Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-21 / 214. (367.) szám

Nyársiratáskor (gj Prága, szeptember 20. Nyársiratáskor, amikor sokat fáj a lé­lek, a szürkeséggel együtt ránk omlik az emlékezés ködös fátyola, amikor aggódva nézünk minden virágra, ami még nyílik,, ami­kor halk és rezignált melódiák fütyörésznek bennünk — jó lenne magunkban maradni. Jó lenne csak magunknak élni, a lelkűnknek, az érzéseinknek, a nyárból itt maradt kevés melegnek és színnek, az őszből már betop­pant melankóliának. Jó lenne kiragadni magunkat abból az egyetemességből, amit- az emberek együtt­élése teremtett meg és az emberek együtt­élésének fülsiketítő diszharmóniája helyett hallgatni azt a csöndes muzsikát, amit csak az őszi esték és mi tudunk adni önma­gunknak. Ilyenkor fáj minden, ami elsodor bennünket az énünktől, ilyenkor jobban re- zonálunk minden zajra, ami fölcsörög körü­löttünk, mint ahogy az esti csöndben hango­sabb a hang, mint a nappali életzümmö­gésben. Jó lenne — de nem lehet. A világ oly őrületes zakatolással veszi körül a hiába le­függönyözött ablakunkat, úgy belénkdörög- teti az eseményeket s távol mértföldek dol­gait oly közel adja a mi életünkhöz, hogy nincs kitérés, nincs kolostor, ahol az őszi magunkéiését lezsolozsmázhatnánk, kint va­gyunk a piac közepén, bent vagyunk a nagy tolakodásban és lökdösnek és lökdösünk, dühhel, ököllel és vállal, mert igy parancsolja az élet és igy rendezik azok, akik az életünk­nek Reinchardjai lettek. Az életet magával sodró politikában, ■ az emberi együttélésnek átokká lett művészeté­ben nincs őszi csönd és nincs melankólikus elhangolódás. A politika nem ismer lelki mo­tívumokat, szentimentális hurpengetéseket s a politika nincs tekintettel arra, milyen az emberek hangulata, de termi és ontja a maga eseményeit. A belső politika a választások izgalmaival füti a kedélyeket, a külső politi­kában pedig zihál a nyugtalanság, a bizony­talanság, az ötévelőtti nyár elsiratásakor be­következett uj helyzet rázkódtatása. Amerre nézünk, mindenhol izgalom tüze ég, ami tör­ténik mind fölfokozza a nyugtalanságot és olajat önt a lobogó lángokra. Nem oldja meg és nem hozza a nyugalom és megállapodás helyzetébe az élére állított kérdéseket a béke nevében megteremtett népszövetség genfi ülése, nem oldja meg a német élet­halálharc katasztrofális elmérgesedését Bald- win és Poincaré találkozása, nem hoz egyen­súlyt a fölbillent európai államközi életbe Primo de Rivera spanyolországi diktatúrája, nem hessegette el a Balkán felé törő olasz aspirációkat a nagyköveti konferencia dön­tése, nem támasztotta föl senyvedő aléltsa- gából Fiúmét sem az újabb olasz—jugoszláv tárgyalás hire, sem Giardino kormányzása, nem derült ki az európai égbolt balkáni „rot­hadt sarkau sem a lausannei béke, sem a bolgár forradalom nyomán, mert tegnap el­ült az egyik hegyormon gomolygó tűz füst- felhője és ime, mára föllobbant egy uj mág­lya, a bolgár ellenforradalom híre. A nyugalomra vágyó őszi kedély kap­kodva fogadia a bombaszerüen kirobbanó események hirét. a szenzációs, konfliktusos j híreket, amelyekkel úgy játszik ma az euró- j rai politika cinikus újságírója, mint a cirkusz- j bán a mindig mosolygó zsonglőr a színes i üveggolyókkal. A csöndet kívánó fül nem vattázhatja el maga elől a dúló viharok föl-j bömböléseit, a szem nem simogathatja az' őszi színek vörhenyes csodáit, de izgatottan i les, hol jobbra, hol balra s a lélek, ez a meg- j tépett kincse az emberi létnek, nem andalog | őszi szomorkodások utján, de reszketve j várja, mi lesz. hol lesz valami, aminek nyo-, mán megrázkódik a mi hajszolt életünk is. j Szomorú és embertelen dolog, hogy a | politika ellopta a lelkűnktől mindazt a kin- j eset, amit az ősz jelent az érzések, a kedély és a hangulat számára s adott helyette viha­rokat, a vibráló idegeknek korbácsot, a láz- ! bán égő kedélynek tüzes csóvát. Olaszország nem engedi nemzetközi fórum elé a fiumei kérdést. A fiumei ügy az emberiség kérdése és nem területi probléma — Összeült a szkupstina Belgrád, szeptember 19. A szkupstiua holnap ösiszeül. Az ülésen azonnal sor kérni az ililetéktör vény -tervezet bet erjesztésére.' A pénzügyminiszter az 1923 végéig szóló ideiglenes költségvetést terjeszti elő, melyet a pénzügyi bizottság azonnal elintézni tarto­zik. A szfcupstina valószínűen a hónap végén elvégzi munkáját és aztán október 20-ig a rendes ülésszak megnyitásáig szünetet tart. Valószínű, hogy Pasics miniszterelnöknek addigra sikerülni fog a parlamenti többséget biztosítani. A demokrata párt állítólag a hol­napi ülésen meg fogja interpellálni a külügy­minisztert az olasz kérdésben és titkos ülés tartását fogja javasolni. Az ülés viharos lefo­lyásúnak ígérkezik. Milano, szeptember 19. Giardino tábor­nok a Starnpa jelentése szerint a sajtó kép­viselőinek 'Úgy nyilatkozott, hogy kikülde­tése csupán a remd-ós a-közígazgatás fontat- tására szorítkozik és a nemzetközi konflik­tushoz és a Jugoszláviával való tárgyalások­hoz semmi köze. A tábornok semmi olyat nem fog cselekedni, mely a szerződésekkel ellenkeznék. Az a körülmény, hogy ő tábor­nok, csupán abban leli magyarázatát, hogy Mussolini munkatársait állásukra való tekin­tet nélkül választja meg. — A Gomere della Sera szerint Giardino tábornok a fiumei csa­pa tösszevonásókra vonatkozóan kijelentette, hogy Fiúméban mindig volt olasz helyőrség. — A Popolo d‘Italia vezércikkben hangsú­lyozza ismét, hogy a fiumei kormányzás megváltoztatása semmikép sem territoriális kérdés, hanem emberi kötelesség. A lap igy ir: Olaszország azt kívánta, hogy az unal­massá vált konfliktus befejeződjék. Róma a problémát meg akarja oldani, nem pedig szét­vágni. Nincs okunk a pesszimizmusra, nin­csenek titkos és gonosz terveink. Bizonyíté­kok nélkül neim akarunk mások fölött Ítélkez­ni és a békés és közvetlen megoldást várjuk. •Iá a* kérdést nemzetközi "testület elé ter­jesztenék, az ügy csak kcmpK'kálódna és ki­bővülne. Jk filisiláiiü statisztikája A hivatalos eredmények a hét végére várhatók Prága, szeptember 20. A községi választások eredményeinek hivatalos statisztikai összefoglalása mindez- ideig nem történt meg. A belügyminiszté­riumban lázasan dolgoznak az eredmények összeállításán és az állami statisztikai hiva­tal ötrvem tisztviselőjét is berendelték erre a célra. Mivel azonban számos községből, fő­ként Szlovenszkóból és Ruszinszkóból még nem érkeztek be az eredmények, a belügy­minisztérium még nincsen abban a helyzet­ben, hogy végleges képet adjon a választások eredményéről. Hir szerint a belügyminiszté­rium holnapra elkészül a statisztika összeál­lításával, azonban nincsen kizárva, hogy az eredmények közzétíétele pár nappal késni fog. A munkát ugyanis komplikálja az, hogy a minisztérium nem elégszik meg a mostani eredmények közzétételével, hanem azokat össze akarja hasonlítani az 1919. évi községi és az 1920. évi parlamenti választások ered­ményei:'vei. A mai cseh lapok — agy látszik, azonos forrásból — összeállítást közölnek a szí öve n- szkói szavazatok arányáról, de ez hiányos­sága miatt nem tarthat számot arra, hogy pontosnak és megbízhatónak tekintsük. E ki­mutatás szerint a rolnicka párt állítólag 348,07] szavazatot kapott az 1920. évi 242,000 szavazattal szemben, míg a szlovák néppárt, amely 1920-ban 235,389 szavazatot kapott,' most állítólag 341,293 szavazatra vit­te föl. A cseh lapoknak kimutatásából is ki­tűnik a cseh-szlovák szociáldemokrata párt rr egsemunisitő veresége. Ez a párt 1920-ban 510,000 szavazatot kapott, most ellenben mindössze 70,000 szavazat esett reája. A kommunisták 100,000 szavazatot kap­táik, mig a cseh nemzeti szocialisták 14,000 szavazatot, noha 1920-ban 30,000 szavazat . sett reájuk. Ha ezt a kimutatást hitelesnek fogadnók eb akikor is 'kitűnnék, hogy a szo­ciáldemokrata párt választóinak majdnem hétnyolcad részét vesztette el, míg a cseh nemzeti szocialisták szavazatai felükre ol­vadtak össze. A kimutatásból azonban hiány­zik a keresztény-szocialista, a magyar kis­gazda, a Csánki-féle köztársasági, a magyar- mémet szociáldemokrata és a cseh nemzeti demokrata párt, valamint az ‘apró pártok eredményeinek kimutatása, úgy hogy a vég­leges következtetéseket csak akkor vonhat­juk le, ha a belügyminisztérium elkészül a hivatalos statisztika végleges összeállítá­sával. A keresziényszociáSis párt statisztikája tizenhárom járásban A keresztényszociális párt pozsonyi köz­pontjának közlése szerint a pártra Pozsony vá­rosában és tizenhárom délszlovenszkói járás­ban az eddig beérkezett adatok szerint ennyi szavazat esett: Pozsony városában 12629, a pozsonyi járásban 2250, a dunaszerdahelyi járásban, ahol a legtöbb helyen közös listán ment pártunk a magyar kisgazdapárttal, az egyes pártokra jutott mandátumok alapján 7331, a somorjai járásban 49 község eredmé­nye alapján 11503, a komáromi járásban a kö­zös lista eredményét a 13 községben bele nem számítva, 8413, a gailántai járásban 9531, a vágsellyei járásban 4520, a lévai járásban a két pártnak jutott szavazatok szétválasz­tása után 7429, a zselizi járásban 3586, a nyit- rai járásban 5088, az érsekujvári járásban 8773, az ógyaltai járásban 5944, a párkányi járásban 6740, a malackai járásban 3011, ősz- szesen tehát 96748 szavazat jutott a keresz- íényszociális pártra. Az Ipolysági, ípolynyéki és kékkői járásokból eddig az eredmény nem érkezett be. Pozsonyban 48 mandátumból 14, Sornor- játi 36-ból 15, Dumaszerdiahelyen 36-ból 15, Nagymegyeren 36-ból 13, Gálán tán 36-ból 11, Szenezen 36-ból 22, Érsekujvárott 36-ból 10, Léván 36-ból 13, Malackán 36-ból 10, Nyitrán 36-ból 8, Besztercebányán 36-ból 11, Nagyszombatban 36-ból 4, Párkányban pedig 30-ból 11 mandátum jutott a keresztényszo- ciafeta pártra. Az említett járásokban leadtak össze­sen 193656 szavazatot, amelyekből a ke- resztényszoclalista párt 96748 szavazatot, tehát majdnem a felét az összes szavaza­toknak kapta. A kereszitényszocialiista párt után ezek­ben a járásokban a magyar kisgazdapárt és a kommunista párt következik s csak ezen pártok után jönnek az „államalkotó" pártok. A kormány különös módját találta fel a statisztikai közlésnek. Ugyanis nem az egyes pártokra leadott szavazatokat közli, hanem a kapott mandátumokat tünteti fel egyes pár­tok szerint. Az „állmalkotó" pártok javára könyveli el mindenütt a magyar területeken benyújtott egységes listákat, noha azokon sok helyütt csak keresztényszocialista és magyar kisgazdapárti jelöltek szerepelnek, más párt pedig a községben nincs is. A magyar kisgazdapárt kimutatása száz községből A magyar kisgazdapárt komáromi főtit­kársága kimutatást küldött be nekünk Po­zsony-, Bars-, Komárom-, Hont- és Nyitra- megyék ama községeinek választási eredmé­nyeiről, amelyekben a párt részben külön listán, részben pedig a keresztényszociális párttal közösen jelölt. Ezek az adatok, ame­lyek teljességre nem tartanak számot, mert valamennyi községből nem érkezett be az eredmény, száz községre vonatkoznak. A kimutatásból kitűnik, hogy ,a mandátumok száma e száz községben 1906. A kisgazda- párt külön listáján 693 jelölt került be, mig a magyar kisgazdapárt és a keresztényszociá­lis párt közös listáján 399, a keresztényszo­ciális párt listáján pedig 165 jelölt került mandátumhoz. A két párt tehát együttvéve 1257 mandátumot szerzett. A kommunista párt ugyanezekben a községekben 275, a Csánki-párt mindössze 187 mandátumot szer­zett, mig a cseh-szlovák pártoknak 75 mandátummal kellett megelégednek. Egyéb kisebb pártoknak 112 mandátum jutott. Megsemmisítik a pozsonyi választást ? A pozsonyi Magyar Újság jelenti: Hiva­talos helyről nyert értesülés szerint a teljha­talmú miniszter azzal a gondolattal foglalko­zik, hogy a pozsonyi választásokat megsem­misíti és uj választásokat rendel el- A Minisz­térium tervét azzal okolják meg, nogy a vá­rosi kézbesítők a cseh és a szlovák riasz­tóknak nem kézbesitették pontosan ás lelki- ismeretesen a szavazóigazolványokat, ha­nem —• mint igen sok esetben megállapítást nyert — főleg a hivatalnokházakban lakó csehek igazolványait a házak kertjeiben do­bálták szét, amit ott meg is találtak. A városi kézbesítők ellen fegyelmi vizsgálat indult meg ezért. A minisztérium a bekért szavazó­igazolványokból azt is megállapította, hogy mintegy 2—3000 cseh nem kapott igazol­ványt (?) s nem szavazott le. Már a holnapi napon döntenek afölött, hogy a pozsonyi vá­lasztásokat megsemmisitik-e, vagy sem. A kézbesítők magatartása mögött politikai oko­kat sejtenek. (Ha valakinek, úgy bizonyosan a keresztényszociális pártnak volna oka a választásokat megföllebbezni, nem pedig a kormánypártoknak, amelyeknek bizonyos tagjai — megbízható jelentések szerint — két. helyen is szavaztak. A szerk.) 100 cseb-szl. Koronáért fizettek ma, szeptember 20-án: Zürichben 16.975 svájci frankot Budapesten 58 800.— magyar koronát Bácsben 212500.— osztrák koronát BerÜDbea 544635000.— német márkát TELEFON: 156-69. ^ fc Kiríorelőíizeíési irodája Budapest. V;í. Kertész-cica Zl, lg 1,/ H. évfolyam 214. (367.) szám. jjy Prága, péntek, 1923 szeptember 21. /rSüS -- ^______ Éü&é ________________ _______ _______ lilőflzetóal árak bel- 6a külföldem; I . / /vl7&fÍyZÍ4frrFM?rAJ2 vX/ ¥ Itwicrui/ ímm \msXmZ Sürgönyeim? HirJap, Praha — Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. i - - - - ----------- ----- ---- - — - --- ....... III 11 imniMOWUI ■■Uimn II Ilii l 1 ■ il— j Szomorú és embertelen dolog, hogy a íombhullás szépséges tragédiája nem játszik szerepet a politika nagy, tragikus drámá- ' iában.

Next

/
Thumbnails
Contents