatóságokkal, hogy tárRerlin, október 22. Miután a Lossow konfliktus békés elintézésére irányuló kísérletek meghiúsultak, a birodalom és Bajorország közöüt szombaton éjjel a nézeteltérések újból kiéleződitek. A bajor minisztérium érintkezésbe lépett Kahr bajor főkormánybiztossal és elhatározta, hogy a rendnek nyugalomnak Bajorországban való föntartása és a bajor érdekeknek védelme érdekében a Reichswehr bajor részével maga rendelkezik mindaddig, míg a birodalommal nem áll helyre az egyetértés. A kormány Losrr tábornokot Bajoroszág katonai parancsnokává nevezte ki és megbízta a bajor hadosztály vezetésével. A Wolff ügynökség je'er tése szerint a feszültség ma lényegesen enyhült. A hetedük (bajor) hadosztály újra való megesketését nem tartották meg és nem is tervezik a Wolff ügynökség értesülése szerint a birodalom és Bajorország között az utolsó napokban fölmerült ellentétekről a birodalmi tanácsban fognak tanácskozni, hogy lehetővé tegyék a birodalom, Bajorország és a többi szövetséges országok érdekében szükséges megegyezést. A Wolü-ügynökségnek ezzel a jelentésével szemben Berlinből jelentik, hogy a birodalmi kormány mai ülésén elhatározta, hogy érvényesíti Bajorországgal szemben a birodalmi végrehajtó hatalom teljes súlyát. Az augsburgi, nürnbergi és több más helyőrség tisztjei vonakodnak Lossow parancsainak engede’meskedni. — A berlini repülőtérről ma több repülőgép indult el, hogy kjkézbesitse a birodalmi kormány kiáltványát, melyben elitéli Bajorország eljárását, valamint Seekt tábornoknak a Reichswehr he'yörségéhez intézett parancsait Egyes hírek szerint a repülőgépek pilótái azt a parancsot kapták, hogy a birodalmi kormány proklamációját tartalma- mazó röpcédulákat bajor területen dobálják le- — Münchenből ma hivatalosan közük, hogy a bajor kormány a Reichswehr bajor csapatai fölött átvette az intézkedés jogát. München, október 22. A bajor Reichswehr helyőrségeit ma délelőtt tizenegy órakor feleskették a bajor kormány következő eskümintájára: „A bajor kormánynak előttem íöloSvasott fölhívása alapján elismerem, hogy a bajor kormány, mint a német nép kezese, a Bajorország és a birodalom közötti egyetértés helyreállításának időpontjáig kivette tőlem a katonai esküt nézni az embernek a szemébe, mint a többiek s milyen rossz ember lehetett az édesapja, hogy mire Ózsiás iskolába került, nem tud neki ruhát, cipőt venni, olyan családhoz adni, ahol fizetnek a szobáért, az ellátásért, míg igy mindenki előtt meghunyászkodik, olyan, mint a tűrt kutya, akin csak éppen könyörületböl nem rúgnak egyet. A tanár urak meg vannak vele elégedve, igaz, hogy nem tanul jobban, mint én, de számtanból és fizikáiból például többet tud, együtt csináljuk a feladatainkat s én még se húzom össze úgy magamat, mint ő. — Ózsiás! — szóltam félhangosan- — Alszol? — Nem. Hát te? — Én se. ózsiás! — Mit akarsz? — Mondd, a Bergerék még mindig nem engednek az asztalukhoz? — Nem. A cselédekkel ebédelek. — Ózsiás! — Kérlek! — Miért tűröd ezt? — Bolondság! Hagyd el . . . — Nem hagyom el! Nem! Megmozdultam, a könyökömre támaszkodtam. — Hallgass ide, ózsiás. Én már sokat gondolkoztam ezen a dolgom. A Bergerröl tudom — édesapám mondta hogy hamis bukással szerezte a vagyonát. A Bcrger felesége . . . hát ezt nem tudom biztosan, de ha itthon .az asszonyok között kiejtik a nevét, egyszerre elhallgat mindenki. Én nem tudom miért. És mégis tudom, hogy miért. Hát nézd kérlek, micsoda ostobaság az, hogy te eltűröd az ilyen népség sértegetését. — Nem értesz hozzá, fiam — szólt Ózsiás csendesen, szinte megadással. — Már bocsáss meg, azt csak meg tudom érteni, hogy mi az, ha nem engednek gyalusokat óhajt kezdeni. A német munkások és nagyiparosok a szövetségesek részvétele nélkül tárgyalnak a munkaidő meghosszabbításáról szóló egyezmény megkötéséről. Tegnapig hatvankilencezer munkás kérte munkába való felvételét. A kérelmet megvizsgálják és szükség esetén teljesítik. és ezért megújítom hüségfogadalmamat elöljáróimmal szemben.4* Berlin, október 22. A birodalmi kormány tegnap délután a. birodalmi elnök elnöklete alatt tanácskozott a bajor helyzetről. Ujabb kormányválság? Berüu, október 22. A külpolitikai nehézségek mellett uj kormányválság is fenyeget A szociáldemokrata párt kerületi szövetségének tegnapi ülésén elfogadták az ellenzék egy javaslatát, amely azt követeli, hogy a szocialista miniszterek lépjenek ki a koalícióból, ha a polgári pártok szembehelyezkednek a szociáldemokrata párt ama követelésével, hogy az egész birodalomban azonnal szün- tesék meg a kivételes állapotot. A cseh kommunisták a német forradalom kitörésének esetére semlegességei követelnek a kormánytól Prága, október 22. A Rude Právo esti lapja a cseh-szlovákiai kommunista párt és a nemzetközi szakszervezeti szövetség fölhívását közli, amely rámutat arra, hogy Németországban elérkezett az a pillanat, mely a német munkásosztály, vagy a kapitalista és monarchista reakció győzelmét fogin eldönteni. Követeli, hogy ,,a cseh-szlovák kormány a német munkásoknak a néme" burzsoázia járma aló! való felszabadulásáért folyó harcában jóakarata nemlegességet tanú* sítson“. A felhívás végül kijelenti, hogy a cseh-szlovák kommunisták a német proletár- forradailimat aiktiv támogatásban fogják részesíteni. Rövid táviratok Németországtól Kanijtz gróf német nemzeti képviselő kilépett pártjából és a német nemzetiek parlamenti frakciójából, mert véleménye szerint a b'el-és külpolitikai helyzetre való tekintettel a Síre sem anin-kormányt feltétlenül támogatni kell. Kanitz grófot emlegetik az élelmezési miniszter utódjául. A Ldkalanzeiger és a Montag külön kiadásai szerint a Rote Fáimét a birodalmi hadügyminisztérium ismét betiltotta, mert tegnapi számában ismét a munkásság felfegyverzését követelte és a politikai általános sztrájkot proklamálta. jM mi a íe étifcíicdf oda valakit az asztalhoz. Hát te ki vagy és kicsodák azok a Bergerék? Te egy becsületes fiú, jó diák vagy. Mért nincs annyi pénze az apádnak, mint nekik? Nincs, mert talán jobb szíve volt, vagy talán nem értett úgy az üzlethez- Ez szerencse dolga, Ózsiás. .De ez már közönséges hitvány dolog, hogy egy tanulót, akiből ügyvéd, orvos, tanár, tudós lehet, a cselédszobába parancsolnak ki. Ózsiás is felkönyökölt. Egy pillanatig elhallgattunk. — Hiszen igaz ... — mondta nagyon halkan s éreztem, amint valamivel melegebben csapott ki belőle a lehelet. — No, csakhogy végre belátod! — kaptam a szón. — Állj a sarkadra! Látod, mi- nálunk együtt vacsorálsz velünk, együtt hálsz velem, mert mink ugyanazt az embert látjuk benned, akárcsak én bennem. — Igaz, igaz ... De ha otthagyom Ber- geréket, csütörtökön koplalhatok. • — Nem fogsz koplalni. Szólok a mamának és ezentúl nálunk ebédelsz minden csütörtökön. — Az istenért! . . . Többet én nem kérhetek a te szüléidtől. Nem, nem! Inkább eztán is a Bergerék cselédjeivel ebédelek a konyhában. — Akkor . . . akkor nem beszélek veled többé. Ózsiás a kezem után nyúlt, hálásan szorongatta. — Nagyon jó fin vagy — mondta, csak az a baj, hogy nem ismered az életet. No jó ’jszakát. — Szervusz! Nagyon nehezen tudtam elaludni, azután is nyugtalan volt az álmom. Azt álmodtam, hogy mind a kettőn felnőtt emberek vagyunk. Ózsiást a fővárosban meglátogattam. A körúton nagy aranyozott betűk hirdették: Dr. Singer Ózsiás ügyvéd ÉS én teljes egy A birodalmi kormány érvényesíti hatalmát Bajorországgal szemben
