Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-18 / 236. (389.) szám

A párisi látogatás (fi.) Prága, október Í7. Parisban kitünően értenek az ünnepsé­gek rendezéséhez. A cseh-szlovák köztársa­ság elnökét is u-gy fogadták, amint azt a fran­cia etikett szabályai egy barátságos államfő látogatásának esetére előírják. Masaryk szí­vesen látott vendég, hiszen olyan államot képvisel, amely fönnállásának öt esztendejé­ben mindig szótfogadó gyermeke, engedel­mes szövetségese volt a francia köztársaság­nak és a jövőben is szívesen fogja előzékeny­ségének újabb tanúiéiért adni, csakhogy mél­tóképpen meghatója La Francénak jótétemé­nyeit és kiérdemelje annak jóakaratát. Az előzékenységnek ilyen tanujele volna egy katonai egyezmény, amelyről az utóbbi idő­ben éppen Masaryk utazásával kapcsolato­san igen sokat lehetett hallani. A régi idők­ben a kis államok fejedelmeik külföldi látoga­tásaik alkalmával értékes ajándékokat kül­döttek hatalmas hübéruraiknak: drága éksze­reket, gyönyörű müvü kardokat és fehér pa­ripákat. Ez a szokás régen kiment a divatból és az államoknak egymás iránt való udva­riassága sokkal szerényebb figyelmességek­ben jut kifejezésre. Ma az államfők és kor- inányelnökök megelégszenek azzal, hogy egyszerű fehér pergőmenípapirosra irt szer­ződéseket adjanak egymásnak prezentbe, amelyek persze.több,pénzébe kerülnek az ál­lampolgároknak, mint akár a legdrágább gyémántok, vagy a legnemesebb arabs pá­ripák. A hivatalos hírszolgálat szinte gyerekes örömmel ontja a híreket a párisi fogadtatás külsőségeiről. Aprólékos részletességgel el­mondja, hogy milyen volt a szőnyeg- és vi­rágdísz, amellyel a boulognei pályaudvar csarnokát díszítették, bőbeszédüen leírja, hogy kik és hogyan helyezkedtek el az á la Daumont-íogatokban, amelyekben Millerand és Masaryk hajtattak végig kíséretükkel az Avenue de Bois de Bouiogne, az Avenue des Champs d'Elysées, a Piacé de la Concorde és a Ouai d'Orsay embersokasága között és nem mulasztja el elmesélni azt sem, hegy a lift miképpen vitte iöl a két államfőt a kül­ügyminisztérium szalonjába. A cseh sajtóiro­dának szokatlan gonddal elkészített jelenté­seiből megtudjuk, hogy a Masaryk számára berendezett lakosztályt — horribile dictu — szőnyegekkel, tapétákkal és gobelinekkel dí­szítették föl és hogv az ebédlő nem keve­sebb, mint harminckét személy befogadására alkalmas. Végül azt is leírja a C. T. K., hogy Masaryk János követség! rinácsost, az elnök fiát abban a lakosztályban helyezték el, amelynek szalonja egykor a Bourbon-király- nők budoárja volt'. A hivatalos hirszo’gákt, mint látható, parvenürzerti túlzással árado­zik a fogadtatás sz'pygéről, mha mi meg vagyunk győződve arról, hogy tuábrzgMmá- v:l abgha jári kedvében a puritán hajlandó­ságú Masáryknak. A külügyminisztériumban elfogyasztott ebéd, az ismeretlen katona si:iának megko­szorúzása és Millerand meglátogatása után Mamryk a vendéglátó francia államfő kísé­retében a városházára ment, ahol átnyújtot­ták neki Páris városának aranyérmét, vala­mint egy Lambeau nevű űrnek a városházá­ról irt és „szépen bekö'.ö‘t“ könyvét. Este a párisi diplomáéin kart fogadta a csch-szlo- vák á'lamfő, mire az ünnepségek „csúcs­pontja" következett: az Elysé-eben rendezett dísz-ebéd, amelyet monslcur és madame Mil­lerand adtak vendégük tiszteletére. Ez alka­lommal természetesen nem mamdtak el a szokásos pohárkösz^ntők sem. Millerand a franciák megszokott udvariasságával meg­emlékezett a cseh nemzetnek és Masaryknak Franciaország irányában szerzett érdemeiről, kiemelte a két nemzet további együttműkö­désének szükségességét és mint minden be­szédében, ugy most is hangoztatta a béke­szerződések föntartását, az átvállalt kötele­zettségek teljesítését, valamint az európai stabilitás megújítását, majd egy pillantást ve­tett a középeurópai állapotokra és Ausztriára s Magyarországra célozva, a dunai terület valamennyi álla,mának gazdasági megújhodá­sát kívánta, de persze nem feledkezett meg a jóvátéteü kötelezettségek, valamint a mai ál­lapotok föntertásának hangoztatásáról sem. A cseh-szlovák államfő válaszában előzékenyen viszonozta Millerand udvariasságait és ki­emelte azokat a politikai és kulturális kap­csokat, amelyek a cseh nemzetet Francia- országhoz kötik. Szónoki szépségekben bő­velkedő beszédének van egy mondata, mely­nél egy pillanatra meg kell állanunk. Pohárköszöntőjében Masaryk foglalko­zott azzal a sokszor elhangzott panasszal, hogy Európa az elmúlt esztendőkben föltű­nően elbalkanizálódott és ugy vélte a pa­naszról, hogy a népek élete és története nem a sleeping carban utazók kényelmének sza­bályai szerint igazodnak. A cseh-szlovák köztársaság elnökének ez a megállapítása szerény véleményünk szerint nem födi az állam minden lakosának fölfogását. Optikai csalódásba esnénk, ha a körülöttünk végbe­menő eseményeket ugy itélnők meg, hogy azok csak a hálókocsik utasainak szemében jelentenek eltolódást a balkáni viszonyok felé. Masaryknak igaza van, hogy a népek elete és története liem a luxusvonatok uta­Prága, október 17. A Berlinben hétfőn kezdődő zavargások kedden rendkívül veszedelmes formában folytatódtak. Berlin külső kerületeinek, Neu- köEnnek és LLditenbergnek műnk,anélküliéi mtár a délelőtti órákban kisebb-nagyobb csoportokban a berlini városháza elé vonul­tak. A rendőrség csak egy részét tudta a sű­rűn menetelő csapiatoknak szétoszlatni s a berlini városháza előtt,csakhamar sokezer főre rugó tömeg tolongott, mely megszál­lotta a Königssirassét, Jüdenstrassét és a Sp and au e rs t r assé t A tömeg az éle.mtezer- árak leszállítását és ■ a rrauekainélküü segé­lyek felemelését követelte és meg akarta rohamozni a városházát. A városháiza ka­puit utolsó pillanatban sikerült eltöri,aszóim, azonban a városház megmentése csak pár pillanatra Játszott biztosítottnak, mert a tö­meg izgalma nő tton-nőtt és egyre uj esi.ma­tok özönlöttek a városháza előtti térre,. A város centrumának üzletei és áruházai siet­ve húzták le redőnyeiket, a rendőrcsapatok rohamléptekben tartottak ia városháza előtti tér felé, hogy a rendzavarások kitörését megakadályozzák. A tömeget békés eszkö­zökkel nem sikerült szétoszlatni, mire a rendőrség fegyveres attakkal támadt rá. A városháza közötti tér és a szomszédos ut­cák kövezetét csakhamar pirosra festette a polgárok vére. Magán a városháztéren húsz súlyos sebesültet szállítottak be iaz egyik ház udvarára. Ezalatt a Molkenmarkton a tömeg az míernacioná ét énekelte és a járó­kelőket és a villamosok utasait arra kény- szeritette, hogy vegyék le a kalapjukat. Egy fiakor utasát, ki a tüntetőik egyikét, ki kocsijára kapaszkodott, letasz'totta, lerán­tották a kocsijáról és íéitholtra verték. A rendőrség feltüzöt.t szuronnyal intézett ro­hamot a tüntetők .eben, kik rengeteg sebe­sültet vesztettek. A Ross-Strassén a rendőr­ség kénytelen volt lőfegyverét használni ,a tömeg szétverésére. Itt egy halott és sok súlyos sebesült áldozat a támadás eredmé­sainak egyéni fölfogásához igazodik. Szo­morú volna, ha igy lenne. Sajnos azonban, hogy éppen a hálókocsik utasainak van leg­kevesebb okuk arra; hogy a balkáni állapo­tokról zengjenek szomorú elégiákat. Európa balkan.izálódását ugyanis nem egyedül a tár­sadalom legmagasabb ormain lévők érzik, de azt sokkal inkább megsinylik azok a milliók, akiket a sors a társadalmi létra alacsonyabb fokain helyezett el. Ha meggondoljuk, hogy Németországban, amely még nemrég a kon­tinens legrendezettebb állama volt, a békét- len béke által előidézett nyomor következté­ben valóságos utcai ütközetek fejlődtek ki a rendőrök és a munkanélküliek között, ha meggondoljuk, hogy Németországban, Auszt­riában és Magyarországon a középosztály, vagyis a társadalom legjava egészen elszegé­nyedett, végül, ha meggondoljuk, hogy az utódállamokban is számos jelenség emlékez­tet a régi Szerbiára és a régi Romániára, ugy be kell látnunk, hogy a balkanizálódási folyamait sokkal mélyebbre ható következ­ményekkel járt, mint ahogy sokan gondolják. Ezekért az állapotokért pedig elsősorban Franciaországot terheli a felelősség, amely­nek nem volt kellő érzéke a középeurópai népek millióinak szenvedése iránt. A háló­kocsik utasainak apró-cseprő kellemetlenségei bennünket sem izgatnak, de azoknak a mil­lióknak nyomorúsága annál súlyosabb gon­dokkal tölt el minket. Berlin, október 17. A politikai körök ko­moly aggodalommal figyelik a szászországi eseményeket. Széleskörű katonai intézkedése­ket tettek arra az esetre, hogy szükség ese­tén érvényt szerezzenek a szászországi pro­letárszázadok föloszlatására vonatkozó rende­letnek. A Szászországban végrehajtott kato­nai akció a legsúlyosabb bonyodalmakat okozhatja, az egész birodalomban. Tartani kell attól, hogy a kommunista és szociálde­mokrata táborra oszlott munkásság összefog és a radikális kmmunisía alapra helyezkedik. A munkásság tömegei amúgy is a végsőkig el vannak keseredve a munkanélküliség és a drágaság miatt s könnyen kaphatók a legvé­resebb önvédelmi harcra. Drezda, október 17. (Wolfí.) A IV. kerületi parancsnokság közlése szeriut a szász proletár védelmi szervezetek kongresszusát a katonai pa­rancsnok tilalma ellenére megtartották. Lehetsé­ges, hogy a proletárszázadok és a végrehajtóbi­zottságok feloszlatása erős ellenállást fog kiváltani Szászországban, melyet esetleg csak katonai erő Igényber’-ételével lehet majd leküzdeni. A katonai parancsnok egyelőre csak a szászországi rendőr­séget szándékszik felhasználni e célra. Drezda, október 17. A kormánypro­gram fölötti vitánál a három polgári párt szónokai kijelentették, hogy bizalmatlanok a kormánnyal szemben, míg a kommunisták és szociáldemokraták teljes bizalmakról biztosították a kormányt. Zeignier miniszter- elnök éles hangon polemizált a polgári pár­tok szónokaival és 'élénken tiltakozott a szász rendőrségnek a kerületi katonai pa­rancsnokság alá való rendelése ellen. Weimar, október 16. (Wolfí.) A ffhürin- giai taríománygyülés mai ülésén Knauer szociáldemokrata képviselő beterjesztette az uj kormány névsorát, mely a következő: Belügyminiszter Hermann, pénzügyminisz­ter Harímamn, igazságügyminiszter Korscíh dr., közoktatásügyi miniszter Greiil, gazda­sági miniszter Tenner. A polgári pártok ne­vében Neumann dr. (néppárt) tiltakozott a miniszteri lista ellen. Fröhílich (szociál­demokrata) üdvözölte a kommunisták lépé­sét, hogy résiztvesznek a kormányban és ki­jelentette, hogy pártja mindent meg fog ten­ni a kivételes állapot megszüntetése érde­kében. A-miniszteri listát végül névszerinti szavazás után 28 szavazattal 24 ellenében elfogadták. Páris, október 17. A megszálló hatóságok körében arról beszélnek, hogy Stinnes ismét tanácskozni fog Degoutte tábornokkal és pedig Stresemann kancellár hivatalos meg­bízásából. Berlin, október 17. A D. A. Z. párisi je­lentése szerint Hösdi, párisi német ügyvivő. mai látogatásakor Poincaréimk egy meg­lehetősen terjedelmes okmányt fog átadni, melynek az volna a rendeltetése, hogy egyelőre pontos részletes javaslatok nélkül diplomáciai alapot teremtsen a további tár­gyalásokra. A német kormány az okmány­ban nagy súlyt helyez a német pénzügyi re­form fontosságának ismertetésére. London, október 17. (Havas-) Simíts tá­bornok a lapok jelentései szerint befejezte , a Németország pénzügyi újjászervezésére, a jóvátétel fedezésére és a Rajnavidék ueit- tralizálására vonatkozó tervezetének kidol­gozását. — A Times értesülése szerint Smoot, Burton és az államadósságokat ren­dező bizottság tagjai azt a javaslatot tették Coo’idge elnöknek, hogy Amerika, Anglia és az akcióban részt venni óhajtó államok 100 csch-szl. Koronáért fizettek ma, október 17-én: Zürichben 16.62b svájci frankot Budapesten 57 800.— magyar koronát Bécsben 211100.— osztrák koronát Berlinben 16353000000.— német márkát ü katonai parancsnokság oSíimáiama a szász korntámhoz A kormánynak október 18-ig szint kell vallania — Katonai erővel akarják leszerelni a proletárszázadokat — Thüringia uj kormánya — Smiits uj jóvátételi tervezete — A német kormány lépése Parisban nye. A kancellári épület környékét a rend­őrség erős kordonnal elzárta. Berlinben tegnap este ismét teljes nyugalom uralko­dóit, mert a rendőrség teljes készültségben lévő őrjáratokkal cirkált az utcákén. A berlini zavargásokkal egy időben Homburgban oly véres zavargások voltak, melyekre kevés pé'da van a véres esemé­nyekben gazdag németországi városok éle­tében. A műnk anélkülitek tömegei elfoglalták a városházát és a városi épületeket s több mint s-záz üzletet kiraboltak. Miikor a rend­őrség a zavargókat szétverte, huszonhárom halott és hatvan súlyos sebesült maradt az utcák vérrel áztatott kövezetén. Lipcsében a zavargások tegnap ismét kiújultak, a vásárcsarnokot már délelőtt tíz órakor be kellett zárni. A Rossptatzon ösz- szegyüít nép tömegeket a lovasrendőrség attakja verte szét. Mai távirataink: Drezda, október 17. A IV. katonai kerü­leti parancsnokság Böttcher kommunista pénzügyminiszternek a proletárszázadok fel- oszlatásáról tartott beszédével kapcsolaté san átiratot intézett a szász miniszterelnök, hoz, melyben fe'szóíUja a kormányt, hogy október 18-án délelőtt 11 óráig kétséget ki­záró nyilatkozatot tegyen arról, vájjon Bött- chen beszédének tartalmával vagy szele- mével azonositja-e magát és hajlandó-e Bött­cher kijelentéseivel ellentétben a katonai pa­rancsnokság utasításai szerint cselekedni. Ha erre a kormány hajlandó, akkor a katonai parancsnokság azt követeli, hogy a kormány erre vonatkozó nyilatkozatának szövegét te­gye közzé és közölje a katonai parancsnok­sággá1, hogy milyen intézkedéseket tett arra, hogy ilyen kisiklások meg ne ismétlődhes­senek. A miniszterelnök az átiratot közölte a tartománygyüléssel és tiltakozott ellene; hangsúlyozta, hogy a kormány csak a tarto- mánygyülésnek felelős telteiért, nem pedig a katonai parancsnokságnak,, Í| mm jf jéjr* f évfolyam 236. (389.) szám. prága, csütcM Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszraszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALU OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Thumbnails
Contents