Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-30 / 221. (374.) szám

Vasárnap, szeptember 30. 5 Bethlen Becsben tanácskozott Seipellel A miniszterelnök vasárnap Budapestre érkezik — Három politikai értekezlet lAPIHIItlií — ÍA prágai meteorológiai intézet időjóslása) szeptember 30-ára: Változó, záporokra hajló idő várható kevés hőmérsékleti változással. * — (Meghalt az olraützi érsek.) Oiknütz- bői jelentik: Stoján A. C-. clr. olmützi érsek ma délben 13 óra 7 perckor meghalt. — (A nemzetgyűlés október 30-án ii! össze.) A nemzetgyűlés őszi ülésszaka jól informált hely­ről szerzett értesülésünk szerint október 30-án kezdődik. — (A cseh-sziovák evangélikusok kongresz­szusa.) A cseh-szlovákiai evangélikusok kon­gresszusait pénteken reggel nyolc órakor nyitot­ták meg a prágai Zsofin-sziiget nagytermében. Több egyházi ének eléuek'lése és a választás megejtése után Herben dr. mondott beszédet, majd több külföldi delegátus szólalt föl. A kon­gresszus ezután határozati javaslatot is fogadott el, mely szerint munka, szeretet és kölcsönös megértés utján keli a cseh-szilovák egység alap­jait megteremteni. A cseh-szilovák evangélikusok kongresszusa üdvözli a cseh-szlovák független­ség újjászületését és teljes mértékben elismeri az államot és annaik törvényeit A beszéd a többi között az egyház és az állam elválasztásának szükségességére mutat rá — Czernin Cseh-Szlovákiába jön.) Czern'n Ottó volt osztrák-magyar külügyminiszter Cseh- Szlovákiába jön. hogy tájékozódást szerezzen a cseh-szlovák köztársaság területén levő birto­kainak állapotából. — (Egy nagymegye lesz egész Ruszitiszkó­ból?) A Lidové Noviny valószínűnek tartja, hogy Ruszinszkó egész területéből egy nagymegyét létesítenek, melynek Munkács lesz a székhelye. A kormányzóság azonban továbra is Ungváron székelne. — (A földbirtokhivatalban tilos az interven­ció.) Az állami földbirtokhivatal arról éjrtesit bennünket, hogy a földosztás kérdésében csak azokat fogadják, akiket a földblrtokhivataá be­idézett. Minden intervenció tilos és az .interve- niáíókut minden esetben el fogják utasítani. — (A községi választások eredménye Hardicsán.) Hardicsán (Zemplén megye) a községi választás eredménye: 11 keresztény- szocialista, 5 ralmdkár és 2 községi párti, akiket azonban a keresztényszocialistáikhoz kell! számítani. — (A katolikus intelligencia prágai kongresz- szusa) tegnap volt Prágában. A kongresszuson Marmaggi pápai nuncius, számos képviselő és szenátor, valamint a vidéki delegátusok vettek részt. A napirenden a középiskola reformja és a katolikus fiatalság feladatai szerepeltek. A kon­gresszus a középiskolák reformjával szemben elutasító álláspontra helyezkedett. 1929-ben, Szent Vencel halálának ezredik évfordulóján ka- tofl'jkus kongresszust hívnak össze Prágában. — (Jugoszláv tábornok lesz a Ni^ita fiából.) Péter herceget, Nikiüa volt monte­negrói király legifjabb fiát, belgrádi lapok jelentése szerbit, rövidesen jugoszláv tábor­nokká nevezik ki. A herceget a belgrádi vagy más nagyobb városi csapattesthez fog­ják beosztani. — (A magyar királyi követség utlevélosztá- lyán minden hétköznap fogadják a feleket.) A magyar királyi követség arról értesít bennünket, hogy a követség utlevélosztályán október else­jétől kezdődően ismét minden hétköznap fogad­nak feleket. — (Az állami tisztviselők szlovenszkói drá­gaság! pótléka megmarad.) Pozsonyban napok óta az a hír van forgalomban, hogy az állami tisztviselők ötvenszázalékos drágasági pótléká- naik folyósítását október elsejétől megszüntetik. A Lidové Noviny ezt a hirt megcáfolja és azt ál­lítja, hogy a tisztviselők drágasági pótlékát K ál - lay miniszter intervenciója folytán továbbra is folyósítani fogják. — (Károlyi román célokra adományoz pén­zeket.) Bukaresti tudósítónk jelenti: Károlyi Mi­hály gróf a Dimineata közlése szerint ezer leit adott Eminescu Mihály (román költő Kolozsvárt felállítandó szobrára. — (Vozátko Jánost ismét letartóztatták.) Po­zsonyi tudósítónk jelenti telefonon: Vozatko Já­nos volt posta- és távirdaalkalinazottat, kit nem­rég helyezett szabadlábra a rendőrség, most is­mét letartóztatták. Vozátko Jánost annak idején azéírt tartóztatták le. mert a Národni Svet-nél, hova idézést kapott, nem jelentkezett, mikor a nevét felolvasták. Vozátko a rendőrségnél orvosi igazolvánnyal igazolta, hogy nagyot hall s kije­lentette hogy nem hallotta, mikor nevét felol­vasták. A rendőrség akkor kénytelen volt sza­badlábra helyezni. Mostani letartóztatása ennek az ügynek a folytatása. — (Halálozás.) Becsből jelentik: Erdödy ímréné grófnő, született Migazzy Irma grófnő szeptember 26-án a bécsi Löw szanatóriumban elhunyt. — (Felemelik a magyar postai illetéke­ket.) Budapesti s z étik e s z tő sőigünk jelenti: Október elsején újból megdrágul a levélpos­ta, távírda és telefon. Cseh-Szlovákiába egy közönséges levél portója hatszáz, az ajánlott leveleké pedig nyolcszáz koronába fog ke­rülni. A táviratok szódíja háromszáz korona. A telefon évi előfizetése 861.000 koronába, Becs és Budapest között egy telefonbeszél­getés hétezer koronába fog kerülni. Budapest, szeptember 29. Az elmúlt két napon három politikai ér­tekezlettől, illetőleg vacsorától eltekintve a budapesti politikai életiben nevezetesebb ese­mény nem történt. A belpolitika megélénkü­lése csak Bethlen hazaérkezése után fog be­következni,- amelyet legkésőbb vasárnapra várnak. A miniszterelnök hazatérése belpoli­tikai tekintetben el fogja oszlatni azokat a kombinációkat, amelyek a pénzügyminiszter távozása körül merültek föl. A Tőzsdei Hír­lap c tekintetben azt jelentette, hogy Kállay távozása befejezett dolog és hivatkozót ar­ra, hogy Bethlen genfi sikerei után ma már nem tartja föltétlenül szükségesnek Kállay hivaitalíbanmaTadásiát. í símé teljük a zonb au. hogy mindez csak kombináció. Mai távirataink a következek: Bethlen tanácskozásai Budapest, szeptember 29. Bethlen István gróf miniszterelnök ma délelőtt tiz órakor ta­lálkozott Seipel osztrák köztársasági kancel­lárral, majd az osztrák külügyminiszterrel. A kancelár ebédre hívta meg a magyar minísz- erenököt. Junkar, Seipel kabinetirodájának főnöke az újságírók előtt kijelentette, hogy a két államférfin a genfi tárgyalások eddigi eredményével kapcsolatosan a magyar- osztrák barátságos viszonynak kölcsönös továbbfejlesztéséről fog tanácskozni. A tanácskozásnak meghatározott pro­gramja és konkretizálható részletei nincse­nek. Bethlen ma este, legkésőbb holnap reg­gel visszatér Budapestre. A keresztény szociális párt Budapest, szeptember 29. A keresztény- szociális párt értekezletén Haller István kép­viselő, a párt elnöke beszélt a helyzetről. Az ismeretes cirkuszüggyel kapcsolatosan kije­lentette, hogy a zsidóság olyan engesztelhe­tetlen gyűlöletet tanusit, hogy a kiegyenlítő­dés már lehetetlen. Ezzel szemben azok sem maradhatnak tétlenek, akik a törvényes fej­lődés betartásának hívei voltak a zsidókér­désben. A külföldi kölcsönről szólva kijelen­tette, hogy annak mentesnek kell lennie min­den olyan körülménytől, amely a nemzeti szuverenitást sérthetné. Végül kijelentette, hogy pártja együtt kíván dolgozni’a szélső jobb oldallal. Ugrón a külpolitikai front áttöréséről Budapest, szeptember 29. A Terézvárosi Polgári Kaszinóban tegnap este megtartott vacsorán Ugrón Gábor beszélt és azt han­goztatta, hogy az utolsó hónapok külpöli titkai — (Pozsony város tanácsülése.) Pozsonyi tu­dósítónk jelenti: Pénteken délután Pozsony vá­ros régi tanácsa ülést tartott Okánik Lajos dr. polgármester einökléséved. Az ülésen a polgár­mester bejelentette, hogy Paris város meghívta a tanácsot október 15-re, amikor Masnryk elnök Parisban lesz. Kente a tanács hozzájárulását, hogy a várost ő képviselhesse. Ehhez a tanács hozzájárult. Az ülésen ezután Kováts Lajos dr., a szociális ügyosztály előadója referált arról, hogy több városi házban kiürül lakás, mert az állami tisztviselők az állami házakba költöztek. Janabek Rezső (kér. szoc.) városi tanácsos azt követelte, hogy az őslakosságot is juttassák vég­re lakáshoz, ne csak a betelepítetteket. Kijelen­tette, hogy pártjával együtt azon lesz, hogy az eddigi rendszer megszűnjék és ne csak a „pro­tekciósok" jussanak lakásokhoz Pozsonyban. A városi munkaközvetítés problémája során a szo­ciális ügyosztály egy „felügyelő .tanácsol*’ akar létesíteni, amely egy munkaadóból és egy mun­kásból állana. — (Változások a hálókocsiforgalomban.) A vasutigazgatóság közlése szerint október elsejé­től kezdve az 1104. sz. vonatnál. Prága. (Wiíson pályaudvar)—-Rutfcka—Liptószeimtmlklós-i vonal ­egy hálókocsi közlekedik. Indulás Prágából 22 óra 5 perekor. — A 408. számú vonatnál, Prága —Grrác-i vonalon, mely 22 óra 15 perckor indul Prágából (Wilson pályaudvar) a hálókocsi októ­ber 1-től kezdve csupán Prágától Bruck a. d. Muhrig közlekedik. — (Hágel állam ügyész lakását elrekvi­rálták, Pozsonyból jelenti tudósítónk: Hágd Károly dtnak, a Brünnibe áthelyezett ál- laniügyésznek három szobás lakása volt a Stefánia utón- Hagei lakását átadta utódá­nak. Stivár dr. ügyésznek, ám a zsupáni hi­vatal tirt az ügyészségre, hogy alak ást Ba­ka táblai tanácselnök részére clrekvirália. — (A jó napidijak.) A ruszinszkói állami alkalmazottaknak egy csütörtökön Ungvárra érkezett rendelet értelmében ez év végéig ismét háromszoros drágasági pótlékot fognak folyósítani. eseményei nagy előrehaladást mutatnak. A külpolitikái aktivitásnak rövid időn belül két hatalmas eredményt kell elérnie és pedig egyrészt az érintkezés fölvételét a szomszé­dos állam óikkal, másrészt azoknak az anyag! erőknek előteremtését, amelyekre az ország leromlott özgazdasági életének szüksége van. Az. aki ismeri a komplikált szerkezetet, ame­lyen a külföldi kölcsönnek keresztül kell mennie, megállapíthatja, hogy Bethlen és Daruváry elvégezte mindazt, amit a jelen pillanatban elvégezni lehte. Az ország hálája jár nekik. Majd azt fejtette ki, hogy szabad­ság és rend kell az ország közgazdasági éle­tének s hangsúlyozta, hogy a fővárost dik- tátori allűrökkel, demagógiával és a hordó tetejéről kormányozni nem lehet. Így tehát félre a politikai kalandorokkal, az egyéni hiú­sággal és a diktatúrává}, jöjjön az akár jobb­ról, akár balról! Gratz Gusztáv volt külügyminiszter a németországi események ismertetése kapcsán rámutatot arra, hogy Magyarországon nin­csen jogosultságuk a szélsőséges irányok­nak, amelyek katasztrófába vihetik az or­szágot. Az erő koncentrációjának szükségét hangoztatta. Bárczy István, a főváros volt polgár­mestere beszédétben szükségesnek tartotta azt a törekvést, hogy a főváros isimét az or­szág szive legyen. Hangoztatta az egyetér­tést és a munkássággal való együttműkö­désre különös súlyt fektetett. A fajvédők és a kölcsön Budapest, szeptember 29. A fajvédők csütörtöki vacsoráján Zsilinszky beszélt, aki elvben nem kifogásolja ugyan a kölcsönt, de tiltakozott az ellen, hogy azt akár a kisant- tant egyes államaiban, vagy a zsidó nagy­tőkénél helyezzék el, mert ez szerin te a nacionalizmus bukását jelentené. A fajvédők legfontosabb föltétele az, hogy a kölcsön a magyar külpolitika jövője elé akadályokat ne gördítsen. Mayer János egri beszédé­vel polemizálva arra intet-e Mayert, hogy ne engedje magát elkábitani a politikai parförn- től. Friedrích a cirkuszügyről beszélt és kijelentette, hogy az, aki piszkos ujjal hozzá nyúl, annak orrát leüti. Elmondotta, hogy hónapokkal ezelőtt keresztény sportemberek megalapították az Olimpia részvénytársasá­got, hogy stadiont létesítsenek keresztény és nemzeti alapon. Amikor a vállalat igazgató­ságába véletlenül négy törvényhatósági tag került és mikor az igazgatóság elhatározta, hogy a cirkusz bérletére pályázik, Csilléry és a szónok lemondott az igazgatósági tag­ságról és példájukat követték a többi tagok is. A vacsorán beszéltek még Koródi Katona János, Lendvai István és Eörster Aurél is. — (A népszövetség költségvetése.) Géniből táviratozzék: A népszövetség plenáris ülése elfo­gadta a népszövetség 1924. évi 23,233.636 arany­frankot kitevő költs égvetés ét. — (Prága pergőtűzben. Csütörtök és péntek este „nagyszabású tűzijátékot" rendeztek a Sta­dionban, Prága sporttelepén. A tűzijátékkal — írják a lapok — a közönség nagyon meg volt elé­gedve. Az a közönség, tudniillik, amelyik végig­nézte a tűzijátékot. Ám a város lakosságát, amely az esti órákban pihenni szokott, valósággal be­teggé telte a pergőtűznek is beillő tüzijátékosdi. Számtalan panasz hangzott el az ostrom ágyúzás­hoz hasonló, óiákig tartó dörgés miatt és a kö­zönség azzal a kérdéssel fordult hozzánk, nem lehetett-e volna a tűzijátéknak ezt a módját idejekorán megakadályozni? A magunk részéről csak azt nem értjük, hogy miképp akadhat ha­tóság, mely az ilyen közcsendet és közegészsé­get veszélyeztető mutatványokhoz megadja az engedélyt. És ha a prágaiak már nem mondhat­nak le az ilyen idegrázó mutatványokról, Prága betegei és gyermekei nevében fel kell emelnünk szavunkat az idegek ellen intézett hasonló bru­tális támadások elhárítása érdekében. — (Családi dráma.) Pozsonyi 'tudósítónk jelenti telefonon: S ohm élik János, a cseh tisztviselők központi fogyasztási szövetke- "er’pc-’; titkára család’ petpatvarbau élt fe­leségével. Az asszony ma reggel kilenc óra­kor felment az ura Hosszu-ntca 9. szám alatt lévő irodájába, hol revolveréből féltékeny­ségből kétszer férjére lőtt. A gdlyók eljukat (vesztettek. Az asszonyt gyilkosság kísérlete miatt letartóz tatfák. — (Vasúti összeütközés Prága közelé­ben.) Az 511. számú személyvonat, amely a óra 20 perckor indult el Prágából, Sataíitz állomás előtt összeütközött az 583. szánni te­hervonatiak Nyolc utas, valamint a személy­vonat fűtője megsérült. A tébervonat öt ko­csija kisik 1 ott és tetemesen megrongálódott, inig a személy vonatból csiak három kocsi sé­rült meg. A népszövetség plénuma meg­kezdte a lefegyverzési kérdés tárgyalását Genf, szeptember 29. A népszövetség teljes ülése ma fogott hozzá a lefegyverzési kérdés tárgyalásához, amely az utolsó he­tekben állandóan foglalkoztatta a harmadik bizottságot. A bizottság jelentését Benes, e bizottság előadója terjesztette elő és a vita kezdetén hosszabb beszéddel okolta meg jelentését. SZÍNHÁZ ÉS ZENE A doni kozákok hangversenye (Az orosz menekültek népszövetségi főbizottsá­gának védnöksége a latit álló doni-kozák kórus hangversenye Prágában a német színházban 1923 szeptember 27-én.) Prága, szeptember 29. Férfiak,- akiknek híre véres és kegyetlen volt a háborúban, a dal meleg simogatásával kergetik el tőlünk azokat a sötétlő árnyékokat, melyek hozzátapadtak képzeletünkben ehhez a szóhoz: kozák... Elfelejtjük, hogy hábc}ru volt, mart látjuk és érezzük, hogy nincs béke a földön. Hogy ezrével járnak emberek idegen városról idegenebb városra, az egyik dalol, mert azt tud, a másik táncol, mert igy hull az ölébe kénytr- morzsa, a harmadik ir, tanul, feszíti a fejét és mindegyik a lelkében hord egy nagy nyugtalan­ságot, egy tengerrel felérő keserűséget, egy bor­zasztó kínos vágyat az otthon, az otthoni töld, víz, lélek és küzködés után. Jönnek közénk is és adnak estéket az őszi esték csendes pihegésébe, miketr a szivünkkel erezünk minden hangot és magunkba szomoritunk minden csendes, édes, bá­natos orosz melankóliát. Eljöttek most is és élénk állottat huszon­nyolcán a német színház színpadán. Amit hoztak, azért köszönet jár — nem a művészet ekceiitrí- citása és különös nagyszerűsége miatt, de mert sokszor többet ér a léleknek mégha,ngolása. máit a legerősebb művészi élmény élvezete. „Micsoda vad hangerő" — mondotta a hátain mögött egy szőke asszony a színházban. „Micsoda hang" — súgtam én egyedül masaimnak, hang és semmi más. Hang, ami érték és szép és gyönyörű és elragadó akkor is, ha nincs benne az agyoniskolá- zottság rafináü'tsága, ha nincs pózba öntve és ki- piperézve. de természetesen ömlik, összesimul a másikkal,, az egyik szárnyat ad a másikának, a másik hozzáfapad az egyikéhez, úgy mint a virág a lepkéhez, a száj a szájhoz, a kéz a kézhez, kedvesen, szívvel, hol félkacagva, hol elszomo­rodva ... A tegnapi műsornak első része a vallásos orosz öröknép melódiáiból került ki,' a második rész a népies, vőtitiiózkodó számok tarkasága vök. Serge Jaroff, egy kis cingár, íeketeinges kozák dirigálta a kórust erővel, lendülettel és tökélete­sen biztos kézzel. A kórus produkciója úgy a kuriozitás, mint a művészi érték szemüvegen nézve kitűnő volt. A természetesség mellett a legbiztosabb összhang, a huszonnyolc tüdőnek egy pillanatban történő tágulása, a hang fölölti töltetlen uralkodás, a leglágyabb piánók és a leg­markánsabb forték, a csodálatosan finom decres- cendók és az egyenes vonal akkal határol tan szögbe szaladó crescendók jellemzik ezt a kó­rust, amely hol csöndes és selymesen finom, mint a Don mellett el,szálló esti sóhajtás, hol zug, mint a Don és harsog, mint az az élet, amely idekergette őket az esti deszkákra, -a karmester elé, a kották magé, a vándorlás árvaságában el az otthontól, dalolni a kenyérért, az életért. Mikcr a hangversenynek vége volt. zúgott a félig telt színházban a leiekből kifakadt tetszés. Zúgott a doni kozákok felé, akik mosolyogva fo­gadták a tapsot s a mosoly mögé rejtették kó­borló életük sok apró és nagy szomorúságát. «!ín. Az egész életre éra

Next

/
Thumbnails
Contents