Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-30 / 221. (374.) szám

Vasárnap, szeptember 30. MüiflWíi^ ^ A vasárnapi megyei választásokon egyedül a szövetkezett ellenzéki pártok (keresztényszociális 1 lUlglfisIl vlai pgj-í, magyar kisgazdapárt, szepesi német párt és magyar jogpárt) következő listáira szavazzatok! Pozsony nagymegyében a *£-es (keresztényszociális párti) vagy O-os (kisgazdapárti) listára Nyitra nagymegyében a 3-as (keresztényszociális) vagy ‘J-es (kisgazdapárti) Liptószentmiklós nagymegyében a *if-es (a szövetkezett ellenzéki párt listája) Kassa nagymegyében a 4t-es (keresztényszociális) listára Zólyom nagymegyében a /5-cs (a szövetkezett ellenzéki párt listája) A kassai Klima-dsssingd szenzációi Százezerkoronás lakásberendezések a rend- őriguzgató urnák — Lufíszásnlák és hatvan­ezer koronás kutyaól A cseh nemzeti szocialista Ceské Slovo írja a következőiket: — A kassai államrendörség megszer­vezése alkalmával a rendőrigazgatú laká­sáról is gondoskodtak. Az igazgató lakásá­nak berendezési költségeit az állam viselte. A rendőrigazgató lakást cserélt egy kassai zsidóéval és az uj lakást újra berendezte. A berendezési költség kilencvenötezer koro­nát tett ki, de ez a lakás sem felelt meg neki és tavaly ismét uj lakásba költözött, amely­nek hetvenkétezer koronás berendezési költ­ségei ismét csak az államot terhelték. A berendezési munkálatok alkalmával azt kí­vánta, az állami épitőhivatal B. nevű mér­nökétől, hogy luxuscsillárokat szereljen fel és hamis számlákat állítson ki. mert úgy is minden államköltségre megy. B. mérnök a fölszólitásra nem reagált és Klíma azóta ellenséges magatartást tanúsít vele szemben. — A belügyminisztérium a rendőrigazgatóság indítványára egy kutyaól létesítésére adott engedélyt és erre a célra hatvanezer koro­nát utalt ki. A kutyaóíat a lovasrendőrök Jaktanyája átalakítási költségeinek számlá­jából állították fel. — Holecsek főfelügyelő tavaly azt az utasítást kapta, hogy a házi telefon főfelügye­lő megszerezte a számlát, de telefont nem szereltek föl. — így dolgozott Kiima, aki saját érde­kében és önzésében annyira ment. hogy a hullákon való átgázolásfól sem borzadt vissza. Letették a fegy¥ert a bolgár kommunisták Szófia, szeptember 28. A Belgrádba é-s külföldre menekült emigráció fantasztikus híreket terjeszt a bulgáriai helyzetről. Bul­gáriában teljes nyugalom uralkodik. A kor- mánycsapatok osztagai visszatérnek Szófiá­ba. A hegyekbe menekült kommunisták meg­adják magukat üldözőiknek. Ferdinandoban a kommunisták három polgárt és több kato­— A Missziónál üst ? — ugrott föl dühö­sen a vőlegény. — De abból ugyan nem esztek! S ott hagyta leendőit apósát a pálmafa alatt, hogy tovább vigasztalja magát a pál­mát orrai! ! Leszállóit azonban a csillagos és mosz- kitók milliárdiaivail az est; Bambusz kiült kunyhója elé és oly szív csiklandoz tatban bil­legette ujjait a bambitsznád sípon, hogy még az éjszaka sakáljai fs e[érzékenyedve hall­gatták. A sípszóra gyöngéd, 'hamis, kellemet­lenül visító hang felelt, oly olvadékonyon, hogy még a krokodilusok is kéjesen nyújtóz­tak el a Niggerben. Sóhajaiktól forróbb volt a lég, nrnha a számum lehelteié ért volna oda, — nem lehetett ezt kiállani! Reggelre kelve Bambusz már ott volt a vén M tangó pálmafájánál: — Odaadom a Misszionárust, hörgé re­kedten- Hogy kapjanak el a kajmánok, ami­kor fürdesz! Mfangó elő villantotta hófehér fogsorát. Ha csak a fürdésre korlátozza Bambusz az átok hatáskörét: akkor ez ugyan soha se fog rajta beteljesülni. . . Az eljegyzést azután publikálták a hiva­talos lapban, a szent fügefa kérgére vésve: Bambusz és Bimbiili jegyesek. (Minden külön értesítés helyett) Az eljegyzés egyébkén l élénk feltűnést keltett az egész vidéken. A legöregebb ku- ku-rrók sem emlékeztek arra a Tsad tó part­ján, hogy valaha tizenkét kutyát adtak volna nát egyonlöttek. Berkovicán a kommunisták a Nemzeti Bankon kívül .a város pénztárát is kirabolták és a még be nem fizetett adó­kat erőszakosan behajtották a polgárságon. Drenovec kommunista őrségét a kormány- csapatok elfogták és néhány ágyút zsák­mányoltak tőlük. A kommunisták egy része Losonc, szeptember 27. (Saját tudósi tónk tói.) A szövetkezett ellenzéki pártok csütörtökön délután Loson­con nagyszabású választási népgyülést tar­tottak, amelyre a város közönségén kívül ■messzi vidékek kiküldöttjei is felvonultak. A hatalmas tömeg nagy érdeklődése mellett lefolyt népgyülést Wagner Sándor nyugal­mazott polgármester nyitotta meg. Utána Tarján Ödön mérnök, a magyar Jog,párt ügyvezető elnöke emelkedett szólásra Beszédének elején rámutatott arra, hogy Szlovenszikó ellenzéki pártjai -az önkormány­zat teljességét követelik a köztársaság kere­ten belül, meg akarják szüntetni a mai rend­szert, mely bennünket politikai kiskoruság- ban tart és olyan állapotot akarnak létrehozni, amely Kanadában és Ausztráliában érvénye­sül, amelyeknek önálló parlamentjük és kor­mányuk van és amelyeknek véleményét a világ leghatalmasabb miniszterelnöke is ki szokta kérni. Azután foglalkozott azzal’ a váddal, amelyet gyakran vetnek a magyar­ság szemére, hogy nemi tud re árpolitikát csi­nálni!. Ezt a vádat a következőképpen cáfolta meg: — A miagyar ellenzéki politika irányítói mindig tisztáiban voltaik azzal a súlyos fele­lősséggel, melyet a szlovenszkól magyarság érdekeinek helyes védelme részükre jelent és politikájukat ennek megfelilŐen mindig reális alapokra helyezték. Állapítsuk meg, mi is az a reálpolitika? Reáipolit’ikát folytatni annyit tesz, mint számolni egyrészt iaiz adott hely­zettel, másrészt, a tényleges éröv-iszony okkal. Hogy a magyarság az adott helyzettel szá­molt, azt bizonyítja majdnem ötéves maga­tartása a cseh-szlovák állam keretében és az a szerb határ felé menekül. A bolgár for- mány felkérte a jugoszláv kormányt, hogy a menekülőket ne engedje be jugoszláv terü­letre. A bolgár moratóriumra vonatkozó hírek valótlanok, vagy legalább is koraiak. Hétfőn ismét megjelenik a Zgowor cimii de­mokrata lap. J a körülmény, hogy a közterhek viseléséből, nemkülönben ;a honvédelemből reá háramló kötelességet a magyar népnél megszokott becsületességgel teljesítette.. Lássuk azonban a hatalmon tevők reálpohtikáját, kik államu­kat, illetve állaim unkáit a nemzeti állam fik­ciójára építették fel és még ma is, nincs néhány napja, hogy Kramár dr.-nak, a köz­társaság első miniszterének egy olyan nyilat­kozata vált ismertté, mely szerint visszauta­sította a keleti svájc gondolatát, csak nem­zeti államról akar tudni, mert nem hajlandó a keleti svájc kedvéért a felszabadulás eredményét feláldozni. — Vau-e ebben a politikában realitás, mikor köztudomású, hogy a köztársaságban a csehek mellett együttvéve körülbelül ugyanannyi német, magyar és a mai kor­mányrendszerrel elégedetlen szlovák él? Es ennek a belpolitikai fikciónak súlyos követ­kezményei mutatkoznak egyrészt a hatalom megosztása tekintetében, másrészt pedig politikai, kulturális és gazdasági tekintetben is azokra, akik e politika érvényesítésének áldozatul esve a hatalom gyakorlásából, te­hát abból, hogy saját sorsuk irányítására befolyást gyakorolhassanak, ki vannak zárva. A külpolitikáról szólva kifejtette, hogy az a törekvés, amely a cseh-szlovák köz­társaságot mint középeurcpai nagyhatalmat igyekszik feltüntetni két végzetes hibába esik. Az állaim egyrészt közei kétszázezer főnyi hadsereget kénytelen fönntartani, más­felől pedig a lakosság kénytelen e külpolitika kedvéért gazdasági érdekeit föláldozni. A cseh-szlovák köztársaság a volt monarchia, valamint Magyarország iparának nagy részét örökölte. Ez ;a gazdaság, amelynek kiakná­zásált a helytelen politika meghiúsította, éppen úgy el vakít ott a a prágai politikusokat, mint a nemzeti állam eszméje: egy gazdasági fikcióinak estek áldozatául, amely megállapí­totta ugyan a kedvező termelési feltétetek jelenlétét, de nem tudott barátságos viszonyt teremteni a fogyasztókkal, akik éppen olyan nélkülözhetetlenek, mint a termelési esz­közök, a nyersanyagok és a becsületes mun­káskéz. A katonai szövetségek nem tudják pótolni a kereskedelmi szerződéseket amit legjobban bizonyít, hogy -a. Jugoszláviába és Romániába irányuló kivitel együttvéve sem olyan nagy, mint a magyarországi export egymagában véve. A külpolitikának és ke­reskedelmi politikának eredménye, hogy megakadt a termelés és a munkanélküliség ijesztő mérveket öltött. Az állam a hivatalos megállapitás szerint is 250 millió koronát for­dított munkiainéűkiüli segélyekre, azonban a valóságban évente körülbelül egy milliárd koronára van szükség a háromszázezrei meghaladó munkanélküliek segély ezé sé re. Állításait Hotovec volt kereskedelmi minisz­ternek a Lidové Noviny hasábjain megjelent cikkével bizonyította a zsónok. Ennek a poltikának — folytatta azután —- végzetes hatását jobban érezni Szlovenszkóban. mint a történelmi országokban. Amikor.világba röpí­tették a dezindusztriálás jelszavát, megáiilapi- tották, hogy ennek a politikának elsősorban a fejletlenebb termelési viszonyok között élő szlovenszkói ipar fog áldozatul esni. A szónok szerint minden kormánynak köteles­sége volna Szlovenszikó termelésének fönn­tartását lehetővé tenni, ha nem is Szül­vén szkó iparának támogatása, de az egész őslakosság érdekében. E téren azonban sem­mi sem történt, amint ezt a Gyáriparosok Szövetségének egy cseh állampolgár által készített jelentése is bizonyítja. A jövő, amely reánk vár, semmi jóval nem kecsegtet Külkereskedelmi mérlegünk aktívuma állandóan csökken és a Ruhr- váíság közeli megszűnte annak njahb csökkenését fogja előidézni. Ennek az aktívumnak kevésbbé örvendetes oka is sz hogy a kivitel nagy részét nyersanyag alkotja, másrészt pedig a vállalatok nyers­anyagkészleteiket csak kis mértékben pótolhatják és így készleteik kiárusításával átmenetileg hozzájárulnak a mérleg aktívu­mának emeléséhez. „Ki kell kényszeriteniink a képviselőválasztásokat" „Buknia kei! a centralizmusnak* — Petrogalli Oszkár a megyei választások jelentőségéről — A szövetkezett ellenzéki pártok válasz­tási népgyülése Losoncon egy leányért- Évekkel ezelőtt történt, hogy a féUszemii, varázsló-birben átló Marobek lányáért tíz szelindeket kapóit, — de az il­lető hölgy két egészséges, valami idegen utazótól származó gyereket is vitt a házhoz, Mtangó lánya pedig üres kézzel került a fér­je portájára. Nagy pompával tartották meg a menyekzöt: a násznép oly irtóztató ordi- tozást miveit, hogy a közeli kókuszdióerdő majomserege, amely pedig szintén ért ehhez a. dologhoz, egészen elszégyelte magát. Ez is igy szokás kukurróéknál: mennél nagyobb szerelem vau jelen, a násznép vélekedése szerint: annál nagyobb orditozást kell rmivel- ni a vendégseregnek. « Bintbtili eztán betöltötte földi hivatását: számos egészséges gyermekkel ajándékozta meg férjét, akiket az nagyszerűen értékesít­hetett úgy a gazdaságban, mint az ember- piacon. Visszatérve pedig a szellemek honá­ba: vidáman lebegett a csillagok között, inig újabb megtestesülésére került a sor. Ez alka­lommal azonban — bizonyára első életében szerzett érdemei elismeréséül, előléptetésben részesült. Nem az ősvadonba helyezték, de az európai civilizáció kellős közepébe. Bimbuli. azaz hogy Báby ez idő szerint édes apjának, alsó és felső Latorcay Gedeon urnák akkora földje se volt, amekkorán egy pálma szétterjesztheti a gyökereit, pedig apái akkora területen űzték valaha a gazdál­kodást, mi fölért egy kis afrikai szerecsen- királyságigah Miikor az utolsó holdacska is elúszott: Gedeon urat bedugták a fővárosban j valami kis hivatalba, ami ugyan kevés do­loggal, de kevés fizetéssel is járt, pedig ez fordítva szokott lenni: kevés dologért jár a nagy fizetés, sok dologért a kevés. Oly ke­vés jövedelemből olyan életmódot folytatni, aminőt Gedeon urék. erre tán a legügyesebb afrikai varázsló se lett volna képes. Bábyt farsangról-farsangra a legelőkelőbb bálákba, nyáuról-nyárra a leglátogatottabb fürdőhe­lyekre hurcolták. A leánynak égett az arca a szégyentől, amikor arra gondolt, hogy miért? . * . Egy báli éjszakán aztán odahajolt hozzá kis- és nagykőrösi Kőrössy Arisztod ur... — Nem tudok maga nélkül élni. Bábyke! Végre, végre! dobbant meg a lány szi­ve. Egész lénye felolvadt abban a mosoly­gásban, amivel az ifjúra nézett, s ugv érez­te, hogy a keringő szárnyain repül, repül a lelrhatetfan boldogság földöntúli régióiba • . . De hát keserves csalódás várt reá e mámoros báléjszaka után. A halálosan sze­relmes ifjú nem tette meg e vallomás után azt a bizonyos látogatást a lány szüleinél, el­lenben alaposan tudakozódott Gedeon ur va­gyoni vlszojiyairól — és sürgős külföldi útra küldette ki magát a kormányával . . . Es ilyen csalódás még sokszor érte Bá- bykét. Vakmerő dekolletázsán csillogott a báltermek fénye és gyönyörű, formás ido­mait ott hevertette a strand homokján, mint­ha csak harsogná: — Nézzétek: ez a szép­ség, ez az ifjúság mind a tiétek! Vegyétek! Vigyétek! Es mindez hiába! Hány álmatlan átvergődött éjszakájába került ez neki. forró, csuronvizesire ázott vánkosain • . .-Jött aztán a háború , a nagy világfelfor­dulás. ami még Gedeon urat ás megváltoz­tatta. Ott hagyta hivatalát és sokkal jövedel­mezőbb foglalkozásba kapott. Nem a hivata­los aktákban, de egészen más papírokban kezdett dolgozni. Még pedig oly szerencsé­vel, hogy mikor ismét felbukkant a láthatá­ron egy másik kis- és nagy körösi Kőrössy ur. ez most már a legkedvezőbb informáci­ókat kapta Báby várható hozományáról . . . S Báby ebben az életében is betöltötte hivatását. Férjét ugyan csak egy gyermek­kel ajándékozta meg, — több gyermek költ­ségét. fáradtságát, hogy is venné magára egy modern mama? Ellenben ragyogott és hódított a társaságiban és összeköttetéseivel férjének a kormányfötanácsosi elmet is meg­szerezte • . . * S máodiik földi tartózkodása is lejárván: ismét ott lebegett immár a világűrben. De sajnos, csakhamar újabb reinkarnációjára ke­rült a sor. miikor is az a bizonyos Ngyhata­lom megkérdezte tőle: — Hová helyezzelek most, kedves lélek? Afrika vadonjában, vagy ismét a nagyvá­rosba? Bimbuli-Báby elgon dőlikozo11. Visszaeí11- lekezelt mindkét életére, — mert a világűr­ben lebegő lelkek minden földi életükre jól emlékeznek — és monda: — Hadd menjek éti csak megint Afriká­ba. Mert ott legalább megadtak értem tizen­két kutyát, míg Európában bizony kutyába se vettek: sőt száz milliót kellett vetem adni az apámnak, csakhogy elvegyenek . . i |h|iiiiii (ír| r ? | I I 1 Minden háztartásban áldásos, ha kéznél van egy üveg SCÜtfHDTSljlIjEIMlSC I f >2Trrj fg afll |c fi I i sl O TI HMnánfll keserüviz, mert szükség esetén regüeüézés el$U télpohárnil ftasz­lyl> A Cl Is* J.ÍFI® Hálva, gyorsan és alaposan eltávolítja fájdalom nélkül a gyomorban és belekben rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek s elejét veszi ezáltal a baj további fejlődésének a szervezetben Kapható minden gyógyszertárban és jobb fűszer üzletben. 1019 Az „Igmándl* nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekkel---------------------------- --------------------------------wwwi—■ ■ ■ -----mm—— -------------- -----------------------------------------— --------- ------------- ----------

Next

/
Thumbnails
Contents