Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-15 / 209. (362.) szám

Sombat, szeptember 15. bizttság megállapítja, hogy Görögország óssfes kötelezettségeit teljesítette. Ha a vizs­gált során Görögország magatartása nem bizhyuít teljesen kielégítőnek, akkor Olasz- orsjág a már deponált ötven millió lírán kí­vül további ötven millió lírát követelhet. Milánó, szeptember 14. A Corriera della Sen. genfi tudósitójámafk Nincsics jugoszláv hülgyminiszter egy interjúban azt mondta, hciy Jugoszlávia az olasz kormányhoz ha- stíóan arra törekszik, hogy a fiumei kér- cfsriö folyó tárgyalások lehetően gyorsan /egegyezéssel végződjenek. A kérdés csú­zán közvetlen megegyezés által oldható meg, mely szeptember 30-i'g megköthető. — Szá­mos olasz lap felszólítja a közvéleményt, hogy ne tulajdonítson túlságos fontosságot a fiumei problémának. A kormány rendeletet adott ki, amelyben meghagyja, hogy D‘Art- nunzio Fiúméba való bevonulásának jubileu­mát ne ünnepeljék meg. Róma, szeptember 14. A Stefam-ügynök- seg jelenti: A nagyköveti tanács tegnapi ülé­sén hosszú vita után teljesen az olasz állás­pontra helyezkedett. A nagyköveti tanács elvetette a Korfu azonnali kiürítésére vonat­kozó indítványt, melyet Görögország az utóbbi napokban látszólag eredményesen képviselt és kimondotta, hogy Korfu kiürítése csak a teljes jóvá­tétel után, vagyis a szövetségközi bizottság nyomozásának befejezte után hajtandó végre. Eddig az időpontig a többi ceremóniái is elégtétel is teljesítendő a görög kormány ál­tal. Ha a görög kormány hanyagsága követ­keztében a gyilkosok üldözése nem lenne sikeres és a gyilkosokat a kijelölt határidőig nem tudnák a büntetőbíróságok kezére jut­tatni, akkor a nagyköveti tanács határozata érteimében Görögország ötven millió líra büntetést tartozik fizetni Olaszországnak. Ezt a pénzösszeget a hágai nemzetközi tör­vényszék kikapcsolásával közvetlenül kell Olaszországnak átadni. Ez a körülmény nem rövidíti meg Olaszországnak a hágai nemzet­közi törvényszéknél az okhupációs .költsé­gek fedezésére bejelentett igényeit. Oroszországot nem elégítette ki a bolgár kormány válasza Moszkva, szeptember 14. Az orosz távirati ügynökség jelenti: Csi- cserin jegyzéket intézett a bolgár kormány­hoz, amelyben megállapítja, hogy a bolgár kormánynak a Bulgáriában megsebesített orosz állampolgárok kártalanítására és a vár­nai bolgár prefektus visszahívására vonat­kozó nyilatkozata nem elégítette ki az orosz kormányt. Csicserin pontos információkat kér a bolgár fehér gárdisták elleni rendsza­bályokról. Az orosz kormány reméli, hogy a bolgár kormány, amely szemet hunyt a fehér gárdisták akciói előtt, haladéktalanul ki fogja utasítani a fehér gárdisták veszérkarát, ka­tonai iskoláikat bezárja és katonai alakula­ncm szólsz? De Vas Andris tanár ur konokul hallgatott. A percek üdve elröppent És von­tatottan indult meg a beszéd ... — Mindenkinek megvan a baja. Látja, kedves tanár ur, nem is hinné, hogy mennyi bajom van nekem ezzel a lakással! — Ugyan? — kérdezte gyöngéden. — Régi, rozoga épület és tele van egérrel... — Egérrel? — hebegte. — Igen, egérrel. — Persze, kellemetlen ... — De mennyire! összerágnak mindent... Most meg Vas Andris tanár ur tett egy misztikus kijelentést: — Könnyen lehetne segíteni rajta... — Hogyan? — kapott rajta az asz- szonyka. — Hát költözzék be a városba... — De hová? Vas Andris tanár ur megszeppent. — Hát... hát... valahová... Pedig úgy érezte, hogy ezt kellene mon­dania: „Asszonyom, legyen a feleségem és én egérmentes lakásról fogok gondoskodni-.," Hallgatott. A szép özvegy az ajkába hara­pott, de angyali türelemmel mosolygott leendő férjére. — Jöjjön, nézze meg a rózsáimat... Talán a. rózsaillat kellően fölhangolja! Kifelé indultak. E pillanatban sikoltás hang­zott a szomszéd szobából: — Jaj, Istenem!.-. Naccsága! — Mi baj? — szaladt be az asszony. Vas Andris tanár ur pedig az ajtóig. — Mi történt? — Egér! — kiáltotta a szolgálóleány. — Hol? — Ott... ott... Halálra rémült egérke cincogott a szoba sarkában. tait föloszlatja, amelyek Szovjetoroszország ellenségei. A szovjetkormány beleegyezik a repatriáló bizottságnak Bulgáriába való el­küldésébe, ha a bizottságnak teljes diplomá­ciai immunitást garantálnak. A szovjetkor­mány beleegyezik a bolgárok repatriálásába. Csicserin ezután visszautasítja a bolgár kor­mánynak a bulgáriai orosz vöröskereszt el­len emelt gyanúsításait. A vörös intemado- nále vezetőinek tulajdonított intervencióra vonatkozóan a jegyzék kijelenti, hogy a vö­rös internacionále nincsen a szovjetkormány j alá rendelve s hogy az semmi tekintetben ( sem felelős oly személyek beszédeiért, akik i sem tagjai, sem képviselői a szovjetkormány-} nak. Csicserin megállapítja, hogy Szinovjev.: a pétervári szovjet elnöke nem tagja az orosz ! kormánynak. Ha az orosz és a bolgár kor- i mány között megegyezés jön létre, akkor j Oroszország el fogja küldeni meghatalma­zottiát Várnába, aki a repatriálást fogja el­lenőrizni. Spanyolországban győz a katonai puccs A kormány lemondott — A madridi tábornokok a katonai párt mellett — A főbb helyőrségek csatlakozása — Nem a dinasztia ellen irányul a puccs Prága, szeptember 14. A spanyol katonai párt proklamáció jó­nak eredményeiként az országban tegnap reggel 4 óra óta de facto érvényben van az ostromállapot, bár azt eddig hivatalosan ki nem hirdették. Az ostromállapot (kihirdetése azonban minden pillanatban várható. A cen- znrát a katonai hatóságok vették .a kezűik­be s a katonaság látja el a táviró- és tele­fonszolgálatot is. Az ország valamennyi' na­gyobb helyőrsége, elsősorban a madridi, sa- ragossai és sevillai helyőrségek csatlakoz­tak a mozgalomhoz. Aliba külügyminiszter és Albucema miniszterelnök ellen megindí­totta a katonai párt a bűnügyi eljárást s a külügyminisztert San Sebasitianban már le is tartóztatták. A szenzációs pör elé nagy várakozással néz az egész közvélemény. Az új forradalmi kormány a katonai párt védel­me alatt már elfoglalta hivatalát. A jelek szerint a forradalmi mozgalom nem a ki­rályi dinasztia, hanem csak :a kormány ellen irányul, amit az a körülmény is bizonyít, ihogy a forradalmi mozgalom vezérei fen- fcartják az összeköttetésit a királlyal. A moz­galom gyorsan terjed s tegnap este már Barcelona és számos más váTos helyőrsége ás fellázadt a kormány ellen. A katonai párt elengedheted ennek tart­ja egy uj erélyes hadjárat indítását a mórok ellen, Albucema miniszterelnök pedig Ma­rokkó békés megszerzését prédikálta és vissza akarta hívni Marokkóból a spanyol csapatokat. Albucema kormányának meg­buktatása tehát fontos következményekkel •jár Spanyolország marokkói politikájában. A spanyolországi eseményekről az alábbi legújabb távirataink számolnak be: Madrid, szeptember 14. A király Mad­ridba érkezett, A kormány lemondott, Barcelona, szeptember 14. (Havas.) A városban és Barcelona tartományban nyu- gaJlom uralkodik. Megerősítik azt a hirt, hogy Katalonia, Aragónia és Ufkasztilia helyőrsé­gei csatlakoztak a katonai párt mozgalmá­hoz. Estella tábornagy a madridi helyőrség táviratát hozta nyilvánosságra, amelyben az van, hogy az ottani tábornokok csatlakoztak a mozgalomhoz és hasonló álláspontot fog­lalnak el a király megérkeztéig, aki azután a továbbiakban dönt. EStella ez alkalommal kijelenti, hogy az uj kormány programja Ca- taionia reformjára és a spanyol közigazgatás átszervezésére vonatkozik. Estella a bar­celonai butorkiállitás megnyitásán mondott beszédében kijelentette, hogy Barcelona vá­ros hódolattal viseltetik a király iránt és abbeli kívánságának adott kifejezést, hogy a politikai események Barcelona és Katalonia újjászületését eredményezzék. Estella beszé­dét a gyűlés lelkesedéssé! fogadta. Estella a Havas-ügynökség tudósítója előtt kijelentet­te, hogy a mozgalom célja a spanyol poli­tikát megtisztítani, a munkavédelmet bizto­sítani, azokat, akik Spanyolország marokkói vereségében vétkesek, felelősségre vonni és a rilff hadjáratra vonatkozó álláspontot meg­változtatni. Biztosította a tudósítót, hogy a mozgalomhoz már számos katonai csoport csatlakozott s hozzáfűzte, hogy az uj politika győzelmié esetén erőteljes módon fogja a kommuniista, forradalmár és szepailatista mozgalmakat elnyomni, a munkástörvények létesítésén fog fáradozni és arra fog töreked­ni, hogy Marokkóban megvalósítsa a kor­mányprogramot. További törekvése az lesz, hogy korlátozza az afrikai hadjáratot, hogy ezáltal könnyebbül és álljon be az ország el­viselhetetlen pénzügyi terhei körül Végül ki­jelentette, hogy az uj kormány nemzetközi békepolitikát folytat. — Egy más forrásból származó madridi jelentés szerint Afhucenas kormánya még mindig ura a helyzetnek. A külügyminiszter letartóztatásáról szóló hirt megcáif ölják, Madrid, szeptember 14. Primo de Reve- ra, Katalonia kormányzója m'a táviratot inté­zett a kormányhoz, melyben felszólítja a ki­rályt, hoy szakítson azokkal a politikusokkal, kik Spanyolországot a romlásba döntik. A minisztertanács intézkedésére a hajóhad egy része Barcelonába ment. A legutóbbi jelen­tések szerint Bilbao és Saragossa helyőrsége is csatlakozott a barcelonai helyyőrség for­radalmi mozgalmához. London, szeptember 14. A spanyolorszá­gi k'atonai puccs előzményeire vonatkozóan a Times a következő érdekes adatokat közli: — Üsd agyon! — Jaj, nem merem ... — Mafla! — kiáltotta az asszony. — Állj oda, ne engedd el... — ragadta föl a nagy kefeseprőt. A remegő egérke szembefordult vele, pici teste didergett félelmében s élénk-fekete pirinyó szemében akkora könyörgés ült, hogy Vas Andris tanár urnák elszorult a szive és megragadta a kefeseprőt szerelmese kezében: — Ne ... ne bántsa! •.. — Ugyan! — kiáltotta a szép asszony megütközve. — Engedje, tanár ur... — Ne bárlsa! És nem engedte el a seprüt. Görcsösen fogta. — Hadd fusson, szegényke ... neki is élnie kel!... amiért egér •.. Egy pillanatig heves küzdelem támadt köztük a seprű fölött. — Hiszen oly kedves... és az Isten egy­forma teremtményei vagyunk ... — hangzott Vas Andris tanár ur töredezett beszéde. —■ Neki az a hivatása, hogy ... egér legyen ... és... — Ugyan, kérem!... — rántotta ki ke­zéből az asszony a seprüt valami kegyetlen, nevető haraggal. — Hallatlan!... És az életéért remegő egérkére sújtott. Egyszer. Kétszer. S hogy a kicsi, morzsalopi szájacska megszűnt rángatózni, fölnevetett valami lelketlen gyönyörrel... — Úgy kell! Vas Andris tanár ur leereszkedett a fo­telbe s fejét a tenyerébe hajtotta. Piros arca megsápadt és maga elé bámult. Láthatatlan kárpit nyílt meg előtte, előretekintett és mégis hátranézett: a múltba, amikor ő még ingyenes diák volt a szürke szemináriumbane kicsi, kiéhezett, beteges diákgyerek, aki megszáradt cipókon s jobbmódu gyerekek morzsáin élődött, mint az a kis egérke, ame­lyik odabent az életével fizette meg, hogy éhségét csillapítani akarta ... Igen ... ö az ... Saját maga ... a gúnyneve ... mert a csufolódó^ pajtások őt is „egér‘‘-nek nevez­ték, hogy folyton cipót rágcsált s hogy szürke, kopott, szegényes ruhája miatt szé­gyenkezve, el-elbujt előlük! Szegény, te sze­gény egérke... A múlt minden keserűsége fölkelt a lelkében. Eltemetett fájdalmak keltek életre szivében és tüzfergetegként szántottak végig a lelkén, aztán csönd lett ott bent, lá­zongása valami tompa bánatba olvadt; csak egyet érzett, azt, hogy a szive elhamvadt. — Dobd ki! — hangzott ridegen. Hóditó mosollyal lépett ki az asszony a szalonba. — Mi az? — döbben meg. — Ön sirt? Egy nagy, tündöklő könnycsepp éppen akkor gördült le Vas Andris tanár ur orcáján. — Egy egérért? — didergett ki az asz- szonyból a nevetés­— Igen, — mondta hidegen és nyersen. — Egy „egér“-ért... Órájára pillantott és fölállt. —- Hogyan? Már elmegy? Már nem sirt, csak hűvösen és udvaria­san mosolygott. — Igen . ■. bocsásson meg... mennem kell, különben elkésem az órámról... Kezet sem csókolt, csak elment. Az asz- szony sápadtan nézett utána. Máskor, mire kiment az udvarról, tizszer is visszamosoly- gott és most. •. Csak egyszer nézett vissza Vas Andris tanár ur. A kapuból. A vidám kaiaplengctés helyett szomorúan köszönt: — Isten vele! Viilanuova volt pénzügyminiszter szeptem­ber eleji expozéja kavarta fel először a köz­véleményt, melyben a pénzügyminiszter megtagadta a marokkói hadjárat további költségeinek a kiutalását, ami a kormány visszalépését vonta maga után. Viilanuova az okkupációs hadsereg hadianyagát ócskavas­nak minősítette, mivel az ágyuk, repülőgé­pek, az automobilok és gépfegyverek a ma­rokkói hadviselés rendkívüli feltételei követ­keztében teljesen elhasználódtak, a hadsereg ió- és szarvasmarhaanyaga tönkre ment. A volt pénzügyminiszter fölszólította tehát a kormányt, hogy tartson ki az eddigi, a ma­rokkói hadjárattal szemben elfoglalt ellenzé­ki programja mellett és föfigyelmét a belső rend helyreállítására fordítsa. Viilanuova számadatok alapján ké tségbe v on h a t a t lanti 1 kimutatta, hogy mily romboló hatásnak a marokkói hadjárat költségei Spanyolország pénzügyeire. Viilanuova rámutatott a hely­zet komolyságára és veszedelmeire és föl­szólította a pártok vezéreit, hogy lépjenek erélyesen közbe a katonai párt propagandá­ja ellen. Viilanuova expozéjában hangsúlyoz­ta, hogy Weyler tábornok maga is tudja jól, hogy mily borzalmas állapotok uralkodnak a marokkói hadsereg kórházaiban és mily ret­tenetesek a sebesültek szenvedései. A peze­tának elértéktelenedése a Spanyolország pénzügyei iránt való bizalmatlanság eredmé­nye. Spanyolország október 15. és jövő évi február 1-e között három milliárd pezeta ér­tékű kincstári utalványt kénytelen megújítani. Ez a körülmény annál aggasztóbb, mert . az ország termelési forrásai annyira túl vannak terhelve, hogy egy újabb megadóztatást nem bírnának el. Vili anno va expozéja neon tévesztette el hatását a kormányra, melyet a marokkói hadjáratot forszírozó katonai párt most puccs révén távolított el uiáéból. Japán katasztrófájának politikai következményei A német—orosz—japán politikai kombináció rombadőlíe — Kína előnyomulása Prága, szeptember 14. A Te Observer most érkezett száma ,.A japánországi földrengés politikai visszahatá­sai" címmel feltűnést keltő cikket közöl. A cikk a Berlinben élő japánok életének színes rajzával kezdődik s megállapítja, hogy Japán katasztrófája észrevehető módon meglátszik Berlin életén is. Berlint ugyanis a forradal­mak óta valósággal elárasztották az oroszok és a japánok. Az oroszok saját kolóniába tö­mörültek és sikerült nagymértékben ráerő- szakolniok tulajdonságaikat és Ízlésüket úgy a művészet, zene, mint a konyhaművészet terén a közéjük merészkedő nemetekre. A japánok nem követték az orosz példát, hanem beleolvadtak a berliniek életébe és pénzüket bőségesen osztogatták. Élénk ellentétben a hangos orosz tea'házakkai, melyeknek tárva- nyitva álló ajtain csak úgy áradt az orosz élet kifelé, a japánoknak csak a West-End pár eldugott utcájában van saját szerény ét­termük. A japánországi katasztrófa követ­keztében a japánok sárga arca hirtelen el­tűnt Beáin utcáiról. Pedig a japánok nagyon közel férkőztek a német polgárok szivéhez és temérdek német család köszönheti japá­noknak, hogy nem merült el a német nyomor tengerében. A japánok mint a bútorozott szo­bák albérlői, tisztaságuk és becsületességük következtében a legjobb hírnévnek örvend­tek. Az angol lap aztán a japámországi föld­rengés politikai következményeivel foglalko­zik és megállapítja, hogy a földrengés megsemmisítette azt a né­met álmot, mely a német-orosz—japán-szö­Az egész életre szóló óra 3

Next

/
Thumbnails
Contents