Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-19 / 237. (390.) szám

Péntek, október 19. selve és azt javasolja, hogy az egyes klubok olyan képviselőket küldjenek ki a német nemzetnek ebbe a képviseletébe, akik sze­mélyi tulajdonságaiknál fogva könnyebben juthatnak eredményre a többi klubok képvi­selőivel, nem pedig olyanokat, akiknek hom­lokára tulerösen rá van írva pártjuknak dog­mája. Azután igy folytatja cikkét: — Ha ezt a kérdést el fogják intézni a német házban, akkor nem lesz nehéz rz egész parlamenti ellenzék számára a közös hatá­rozatok meghozatalára alkalmas szervet te­remteni, ahogy azt Petrogalli tőlünk kívánja. Az a forma, amely a német pártok közös munkájának alapja lesz, mintája lehet az egész ellenzék közös tanácskozó szervének is. Sok tekintetben könnyebb az utóbbi hely­zete, mivel itt a politika már eleve kiküszö­bölődik. Itt tdetikai egyesülésről van szó, amely csak meghatározott célok elérésére irányul és ezekre a célokra a szükséges ha­tározottsággal törekszik. Ha egv célt elértek, úgy az egyesülés további fönnállása olyan uj programtól, vagy olyan uj kívánságoktól függ, amelvek mindnyájuk számára ugyanazt jelentik. Olyan kérdések, amelvek kezdettől fogva eltérő véleményekkel találkoznak, ön- Tnaguktól kiküszöbölődnek. Hogy az elérhe­tő! el lehessen érni, valószínűen elegendő lesz taz, hogy komolyan akarják a többiek zava­rának kihasználását. A cikkíró végül reméli, hogy ama cso­portoknak, amelyek komolyan akarják a de­mokráciát, támogatóink támad Masaryk sze­mélyében és úgy véli, hogy mivel a községi választások eredménye szerint a lakosság többsége az ellenzéki pártok mögött áll — föltéve, hogy a parlamenti szokások kérész­iül tudnak hatolni —, lehetségessé fog válni ezen a téren az első eredményeket elérni. ­A német agrárius képviselőnek ez a cikke olyan helves fölfogást árul el, hogy bi­zakodással tekintünk az egységes ellenzéki front kialakulása felé. A cseh nemzeti demokraták a földbirtok-minisztérium ellen Eítérnek a vélemény a koalíciós táborban Prága, október 18. ■ Mónit értesülünk, a cseh nemzeti demo­krata párt nemzetgyűlési klubjának mező­gazdasági bizottsága tegnapi ülésén állást fogfelt a föMibirtokmánlS'Ztéri'um terve ellen. A bizottság abbeli kívánságának adott kife­jezést, hogy a földbirtokhivatalt minél előbb újjászervezzék, mégpedig az elnökség kibő­vítésével. A bizottság határozata kimondja, hogy mivei csupán egyes kiadási tételeik 'tör­lésével lehet a kiadásokat csökkenteni és mi­vel más államokban mindenütt csökkentük a minisztériumok számát, teljességgel lehetet­len most egy uj minisztérium létesítése. A íö'dbirtokreform végrehajtása annyira elő­rehaladott stádiumban van, hogy a földb'r- tekh i vatal nak tőídbi rtoikim i riszté rhtmmá v aí ó átváltoztatása a földbirtok reform végrehaj­tását csak megnehezítené. A cseh agrárpárt estilapja nevetséges­nek tartja a cseh nemzeti demokraták állás­foglalását, mert a legegyszerűbb számítás utján is meggyőződhet mindenki arról, hogy egy miniszter kevesebb pénzébe fog az ál­lamnak kerülni a fcldbirtokhivatal öt elnö­kénél, akik valamennyien miniszteri ízetást húznak. A cseh nemzeti szocialisták táborában szintén viszályt idézett elő ez a kérdés. Laube képviselő csoportja hallani sem akar a í ö Idb i r t oki i ív atal n ak minisztériummá való átalakításáról, mig Lisy szenátor csoportja a minisztérium létesítését kívánja. A Vecer szerint úgy a cseh nemzeti demokrata párt, mint a nemzeti szocialisták ellenzéki cso­portja kisebbségben vannak pártjaik egyéb csoportjaival szemben, melyek a föíbirtokhi- v a tál nak minisztériummá való átalakítása mellett foglalnak állást, éppen úgy, mint a cseh néppárt és az agrárpárt is. A íöldfcir- tokmimsztérium terve tehát meg fog való­sulni. Seipel a kommunistákkal kötött választási egyezményről Becs, október 17. Egy keresztényszocia­lista választói gyűlésen Seipel szövetségi kancellár kijelentette, hogy az osztrák kom­munistákkal kötött választási megegyezés nem jelent semmii eltérésit a keresztényszo- cialista politikától. A keresztényszócialisfe párt reálpolitilkus párt. akár republikánus, akár pedig monarchiata. A monarchiátoknál azonban az egyezség által változás áll be mert ott szintén a rcálpoíbka alapjára he­lyesednek és elfogadják a nyugodt fejlődés politikájának alapelveit. Diner Masaryk és Millerand tiszteletére P.'rls, október 17. Poincaré miniszterei ■ nők Masaryk és M'II: ráad elnökök tisztele­tére ma este dinét adott. Macaryk elnök ki sénetében volt Bencs külügyminiszter Osuslky párisi követ és a cseh-szlovák kö­vetség személyzete. Paris, október 17. (Havas.) Millerand el­nök és Masaryk elnök ma délután részt vet­tek a Szláv Intézet iinnepies megnyitásán. —- A megnyitás után Masaryk elnök kíséretével a párisi cseh-szlovák követségre ment, ahol Osusky cseh-szlovák követ és a párisi cseh­szlovák kolónia mintegy százötven tagja fo­gadta, akiknek nevében Hlavacsek igazgató mondott üdvözlő beszédet. Á keresztényszociális párt deklarációi a Kassa város közgyűlésén Kassa, október 18. (Saját tudósítónktól.) Jelentettük tegnap, hogy .az elöljáróság megválasztása alkalmá­val Smerz cseh-szlovák nemzeti szocialis­tára 17, PoMák Gyula dr. keresztényszociális jelöltre 14, Gasparik kommunistára 11, Novák dr.-ra, a cseh-szlovák pártok jelöltjére 6 és Rubes dr. szlovák néppárti jelöltre 5 szavazat esett. Jelentettük azt is, hogy a kormány va­lószínűen Novákot fogja polgármesterré ki­nevezni. Ha ez bekövetkezik, úgy ez újabb megcsúfolása lesz a demokráciának, mivel polgármesterré olyan egyént neveznének ki, akire mindössze hat szavazat esett és igy be­bizonyosodott, hogy nem számitírat az ősla­kosság bizalmára. A városi közgyűlés tegnapi ülésén Pol- lák Gyula dr., a keresztényszociáüs párt pol­gármesterjelöltje pártja nevében deklarációt olvasott föl, amely annak kiemelése után, hogy a közgyűlést a törvényben megállapí­tott határidő letelte után hivták össze, igy folytatódik: — Mi, keresztényszocialisták, a város ügyeinek ellátásában az autonómia, az önkor­mányzat alapján állunk, ennek eszméi sze­rint nézünk minden kérdést, amely magát a várost, avagy annak bármily nemzetiségű, fajú, vallása és meggyőződésű lakóját, mun­kását, avagy polgárát érinti. — Ebből a nézöszögböl szemlélve a városi önkormányzatot, szomorodottan ál­lunk megszüntetett törvényhatósági auto­nómiánk ravatalánál és kétségekkel telve szegődünk annak a városi adminisztráció­nak szolgálatába, amely nem haladja meg egy nagyobb gazdasági üzem hatáskörét és amelytől az uj közigazgatási rendezés még azt a jogot is megvonta, hogy önmaga válassza meg azt a iunkcionáriust, aki ön­kormányzati várának le nem hordott, csonka tornyait őrizze! — De ez a megállapítás csak annál ha­tékonyabb működést kíván tőlünk a megha­gyott föladatok körében úgy a várossal, mint annak lakosaival szemben. — A város közigazgatásának első föl­adata az egyensúlyozott pénzügyi helyzet; egyrészről a gazdálkodás takarékossága és a közvagyonok hűséges kezelése, másfelől az immár tűrhetetlenné emelkedett közterhek apasztása és igazságos elosztása az a leg­sürgősebb föladat, amit tüzön-vizen keresz­tül fokozatosan meg kell valósítanunk; e részben a város egész adminisztrációjától megköveteljük, hogy segítségünkre siessen és akkor az e téren mutatkozó zilált viszo­nyok javításának ígéreténél jóval többet tu­dunk és fogunk eredményezni. — A városi közigazgatás másik fontos hivatása az összlakosság: munkás és polgár életigényeinek lehető kielégítése. E részben joga van e város minden lakosának arra, hogy otthona békés és biztosított legyen: az állampolgárság és illetőség kérdésének Da- mokles-kardja tűnjék el feje felől, szűnjenek meg az államépítés olyan rendszerei, ame­lyek a lakosságot államfőn tartókra és állam- rombolókká tagolták, mert mindnyájan, akik e város fiai és polgárai vagyunk, akik vért és pénzt adunk, itt élni és halni akarunk! — Azt várjuk a közigazgatástól, hogy ne csak tőlünk követelje a törvények betar­tását, a kötelezettségek szónélküli teljesíté­sét, hanem hatalma gyakorlásában önmaga is e szerint éljen és respektálja demokratikus szabadságunkat és egyenlőségünket! — A közkötelezettségek ellenében a fizi­kai cs szellemi életigények, a kulturális szük­ségletek elismerése és kielégítése másrészt az a föladat, amely kulfuráilamban a közig." z- gaíástól nmidenkinak kijár. — Követeljük, hogy iskolpügyiink a tényleges és nein erőszakoltan kimutatott szükségleteknek megfelelően oldassék meg; adassák meg mindenkinek az a mód. hogy anyanyelvén tanulhasson, magát tovább- képezhesse, avagy képesítést szerezhessen és szűnjenek meg a szülők kétségbeejtő iskoláztatási gondjai! Vegyék figyelembe a lakosságnak a szellemi szórakozásra, egyesü’eíemek működésére vonatkozó igé­nyét, adassák meg az a joga. hogy ezek íV^po'ásán Jegaf'bb önmaga dolgozhassák! Gondoskodás történjék a lakosság minden rétedének anyagi boldogulása érdekében; szűnjenek meg azok a rendszabályok, ame­lyek egész társadalmi osztályok gazdasági leromlását előidézték, avagy célozzák. — Adjon módot — igy fejeződik be a deklaráció — a köz:gazgatás kereseti lehető­ségekre, munkaalkalmakat teremtsenek vá­rosunk lakosainak és szűnjék meg az .? rend­szer, amely városunk nagy munkanélkülisége mellett idegen munkásokkal dolgoztat: haté­konyan intézkedjék a munkanélküliség, a szegénység és c társadalmi nyomor megszű­nése érdekében. 'Még sohasem volt oly feszült a lengyel—cseh-szlovák viszony, mint most Varsó, október 18. A szejm tegnapi ülését a miniszter- elnök és a pénzügyminiszter expozéjáról in­dít őrt vita töltötte ki. Nagy feltűnést keltett a nemzeti demokrata Dombszki beszéde, ki kijelentette, hogy Seyda külügyminiszter taktikája idézte elő azt, hogy Lengyelország és Cseh-Szlwákia között a viszony oiyan feszült, mint még sohasem volt. Witos mi­niszterelnök este hét órakor emelkedett szólásra és élesen polemizált az ellenzék szónokaival, azonban a baloldaliak viharos tiltakozása miatt kénytelen volt a beszédet félbeszakítani. Witos kijelentette, hogy nem hajlandó tovább beszélni, A ház ezután az ellenzék bizalmatlanság: indítványa fölött szavazott és azt 211 szavazattal 189 ellené­ben elvetette, majd 20S szavazattal 191 elle­nében elfogadta a parlamenti többség bizal­mi indítványát »»♦»»»»»»»»♦♦♦«»» *+*+44+**+++***<***+<!+ »»»»»»»»» Az összes finn kommunista képviselőket letartóztatják Helshigíors, október 17. A finn nemzet­gyűlés a nyári szünet után ma ismét össze­ült. A nemzetgyűlés elnöke bejelentette a háznak, hogy az abói törvényszék közölte a parlament elnökével, hogy a nemzetgyűlés összes kommunista tagjait hazaáruló tényke­désért vád alá helyezte. A törvényszék tehát úgy intézkedett, hogy az augusztusban letar­tóztatott kommunista képviselők továbbra is fogságban maradjanak és a négy szabadlábon lévő kommunista képviselőt is letartóztassák. Fejedelem vagy köztársasági elnök Albániában ? Prága, október 18. A Národnü Listy belgrádi tudósítója jelenti lapjának: Albániá­ban a küszöbön álló választások eredménye fogja eldönteni az ország államformáját Ha a mai kormány az uj parlamentben is több­séget szerez, akkor a mai államfőt fejede­lemmé, vagy élethossziglani köztársasági el­nökké (!) fogják kikiáltani. Ha a kormány el­bukik, akkor Albániából minden bizonnyal köztársaság lesz. Három milliárdos megtakaritás a költ­ségvetésben? A mai minisztertanács a Ka­rodra Politika értesülése szerint a jövő évi költségvetés kiadási' tételeit három milliárd koronával csökkentette. — A péuzügymnisz- íériitm a Cecil értesülése szerint a képvise­lők, szenátorok és miniszterek fizetéseinek leszállításáról törvényjavaslatot fog beter­jeszteni. A nemzetgyűlésnek tisztviselő tag­jai a lövőben csak a képviselői, vagy sze- nátori napién alkat fogjak kapni, illetve eze­ket a napidijakat kieresztik arra a fizetésre, amelyek őket mint állami tisztviselőket illeti meg. A miniszterek csak képviselői fizetést fognak kapni. Működési pórdvjaikat 50 szá­zalékkal leszállítják. Kivételt csak a minisz­terelnök és. a külügyminiszter képeznek. Ezeknél viszont törlik a reprezentációs ala­pot. Azok a miniszterek, akik nem tagjai a nemzetgyűlésnek, csak képviselői napid íjak­nak megfelelő fizetést kapnak, melyhez mű­ködési pótdij fog járni. A miniszterek le­mondásuk után nem kapnak többé három- hónapi fizetésit. A képviselők fizetéseinek általános leszállítását csak az állami tisztvi­selőik fizetéseinek leszállítása után fogják ’kereszitüilfvitmit, A muitkásbetegsegélyző pénz­tárak és a szociális biztosítás Prága, október 18. A "cseh-szlovák munkásbetegsególyző pénztárak központi szövetsége az elmúlt na­pokban tartotta évi közgyűlését, amelyen a szociális biztosítás kérdése is szóba került. Habrman szociális népjóléti miniszter beje­lentette, hogy a javaslat megokolása néhány napon belül elkészül, amire a törvényhozók között kiosztják. A miniszter véleménye sze­rint a javaslatnak ebben az évben föltétlenül érvénybe kell lépnie. A kongresszus határo­zati javaslatában elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a szociális biztosítást nem sza­bályozzák egységesen és hogy ' a betegek, rokkantak és aggok biztosítását nem egyesí­tik az érvényben lévő baleset- és nyugdíj­biztosítással. A határozati javaslat közgazda- sági okokból az egységes biztosítóintézetek létesítését követeli, úgy, hogy a betegek, rokkantak és aggok biztosítását kizáróan az egységes járási biztosítóintézetek vezessék keresztül. A kongresszus azenkivüi határo­zottan állást foglalt az ellen is, hogy az állami igazgatásnak túlságos befolyást biztosítsanak a központi szociális biztosítóintézetre, vala­mint az ellen, hogy a kormány egyes igen fontos kérdéseket nem old meg véglegesen, hanem azokat különös törvényekkel akarja szabályozni. Tiltakoztak a betegsegélyzö pénztárak önkormányzatának korlátozása el­len és követelték, hogy a tisztviselőket a be­tegsegélyező intézetek elöljáróival egyetér­tésben nevezzék ki. A francia—svájci konfliktus a nemzetközi törvényszék elé kerül Svájc ragaszkodik követeléséhez — Veszély­ben a francia—svájci jóviszony Prága, október 18. A francia—svájci krízist a felsőszavoiai vámhatárnak a politikai határig való kitolása okozta. Az 1815. évi bécsi szerződés a legyő­zött Franciaországot arra kötelezte, hogy egyezzék bele abba, hogy a francia—svájci politikai határon túl még egy vámmentes öv iéíesittessék, amelybe Svájc vámmentesen importálhatja áruit Franciaország a háború alatt tarthatatlannak látta ezt a helyzetet, mert a vámhatár és a politikai határ közötti francia területen a svájci árukkal együtt a német árukat is vámmentesen hozták forga­lomba. A versaillesi szerződés 435. szakasza módosítani igyekezett az 1815-iki bécsi szer­ződés idevonatkozó rendelkezését, amikor megállapította, hogy a bécsi szerződés már nem felel meg <a mai viszonyoknak és fölha- talmazza Franciaországot és Svájcot, hogy egymás között kölcsönös megegyezés révén szabályozzák ezt a kérdést. A két ország meg is indította a tárgyalásokat, amelyeket most váratlanul megszakított a francia kor­mánynak az az intézkedése, hogy a vámha­tárt a politikai határig kitolta, amit a svájci szövetségi tanács erőszakos cselekedetnek bélyegzett és azzal fenyegetőzött, hogy az egész ügyet a hágai nemzetközi bíróság elé terjeszti: Legújabb táviratunk: Bern, október 18. (A svájci távirati ügy­nökség jelentése.) Mint már jelentettük, a szövetséges tanács azt javasolta a francia kormánynak, hogy a határkonfliktust a hágai nemzetközi bíróság, vagy inás döntőbíróság elé terjesszék. A szövetségi tanács javaslata szerint a vitás kérdések a következőképpen fogalmazhatók meg: 1. Érvényesek-e még Svájcnak az 1815. évi bécsi szerződésben biztosított jogai? 2. Értelmezhetö-e a versail­lesi békeszerződés 435. szakasza másképpen, mint úgy, ahogy azt a svájci szövetségi ta­nács 1919. évi május 5-rki jegyzéke körülírja? — A svájci szövetségi tanács jegyzéke igy végződik: „Franciaország és Svájc egyfor­mán tagjai a népszövetségnek, amelynek ma­gasabb céljai közé tartozik az, hogy az álla­mok közötti konfliktusokat az erőszakos esz­közök kizárásával megoldja. A szövetséges tanács azt reméli, hogy a francia kormány nem fogja visszautasítani a szövetségi tanács követelését, amelyet az az óhajtás vezet, hogy a két. állam közötti évszázados jóvi­szony meg ne szűnjön/* Zürich, október 18. \ svájci távirati ügynök­ség jelenti: A geníi kereskedelmi kamara átnyúj­totta a vámöv kérdésével foglalkozó memoran­dumát a svájci szövetségi tanácsnak. A memoran­dum azt ai álláspontot hangsúlyozza, hogy a kis szabad vámövet a fennálló szerződéseknek tueg- fcloöen feltétlenül fönn kell tartani. A memo­randum a legélesebben szembehelyezkedik a fran­cia kormánynak azzal az eljárásával, hogy a francia vámhatárt a francia politikai határig tolta JU. mert ennek következménye Géni városnak elzárása és az érdekelt szavojai lakosság elszegényedése vol­na. A kis szabad vámöv íentartása létkérdés, mely* lyel minden svájci polgár tisztában van. J5

Next

/
Thumbnails
Contents