Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-15 / 209. (362.) szám

Szombat, szeptember í. mmmmmmnaaammsaemmmmmmmmmmmmmmmmmmm Ruppert aj ellenzéki szövetséget akar alakítani Rassay és Vázsonyi távolmaradnak az ujj alakulástól — A szocialisták várakozó állásponton vétségben látta a MzelJövÖ megváltó hatal­mas politika! kombinációját. A múlt hétnek Japánból érkező táviratai romba döntötték ezt a német álmot. Német­ország most Kína akciójára figyel, nre'y a földrengés által átmenetileg megváltozott ke­leti helyzetre a legnagyobb fontosságú lehet. A népszövetség tanácskozásai Geirf, szeptember 13. (A cseh-szlovák sajtóiroda elkésetten kapott jelentése.) A népszövetség tegnapi ülésén, amely a ki­sebbségi kérdést tárgyalta Murray délafri­kai delegátus, aki már az előző évi gyűlésen valamint úgy a bizottságokban, mint a plé- num előtt a kisebbségi kérdéssel foglalko­zott, kijelentette, hogy a kisebbségi jogok körüli eljárás a legfontosabb jelentőségű kér­dés. A kisebbség helyzete egy oly idegen állam védelme alatt, amelynek területén a kisebbség él, bizonyos veszélyt hord magá­ban. de ezzel szemben a népszövetség egyetlen állam számára sem tekinthető ide­gen államnak, mivel egy közös népcsaládot alkot. Az elmük évben elfogadott eljárási módnak az volt a célja, hogy a kisebbségek­hez tartozókból sorsukkal megelégedett pol­gárokat csináljon. Semmi esetre sem volt arról szó, hogy az irredentizmust, vagy hogy a kisebbségi és az illető állam kormánya kö­zötti harcot elősegítsék. Éppen az ellenkező­je volt a cél. A népszövetség beavatkozása arra irányult, hogy a kisebbségek és a kor­mányok között egyetértést létesítsen. Ebből a célból revideálták ezidén a kisebbségi eljá­rást. A vitát a tisztességes törekvések és a szívélyesség szelleme hatotta át. A népszö­vetségi tanács ezidén ismét megvizsgálja az eljárás módját és azt a kiegészítő javaslatot, melyet a cseh-szlovák és lengyel delegátusok terjesztettek elő. Sok esetben ezek a kiegé­szítések az eddigi eljárás javítását eredmé­nyezték. A népszövetségi tanács két pontját utasította el a lengyel javaslatnak. A szónok azt hiszi, hogy elfogadott kiegészítések ellen nincs észrevétel s hogy a népszövetség tel­jes ülése meg lehet leégedve a kisebbségi szerződések kiegészítésével. Egyetlen ve­szély sem következett be azok közül, ame­lyektől tartottak és egyetlen esetben sem tette rosszabbá a kisebbségek és kormányaik közötti helyzetet az elfogadott megoldás. Genf, szeptember 14. A népszövetségi ligák nemzetközi szövetségének egy delegá­cióját Adelswárt báró szövetségi elnökkel az élén fogadta Della Torriente. a népszövet­ségi ülés elnöke és Drummond, a népszövet­ség yezártitkárja. A delegáció átnyújtotta az elnöknek a szövetség bécsi kongresszusán elfogadott határozatot, mely a világgazda­ságnak a brüsszeli és génuai konferenciák határozatai alapján álló pénzügyi szanálását a nemzeti kisebbségek védelmének leghatá­sosabb megvalósítását. Németországnak a népszövetségbe való mielőbbi felvételét s a jóvátételi kérdésnek a népszövetség által Amerika bevonásával való rendezését köve­teli. Della Tonriente elnök válaszában annak a reményének adott kifejezést, hogy a nép- szövetségi ligák rövidesen azokban az or­szágokban is meg fogják vetni a lábukat, hol eddig még nincsenek. Berzeviczy a szellemi veszteségekről Genf, szeptember 14. (Saját tudósitónk távirata.) A népszövetségi tanács ötödik szellemi együttműködési bizottságában Be-r- zeviczy Albert fölsorolta azokat a vesztesé­geket, amelyeket Magyarország a szellemi munka terén az egyetemek, főiskolák és mú­zeumok elvesztésével szenvedett. Beszélt az anyagi nehézségekről és a tudományos munkák megszerzésének körülményességé­ről. Hangoztatta, hogy szükséges az aka­dályok elhárítása, mert a legtöbb állam el­zárkózik az elől, hogy a szomszéd biroda­lom termékeit beengedje. Szükséges, hogy a bizalmatlanság helyt adjon a bizalomnak, a volt ellenséges államok közelebb kerüljenek egymáshoz és a közös érdek, valamint az emberiesség győzedelmeskedjen a gyűlölkö­dés és a féltékenykedés fölött. Az irók, tu­dósok és művészek békés munkával helyre­állítják az európai társadalom lelkének fel­dúlt egyensúlyát. Lehetelen, hogy a tudo­mányos közlemények bovitelét tiltó rendel­kezésekéi sújtsák. A kisantant Benest jelöli . a népszövetségi tanácsba Genf, szeptember 13. Hir szerint a kis­antant képviselői megegyeztek abban, hogy a népszövetségi tanács egyik nem állandó tagságára Bcnes dr. cseh-szlovák külügy­minisztert jelölik. Budapest, szeptember 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A nemzetgyűlést elnapolták, de a politikai szünet nem kezdődött meg, sőt az előjelekből tekintve a szünet egész ideje alatt meglehetősen élénk lesz a politikai élet. A miniszterelnök genfi tárgyalásai még nem fejeződtek be, a kölcsön ügy sincs még vég­legesen elintézve és így érthető, ha a poli­tikai világ feszült figyelemmel tekint Genf felé. De politikailag is eléggé bonyolult a helyzet. A fajvédők erősen ki akarják hasz­nálni a rendelkezésre álló egy hónapot és ha már a nemzetgyűlést nem tudták együtt tartani, népgyiiléseken igyekeznek maguk­nak híveket toborozni. A kormánypárton a fajvédők kísérletezéseit nem fogják föl túl­ságos komolyan, az ellenzéki oldalon azon­ban már sokkal inkább igyekeznek a fajvé­dők működését ellensúlyozni. Néhány liberá­lis ellenzéki képviselő ugyanis, élén Ruppert Rezsővel, ellenzéki szövetség megalakításán dolgozik, mivel a most egy éve megalakított úgynevezett ellenzéki pártszövetség, amely már megalakulása pillanatában sem volt a benne résztvevő erőik széthúzása folytán akcióképes, teljésen fölbomlottnak tekinthe­tő. A szövetséget Rassajr Károlynak, vala­mint Vázsonyi Vilmosnak és szükebb hívei­nek kihagyásával tervezik megalakítani és az uj szövetség együttműködne a szocialis­tákkal. A kezdeményezők azt hiszik, hogy a pártonkivilliek részéről is fog néhány kép­viselő hozzájuk csalakozni. Az egységes ellenzéki pártnak, amely a kezdeményezők szerint nemzeti demokrata alapon állana, tá­volabbi célja az volna, hogy a kormányzás esetleges átvételére képes legyen. Ez mindenesetre nagyon távolálló program, már csak azért is, mert az uj ellenzéki szövetség megalakításának egyik főrugója az volt. hogy Rassay és Ruppert között meglehetős mélyreható ellentétek merültek föl. Rassay és Ruppert ugyanis néhány nappal ezelőtt a Ház nyilt ülésén összekülönbözött egymás­sal. Miikor Sándor Pál ismeretes indítványát visszavonta és ezzel megmentette a kor­mányt a leszavazástól, Rassay akkor helye­selte Sándor Pál eljárását és ki is jelentette, hogy ..Nem vagyunk bolondok megbuktatni a kormányt, hogy Gömbösék jöjjenek*4. Rup­pert más állásponton volt és hibáztatta Rassaynak ezt a lépést. Azóta a két poli­tikus között még mélyrehatóbban kiéleződ­tek azellenté tek és ez most nj^ilt szakadás­hoz vezetett. Ruppert Rezső az uj ellenzéki szövetség kérdésével kapcsolatban a Pesti Napló mun­katársa előtt nyilatkozatot tett, amelyben sürgeti az ellenzék tömörülését. A lap sze­rint a demokratáik a mozgalommal szemben tartózkodó magatartást tanúsítanak azért, mert abban a szocialisták is részt vesznek. A szociáldemokraták fölfogásáról Peyer Ká­roly nemzetgyűlési képviselő nyilatkozott és kijelentette, hogy eddig csupán beszélgettek a kérdésről, de a tervről még komolyabb formában nem tárgyaltak. Addig nem szól­hat hozzá a kérdéshez, mig nem tudja, hogy kik vesznek részt az alakulásban. A függet­lenségi képviselőknek az uj alakulással szemben az az álláspontjuk, hogy ők a det- ronizációs törvény alapján állanak és ezt a nagy elvi kérdést (tudniillik a királykérdést) semmi körülmények között sem engedik ki­kapcsolni. Költség-vetés mdemnítás helyett Az Újság kormánykörökből aizt az infor­mációt kapta,, hogy a kormány a parlament őszi ülésszakában nem indemnitáist fog be­nyújtani, hanem előterjeszti az 1923—24. évre szóló költségvetést. A kormány a külföldi kö'l- csöntárgya'lásolk következtében határozta el magáit erre a lépésre, hogy az ország háztar­tásának merítésiéről pontos képet nyerjenek a külállamok is. A jugoszláv demokraták Nmcsics, Beues és Bethlen ellen Belgrád, szeptember 14. (Saját tudósí­tónktól.) A demokrata lapok éles ellenszenv­vel kommentálják Bethlen és Nincsics ta­lálkozásának hírét. A Cicvarics-féle .,Bcog- rádszki Dnevnik** közli a hivatalos jelentést amelyet „Rezerváltsággal kell fogadni! Ma­gyarország közeledni próbál hozzánk** cím­mel lát el. A Pravda éles támadást intéz Nincsics külügyminiszter ellen és a találko­zás tényét „diplomáciánk botrányának** ne­vezi. Csodálkozásának ad kifejezést amiatt, hogy „a kormány összeköttetésbe lép Ma­gyarországgal, mielőtt a nyilt ellenségeske­dés beszüntetésére garanciákat kapott vol­na“. Tiltakozik továbbá az ellen, hogy „a külügyminiszter ugyanazzal a Daruváryval tárgyalt, aki Nincsicset a pesti parlamentben rágalmazónak nevezte". Végül mindezek alapján megállapítja a Pravda, hogy a kor­mány nem folytat önálló külpolitikái, hanem Benes cseli-szovák külügyminiszter utasítá­sai alapján jár el, mert Csch-Szlovákiának haszna van a Magyarországgal való kapcso­latból, de Jugoszláviának nincs haszna be­lőle. Á beutheni és drezdai véres zavargások 1 Beütheti, szeptember 14. A tegnapi za­vargások alkalmával három embert megöl­itek, egyet súlyosan, kettőt pedig könnyen megsebesítettek. A kirakatok beverése és (kirablása még a késő esti órákban is tartott. A városban ma már a 'kora reggeli órákban élénk forgalom uralkodott. A tömegek lian- gulata rendkívül izgatott. A heti piacra csak kevés termelő vonult fel. Erős rendöroszta- gok gondoskodtak a piaci árusok védelmé­ről. A Hohienzollern, a Heteitz. a Carsten és a Centrum bányák egész munkássága sztrájkba lépett. Délelőttire a munkásság tün­tető felvonulást tervez. Beütheti, szeptember 14. A ma délelőtti tüntetések ismét veszedelmes méreteket öl­töttek. A tömeg kísérletet tett a városházá­nak megrohamozására, melyben a rendőrség főőrsége tartózkodik. A tömegből lövések dördültek el, melyre a rendőrség sortüzzel válaszolt. A város piacát az árusok pánik­szerűen kiürítették; a piacot a rendőrség el­zárta. Berlin, szeptember 14, A Lokalanzeiger jelenti: Beuthenben a tüntető tömeg össze­ütközött a rendőrséggel. Három ember meg­halt, négy megsebesült. Berlin, szeptember 14. A Béri. Tagblatt szerint Drezdában előző éjjel ismét erős za­vargások voltak. A Kreuzíkirche előtti téren a munkanélküliek nagygyűlést tartottak, me­lyet a rendőrség gummibotokkal vert szét. Négy embert letartóztattak. Nem kerül még sor a francia—német tárgyalásokra Páris, szeptember 14. A párisi sajtó még mindig Stresemann beszédével foglalkozik. A lapok kivétel nélkül megállapítják, hogy a beszéd nyomán nem lehet arra számítani, hogy a közvetlen tárgyalásokra hamarosan sor kerülne. A kormánykörök álláspontját a félhivatalos L‘Homme Libre tükrözi vissza, amely kijelenti, hogy Franciaország nem akarja azokat a nehézségeket, amelyekkel az uj kancellár szemben áll, megnövelni. Elis­meri, hogy Stresemann a francia—német vi­szonyban javulást teremtett s hogy a francia követ és a kancellár között megkezdődött az érintkezés, amely Cuno alatt teljesen szüne­telt. Franciaország fizetéseket akar és nem Németország romlását, de politikájának alap­elvei mellett ki kell tartania. Stresemann be­látja az ellenállási politika tarthatatlanságát s noha az ellenállás önmagától omlik össze, nem hajlandó annak megszüntetését elren­delni. A kiürítési kérdésben nem tiszta Stre­semann véleménye. Ha arra nézve akar biz­tosítékokat, hogy Franciaország a Ruhrvi- déket nem akarja megtartani, akkor emlé­kezzék arra, hogy Poincaré ezt már ismétel­ten és hivatalosan kijelentette. De a kiürítés nem jöhet szóba a német fizetések megtör­ténte előtt. A Matin kijelenti, hogy a passzív ellenállás összeomlása küszöbön áll. Francia- ország tehát tetszése szerint egyezkedhet a rajnavidék lakosságával, vagy a birodalmi kormánnyal, ha Stresemann értelmes javas­latot tesz. Tardieu az Echo Nationalban ar­ról ír, hogy 1920-ban Bradbury és Poincaré azon vitatkoztak, vájjon a versaillesi szerző­dés biztosit-c zálogjogokat a német tulaj­donra- Poincaré igennel felelt, Bradbury nemmel. A kérdésbe belevonták az Astoria- szállóban lévő ezüst kávéskannát is, mert példaképpen azt a kérdést vetették föl, vájjon egy német család asztalán lévő ezüst kávés­kanna a versaillesi szerződés értelmében megterhelhctő-e zálogjoggal, vagy sem. Tar­dieu azt állítja, hogy a szerződés a német magántulajdonosokat csak annyiban vonja a zálogjogok alá, amennyiben azok adófizetők, vagy állampapírok tulajdonosai. Elismeri, hogy Stresemann igyekszik konkrét javasla­tokat tenni, de kijelenti, hogy német gazda­sági körök magatartása annak adja bizoyi- tékát, hogy a teljesítési szándék nincen meg. A szélsőséges nacionalista lapok föliv- ják a kormányt, hogy tartson ki eddigi pli- tikája mellett és ne hagyja magát a mg- egyezés jelszavával beugratni. Aachen, szeptember 14. (Havas.) Mot- jove város polgármesterét, aki a passzivel- lenállást elősegítette, a haditörvényszék öt milliárd márka pénzbüntetésre ítélte. - Ukelhovenbe-n (?) 1500 bányász sztrájkig lépett. A községi választások határzdőnaptára Szeptember 8-tól szeptember 16-!g: A köz­ségi jelöltnévjegyzékek a községházán közszem­lére ki vannak téve. Szeptember 16-áig: a választói névjegyzé­kek a községházán közszemlére ki vannak téve. Szeptember 16 reggel 8 óráig: a községi vá­lasztás megkezdéséig a pártok részéről bizalmi­férfiak megnevezhetek. Szeptember 16-áig: a pártok részéről a meg­hatalmazottaknak a kerületi választási bizottsá­gokba a megbízottakat és a helyettes megbízot­takat be kell jelenteniük a járási főnöknél. Szeptember 16-áig: a járási jelölt-névjegyzé­kek összekapcsolása (egyesítése) a pártok meg- haialmazottainak nyilatkozatával! a járási főnök­nél bejelentendő. Szeptember 16-áig: a megyei jelöltnéviegy- zékek összekapcsolása (egyesítése) a páríok meghatalmazotíainak nyilatkozatával a zsupánnál bejelentendő. Szeptember 22-tól szeptember 30-áig: a vá­lasztói névjegyzékek a községházán ismét ki vannak téve közszemlére. 3AP1—MBK Föld Kolumbus buldog tengerésze, aki hosszú he­tek reménytelensége után először pillantotta meg az ismeretlen kontinens vékony vonalát a látha­táron, nem érezhette mélyebben a szilárdság, a biztos talaj mámoros édességét annál, akit fulla­dozó nagyvárosok sivatagjaiból búza és rozster­mő termékenység közé vetett el a jó sors. Mennyi földet láttam eddig is! Ismerem az északnémet diinák nehézszemü homokját, a teato- burgi erdő körül a kaszálók földje agyagosai! sárga — esőben sem nedves és aszályban sem re­pedezett, nem bő, de hü és kitartó s kevéssel megelégszik, mint a pfalzi lovak; lépésekkel csó­koltam végig a Champagne szürkés-fekete tala­ját, amely vigságosna neveli a vincellérek kedvét — bőfürtü szőlő csügg a vörös-kék szőlőlevelek között. Ismerem a Ruhrvidák „vörös föld**-jét, — száguldó vonatok között téglavörösen terpeszke­dik az agyag, amely generációk óta elfelejtette a búzát és a töld igazi értelmét S fél éjszakákon át nyitott szemmel heverésztem az Alföld nehéz, fekete földjén, amelyből mindent elcsiíitóan áradt a kenyér áldott szaga. „Maradjatok hívek a földhöz .. “Zarathustra uj hegyi beszédében újra meg újra visszatér ez a passzus s nem véletlen, hogy. aki a földhöz hü, az hü önmagához is: mert a föld nem hazudik s az utána való éhség az egyensúly, a béke és megnyugvás szomjuhozása. A modern államrend­szerek komplikált, fétissel teli szervezetében a föld roppant hivó szava „agrárkérdés" lett, ame­lyet a „gazdasági törvények szellemében** szok­tak voft elintézni. Hogyan s minő eredménnyel, kinek javára vagy hátrányéba — ezt döntsék el a gazdaságpolitikusok. De van valami, amit min­denkinek. aki nem megy el közömbösen a rozs szikkiázó táblái, a búza gyengéd hullámzása mel­lett, fülébe szeretnék súgni: „Jöjjetek ki a váro­sok asztal t-mahadam- és betonhazugságai közül, amelyek mögött élfulladva nyög a föld, a kábe­lek. vízvezetékek, földalatti vasutakkal meggya- ]ázott tahi helyett nézzétek meg a hegyoldalak friss legelőit, az öntudatos kukoricásokat, a sze­rény büszk'eségegl lombozodó szőlőt s meglátjá­tok. mekkora energiaforrások tárulnak fel előtte­tek bőven és Kybele istenanya ezer emlőjének kiapadh a tátinttSágával. Maradjatok hívek a föld­höz s akkor a föld is hü marad hozzátok, ne ra­boljátok ki, de gondoljatok a nagy közösségre, amelynek legláthatóbb szimbóluma ő, az élet örökké mozdulatlan s örökké változó ősanyaga, a szabadság és kötöttség hordozója, — születés, szerelem fogamzás, halál mindig — egy szintere — földi" Gregorián. — (A prágai meteorológiai Intézet Időjóslóin) szeptember 15-érc: Nyugaton mindinkább hebn- rnló. bűvösebb idő várható zivatarokkal. Keleten egyelőre szép, később meleg zivataros idő vár­ható. — (A köztársasági elnök alapítványai.) Masaryk köztársasági elnök szlovenszkói látogatásának emlékére a zólyomi reálgim­názium, továbbá a polgári Iskola és a zene­iskola tanulói részére ösztöndíjul, továbbá a besztercebányai városi szegényház és a Sel­mecbányái városi közkórház, valamint a lé­vai szlovák-magyar polgári iskola részére ötvcti-ötvcnejer. koronát adományozott.

Next

/
Thumbnails
Contents