Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-17 / 185. (338.) szám
-fi Péntek, augusztus 17. 8. a hadifogságból visszatért tanitók elmaradt illetményed fizettessenek kd; 9. a nem állami tanítók fizetése és vég- ellátása törvényhozási utón, az állami tanítókkal mindemben megegyező módon sürgősen és véglegesen rend ez tessék. Az elnök a küldöttségnek adott válaszában megnyugtatta a nem állami tanítóságot. kijelentvén, hogy ami megtehető, <mm- deii.it meg fog tenni. Az ő ideálja, aminek éle ugyan nem a felekezeti iskoláik elten irányul, az, hogy egységes állami jellege tegyen az iskoláiknak s ezzel a fennálló különbségek kük üszőből fessenek. Közben melegen érdeklődött a nélkülözésben élő tanitók számáról és hozzávetőlegesen arról az összegről, amellyel a tanítóság anyagi igényei kielégül- nérnek. A küldöttség objektív íelvülátgositása után tiszta magyarsággal a következeket mondotta: — Tudom, hogy a köztársaságban élő magyarok lojálisak lesznek, mert nincs különbség a köztársaságban élő lojális állampolgárok között. Az elnökinek eme szavai és ígéretei megnyugvással töltötték el a küldöttséget. A Venkov két cikke Prága, augusztus 16. A szürke, száraz Venkov, mely a miniszterelnök politikai álláspontját tükrözi, tegnapi és mai számában foglalkozik Szent- ív án-y újabb nyilatkozatával. Tegnapi cikkének címe: „A néppárt és a magyarok között az autonómia a kapcsolat.*4 E cikkben megírja a Venkov, hogy a magyar ellenzéki pártok egyik vezére, Szent-Ivániy képviselő, újabb nyilatkozatát tett a Prágai Magyar Hírlapinak. Bejelenti a magyarságnak a csehszlovák kormány elleni küzdelmét és azt tanácsolja nekik, hogy igyekezzenek a szlovák autonóm-istákkal való közös fellépésben megegyezni. Egy más helyen meg ug3r véli ,a magyar pártvezér, hogy a szlovák au tömőin isták jobban fogják a magyarság kisebbségi jogait respektálni. Szent-Ivány nyilatkozata nem uj nekünk — Írja a iap. — Már több ízben rámutattunk a néppártiak és a magyarok figyelemreméltó rokonszemvére. Érdekes azonban az a tény, hogy Szent-Ivány ur megengedte magának, hogy a legutóbbi nyilatkozatában a néppártot megkritizálj&L Most meg kénytelen a néppártot bizalmáról bizto- Siitani. Ez annak a tanujele, hogy a magyar pártoknak a néppárttal való megegyezése már nagyon közel lehet, ha Szent-lyányt saját emberei arra kényszerítik, hogy a néppártra nézve 'kevéssé előnyös ítéletét a nyilvánosság előtt helyre igazítsa. Ez a cikk arról tanúskodik, hogy a Vemkor egyáltalában nem értette meg sem a nyílt levélben, sem a keddi nyilatkozatban lefektetett s az autonómiáról szóló álláspontot. Ö csak szimptomákat konstatál, de nem néz a politika belső organizmusába. Mai vezércikkében Szent-Ivány nyílt levelével kapcsoltaiban megáll api t ja a Venkov, hogy a nemzeti kisebbsége1 kérdésében is a konszolidáció jelei mutatkoznak. A magyarság körében is a reális politika iránti óhaj nyilvánul meg és elítélik az irredenta akciókat. Maga Szent-Ivány képviselő — írja —, aká eddig, mint az ellenzéki blokk vezére, azonosította magát Lotdgmann politikájával, a reális és pozitív politika mellett foglal állást. A nyilatkozat sorai között élesen bírálja, sőt elítéld a szlovenszkói magyar kisebbség forradalom utáni politikáját. (?) Szent-Ivány a szlovák centralistákkal, azaz a kormánnyal való megértésnek a reményét fejezte ki. A nyilatkozata azonban a magyarság körében olyan feltűnést keltett, hogy jónak látta egy újabb nyilatkozatában a cseh-szlovák kormányuralom elleni küzdelem szükségességét bejelenteni... Szent- Ivány nem az egyetlen, aki a cseh-szlovák vagy a kormánykörökkel való megértést hangoztatja. Megelőzték őt a magyar-német szociáldemokraták is, akik a cseh-szlovák szociáldemokratáikkal a közös politikai mum- kásfront létesítése céljából folytattak tárgyalásokat. A kormányhoz való viszonyukat pedig még ennél is előbb rendezték egyes eddig kimondottan ellenzéki ruszinszkói pártok. Nem kutatjuk a motívumokat, csak meg állapítjuk, hogy a magyarság köréből mérsékeltebb hangok hallatszanak. A liberális és haladó magyar politikusok még Szent-lyánynál is erősebben éli télik a magyar kisebbség forradalom utáni politikáját. Reméljük, hogy mindebből levonják az illetékes körök a megfelelő következtetéseket és elvárjuk, hogy a koalíciós pártok sem mulasztják el a kedvező pillanatot £s elkövetnek mindent a szlovenszkói ál la mfen tartó blokk megerősítésére és a felforgató elemek elszigetelés éré. így okoskodik és politizál a miniszter- elnök lapja, mely a fehéret feketének tudja olvasni és amely minden elmeíuttatásának végén eíöránoigálja az ismert refrént a felforgató elemeikről és az áHamfehtartó blokkról. Pedig milyen unalmas ez az agyoucsé- pelt üres frázis! Hogy képzelik el a franciák a német revánsot — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása — Páris, augusztus 15. Nálunk is eléggé ismeretes Gustave Le Bon francia filozófus neve. Számos könyve van magyarra fordítva, a tömegpszichológiáról szóló müve Magyarországon közkézen forog s két év előtt nagy vitát váltott ki Budapesten az „Igazságok Élete** citnü értékes tanulmánya. Franciaországban pedig első filozófiai és pszichológiai szaktekintély s nevét Bergsonnal együtt szokták emlegetni. Legújabban „Le Déséquiiibre du Monde*4 címen müve jelent meg, mely a háború utáni világ súlyos politikai, gazdasági problémáit tárgyalja egy franciához mérten elég objektivitással, Ámbár végső konklúziói többnyire pesszimisztikusak, a könyvet rövidesen szétkapkodták. Az alábbi részlet a könyv utolsó fejezetében van, amely a „szövetségekről és háborúkról44 szól- Az egész kijelentés értékét és érdekességét az adja, hogy egy oly elismert tekintés tollából származik, mint éppen Gustave Le Bon. Tüzeli és óvatosságra inti a franciákat, mert szerinte a németek körülbelül így képzelik el a revánsot: — Az 19..-as év körül egy frankfurti kávé'házban egy újságolvasó ül és elmélkedik Németország sorsáról. Egyszerre csak kitárul az ajtó s egy rikkancs rohan be hatalmasan ordítozva: „Olvassák a Frankfurter Zeitungot! Különkiadás!*4 — Az újságban a következőket lehetett olvasni: — A revánsnak oly sokáig várt ideje elérkezett. London és Páris nem léteznek többé. A házak és paloták mind lerombolva s a lakosság a romok alatt! A csekélyszámu életbenmaradt a mezőkön bolyong és kétségbeesetten jajgat. Ezek a hírek bizonyosan örömmel fogják tölteni minden német szivét! — íme néhány részlet iá titokban tartott előkészületekről: — Azt a kétezer repülőgépet, melyet Franciaország és Anglia ellen küldtünk, különböző országokban, főleg Oroszországban gyártottuk, persze mint békés kereskedelmi repülőgépeket. Kémikusaink olyan robbantószert találtak föl, amelynek elemei, ha el vannak választva, teljesen ártatlanok, úgy, hogy nem vonták magukra az ellenőrző bizottság figyelmét. Mig mély titokban készültünk London és Páris elpusztítására, arra is kellett gondolnunk, hogy lehetetlenné tegyük az ellentámadásokat. Kémrendszerünk segítségével ismertük az ellenség összes repülőgéptáborát, úgy, hogy ugyanakkor, amikor megvalósitottuk a tervezett pusztítást, föl tudtuk gyújtani az angol és francia repülőgépdepókat. Katonai betörések elkerülése végett a német csapatokat a határra szállítottuk, egyidőben repülőgépeink elindulásával. A délután négy órakor megjelenő Frankfurter Zeitung még hozzátette: — Repülőgépeink visszatértek táboraikba, hogy fölszerelésüket megújítsák és végleg befejezzék Páris meg London elpusztítását. Franciaország és Anglia minden drótnélküli távírdájába üzenetet küldtünk, melyben tudatjuk, hogy minden nap egy újabb nagy várost pusztítunk el, ha békeföltételeinket nem fogadják azonnal el. Ha az angol és a francia kormány elfogadja föltételeinket — és mikép volna lehetséges, hogy el ne fogadják őket? —, akkor mondhatjuk, hogy a világ legvéresebb és legpusztítóbb háborúja nem tartott tovább, mint huszonnégy óráig. így Le Bon. Ismétlem, az egész kijelentésnek — mely mindenesetre kissé naiv — az adja meg a jelentőségét, hogy egy nagytekintélyű, objektív Írótól származik. A lidérc- től való félelem világos benne. És nem kell mondanom, hogy a francia nép és a francia katonaság (hisz Mangin tábornok, a francia vezérkar legtehetségesebbje és a jövő embere, személyes hive Le Bonnak, aki jelen könyvét neki is ajánlja) szentirásnak veszi e szavakat s minden erejéből készül, fegyverkezik a hasonló balesetek elkerülésére. És ugyanakkor a jámbor Népszövetség a Petit Luxembourg palotájában a leszerelésről tanácskozik. Sz. P. Ruszinszkó politikai helyzete fordulópont előtt Á szociáldemokrata pért válaszúton — Pesek kétségbeesetten vagdaíkozik — A magyar sajtó és az uj ruszin párt Uugvár, augusztus 15. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A községi választások előkészítése a vasárnapi ruszin kongresszuson megkezdődik. Ez a kongresszus fordulópontot jelent Ruszinszkó politikai életében. A Kárpátorosz Földműves Körtársasági Párt, amely a cseh-agrárokra támaszkodik, nyílt frontba lép a szociáldemokrata és a Volosin-Brascsajkó párttal szemben és a közelgő választás tulajdonképpen a két csoport közötti erőmérkőzés lesz. A Kárpátorosz Földmi vés Köztársasági Párt követelései között elsősorban a mai rezsim, EShtenfeld és Pesek távozása szerepel. De mert a prágai kormány még ma is nyílt kérdéssé teszi a két csoport közötti erőviszonyt, könnyen tehetséges, hogy a választások befejezéséig Ehrenfeld helyén marad. Ennek hangoztatása a mai Elhrenfeld- ellenes hangulatban kissé merészség tőlünk, de .ismerve a prágai kormány mai összetételét, jóslatunk mellett erősen kitartunk. Megerősíti eme állításunkat egy ruszin vezető egyéniség alábbi nyilatkozata: — A kibontakozásnak, ha a kormány tényleg őszintén akarja a podkarpatska rusi konszolidációt, legfeljebb az a véleménykülönbség lehet az akadáilya, mely a kormány kebelében a podíkarpatsika rusi kérdésre vonatkozóan fennáll. Mindenesetre jellemző, hogy épp a szo- ciáldemorata miniszterek, kiknek leginkább kellene a szegény nép igazát védelmezni, támogatják a mai rezsimet. A meglepetésekre tehát elkészülhetünk és arra is. hogy a szociáldemokarata párt erős harcot indít a hegemóniáért, vag^ — és ez se lehetetlen — bizonyos személyi garanciák árán, egy szép napon, maga is belép a politikai egyesülésbe. Ma még a helyzet nem érett meg arra, hogy erről részletesebben írhassunk. Ha azonban a választások ideje elkövetkezik, a nagy többségű agrárokkal szemben (itt a foglalkozást értjük) a munkásság föltétlenül kisebségben marad és ezzel a szociáldemokrata pártnak számolnia kell. Mindezektől eltekintve Pesek tanügyi- referens elkeseredetten vagdaíkozik. Az utóbbi időbn egy pár kudarc érte, amit most azzal korrigált ki. hogy az iskolaügyi miniszterrel, aki a ruszinszkói szociáldemokrata pártnak nagy támogatója, a munkácsi állami gimnázium magyar parallel osztályait heszüntettette. Ez annál nagyobb siker, mivel a beszüntetésről szóló első rendelkezést egy küldöttség kérelmére Ehrenfeld helyettes kormányzó hatályon kívül helyezte, amit most ia miniszter mégis csak fentartott. Szó van arról, hogy a munkácsi magyarság Masaryk elnökhöz fordul jogorvoslatért. Egyes cseh lapok az uj ruszin pártalakulással kapcsolatban szóvátették a magyarság állásfoglalását és megállapították, hogy a magyar lapok azért írnak kedvező hangon az uj pártról, mert abban Kaminszky dr. is helj^et foglal. A hir ebben a formában telje- sen alaptalan, mivel a magyar sajtóorgánumoknak nincs semmi okuk az uj párta!akarással szemben ellenzéki hangon fellépni. Az eddigi ruszin pártalakulatoík mindig ellenséges magatartást tanúsítottak a magyarsággal szemben. Az uj ruszin párt ellenben már a kongresszuson a Beszkid nyilatkozatán keresztül testvéri kezet nyújtott a magyarságnak. A magyar sajtóorgánumoknak tehát semmi okuk sem volt eddig a párt törekvései ellen támadólag fellépni. A magyar pártoknak magatartására vonatkozóan Korlátú Endre dr. egy újságíró előtt hasonló értelmű nyilatkozatot tett. a jó gyermekek képes hetilapja. Szerkeszti: BENEDEK ELEK. A Cimbora ma inetr.iolent 3'\ száma a kő vetkezőket tartalmazza: A tó partián: Óosvnr ra i za (verset irt hozzá Repedek Elek). Fői őr Gerő Szent Péter és a méh. Vers. — Latrerlöf Zelnm A ''öróshep-v. Legenda. — Sznesieh Mária: Az ntkeresők. Elbeszélés. — Szondy György: A vi 'ágiáró béka (befelező közlemény). Mese. — Nána v Róla: Dolgozatot Írunk. (Eofv diákkisasszonv nap lója.) — Nagymama: Apró tordni történetek, — Anatole Francé- A nagyok hibái. Elbeszélés. — Elek nap-vanó: Kakaskn és tyukocska. — A szörnyeteg. (Orsiké lopniabb tréfáin.) — Zsoldos László: Sá rjka meg Tusika. (Elbeszélés.) — Pap József: Madár fészek. (Elbeszé és.) — Etek nagyapó várvn- várt üzenetei. — Kertész Mihály Izgalmasan bonyolódó regényének folytatása. A rím bóra kiadóhivatala Szatmár szívesen küld mutatvá n y számot, A ("nilT'.'-a előfizetési ára egy negyed é .re 19. KP. Az interparlamentáris unió a fegyverkezés ellen Fontos határozatok Koppenhága, augusztus 15. Az interpar- lamentáris unió délutáni ülésén Foliketíng Muuch dán delegátus két javaslatot terjesztett elő. Az első javaslat szerint a 21. interparlamentáris konferencia továbbra is szükségesnek tartja a fegyverkezés korlátozását, mely közvetlenül minden nemzetre vonatkoznék, a népszövetségi egyezmény nyolcadik szakaszának elvei alapján. Az unió tehát fölkéri az unió tagjait, hogy kormányaiknál akciót kezdjenek abban az irányban, hogy azok a stockholmi és bécsi konferenciákon hozott döntéseket teljesítsék. A második javaslat szerint a konferenciákon hozott döntéseket teljesítsék. A második javaslat szerint a konferenciának az a nézete, hogy a régionáríus egyezmény, -melyre a népszövetségi határoz- mányok a fegyverkezés általános leszállítása tekintetében vonatkoznak, esetleg tartalmazza azt a követelést, hogy a fegyverkezés 'nagyobb mértékben szállíttassák le. Butter angol delegátus ezután határozatot terjesztett elő, melyben a 21. interparlamentáris konferencia a végrohajtóbizotíságot felszólítja, hogy íkülön bizottságot állítson föl, melynek feladata az lesz, hogy minden ország parlamentjében aktív hadjáratot indítson az általános és hatásos lefegyverzés érdekében. Az ezt követő vitában Qaidde tanár, német delegátus felszólalásában éles támadást intézett Franciaország elten, annak Ruhr-poiliitiikája miatt. Tény az, hogy néhány eldugott fegyvert találtaik Németországbrr:i, azonban ez a mennyiség olyan csekély, hogy seirtmilféle veszélyt nem jelentett Franciaországra nézve. A szónok kiemelte, hogy borzalmas események következhetnek he, ha Franciaország folytatja Ruhr-politikáját. Rövid táviratok A népszövetségi tanács augusztus 30-án ülésszakot kezd, melyen a népszövetség ülését készíts elő. Jordanszi szovjetmegbízott Rómában aíárrta a tengerszorosokra vonatkozó egyezményt. A részleges portugál kormányválság befejeződött. Danzigban véres zavargások voltak, melyeken a tömeg a drágaság ellen tüntetett. Sok sebesülés történt.- .. .... -. . - ...... A távol keleten időző Kátjniti .száztizenöt hosszabb fegyházbüntetésre elítéltnek köztük két halálraítéltnek m e gk egy címezett. A cári börtönök politikai elítéltjeit segélyező bizottság a cári uralom által kivégzettek anyainak élethossziglani nyugdijat szavazott meg. Az olasz belügyminiszterum adata" '-•zcvin.t 1556 községi tanács tisztán faseista össze’étclü. A fasciztnus ezenkívül 1785 községben van képviselve. Hodzsa dr. föidmivelésügyi miniszter a vámrevizióért. Augusztus 15-én a lioltzi piacon iinepséget rendeztek a robot megszüntetésének hetvenöt éves évfordulója alkalmából. Az iinépségén megjelent Hodzsa dr. föidmivelésügyi miniszter is és beszédet mondott, amelyben azokat a feltételeket ismertette. amelyek mellett a köztársaság mezőgazdasága a lakosság szükségleteit fedezhetné. A többi közt a következőket mondotta: Köztársaságunkat Középeurópa ieg- rendezettebb államának tartják a külföldön. De az ezzel elért koronaértékelés a mezőgazdákra egészen másképpen hat mint a gyáriparosokra. A búzát ma M5 koronával jegyzek a tőzsdén, ám az ipari értékek riz- tizenötször drágábbak, mint a háború előtti időben. Dávid német szocialista „A szocializmus és mezőgazdaság*4 című könyvében azt írja, hogy az önállóság üres szó. ha az állam maga nincs ellátva mezőgazdasága révén. Ma azonban kénytelenek vagyunk harmincezer vagon búzát, vagy lisztet behozni és ezért a szomszédok jóakaratára szorulunk. A vetési terület csökkent. A vagyonadó uj szabályozásával! a termelés fokozásának egyik akadályát kiküszöbölik ugyan, d: a baj gyökere a vámpolitikában rejlik, amely a gyáripar és mezőgazdaság disrparitásőt okozta és fentartja. Miután ma már nem állanak fönn a háború után megvolt okok, a vámpolitikát meg kell változtatni. A mezőgazdaság termékeinek árát 60—70 százalékkal csökkentette, a vámvédelem azonban egyoldalúan a gyáripar szotgálaítában éli. Vagy mindenkire nézve, avagy senkire nézve sem legyenek vámok. Ezért sürgetik a mezőgazdáik a vámtarifa revízióját és addig nem fognak nyugodni, amiga vámpolitika a teljes egyenjogúság alapjára nem helyezkedik. Ez különben az állam jövőjének érdeke is, mivel a mezőgazdaság kötelessége, hogy ellássa az államot. A mezőgazdaság meg kell, hogy kapja, ami illeti, még ha a kormányprogram nőm is öleli fel azt. A miniszter beszédét nagy tetszéssel fogadták.