Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-30 / 221. (374.) szám

VasárnMfr. szeptember 30. {Optikai lnféz@t| « Mindennemű szemüvegek, csíptetek: • __ ; jd lndeunenjü J ; V' J «*,lit4«ojL Ja-: ! wjí @j vitások bár- í 1 /' ' meI:y reoep1 I J alapján ason- J 2 jiM nal és ponto-; • Junl&fssraKiseF ían Mzköz51-: 5 totnek. S i Magyar kiszolgálás Miagyar levelezés: [ Beínfiacker Samu Praiia II., Pofic 29j az Smperfial-sEáijiió meSieíl • A korona — mondotta — Zürichben 70 százalékkal' 'magasabban áll, mint amennyi belső válsártó erejének megfelel, ami azután előidézi a termelés belső válságát, különösen a 'mezőgazdaságban. A köztársaságnak 80 miliiárdra becsült nemzeti jövedelméből min­den negyedik korona az állampénztárba kerül és az államnak minden lakosára fejenként körülbelül 1500 korona adó jut. Ha ehhez hozzávesszük a jóvátétel! alapra fizetendő és körülbelül 12. miliiárdra tehető összeget, akkor világosan láthatjuk a jövőt, amely Szlovenszkó népére a mai kormányrendszer fönntartása esetén vár. Noha mi szegényeb­bek vagyunk, mint a történelmi országok, a hatalom még ninesen mellettünk. Csehország­ban a Hí. osztályú kereseti ,adó 2—5 száza­lék, nálunk 10 százalék, a nyilvános száma­dásra kötelezett vállalatok adója nálunk 10—18 százalék, amott 10 százalék, a betét­kamatadó. nálunk 10 százalék, odaát 6 szá­zalék. Ilyen körülmények között nem akad­hat józan eszű ember, ;aiki Szlovenszkó ősla­kosságának képviseletében hajlandó volna a Dérer és Markovics céget, Srobárt és Mécs-u­rát Szlovenszkó érdekének védőjéül fölfogad­ni. Mindez megmagyarázza, hogy mért helyezkednek ;a szlovenszkói ellenzéki pár-, fek az autonómia álláspontjára. Ha 1919-bm a szlovákok , és magyarok között voltak ér­zelmi ellentétek, azokat az öt esztendős cen­tralizmus végleg eltörölte. Annak a bizalmatlanságnak — így fejezte be a beszédéi — amely egyelőre a különböző autonómista pártok részéről egymás iránt megnyilvánul, meg kell szűnnie. A liberálisokat nem tarthatja vissza a klerikális tIHnka-pártta! való együttműködéstől a programbeli diferen- cia, hegy ha mind a kettő először Szloven­szkó népének gazdasági erőit, a jólétet, a haladási és a civilizáció meglevő értékeit kívánja megtartani és fejleszteni. Miután létünkről folyó küzdelemről van szó, a pártprogram érvényesítése úgy sem tarto­zik a reális politikai lehetőségek sorába. Addig, amíg ezek bekövetkeznek, össze kel! fogni szlováknak, magyarnak és német­nek, klerikálisnak és liberálisnak, munka­adónak és munkásnak a közösnek felismert célok kivívása érdekében. Szlovenszkó őslakosságának csak egységes akaraí- megnyilvánulása és ereje képes a mutat­kozó ellenállást megtörni, másrészt pedig éppen azoknak a pártoknak és különösen a munkáspártoknak, amelyek idegenked­nek az autonómiától a klerikalizmustól való félelmükben, érdekük, hogy Szloven­szkó auionomisztikus kormányzásának berendezésénél saját felfogásukat érvénye­síthessék. Az osztatlanul nagy hatást keltet és sürü helyesléssel kísér beszéd után Petrogalli Oszikár dr., a központi iroda igazgatója mon­dott beszédet. A nagyzsupa rendszer bevezetése óta — mondotta — rosszabb a közigazgatás, mint valaha volt. A cseh-szlovák forradalmi nem­zetgyűlést a szónok szerint ugyanaz a hisz­térikus félelem hatotta át, in int az orosz forradalmárokat 1917-ben: gyorsan és alapo­san el aikart távolítani mindent, amit a régi uralom itthagyott. A közigazgatási törvények­kel azért siettek, mert intim társaságban akarták őket kcsztülvinni és mert olyan nem­zetgyűlés, amely ilyen rossz közigazgatási rendszert merjen megcsinálni, többi nem akadhatott. Az uj zsupák területeinek meg- álliapitá'sánál is ez a hisztérikus félelem érvényesült. Az egy milliós magyarságot szétosztották öt vármegyében és kettévágták a szepesi németséget is, mert egyeduralmu­kat akarták biztosítani. Ezután így folytatta beszédét: — Ez a közigazgatási rendszer képtelen a nép érdekeit kielégítem és itt rendezett állapotokat teremteni. Megalakulnak most a választások után a megyebizottságok, de azért a nép még sem fog résztvenni a közi­gazgatásban. A törvény gondoskodott arról, hogy a bizottságok ne lehessenek kellemet­lenek a kormánynak. . Hatáskörét szűkre szabták és e szűkre szabott hatáskört is díi’zóriussá tették, mert a megyobizöthság- nak minden határozatát felülbírálhatja, tet­szése szerint megváltoztathatja a prágai belügyminiszter. így ridegen keresztül vitték a közigazgatásban a centralizmust. — Ám azért mégis hisszük, hogy ott a megyebizottságokbao is tudjuk nemzetünk; érdekeit szolgálni. Ott a megyebizottságok- ban felszólalásaink utat találjanak ki a gyűlés terméből — Nem hallgatunk el egy sérelmet sem, ■amelyet a politikai hatóságok a közszabad­ságon ejtenek. Felelősségre vonjuk mind­azokat, akik a törvény ellenére korlátozzák, lehetetlenné teszik gyülekezési és egyesülési jogainkat és kiváncsiak vagyunk, lesz-e bátorságuk a nyilvánosság ellenőrzése mel­lett nyíltan szembehelyezkedni a törvé­ny ekkesl? — Ki fogjuk mutatni, hogy a törvények érteimében hány és milyen magyar iskolákra van jogunk, és hogy a valóságban mennyit adtak. Majd kérdőre vonjuk a demokrácia és az alkotmány, az emberi jogok nevében a hatóságokat, hogy milyen jogon kény­szer i tik a magyar gyermekeket szülőik akarata ellenére idegen nyelvű iskoláikba? Számon kérjük, miért nem hajtják végre a törvényeket, amelyek például elrendelik a magyar népkönyvtáraik felállítását? Felelős­ségre vonjuk őket, hová lettek a magyar alapítványok, amelyek magyar területek magyar nyelvű tanítására vannak rendelve? Hová tették a mi egyesületi vagyonúinkat? Miért üldözik a magyar szót, a magyar dalt? — Majd el fogjuk mondani, hogy miért állanak a gyárak? El fogjuk mondani, hogy ez a kormányzati rendszer az oka annak, hogy a munkások számtalan ezrei munkanél- kül ődöngeriek az utcákon, ők az okai annak, hogy nincs kenyerük, ők taszítják a nép széles rétegeit a kétségbeesésbe. Megkérdjük, miért van az, hogyha ha az állam rendel munkát, ezt a munkát nem idevaló gyárak és iparosok kapják? Miért hirdetik, hogy Szlovenszkónak nem kell ipar, hogy Szlovenszkói agrarizáílni keli? Holott jól tudják, hogy ez azt jeleníti, hogy az a sok ezer család, amely aiz ipari munkából tartotta fenn magát, vándoroljon ki, mert itt munkát soha nem kaphat. — Szemükre vetjük, hogy miért rántják le az állaim’ és a törvények tekintélyét a porba, amikor, egyes pártok és a párt mögött álló miniszter azt hirdetik, hogy a földreform alapján földet csak az fog kapni, aki hozzájuk csatlakozik, aki az ö pártjuknak tagja? A közállapotokat a züllésbe sodorják, amikor a kormányra való hivatkozással és aijélkÜh hogy az illetékesek megcáfolnák, olyan Ígéreteket tesznek, amikről tudják, hogy azokat beváltani képtelenek. Miért mondják a törvények, hogy atz állam minden polgá­rának egyenlő joga van és ugyanakkor a magyar nép által lakott területen a felosztás alá kerülő földet az ottani magyar földiigény­lők mellőzésével, telepesek között osztják ki, hogy így megfosszák ezt a területet magyar jellegétől ? — Elmondjuk mindezeket és nem fogunk elfáradni, ha mindezt sokszor is kell megis­mételnünk. Nekünk nagy erőnk lesz az a tudat, hogy mi igazat mondunk, hogy mi jogos, törvényes és erkölcsös alapon állunk azokkal szemben, .akik ezt az alapot maguk alól kirúgták. — Szlovenszkó egész népe vasárnap ítéletet mond s ha a nép tudatára ébred annak, hogy saját és gyermekeinek sorsa felett dönt, úgy ez a vasárnapi népi télét el fogja söpörni a kormányt és azt a politikai rendszert, amely megtámad itt minden népet szabadságában, amely kigunyolja kultúráját és amely szegénységbe taiszitotta az egész területet. — Buknia kell a centralizmusnak és meg kell valósítani az autonómiát, ha azt akarjuk, hogy a meggyötört nép végre megnyugodjék s megnyíljék előtte a fej­ődés, a jobb élet lehetősége. Szlovenszkó népeinek jobb jövőjét csak az autonómia teszi lehetővé. A centralizmus megbukott a községi választásoknál. A megyei válasz­tásoknál reméljük, hogy a nép többsége világosan az autonómia mellett fog dön­teni. Ha ez a döntés megtörtént, akkor kezdődik meg az autonómia igazi harca. A nép akaratával szemben a parlament nem működhetik tovább. Nem maradhat meg helyén a kormány. A Prágából jövő liirek azt mutatják, hogy ott már számíta­nak mindezzel, már előkészítik ‘a nemzet­gyűlési választásokat. Igazak-c ezek a hírek, nem tudjuk ellenőrizni. Nekünk győznünk kell a megyei választásoknál, hogy kikényszeritsük a képviselőválasztá­sokat. A képviselőválasztásoknál már tudni fogja a nép mi a kötelessége és tudni fogja azt is, hogy akaratának érvényesülnie kell \z itteni alkotmány kimondja, hogy a köztársaságban minden jognak forrása a nép. A népakarat tehát érvényesülni fog. A lelkes helyesléssé.] fogadott nagysza­bású beszéd után Nagy Sándor iparos szólalt fel-és rámutatott a polgárság kötelességeire és feladataira a megyei és 'községi közigaz­gatásban. A szépen sikerüli népgyülést Wag­ner Sándor elnök befejező szavad után a leglelkesebb hangulatban oszlott széjjel. A keresztényszociális párt a terror ellenére erősebb mint valaha Pozsony, szeptember 28. A m egyei és járási választások előtt a pártok plakátharca nem olyan erős, mint két héttel ezelőtt a községi választások idején. A keresztény- szociális párt plakátjait azonban mindenütt ■ott látjuk a 9-es számmal. A párt irodája •úgyszólván éjjel nappal munkában van, amire nagy szükség is van, mert a pártnak újból nagy küzdelmet kell vívnia a Iépten-nyomon megnyilatkozó hatósági terrora! szemben. A vidéki kiskirályok a járási főnökök és a jegyzők utasítására a községekben leszakít­ják a párt plakátjait Különösen a tanítóságot akarják megfélemlíteni és áthelyezéssel, valamint nyugdíjazással fenyegetik meg .a tanítókat. A terror uralmára rendkívül jellem­ző az alábbi eset. A kom áromm egyei Per- yétén kiutasítással fenyegették a római katolikus lelkészt, ba nem szállítja a községet a Csánki-pártnak. A lelkész jeljesitette a felülről jövő parancsot, de aztán megbánta tettét és szökve elhagyta a falut. Hír szerint Magyarországba költözködött. A kormány­nak minden erőszakoskodása ellenére is a keresztényszociallsta párt egyre erősödik. A községi választások óta uj tagokkal szapo­rodott a tábora, úgy hogy a megyei választá­sokra még szebb reményekkel indul, mint a községi váil ásatásokra. Október 21 -én és 28-áa lesznek a ruszinszkói nemzetgyűlési választások Ungvár, szeptember 29- (Saját tudósítónktól.) Az ungvári Vpered szerint a ruszinszkói képviselőválasztások október 21-én, a szenátusi választások pedig október 28-án lesznek. A lap szerint Intenzív munkára van szükség olyan irányban, hogy a választások redménye bebizonyítsa, hogy a ruszinszkói lakosság mennyire elégedetlen a mai uralommal. A keresztényszociális párt bizalmiférfiainak figyelmébe! Az Országos Keresztényszociahsta Párt közli: Minthogy Pozsony vármegye zsupán­ja nehézségeket támaszt aziránt, hogy pár­tunk megbízottai a választási bizottságokban helyet foglaljanak, felszólitjak szervezetein­ket hogy az 1920 évi 330. sz törvény 35, szakaszára való hivatkozással minden urná­hoz állítsanak bizalmi férfiakat, akiknek teendője a szavazók személyazonosságának megállapítása, a szavazásnak törvényes me­derben való lefolytatására való felügyelet és különösen az, hogy a szavazások lezárása után a választási eredményről felvett jegy­zőkönyvbe a helyesen összeszámolt szava­zatok legyenek bevezetve. Ezt különösen figyelmébe ajánljuk a községekben az urnák­nál levő bizalmi embereknek. Pártszerve­zeteink mindenütt oktassák ki a bizalmiakat, hogy ügyeljenek, hogy a választás ered­ményéről felvett jegyzőkönyv tényleg azo­kat az adatokat tartalmazza, amelyek a valóságnak megfelelnek és a jegyzőkönyvről másolatot vegyenek, amely másolatot járási elnökeinkhez személyesen vigyék be, lehetőleg a választást követő napon, akik azokat szintén küldöncczel hozzánk bekül­dik. Ezen az utón meg fogjuk tudni állapítani a való tényállásit és ellenőrizhetjük, hogy a zsupánt hivatalhoz beküldött adatok egyez­nek-e a hozzánk beküldött jegyzőkönyvi adatokkal. A ,.Hiradó“ tegnapi számában a zsupáni hivatal hivatalos közleménye a következő­ket tartalmazza: ..A bizottságnak nem sza­bad azzal időt vesztenie, hogy a választót születési és más adatairól kikérdi, mert az igazolvány a tulajdonost már amúgy is fel­jogosítja a szavazásra és csak akikor, ha a bizottság egyik tagja, vagy egy bizalmi fér­fin kételkedik a választó személyazonos­ságában, helyénvaló a személyi adatok meg­állapítása stb. stb.“ Ezzel ellentétben a kővetkezőikre hívjuk fel bizalmi férfiúink figyelmét: A megyei választások eredményének megváltoztatása céljából a hatalom műiden eszközt felhasz­nál- Tapasztaltuk ezt a községi választások alkalmával is, amikor egy Petioki nevű mi­niszteri tisztviselő, a zsupán által meghízok hatósági kiküldött minőségében, a ki nem kézbesíthető választási igazolványokat ka­bátja alá dugva, el akarta vinni s csak bizal­mi férfiáink óvatosságán hiúsult meg ez a terve. Ilyen előzmények után összes bizal­mi féri iáinkat felhívjuk, hogy minden egyes választót, akit nem ismernek a jelenlevő bi­zalmi férfiak, személyazonosságára nézve igazoltassanak, mert ehhez törvényadta jo­gúik van aiz 1920 évi 330 sz. törvény 35 sza­kasza alapján. Minthogy megtörtént a községi választásoknál az is, hogy egyesek kétszer, sőt többször is megkísérelték kü- lőn-küílön név alatt, más-más urnánál a sza­vazatokat leadni, s egypá.r helyen embereink óvatosságán törtek meg ezek a törvényeller nes kísérletek, a zsupáni hivatalnak eme köz­leménye pedig alkalmas arra, hogy az ilyen alakok törvénytelen szavazását elösc'tse, kéirjük bizalmi férfi a inka t, hogy törvényes jogukhoz ragaszkodva a fentiek szerint jár­janak el és ha ilyent elcsípnek, akkor azt azonnal személyazonosságára nézve igazol­tassák vele jegyzőkönyvet vegyenek fel. ne úgy műt a múltban rrnkor a cseh elnökök •az ilyen alakokat egyszerűen futni hagyták. A hatósági terror teljes üzemben Pozsonyból jelenti tudósítónk: A nagy- megyei választások előestéjén kétségbe esett erőlködéseket látunk a kormányhatalom ré­széről mindazok ellen, akik valamelyes függő viszonyban vannak az államtól. Csütörtökre összehívták a tanítóságot- a legerősebb ter­rorral támadtak nekik és elbocsátás, nyugdíj­ba helyezés és áíbelyeztetés stb. lianvozhatá- sával próbálták őket a kormánylisták támo­gatására rábírni. A csend őrség, a jegyzők és szoígabirák pedig a törvénysértések egész sorozatát követik el a keresztényszocHMsta párttal szemben. Embereit elfogják, tőlük a párt röpcédulák elkobozzák, a plakátokat lé- szalkitják és minden erővel ina dk ódnak meg­akadályozni a párt győzelmei A keresztény- szociális párt vezetősége felhívja a közönsé­get, hogy hta bárhol törvénytelen "éget ta­pasztal a hatósági közegek részéről, azt a pártvezetőségge! azonnal közölje, hogy a párt az ügynek utána járva, a választások után koszorbba fűzve,, a hatalom nagyobb di­csőségére, kiadhassa a lrrhedt váHzMsi kampány történetét. L?siakapcso!ások a. pozsonyi nagroesyéken Pozsony, szeptember 29. (Saját tudes1- tónktól.) A holnapi választásokon a keresz- tényszocialista párt a -kisgazdapárttal a Hl inka-párt pedig a szlovák szociáldemokra­ta párttal kapcsolja listáját. Ugyancsak kap­csolták listájukat az összes cseh pártok. Létrejött az egység a fiumei kérdésben? Prága, szeptember 29. A Národni Listy Belgrád'ból úgy értesül hogy Pasics és Mus­solini megegyeztek a fiumei kérdésben. A megegyezés alkalmával kötött szerződés ér­telmiében Fiúmét Olaszországhoz csatolják/ Jugoszláviát pedig hat árki igazítással fogják kárpótolni. A hirt eddig még nem erősítették meg. Az olasz hajóhad Korfuban maradt Róma, szeptember 28. Az olasz hajóhad parancsot kapott, hogy Korfu kikötőjében maradjon mindaddig, míg Görögország meg nem fizeti a svájci nemzeti bankba deponált ötven millió lina kártérítési összeget. Az elnyomott nemzetek kongresszusa Géni, szeptember 282 A lengyelországi nemzeti kisebbségek képviselőinek kon­gresszusa most volt Géniben. A kongresszu­son ukránok, fehéroroszok, litvánok és né­metek vettek részt. A kongresszus tiltako­zott a lengyel kormány gyarmatosító politi­kája ellen s a népszövetség tanácsának és a népszó vétségnek beadványt nyújtott át, mely az említett nemzeti kisbbségek autonó­miájára vonatkozó adatokat tartalmazza. A beadvány népszövetségi bizottság k'küldését kéri Lengyelországba. Rövid táviratok Hivatalosan megcáfolják azt a hirt, hogy Anglia Gibraltárt Jcuta afrikai spanyol k»kötö el­lenében becserélik. A íascista párt titkársága benyújtotta lemon­dását Mussolininak, mórt Mussolini szabadkezet adott a párt elnökségének és végreliajtóbizotl- ságának a titkárság rekonstrukcióját illetően. \

Next

/
Thumbnails
Contents