Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-22 / 215. (368.) szám

^ftfGAIJÍ\Z(?/mffIRT±P Szombat, szeptember 22. $ A késő esti órákban a bankok körében óriási izgalom uralkodott, mert nem tudták, miikép­pen gondoskodjanak megbízásaik fedezetéről. A lap szerint az R. F. és a V. szerint ez a legjobb alkalom, hogy a pénzügyminiszter fe­lelősségre vonja a márka leziil lesz tőit. Ez az akció a banknak 60—100 millió aranymár- kába kerül. Berlin, szeptember 21. A V. szerint nem igaz, hogy a német általános szakszervezeti szövetség ultimátumot intézett a birodalmi kormányhoz, hogy vagy adja föl három na­pon belül a passzív ellenállást vagy pedig mondjon Se. A N. B. Z. tegnapi hírének, mely­ben a kormány amaz állítólagos határozatá­ról adott hirt, hogy a passzív ellenállást be­szünteti, a törvényszék előtt lesz folytatása. Az ügyet már az államügyészség elé utalták. A francia nehéz- és vasipar s a jóvátételt kérdés — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása — Berlin, szeptember 21. Poincairérnaik nemcsak a német passzív ellenállás leküzdésével vannak nehézségei, hanem nehezen tud megbirkózni a saját ne­héz- és vasipar ellenállásával is. A francia kormány nyilván küzd a saját érdekei és a magán gyáripar érdekeinek megvédése kö­zött és emiatt a tulajdonképpeni jóvá.íételi probléma nemcsak külső, hanem belső ne­hézségeket ts okoz neki­A külföldi piacokon ismételten felkínált német kölcsön ellenzésének is meg volt a maga oka. Franciaországnak az volt a terve, hogy az elszállított német dologi értékekkel állandó bevételi forrást létesít és ezen a módon, rövid utón, törlesztette volna a belső repairációs kölcsönöket, amivel természete­sen tekintélyes összeget fok árit ott volna meg kölcsönkamatokban. Franciaország azt hitte hogy a felkínált német anyag és munkaerők nélkül ?s végrehajthatja az újjáépítést. Le­foglalt és a lefoglalt javakkal alkart építed. Ezt a szándékát azonban a belföldi ne­héz- és vasipar melehetős határozottság­gal ellenzi, mivel megcsatfnak érzi magát az újjáépítéssel kapcsolatos nagy jövedelmek erejéig, ha a francia állam althoz Mízáróan fék és- ikészgyártmányok-at venne igénybe. Emiatt odáig fajult a helyzet, hogy az eddig elszállított 5—6000 tonna ruhrvidéki német vasipari gyártmány máig is felhaszná- latíanul hever a francia raktárakban, úgy hogy annak az elpusztított területek káro­sultjai még nem látták hasznát. Még lelhet állapítani tehát, hogy az állam és a gyáripar között való szívélyes viszony amelyet Polncaré oly sokszor hangsúlyozott, mégsem olyan kifogástalan, amint azt a vi­lággal el akarnák hitetni. Legjobb bizonyítéka ennek a „Gomité de*s Forges“ magatartása, amely éppen most kezd redkivül erélyesen mozgolódni. A francia kohóiparnak ez a szócsöve már négy hónappal ezelőtt tudtára adta Le Trocquer közmunkaügyi miniszternek, hogy a német dologi javak árlejtés utján valló eladása a francia nehézipar és vasfcereskedelem súlyos károsodását jelenti, mely a kereskedelem és ipar jelen nehéz időszakában kettőzötten hátrányos. Már ekkor szószer int azt köve­telte a Gomité de Forges, hogy alakítsanak bizottságot a kormány, a francra szindikátu­sok és vaskartelek képviselőiből, hogy a le­foglalt termékek realizálásának legalkalma­sabb módjait megállapítsák és az államkincs­tárnak a termékek tényleges nett óért ékét biztosítsák, de emeleti legyenek figyelemmel a francia fémipar és kereskedelem vitális érdkeire. A francia neinézribar említett lépése nyil­ván nem volt elég erőteljes a francia kor­mány ellenállásának leküzdésére, ügy, hogy a Gomité des Forges egy újabb előretörést készített elő. Segítségül hívta a beíga nehézipart és azzal karöltve megalapította a beíga-franc/a lefoglalóbizotfságoí, amelynek a többi közt olyan vállalatok is a tagjai, mint Sohneider- Creusot és Laurent cégek. Ennek a gyáripari harci szervezetnek ugylátszik sikerült visz- szatartani a francia kabinetet attei, hogy a német dologi javak tervbevett felosztása ügyében további lépéseket tegyen, mert az elpusztított területek felépítésére niég mindig nem írták ki a megfelelő árlejtéseket. Érthető, hogy Poiuoaté felette nehéz helyzetben lesz, amikor tárgyalni kezd Né­metországgal. E megbeszélések során akar- va-nemakarva, kénytelen lesz figyelemmel lenni a belföldi nehézipar érdekeire, amely­nek súlyosan latba esik a szava, amikor ar­ról lesz szó. hogy a német dologi szolgálta­tások terjedelmét és azoknak felhasználását meghatározzák. Dalmo Carnevall' Ékítették a kiskftlcsffn tervét Bethlen Genfbe hívta Korányit — A pénzügyminiszter márciusra várja a kölcsön perfektuálását Budapest, szeptember 21. Budapest szekesztőségünk teleíonjelentése.) Bethlen István gróf mínisztereinök táviratot intézett a Budapesten tartózkodó Korányi Frigyes báró párisi magyar kövéhez, amelyben a további tárgyalásokhoz Genfbe hívta, — Az Est mai száma szerint Kállay párt/.ügy mi­niszternek a pénzügyi tan áccsal folytatott tárgyalása során a kölcsön körüli helyzet tel­jesen kialakult s a kölcsön perfektuólása márciusra vár­ható. Kállay pénzügyminiszternek a pénzügyi tanácsban tartott előadása alapján szinte kétségtelen az, hogy a zálogjogok felfüg­gesztése be fog következni. A magyar kor­mánynak az az intenciója, hogy ezt az ügyet a népszövetség intézze. A kölcsön kilátásai rendkívül biztatók. A pénzügyminiszter szerint kisköfosönröS már nincsen szó, annak gondolatát elej­tették, csak a nagykölcsön fölvétele alkot­ja a kormány célját. Károlyi londoni akciója A 8 órai Újság azt a hírt közli, hogy Ká­rolyi Mihály Londonban memorandumot nyújtott át, melyben felszólítja az angol köz­véleményt, hogy a Magyarország iránti szimpátiáját tegye függővé attól, hogy Ma­gyarországon előbb a Károlyiék politikai irányzata érvényesüljön. Károlyi ezzel a me­morandummal kon ínak arirozni akarja Beth­len akcióját. Megtörtént a magyar szélső jobboldaliak egyesülése Buda pest, szeptember 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A ke­resztény pártszövetség tegnap esti vacsorá­ján a szélső jobboldaliak egyesülése forma szerint is megtörtént. A vacsorán Eckhardt Tibor mondott nagyobb beszédet, melyben kijelentette, hogy a külföldre irányuló köl­csön akcióját elítéli, mert Magyarország nemzeti szuverenitását adja fői, ha olyan föl­tételek mellett kapja a kölcsönt, mint Ausz­tria. Ezután Eredrioh István szólalt fel, aki Gömbös Gyulát üdvözölte és kifejezte azt az óhajtását, hogy az isitranzigens keresztény irány hívei náluk otthont találjanak. Göm­bös hangoztatta, hogy a mai femínin társa­dalom nem harcra, de megalkuvásra szüle­tet t. A fajvédők egyesült erővel szembe- szállnak a közös belső ellenséggel: a zsidó­sággal. Lendvay beszédében Héjjast és Pró- nayr köszöntötte. Pasics levelet irt Mussolminek Róma, szeptember 20. A lapok jelenté­se szerint a fiumei konfliktus megoldása a küszöbön áll, Belgrádból tegnap hivatalos személyiség ment Rómába és átadta Musso­lininak Pasics levelét. A Malin jelenti Bel­grádiból, hogy Róma és BeJgirád a következő alapolkon tárgyalnak: 1. Olaszország annek- tálja Fiúmét és HiníerLandját, azonban elis­meri Jugoszlávia szuverenitását a Baross- és a Delta-kikötőkiben. 2. Jugoszlávia javára Szlovéniában kiigazítják a határt és a fiumei kikötőben szabad zónát engedélyeznek Jugo­szláviának. 3. Kereskedelmi szerződés meg­kötése, mely helyreállítja Olaszország és Ju­goszlávia benső viszonyát a Balkán-államok­kal és Középeurópával szemben. A szerző­dés szerint Jugoszlávia kötelezi magát, hogy az Adrián nem épit hadiflottát. Belgrád. szeptember 20. A szkupstina mai ülésén Davidovics demokrata képviselő és társai meginterpeliálták a külüg-y mi .lisz­tért a fiumei kérdésről. Ugyancsak erről a problémáról terjesztett elő interpellációt Lazics agrárpárti képviselő. A szkupstina elnöke kijelentette, hogy az interpellációkra holnap válaszol. Az interpelláció felolvasása alatt a demokraták padsoraiból heves köz­bekiáltások hangzottak, míg a radikálisok nyugodtan ültek helyeiken. Lazics interpel­lációjában heves támadásokat intézett a kormány ellen és szemére vetette, hogy tit­kolózik és a fiumei eseményekről nem tájé­koztatja a. közvéleményt. Belgrád, szeptember 20. Szarajevóban tegnap nagy tiltakozó gyűlést tartottak Fiume okkupáiciója ellen, A gyűlésen ötezer ember vett részt. A tömeg lelkesen üdvözöl­te a szónokokat és elitélték Olaszország legújabb imperialista kirohanását és köve­telték a kormánytól, hogy Jugoszlávia adriai érdekeit védje meg. Belgrád, szeptember 21. A Balkán ró­mai forrásból származó jelentést közöl, mely szerint Mussolini a Pasiccsal való ta­lálkozása alkalmával szóba fogja hozni azt, hogy Sándor jugoszláv király tegyen láto­gatást Rómába, melyet Viktor Ernáiméi olasz király egy belgrádi látogatással viszo­nozna. Mussolini baráti körben kijelentette, hogy azt hiszi, hogy ilymódon véget lehet vetni a két állam közötti viszálynak és meg lehet teremteni az alapját a baráti jóvi­szonynak. »»»»»♦<> »♦»»»»<>»»♦■ Török okkupáció a perzsa határon Páris, szeptember 21. Konstantinápolyi lapjelentések szerint török csapatok meg­szállották a török—perzsa határon a bulag- basi melletti vitás területet. A janinál gyilkosok nyomában Róma, szeptember 21. A li Mondo Urániái Jelentése szerint egy albán helyőrség elfogott Argyre-castro közelében egy görög egyenrnháb öltözött egyént, ki az Őrséggel közölte az olasz határkiigazitó bizottság gyilkosainak névsorát, Megszigorították a határzárt Romániában Arad, szeptember 21. (Saját tudósítónktól.) Román vezető ál­lamférfiak az utóbbi időben több Ízben ki­jelentették, hogy az úgynevezett hadizóna területén még érvényben álló kivételes ren­delkezések, ostromállapot, cenzúra stb. rövi­desen megszűnnek, mert a konszolidáció előrehaladása már feleslegessé teszi a kivé­teles állapotot. Az Ígéretekkel ellentétben most szigo­rító rendelet látott napvilágot, melyet a ha­társzéli városok közül először Aradon hir­dettek ki. Az uj rendelet elsősorban az állam biz­tonsága elleti elkövetett kihágásokkal és vétségekkel foglalkozik. Elrendeli, hogy ezekben a bűncselekményekben újra a kato­nai hatóságok Ítélkeznek, tehát a tárgyalás és Ítélkezés jogát kiveszi a polgári igazság­szolgáltatás kezéből. Elrendelt továbbá a rendelet, hogy a fegyvertartási engedélyeket revízió céliából be kell nyújtani és akinél régi vagy hamis fegyvertartási engedélyt találnak, szigorít büntetésben részesül. Gyűlésekre, mulatságokra, összejövete­lekre' polgári hatóságok csak a hadosztály­parancsnokság hozzájárulásával adhatnak engedélyt. A katonai hatóságoknak jogában áll a polgári lapokat, nyomtatványokat cen­zúrázni. A lapok megjelenését, ha a körül­mények úgy kívánják, bizonyos időre meg­szüntetik. A levélpostaforgalom cenzúráját is előírja a rendelet. A polgári hatóságok eljá­rásában egy katonai delegátus vesz részt. Azokat az egyéneket, akik ellen államelleucs cselekedet miatt eljárás van folyamatban, a hadizóna területéről ki kell utasítani. Az uj rendelet a hadizóna valamennyi íérparancs- ! nokságálioz is megérkezett s igy azt a na­pokban Nagyváradon, Temesvárt, Szatniá- ron és Máramarosszigeten is életbe fogják léptetni. A spanyolok megkezdték az uj offenziváí Marokkóban Paris, szeptember 21. A Chicago Tribüné madridi jelentése szerint hat csatahajóból és tizenkét iorpsdörombolóbó! álló spanyol flotta | megkezdte az A’hucemas-öböl körüli magas­latok bombázását. Brüsszel, szeptember 21. Álba spanyol miniszter kijelentette, hogy hajlandó a tör­vényszék elé állani, azonban a diktatúra biráit nem ismeri ei. Németország is aláírja a kölcsönös segély szerződését Géni, szeptember 21. A leszerelési bi­zottság hozzájárult ahhoz, hogy Németor­szág is aláírja a kölcsönös segélyre vonatko­zó szerződőst, bár a népszövetségbe még nem lépett be. Jy$é,v.ért nem wew&tj «nrié& « Kumft&tairt. mi&m iit « heíycd? Eurépai dolíárhamisité bandát fogtak Is Budapesten Budapest, szept. 21. A dollárok hamisí­tásáért elfogotíak. névszerint Rathgeber Károly bécsi ügynök, Csernyi Vilmos berlini mulatóhelytulajdonos, Kellenbaum' Miklós kereskedősegéd, amikor szállásukon még kilencvenkét darab hamis százdollárost ta­láltak, bevallották, hogy ők a varsói dollár- lianűsiíó központ ügynökei. Ez a dollárhamisitő központ egész Európát behálózza hamisítványaival s a központnak jóformán Európa minden váro­sában vannak fiókszervezeti és tagjai. Varsóban vegyészekből és bankjegynyem- dászokból alakult a társaság, amely titkos üzemet tart fönn, ahol tízezer számra ontják a hamis százdollárosokat az európai pia­cokra. Az elíogották bevallották, hogy Bu­dapesten mindössze tizenkét darabot he­lyeztek cl. A párisi, londoni, berlini, bécsi és new- yorki rendőrség már hónapok óta rájött ar­ra, hogy hamis százdoliárosok vannak for­galomban, de teljesen eredménytelenül nyo­mozta a hamisítókat. A Budapesten elfogott ügynökök bevallották, hogy a hamisítást teljesen újszerű eszközökkel, fényképező­géppel és festékekkel végzik, úgy hogy az egyes érték jelzés helyére százas számjegyet hamisítanak. Újabb budapesti jelentésünk szerint a budapesti rendőrség a dollárhamisitás ügyé­ben fölkérte a bécsi rendőrséget, hogy Winkler Berthold bécsi isíáliótulajdonost és Gelbert kabarétulajdonost tartóztassák le, mert hamis dollárok terjesztésével gyanúsít­ják őket. A varsói rendőrségtől öt ember le­tartóztatását kérik. A Budapesten letartóz­tatottak, mint útlevelük tanúsítja, Rómában. Bukarestben, Párisban, Londonban, Berlin­ben, Drezdában, Krakóban, Pozsonyban, Kolozsvárott, Belgrádban. Nápolyban és Zü­richben jártak s mindenütt elhelyezték a ha­misított százdollárosokat. Uj telekkönyvi törvény készül Prága, szeptember 2Í. A Prager Presse értesülése szerint a kormány a nemzetgyűlés őszi ülésszaka elé egy uj telekkönyvi törvény javaslatát fogja előterjeszteni, amely kihirdetése után hat hó­nappal lépne életbe. Mint ismeretes, Szlovenszkóban és Ru- szinszkóban éppen úgy, mint a történelmi or­szágokban a telekkönyvi jog az 1885. évi te­lekkönyvi rendeletén nyugszik, amelyet a magyar jog területén az 1861. évi országbírói értekezlet és az 1871. évi telekkönyvi tör­vény egészítettek ki. Ezeket a jogszabályo­kat most üniíikálni akarják, még pedig az 1871. évi törvény alapján. A javaslat három főrészre oszlik: Az első rész, amely a telekkönyvi jog általános alapelveit tartalmazza, az 1871. évi törvény szerint igazodik, úgy rendszerét, mint pedig az egyes előírásokat illetően. Szabatosan kö­rülírja különösen a publicitás elvét, valamint a telekkönyvbe vetett bizalom ébrét. A má­sodik rész, amely a bekebelezésekről és az eljárásról rendelkezik, megkülönbözteti a tu­lajdon kéR'eni telekkönyveket a vasúti és bá- nyetelekkönyvekíői. A harmadik rész, amely a telekkönyvek szerkesztéséről és kiegészí­téséről szól, a régi gyakorlaton nyugszik. 31* Az égési életre

Next

/
Thumbnails
Contents