Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-18 / 236. (389.) szám

Csütörtök, október Í8. * nevezzenek ki egy bizottságot, melynek feladata volna Némto»rszág fizetőképességé­nek a megállapítása. Essen, október 16. (Wolff.) A megszálló hatóságok és a német postahatóságok tár­gyalásának eredményeként a postahivatalok .valószinüen október 17-én megkezdik a munkát. A postahivatalok Dontmundíbam szintén rövidesen megkezdik tevékenysé­güket. Berlin, október 17. A munkanélkülieknek a berlini városháza előtti tüntetése alkalmá­ból a rendőrség nyolcvannégy embert tar­tóztatott Te. Mayer József válaszol Petrogalli Oszkárnak Prága, október 17­Mayer József, német kisgazdaképviselő, pártjának egyik legbefolyásosabb egyénisé­ge, a Deutsche Landpost mai számában ve­zetőihelyen válaszol Petrogalli Oszkárnak a Bohemiáfean megjelent ama cikkére, amely­ben a német polgári pártokat fölhívja arra, hogy kezdeményezzék valamennyi ellenzéki 'pártnak egységes frontját­Mayer képviselő szerint nem könnyű feladat egy kalap alá hozni a különböző vé­leményű és világnézetű ellenzéki pártokat, de úgy véli, hogy ez mégis lehetséges lesz, ha az ellenzéki pártok tömörülésének cél­jait és feladatait pontosan körülírják, mert ebben az irányban ma is lehet olyan alap- elveket találni, amelyek lehetővé teszik az egységet. A baloldali kommunistáknak né­mely kívánságai és követelései ugyanis azo­nosak a jobboldali és konzervatív szlovák vagy német pártok egy némelyikének köve­teléseivel Valamennyi ellenzéki párt érde­ke, hogy a láfszatiparlamentarizimus és ta lát­szatdemokrácia, amely ebben az államban meghonosodott, minél előbb véget érjen. Egyike a legelső követeléseknek, amelye­ket hangoztatni kei, az, hogy minél előbb Írják ki az uj választásokat. Cikkét Mayer képviselő e szavakkal fejezi be: Petrogalli cikkét a legnagyobb öröm­mel kell üdvözölni. — Ha azonban kívánságával ered­ményt akart elérni, akkor mindenekelőtt arra a lépésre van szükség, amelyet a cikk­író (Mayer József) már megjelölt. Neki ma­gának szivbeli kívánsága valamennyi né­met pártnak összefoglalása egy értelmes német politika és a német nép parlamenti és nemzeti jogainak biztosítása érdekében amely azután a többi sorstársával való kö­zös munkában valamennyink ügyét kivá­lóan fogja szolgálhatni. A német nemzetlek a parlament feloszlatását követelik. A német nemzeti párti képviselők klub­ja e napokban ülést tartott, amelyen köve­telték a parlament föloszlatását és az u/j vá­lasztások kiírását. A néniét keresziényszociálisok / és gazdák szorosabb együttműködése A P. P. értesülése szerint a német keres- tényszfciálisok és a német gazdák szövet­sége informatív tárgyalásokat folytatnak minden kötelezettség nélkül. A keresztény- szociáfis párt állítólag a Zneimbe összehívott pártkongresszuson, amely november elején lesz. a választók hozzájárulását akarja kér­ni azokhoz a lépésekhez, amelyeket a gaz­dák szövetségével együtt kíván végrehajta­ni. A P. P. szerint nincsen szó a parlamenti szővetség íöléleszléséről. Kostka a szlovenszkói „daganatról66 A német demokrata pártnak tegnap Brünnben tartott gyűlésén Kosfka képviselő is beszélt és foglalkozott a szlovenszkói ál­lapotokkal is, amelyeket daganattal hasonlí­tott össze. K ősik a úgy vélte, hogy a szlo- venszkói politikában olyan események érle­lődnek, amelyek a koalícióra nézve igen kellemetlenek lehetnek. Kedvező jelenségnek mondotta, hogy szlovákok az önkormányzat álláspontjára helyezkednek és azt helyezik előtérbe, mert ilyképpen irányt adnak a né­meteknek is, akik a német területen akarnak kü z de n i ónko rmány zatüké rt. „A körülmények maguk mutatnak rá“ Masaryk elnök párisi útja Paris, október 18. Masaryk elnök Mille- rand elnökkel és kíséretével ma délelőtt meg­tekintette a st.assise-i drótnélküli táviróállo- mást. Millerand elnök ez alkalommal a szö­vetséges és barátságos nemzetekhez radio- táviratot intézett s biztosította őket a francia nép rendíthetetlen barátságáról s annak a re­ményének adott kifejezést, hogy a st.-assise-i rádióállomás mindig a béke és a testvéri együttműködés híreit fogja a világ tájai felé röpíteni. A Petit Párisién beszélgetést közöl, ame­lyet Masaryk elnök a lap tudósítójával még a vonatban folytatott. A hírlapírónak arra a kérdésére, hogy van-e az elnök párisi láto­gatásának politikai célja, Masaryk ezt vála­szolta: „A körülmények maguk mutatnak reá utam fontosságára. Millerand elnök már múlt évben meghívott Parisba, akkor azonban nagy elfoglaltságom miatt nem tehettem ele­get meghívásának. Boldog voltam azonban, hogy Focb tábornagynak Cseh-Szíovákiában tett látogatása alkalmával meghívását meg­ismételte és azt elfogadhattam. Cseh-Szlová- kia fönnállása óta ez az első eset, hogy az államfő hivatalosan elhagyja az állam terüle­tét. S ez az első látogatás Franciaországnak szó!. Ez az utamnak egész jelentősége.” A Csánk! -párt siralmas zászlóbontása Gömörben Feled, október 17. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délután három órakor tartotta meg Feleden úgyne­vezett zászlóbontását a kormány által támo­gatott . Csáiiki-páint. Noha már hetekkel ez­előtt a jjárás összes községeiben kidobolíat- ták, hogy a gyűlésen a párt íőpatrónusa: Hoidzsa Milán íöMrrávelésügyi miniszter is jelen lesz és a vaigyondézsmáről fog beszél­ni, mégis alig 50—60 ember gyűlt egybe a niagybangon hirdetett gömöri zászlóbontásra. A gyűlésen különben Hodzsa nem jeíiernt meg, úgy látszik, puszta blöff volt a rendez őség­nek az a beharangozása, hogy a miniszter is lejön Feledne. A gyűlést Szkliadan Balázs dobóoai munkás nyitotta meg, majd Csánk i- Neiumanin Aladár tartott beszédet. Utána Ré- kefi Sándor követelt a földnélküliek részére főidet és frázisokkal teljes beszédével a je­lenlevők tetszését akarta megnyerni. Külön­ben az egész gyűlés lefolyása igen siralmas képet nyújtott s maguk a pártvezérek is ta­pasztalhatták. hogy Gömör ellenzéki ma­gyarságának nagy többsége hűségesem kitart a magyar kisgazdapárt zászlaja mellett és semmiféle kormány támogató csoport erőlkö­désének és csalfa ígérgetéseinek nem haj­landó bedőlni. A Csánki-párt Gömörbem csú­fos kudarcot vallott első szereplése alkal­mával. Földfeirtokreformmmisz tórium Prága, október 17. A Lidové Noviny értesülése szerint a földbirtokhivatal ügyében e napokban tár­gyalások voltak Karlsbadbian, ahol tudvalé­vőén Svehia tartózkodott. A cseh agrárpárt fölfogása szerint a földbirtokminisztérium lé­tesítése, tekintettél a községi választások eredményeire, elkerülhetetlen. A cseh agrár­párt Vrány képviselőt jelöli a földbirtokre- formügyi minisztérium tárcájára. A Lidové Listy szerint a köztársaság el­nöke egy pár nappal az ősei ülésszak meg­nyitása előtt fogja berekeszteni a parlament tavaszi ülésszakát. A két ülésszak köz/ időköz azonban olyan rövid, hogy az állandó bizottság összeüléséről szó sincsen. A cseh nemzeti szocialisták tegnapi ülé­sén Klofács a klub helyeslésével követelte a riiszinszkói viszonyok azonnali radikális ren­dezését . és különösen Ehrenfeld ' helyettes 'kormányzónak, Necsas ruszinszkói előadó­nak,, valamint Pesek tanügyi referensnek tá­vozását, továbbá a Rusin beszüntetését és az egyházi és nyelvi politikának megváltoz­tatását. Svehía Prágában. A kormánysajtó értesülése szerint Svehia miiniszterelinök ma érkezik vissza Prágába, hogy részt vegyen a parlament őszi ülésszakának előkészíté­siében. Tárcarovatunk: Péntek: Gerö Dezső: Szerelem. (Vers.) Sipos Iván: Vörös kilenc. IV., V., VI. Szombat: Gergely Pál: Örök dialógusok. Vasárnap: D o n á s z y Kálmán: Notturno op. 1 Maggiore. (Vers.) Zsoldos László: Misi felül a bakra. Vörös kilenc (Veronál-ímpressziók.) — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Sipos Iván. I. Három nap óta a halál jegyese vagyok. Gyűrűje a sziveimet szorítja s ahogy a per­cek egyre közelebb hozzák hozzám, vad, ösztönös menekülésre nógatja lábamat az élet, mely egész még bennem. Miért kell meghalnom? Most, amikor írem és jól átgondolom, magamnak is furcsa egy kicsit, groteszk és érthetetlen, mint az élet. És mégis kell és mégis kikerülhetetlen szükségesség. Pénz kellene. Sok, vagy kevés? Mind­egy. Kellene és nincsen. Később is kellene és később sem lesz. 1500—2000 lei most, ké­sőbb több, vagy kevesebb. Istenem, tíz nap­pal ezelőtt láttam egy embert Kolozsvárt, aki nem egészen 10 perc alatt ötezerötszáz leit veszített kártyán. Vájjon adott volna-e nékem veszesége előtt? vagy utána — ha kérek tőle? Nem kértem és nem adott. De biztosra veszem, hogy akkor sem ad, ha tér­de ná'llva könyörgöm neki. Kétezer lei. Hitvány összeg és mégis nagyobb, mint a Himalája. Sok és kevés egy­szerre. Milyen ostoba dolog! De kell. Égetően kell a pénz. Asszonyom és két fiam, szegények, a távolból is könnyes sze­mekkel néznek rám, amiért nem küldöm. De honnan? Dolgoztam érte — hiába. Mindent elkö­vettem, betegre nyúztam magamat. Nem si­került. Mit tehetek? Lopni kéne vagy rabol­ni kéne, de niem'értek hozzá; bátorságom sincs hozzá. Meg (kell halni. Mert nem lehet élve elviselni a tudatot, hogy gyermekeim és asz- szonyom utcára kerülnek, fillér nélkül, éhe­sen, fázva, résztvevő szivek nélkül? Meg kell halnom, akkor talán megmozdul egy-kát emberben a .szív, az árvák és özvegy iránt és segítenek rajtuk. Kétezer lei. Felőrlődtem ezért a nevet­séges összegért váló küzdefemíben. Meg kell halnoim kétezer lei miatt, mert a pénz csak a gazdagokért van, a szegény ember viszont a pénzért él. Hogy tehetséges ember va­gyok, akinek élete talán mégis többet ér, ki törődik azzal? A pénznek nincs szive. A péaiz megöli a szivet. Kit érint Tragédiám? Vájjon valóban tragédia ez? Vájjon van-e egyáltalán tragédia a földön? Azt hiszem, nincsen. Leggyászosbb drámák legmegrá­zóbb jeleneteinél csak azok sírnak, akiknek azonos fájdalmaik voltaik vagy vannak a hős szenvedéseivel. No, meg pár művészember. Egyszer régen — makaón próbáltam sze­rencsét. Két lapban mindig egyem volt és harmadiknak mindig a vörös kilencest kap­tam. Mikor csekély kis pénzem háromne­gyedét elúsztatta már az átkozott vörös ki­lences, ia kártyázó társaság kimondotta, hogy ha egyre jön hozzám még egyszer a vörös kilenc, az nálam tiszta kilencet számit. Ettől kezdve sohasem kaptam vörös kilencest. Most hatvannégy órája, hogy először léptem a nagyszalontai „Cemtral“ szálloda szűk kis szobájába azzal a végzetes elhatá­rozással, melynek már csak egy állomása van, a sir, az ágyam párnája alatt három kártyalapra bukkantam. Két lapban egy volt s utánuk a vörös kilences következett. Ak­kor már tudtam, hogy minden menthetetle­nül elveszett. S én nagy megadással magam­hoz vettem a tíz gram Veronáit. Adio: fize­tek, én megyek, urak. Többet már nem kár­tyázom. II. A vörös kilences, sorsom fátuma, itt van a zsebemben és én úgy érzem, hogy nagyon sajnálja fiatal életemet. Mintha minden ta­raj zolt szív vérből való lenne s most köny- nyesen dobogna — értein. Akit kifosztott s megölt, mint egy utszéli rablógyilkos. Be­szél hozzám. Azt mondja:-- Nézd, fiam. Téged nem pusztíthat el kétezer lei. Fiatal vagy: huszonnégy éves. Nézd, fiam, dobj ki a zsebemből engem is, a Veronáit is, ne gondolj semmire, asszonyod, gyermekeid sorsára sem. Lesz ahogy lesz. Azért jöttem mindig Hozzád, mert nem vagy fölényes, higgadt játékos. Próbáld meg: légy egyszer higgadt és fölényes. Megpróbáltam, nem ment. Két gyerek s az édes, szerelmes asszony, mint a tűz éget­ték a szivemet. A kártya és veronai zsebem­ben, a halálos elszánás továbbra is a szivem­ben maradt. Csak menekülést kíséreltem meg, Fölkerestem egy kollégámat, segítségét kértem. Szégyen tüzelt az arcomban, de megtettem. Vállalkozott rá, hogy megsegít, kiment a bajból. Összehozza a pénzt. Nem tudta, összegyűrtem a vörös ki­lencest, ráorditottam: — Átkozott! A kártyalap fájdalmasan, sziszegve vá­laszolt: — Üthetsz féaini, azzal nem segítesz ma­Jf ti! W B 1° €$! íf üte Tömeges letartóztatások Romániákat Bukarest, október 17. Brassóból és Nagyszebenből érkező jelentések szerint az erdélyi rendőrség széleskörű kéroszervezet- nek jött a nyomára és ezzel összefüggésben tömeges házkutatásokat és letartóztatásokat eszközölt Brassóban és Nagyszebenben. A kémszervezeí székhelye állítólag Bécsben van, melyet a román detektívek már egy év óta megfigyelés alatt tartanak. A kémszerve- zet célja Erdély elszakiíása Romániától. Cser- novitzhan szintén tömeges letartóztatásokat eszközöltek. A vádlottakat azzal gyanúsítják, hogy kémkedtek Magyarország javára. Budapest, október 17. A Brassóból és Nagyszebenből érkező híreik szerint a vá­rosban letartóztatottak csaknem valameny- nylen szászok és az intelligencia köréből ke­rülnek ki. Van közöttük egy operaénekesnő, több áFarmü gyász, több mérnök és a város társadalmának több előkelő személyisége. A romáin lapok jelentései szerint újabb le­tartóztatások várhatóik. Egy és negyed millió mmkaisélkiili Angliában London, október 16. Barlov munkaügyi münisszter ma délután tartott beszédében a munkianélkülbség problémájával fogtaIkozott, melly három év óta megbénítja Anglia gaz­dasági életét. A miniszter megállapításai sze­rint a munkanélküliek száma most nyolcvan­ezerrel kisebb ugyan, mint múlt éven ilyen­kor volt, azonban még mindig 1.251,600 főre rúg, mely körülmény komoly aggodalomra ad okot. A miniszter ezután vázolta a kormány programiját a munkanélkuis'ég leküzdésére. A kormány ötvenmillió font sterlinget szán arra a célra, hogy a munkanélkülieknek mun­kaalkalmat szerezzen. Ez összegből negyven milliót utak és hidak építésére fordítanak. Rövid táviratok Róbert Cecil lord, a népszövetség angol dele­gációjának elnöke orvosai tanácsára néhány hét­re visszavonult minden politikai tevékenységtől. A balti államok pénzügyi konferenciái i Ré­vaiban tegnap kezdődött meg. A megnyitó be­szédet Westel, észt pénzügyminiszter tartotta. A nagyhatalmak pekingi követei a kínai kor­mányhoz intézett memoranflumukban tiltakoznak az elleti, hogy a vámbevételek fölöslegeit kizáróan a belföldi kölcsönök fedezésére fordítsák, anél­kül, hogy azokból egy részt a külföldi kölcsönök törlesztésére fordítanának. A görög kormányt rekonstruálják. A lemon­dott miniszterek helyét újakkal töltik be. A görög flotta parancsnoka szintén lemondott. A genfi nemzetközi munkahivatal ügyvezető tanácsa megindította a vitát Olaszország ama ja­vaslatáról, hogy a nemzetközi kivándorlás prob­lémájának megvitatására konferenciát hívjanak össze. gadon. Se az otfihonvalóLon. Dolgozhatsz fiam, azzal se segitsz. Kártyáznod kell az élettel, az emberekkel. Vágd földhöz a tolla­dat, tehetségedet, dobd ki zsebedből mellém azt az ostoba veronait is, aztán: gyerünk! Nem kegyelmeztem neki, tépni kezdtem. Sirva szólt hozzám: — Jó, nem akarsz, nem 'tudsz már ját­szani. De én, aki tönkretettelek, sajnállak Téged, adok egy jó tanácsot: próbálkozz még valahol. Nézd, itt vannak Krisztus szol­gái, keresztény testvéreid. Gazdagok, de ha szegények is, segítenek rajtad! Előttük nem keli szégyenkezned: lelki atyáid, akiknek az a kötelességünk; mindent végig hallgatni, min­denütt segíteni... — Még egy megaláztatást? Nem, nem, nem tudok, nem hiszek ... Sírni kezdtem én is. És bevettem egy Ve­ronák, kóstolásul. III. Furcsa ér-zés ez, ezzel a varon állal. Már az ágyban pihenek, éjfél van, fáradt vagyok, végtagjaim enyhén, majdnem jó’esöen zsi- hogr.ak. Félelem nem bánt. holnap egész nyugodtan beszedem majd az egészet. Szo­morú sem vagyok, de vidám sem. Csak na­gyon groteszknek látom az életet és minden­féle elfelejtett furcsa históriák jutnak eszembe. Legelébb a csúcsai asszonyra gondolok. A gyorsvonattal utaztam. Velem Dohai Béla. Váradra mentünk Kolozsvárról. Három órát késtünk, Hunyadtól kezdve veszett vágta- tással szaladtunk; alig bírtunk a folyosón megállani. Csúcsa közelében egyszerre azt mondom Dobálnak: — Nem lenne jó, ha most szerencsétlen­ség történne. Pedig lesz valami.

Next

/
Thumbnails
Contents