Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)
1923-09-22 / 215. (368.) szám
fater arma... Irta: Sziklay Ferenc dr. Kassa, szeptember 21. Sóim nem volt igazabb a közmondás: „Fegyverzörgésben elnémulnak a múzsák44, mint a most lezajlott harcban. Pedig nem is gyilkos fegyverekkel folyt a küzdelem, csak a meggyőzés szellemi fegyvereivel; egy részről becsületesen, igazságosan: tényekkel és igaz érvekkel, a másik részről csalárdul, hazug módon: hamis Ígéretekkel, kortesfogá- sókkal. Nem is ment életre-halálra, csak törvényes jogaink, nemzeti becsületünk kivívása volt a célunk, — vagy ez is élet-lialál- harc? Igen! Egy nemzet szellemi halála sokkal súlyosabb, föltámadást kevésbé ígérő, mint a testi halál. Róma légiói elvesztek a barbárok csatabárdjaitól, a nép maga fölőrlődött az élet malmán, de szelleme ma is itt él köztünk, bennünk. És hány kis nép él ma is, elkeverve, felszívódva más népek közt, senki se tud róluk, valódi, ősi egyéniségük nyomait is alig találja meg a temetőket túró régiségbuvár. A mi véríelen harcunknak.- is egy jelszava volt: „Élni akarunk!11 Szellemileg, akaratban, nem akarunk elveszni a népek vásárán, jogot adtak papíron, adják meg az életben is. És mienk maradt a csatatér. Még hátra van két utó-csata, de ez már. csak a Vi.sszavö'műó ellenfél hátvédkuzdelme lehet. A szófegyverek zajgásában hallgattak a múzsák. Más evekben, igy őszidőn, a munka diadala, a betakarítás után már megindult a pihenés -munkája, a szellemi élet. Ezidén minden erő, minden akarat a harctereken volt elfoglalva, nem jutott idő igezni a múzsákat. Elnémult ajkunkon a dal, elnémult színpadjainkon a magyar szó, kiesett kezünkből a könyv. A nagy harc után nem szabad pihenésben eltespedmink, meg kell indulnia a-szellemi munkának. Éppen azért, mert a’ csatatér a mienk maradt. , Uj államhoz csatoltak. Azt mondják, második édesanyánk lesz. A kormányon, mint gyámszülőnkön múlik, valóban az lesz-e? Lesz-e otthonunk, vagy csak fegy- ház, amelybe bekényszeritetí a nagy porkoláb, a történelem zimankója. — Gyámkodtak eddig fölöttünk, megparancsolták: igy éljetek. Kimondtuk az első szót: nagykorúak vagyunk, az életet nem parancsszóra, de a magunk feje szerint akarjuk berendezni, nem lázadozva a törvények ellen, de a törvények szerint, szabadon, olyan szabadságban, amilyet a törvények maguk biztosítanak nekünk ! Minden nemzet legfőbb életföltétele a kulturális szabadsága. Elvész ,a nép, ha műveletien. Mit ér a politikai győzelem, ha a nyert csatatérén nem építünk otthont, templomot a művelődésnek. A cseh-szlovák állam népmüvelődési törvényei minden kisebbségnek saját kezébe teszik le szellemi boldogulásának lehetőségét. Megengedik, sőt kötelezik a városokat és falvakat, hogy a szellemi élet forrásai gyanánt közkönyvtárakat állítsanak föl. Megengedik, sőt kötelezővé teszik, hogy a nép ismerje meg polgári jogait, kötelességeit, ismerje meg az élet titkait, az okos, józan élet szabályait, a társas együttélés, az egymásértélés törvényeit és lehetőségeit. Ám a törvény csak papiros, ha annak életre keltését elgáncsolják, nem adnak módot arra, hogy szelleme valóra váljék. És holt betű a törvény, ha magunk nem munká- lódutrk azon, hogy éleire ocsúdjék. A községi, jársái és megyei választások az autonóm ’-özségi. járási és megyei képviseletek kezébe teszik le a politikai önkormányzás lehetőségét. Ma még nem tudjuk beteljese^ik-e az, átírt a válás-'ások eredmény ótól várunk: a magyarság beleszólása J a politikai közigazgatásba az ősidőktől fogva magyarlakta területeken. Ha őszinte szándékkal rendelte el a kormány a választásokat, akkor igen. Ha csak szemfényvesztés volt az egész s marad lényegében a régi rendszer, úgy csalódásunk halálos lesz, bé- hJelenségünk gyógyithatatlan. És ettől az őszinteségtől, vagy szemfényvesztéstől függ, ki tudja-e majd élni a magyarság a maga kulturális életét is- Mert a népmüvelődési törvények alapelve a községi, járási és megyei politikai önkormányzati képviselőtestületeken alapuló kulturális Önkormányzat is. Az ellenzéki pártok szövetsége, illetőleg annak kulturreferátusa a közel jövőben nyilvánosságra hozza ezeket a törvényeket, kiki jelöli ve a módokat, hol, hogyan és milyen eszközökkel rendezheti be a magyarság a törvények szerint kulturális életét. A négy esztendő tapasztalata azt bizonyítja, hogy a magyar közönségben soha még olyan kultur- éhség, olyan művelődési vágy nem lakozott, mint mostanában. Biztosan hiszem, hogy egészséges, széleskörű szellemi munka indul meg e télen szerte az.országban, minden magyar faluban, minden magyar otthonban. A pihenés munkája, a kenyéren kívül való kenyér, a szellemi táplálkozás. Ám amíg ez a rendszeres kultursminka megindulhat, addig ne pihenjen parlagon az ös talaj, a lélek. A mag alá is szántanak, trágyáznak, boronáinak. A szellemi magvak is cstk jól megdolgozott, kövér talajon hozhatnak dús aratást, készítsük elő már jóelőre. Tákoliuk össze újra a színpadokat községházán, iskolában, ahol a titkos választás spanyolfalának kellett helyet csinálni, hadd hangozzék le róla szélesen, melegen Bátki Tercsi vagy Katóka őranestérné szép szava. (Műkedvelői előadásók!) Álljunk csoportba, lépjünk ritmusra, dolgozzuk ki szabályosra izmainkat, hogy az Összetartozás érzete elmélyüljön bennünk. (Tornaegyesületek.) Álljunk karba, énekeljük együtt a gyönyörűséges magyar dalainkat, hadd éljen, szálljon bennük magasra a nemzeti öntudatunk. (Dalegyesületek!) Ezt mind jogunk van megtenni, ebben nem gátolhat senki, de kötelességünk is megtenni, kötelességünk magunkkal és gyermekeinkkel szemben! Az életben annyi az ék közöttünk, hogy azokat csak közös munkával, egymásért élő, egymással dolgozó egyetértéssel vethetjük ki magunk közül. El kell jönnie az időnek, mikor egy családdá forr össze a szloveniszköi és ruszinszkói magyarság, egy családdá a műveltség kapcsában, mert e nélkül elveszünk, mint az oldott kéve! Rifözinszhóban ősszel megtartják a parlament választásokat- Prága* szeptember 21. 1 A Csehországból Ruszinszkóba helyezett és az egyes zsupán! hivatalokhoz beosztott választási biztosokat a Lidové Noviny értesülése szerint visszarendelték Csehországba. Az idézett lap ebből azt a következtetést vonja le, hogy a ruszinszkói nemzetgyűlési válastásokat az idén már nem ejtik meg, hanem a tavaszra halasztják. A Lidové Novinynek ez a kombinációja azonban benyomásunk szerint hibás. Meg- J bízható helyről kapott értesüléseink szerint ugyanis a ruszinszkói parlamenti választásokat október, vagy november havában egészen bizonyosan kiírják. A ruszin agrárpárt megbízásából tegnap és tegnapelőtt Kamlnszky, Petrigalla és Balog tárgyaltak Malypefr belügyminiszterrel, Svehla miniszterelnök megbízottjával és ez alkalommal kötelező ígéretet kaptak arra nézve, hogy a nemzetgyűlési választásokat még ősszel megtartják. A szojmi választásokat csak a parlamenti választások után lehet megtartani, mert a szojmi képviselők számát, stb. a prágai parlament fogja megállapítani. Informátorunk szerint Ehrenfeld helyettes kormányzó távozása befejezett dolog. Kormányzóvá rövidesen kinevezik Beszkid Antalt, míg Rozsypal, ezidőszeriiiti kormányzósági referens, az uj kormányzó helyettese lesz. A pozsonyi váloszfás me^scniiiiisilcsCiCSi Ilire: blöff Pozsony, szeptember 21. (Saját tudósítónktól.) Az első pillanatban sem hittünk komolyan abban a köztudatba dobott hírben, amely egyik pozsonyi lapban jelent meg szerdán, hogy tudni illik a kormány a pozsonyi választások megsemmisítésének gondolatával foglalkozik. A pozsonyi választási irodából eresztették a levegőbe ezt a blöfföt, amely az első nap kérészéletű szenzációt keltett, de mér a második nap senki sem hitt a, komolyságában. Talán maga Dusek sem, a választási iroda vezetője, aki csütörtökre ígérte a döntést. Ám a csütörtök is elmúlt döntés nélkül. Du- seket fölhivatták a minisztériumba, de úgy látszik, meggondolják a dolgot, mert egy uj választás biztos, hogy a várost egy újabb negyedmr.lliós költségbe rántja bele. A megsemmisítésről szóló hírekhez azt a megoko- lást fűzték, hogy sok cseh-szlovák szavazó ! nem kapta meg igazolványát, mivel azt a rebellis érzelmű kézbesítők a kertek alatt eldobálták. (?) Igen ám, de ha nem kapták kézhez a választási igazolványt, akkor miért nem jelentkeztek a választási elnöknél? Lett volna idejük még vasárnap is, mert ha csakugyan benn vannak a választási jegyzékben, úgy az „elsőoszályü* állampolgárok iránt tuludivarias választási elnökök egész biz- nyosan rögvest kiadták volna a legitimációjukat. A kézbesítők, szegények, meg a választási irodára tolják a felelősséget. Ök megtettek minden lehetőt, de a hiba ott volt, hogy az őslakos kézbesítőkön kívül felvettek egész sereg idegenből jött kézbesítőt busás napldiijért. Ezek azután tényleg egészen belezavarodtak az utcák tömkelegébe, mert sem németül, sem magyarul nem tudnak. Igen nagy zavart ökozott az is, hogy Pozsonyban egy tanácsi rendeletre levakarták az egyes utcák házairól az utca nevét is jelző régi táblácskákat és most csak szám jelzi a házakat. Az idegen kézbesítőknek azután, ha bejutottak egy hosszú utcába, a végére kellett menni megnézni az utcajelző táblát. A sovinizmus most megbosszulta magát... Az ellenzék egyébként teljesen felvértezve, minden eshetőségre elkészülve várja a fejleményeiket. A keresztényszocialista párt az egyesült német párttal együtt úgy határozott, hogy amennyiben valamelyik cseh párt megielebbezi a választást, úgy ök is beadják a felebbezést, amelyre hétfőig van idő. Általános az a vélemény, hogy a keresztényszocialista párt az elrendelendő uj választáson csak nyerhet, és pedig két- hároin mandátumot, mert két-háromezer olyan akta van a kezei között, amelyek kétségen kívül bizonyítják, hogy két háromezer választó, akit nem engedlek szavazni, Igenis cseh-szlovák állampolgársággal és igy szavazati joggal bírnak. A pozsonyi választási iroda egyébként maga is belátja, hogy-teljesen csődöt mondott. Ennek oka részben az volt, hogy a városi ta-náos takarékossági szempontból sem rendelte el az új választói névjegyzékek ösz- szeállitását. A mostam névjegyzékei: 1920ból valók, azóta legalább tízezer ember költözött el Pozsonyból és húszezer uj lakos jött a városba. A jövőre nézve a választási iroda az úgynevezett kartoték-rendszert vezeti be, azaz minden választónak külön törzslapja lesz felfektetve a városházán. A ruszinszkói választások . eredménye A községi választások eredményét a belügyminisztérium még mindig nem állította össze. A Lidové Noviny magán-értesülése szerint Ruszinszkóban összesen 102.226 választó szavazott le. Ezek közül a magyar kisgazdapárt 12.417 szavazattal 366 mandátumhoz jutott, az őslakosság autonóm pártjára -4410 szavazat, illetve 21 mandátum esett. A keresztényszociális párt e kiírni tartás szerint 2675 szavazattál 39 mandámmoí szerzett. A szociáldemokraták 14.240 szavazattal 502 mandátumot kaptak. A .kommunista párt 15.156 szavazatot kapott, ami 315 mandátumnak felel meg.. A ruszin agrárpárt 18.736 szavazattal, . illetve 471 mandátummal került ki a küzdelemből. A Brascsajkó- féle chüborobskapárt 3287 szavazatot, vagyis 105 mandátumot kapott. A Gagatkó-párt- ra esett szavazatok száma 468, ami 11 mandátumnak felel meg. A zsidó párt 7656 szavazattal és 50 mandátummal, a különféle polgári csoportok pedig 20.981 szavazattal, 448 mandátummal kerültek ki a küzdelemből. Ma ez a kimutatás, amelyet csak teljes föntartássa! közlünk, igaznak b'zonjml. úgy a ruszinszkói magyar pártok szövetségének pártjai 19.442 szavazatukkal verik az uj ruszin párt 18.736 szavazatát és messzire túlszárnyalják a szociáldemokrata pártot és a kommunistákat. A Venkov beismeri a keresztényszociális párt és a magyar kisgazdapárt sikereit Az agrárius Veníkov szerint a szí öve n- szkóí: választásoknál figyelemreméltó a vidéki szavzatok eltolódása a Szent-Ivány vezetése alatt álló magyar kisgazdapárt javára. Ez a lap szerint annak jele. hogy az agrár eszmék a magyarok körében is tért hódítanak. Az 1920. évi képviselőházi választások alkalmával — írja a miniszterelnök szócsöve — a magyar kisgazdapárt a magyarnémet' k eresz té ny sz ociális Ok 139-000 szavazatával szemben csupán 26.000 szavazatot kapott. Ez az arány a kereszt’ényszociálisok hátrányára tolódott' el. (A két szövetségben álló párt arányát végleg csak a megyei választások lezajlása, illetőleg a községi választások teljes eredményének összegezése után fogjuk megállapíthatni. Az 1920. évi választások eredményeiből nehéz követkcztc190 cscii-szl. Keroiiáérí fizettek ma, szeptember 21-én: Zürichben 16.975 sv*ájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 212500.— osztrák koronát Berlinben 329175 000.— német márkát Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBAR í rí ERNŐ dr.
