Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-17 / 185. (338.) szám

Péntek, augusztus 17. ______________________ -------------------------------­Gy ujtogatót keres a losonci rendőrség Petroleumos kanócokkal íölgyujtotta valaki Nosál vendéglős házát — Tüzveszedelemben | volt Losonc nagy része — A háztulajdonost őrizetbe vették Losonc, augusztus 14. (Saját tudósítónktól.) Egy idejében elhá­rított s következményeiben végzetessé vál­ható bűntény szálait bogozza két nap óta a losonci államrendőrség. Nem kisebb dologról van szó, mint arról, hogy egy közveszélyes örült, vagy elvetemült gonosztevő Losonc legsűrűbben beépített részében föl akart gyújtani egy lakóházat oly módon, hogy annak következtében egész utcasorok könnyen a tűz martalé­kává válhattak volna. Vasárnap este egynegyed tiz órakor je­lentette a tűzoltóállomásnak Gutfreund mé­száros, hogy szomszédjában, Nosál József vendéglős Wilson- (Búza-) tér 26. szám alatti lezárt házában tűz ütött ki. A néhány perc alatt kivonult tűzoltóság és rendőrség behatolt a földszintes épületije s ott detektiv- drámákba illő kép tárult szemük elé. A kis épület egyes helyiségei és pad­lása petróleummal átitatott rongyokból összesodort kanócokkal volt keresztül-ka- sul hálózva. Több helyen ez a rongykanóc a deszka- padlót a gerendás famenyezettel kötötte össze és ugyancsak a lakóház az udvar hátsó részében lévő raktárépülettel is ilyen átitatott rongykötéllel volt összekötve. Ezenkívül az egyik helyiségbn több üres hordó kö­zött egy petróleummal teletöltött hordó volt elhelyezve. Minden tekintetben alaposan elő volt készítve tehát az, hogy egy-két percen belül lángban álljon az egész ház és az udvar s az ördögi hidegvérrel dolgozó tettest nem ret­tentette vissza az a tudat, hogy a petroleu- mos ház kigyűlta után egy negyedórán belül lángtengerré válhatott volna Losonc város harmadrésze. A tűz terjedését a forró, szá­raz és szeles nyári időjárás hathatósan elő­segíthette volna és tekintettel arra, hogy a vizvezetéknélküli városban nyáron alig van elég ivóviz is, teljessé válhatott volna Lo­sonc tüzkatasztrófája. A kigyulladt ház szomszédságában van a Slovenska Banka Iháza, továbbá az Astória-szálló s a ház mö­gött terül el Losonc legszegényebb város­része. A tűzoltóság idejében érkezett meg s az egyik szobában és a padlás egy részében már nagy erővel lángoló tüzet az utolsó pil­lanatokban sikerült lokalizálnia. A tűzoltó­sággal egyidőben a rendőrség is hozzálátott a bűntény kinyomozásához. Megállapították, hogy az egy lakásból és egy pékmühelyböl álló házban a tűz kitö­résekor és az ezt megelőző órákban a tette­sen kívül senki sem tartózkodott. A tettes pedig az udvar hátsó, szétfeszített kerítésén keresztül jött be ,a házba és távozott onnan. Miután a ház jól be van biztosítva s miután semmi adat sem volt arra nézve, hogy bár­kinek is érdekében állott volna a ház el­hamvasztása, a rendőrség a ház tulajdono­sát, Nosál József losonci vendéglőst, a j szliácsi fürdőétterem bérlőjét kereste. Meg­állapították, hogy Nosál napközben Loson­con volt s csak az esti órákban utazott Zó­lyom, Illetve Szliács felé. Bár a helyi cseh­szlovák körökben eredetileg vezetőszerepet vivő vendéglősről nem volt föltételezhető a tettesség, azonnal detektívek utaztak utána és hétfőn délután a detektívek társaságában vissza is tért Losoncra Nosál József. Ekkor már az egész város az esetről beszélt s a tüztől megmentett és rendőri őrizet alatt álló ház előtt állandóan izgalmasan vitázó j csoportok táboroztak. Hétfőn este a rendőrség a helyszínen hallgatta ki Nosált, aki mindent tagadott s a gyanúsítást visszautasította. A kihallgatást végző rendőrtisztviselő azonban nem látta tisztázottnak a helyzetet s Nosál Józsefet egyelőre őrizetbe vette. Az eset nagy föltiinést kelt mindenfelé. Nosál József ugyanis ama két-három régebbi losonci lakos közé tartozik, aki tnár 1918 előtt is szlováknak vallotta magát s aki a cseb-szlovák csapatok bevonulása után ak­tív résztvevője volt az uj berendezkedésnek. A megszállás után polgármesterjelöltnek is emlegették. Az egész város nagy érdeklő­déssel várja a nyomozás eredményét. A bajor hegyvidékről rA német gazdasági élet mlnlatürképe — A schlierseei parasztszinház Schliersee, augusztus 15. A német birodalomból mindenfelől riasz­tó hirck érkeznek és mi csodálkozva fogad­juk őket, mert itt, a bajor hegyvidéknek csöndes nyanalótelepén olyan nyugodt és csöndes az élet, mint az előttünk fekvő hegyi tó enyhezöld víztükre, vagy a nyári termé­szetre ráboruló felhőtlen égbolt és a inere­dek alpesi szirtek néptelen birodalma. Csönd, nagy csönd uralkodik mindenfelé, a lázas városi életben megrokkant idegeket meg­nyugtató lágy, falusi csönd és c.z emberek mindnyájan olyan nyugodtaknak látszanak: azok is, akik mindig itt voltak és azok is, akik csíak pihenni jöttek ide két-három augusztusi hétre. Alig akarjuk elhinni, hogy ott túl a kék Bajorország határain vad cse­lekvésekben tombol az emberi szenvedés, gyűlölet és szenvedély. Mindez persze csak azt jelenti, hogy itt a bajor hegyekben nem fenyeget a zavargá­sok veszélye. Az emberek élete itt viszony­lag sokkal nyugodtabb, mint Népietország északi részeiben, de azért itt is gondokkal és küzdelmekkel teljes. A hétköznapi gazdasági életben lépésről-Iépésre olyan megfigyelése­ket tehetünk, amelyek csak ott lehetségesek, ahol a pénzügyi és gazdasági szervezet lázas görcsökben vonaglik. Tiz nappal' azelőtt mindössze húszezer márkát fizettek egy cseh koronáért, ma ellenben százötvenezer márkát ér egy cseh korona, vagyis rövid tiz napon belül egy hetedére szállott alá a né­met pénz értéke. A belföldit éppen úgy, mint a. külföldit estéről reggelre a legnagyobb meglepetések érhetik. Az utóbbi úgy véde­kezik ellenük, hogy esek a legapróbb tételek­ben váltja be a pénzét, mert különben meg­esik vele, hogy az összegből, amelyet egész nyaralására előirányzott, a márka rohamos el­értéktelenedése mellett csak pár napig élhet- így mi, cseh-szlovák állampolgárok, a leghe­lyesebben akkor cselekszünk, ha tiz-ötven koronás tételekben váltjuk be a pénzünket. Nem kell félnünk tőle, hogy nem marad ele­gendő zsebpénzünk. Egy négytagú társaság bőséges uzsonnája még mindig olcsóbb, mint Prágában egy szelet torta. Száz cigarettáért kevesebbet fizetünk, mint odahaza két egyip­tomiért. Nürnbergből Münchenbe kevesebb pénzért jutunk el a D-vonat második osztá­lyán, mint a cseh-szlovák köztársaságban a személyvonat harmadik osztályán a legkö­zelebbi állomásra. Egy nagy baj mégis érhet bennünket. A pénzhiány olyan nagy. hogy a bankban nem tudják beváltani a pénzünket. Ezt keservesen érzik a benszülöttek is, akik­nek néha igen nagy gondjába kerül az uj öt­milliós bankjegyek beváltása. Általában nem irigylésreméltó az ő helyzetük. A pénz, amit ma megkeresnek, holnapra tovább értéktele­nedik, há nem fektetik idejekorán idegen va­lutába. A márkahitel ezért két napra sem terjed, bolond is volna a vendéglős akár csak egy kávét is hitelezni a következő napig, amikor a visszafizetett pénzért megint csak kevesebbet vehet. A szállókban a legszíve­sebben a külföldieket látják és a napi penziót tartózkodásuk egész idejére valamely idegen pénzértékben állapítják meg. Jellemző, hogy a dollár, a svéd korona és a szokol mellett az osztrák és a magyar koronáinak is igen nagy becsülete van már. A szállodatulajdo­nosok a német birodalmi állampolgárokkal meglehetősen leereszkedő módon bánnak és nem szívesen veszik föl őket. Egyik legsöté­tebb fejezete a pénzügyi összeomlás történe­tének, hogy egy németet saját hazájában alacsonyabbrendü elemnek tekintenek; Az áruhiány itt is erősen érezhető. Az üzletek áruhiány miatt csak a nap néhány órájában vannak nyitva. Egy skatulya .gyu­fáért nem egyszer a boltok egész sorát kell bejárni. Cigarettában, szivarban ugyancsak nagy a hiány. A gazdasági vérkeringés meg­akadásának szomorú részlettünetei tehát Bajorország déli hegyvidékén is éreztetik a nagy nyomorúságot. Egyébként — mint említettem — Bajor­ország nem kelti azt a benyomást, mintha komolyabb eseményektől kellene tartani. A nagy városokban: Münchenben és Nürn­bergben rendkívül élénk a forgalom, a vona­tok roskadoznak az emberektől, a szállókban pedig nehéz helyet kapni. Itt a hegyekben valósággal nyüzsög az élet és alig lehet szál­lást kapni a vendégfogadókban. Az ország­utakon sűrűn rohannak az autók és a kerék­párosok elől folyton ki kell térni- A bicikli különben is igen kedvelt közlekedési eszköz, amelyet egyaránt kedvel a bőrnadrágós férfi és a zöldkalapos leány. Mielőtt beszámolómat befejezem, nem szabad megfeledkeznem Schliersee különle­gességéről, a parasztszinházról, amelyet Dreher, <a müncheni udvari színház hajdani tagja alapított. A színházban előadott dara­bok tárgyát az itteni nép életéből merítették. Úgy a darabok, mint az előadások előkelő színvonalon mozognak. A színmüvek és víg­játékok részleteikben erősen realisztikusak, tendenciájukban értékes nevelő hatással bír­nak, amely csíak itt-ott csap át érzelgős szentimentalizmusba. Ganghofer és Anzen- gruber iskolájának hatását érezzük minden előadáson és minden alkalommal gyönyörű­ségünket leljük e típusokban, amelyek olyan rokonszenvesek, kemény fából faragottak, egyenesek és egyszerűek, mint maga a ba­jor nép. f. e­Anglia ezermillió font sterlingről hajlandó lemondani London, augusztus 15- (Reuter.) A City köreiben abszurdnak tartják azt a gondola­tot, hogy a francia—angol ellentétet ki­élezné Németország amaz indítványa, hogy fizetőképességét pártatlan nemzetközi tör­vényszék állapítsa meg. amelynek döntését Németország kötelezőnek fogadná el. — A Times szerint ez az indítvány annyira ész­szerű, hogy az angol vezető pénzügyi körök még mindig remélik, hogy Franciaország meg fogja találni az utat és módot arra, hogy ezt a fölfogást magáévá tegye. A lap szerint inkább azt a kérdést kellene fölvetni, hogy a szövetségesek miért nem űzetik meg angliai hadiíartozásaikat fizetőképességük mértéke szerint. Éppen ez az, a miit az utolsó angol jegy­zék javasol, amikor egyik helyén igy hang­zik: — Mihelyt lépések történnek annak a megállapítására, hogy a német jóvátétel mily aktív tételt képvisel és mihelyt ez összeg realizálása minden további elértéktelenedé­sének veszélye nélkül biztosítva lesz, az an­gol kormány a szövetségesek angliai adós­ságait illetően oly nagylelkűséget fog tanú­sítani, amely a körülmények és a szövetsé­gesek fizetőképessége alapján lehetséges lesz. — A szövetségesek fizetőképességére mindenesetre tekintettel lesznek és semmi­esetre sem fognak tőlük többet követelni, mint annyit, amennyi a Németország.ól ka­pott jóvátétellel együtt 14.2 milliárd arany­márkát tesz ki,, vagyis azt az összeget,, mely- lyel. Anglia Amerikával szemben fönnálló tartozásait kifizetheti. Hz az ajánlat mintegy 1000 millió font sterlinget kitevő oly adósság (őrlését je­lenti, mellyel a szövetségesek tartoznak Angliának, nem beszélve Oroszország angliai tartozásai­ról. A Dariy Telegraph szerint kínos Angliá­nak folyton azt a vádat hallania, hogy ezt a kérdést szatóosszemponfcból Ítéli meg. Az angliai munkanélküliség nagy. Bár a legutol­só statisztikai kimutatás szerint az elmúlt héten némi enyhülés mutakozott, mégis 1.191.000 ember van Angliában, akinek egy­általában nincsen semmi keresete. A muiisz- terek tudatában vannak a helyzet komolysá­gának, mely a télen bekövetkezlhetik s ezért teljes megfontoltsággal gondolkoznak a se­gítés lehetőségeiről. De Valerát elfogták a korraánycsapatok London, augusztus 15. De Valerát ma délben a Glare grófságban lévő Ennisbe.n el­fogták a konmánycsapatok. Az elfogat ás ab­ban a pillanatban történt, amikor De Valera bejelentett beszédét megkezdje. A kormány- csapatok, melyek páncélautókon robogtak a gyűlés színhelyére, körülfogták a szónoki emelvényt és két embert lövésekkel megse­besítettek. De Valerát .ekkor elfogták. Az elő­állott kavarodásban bárom ember megsebe­sült. De Valerát a katonaság egy kaszárnyá­ba szállította. Lefoglalták a Jugoszláviának szánt hadiszerkiildemésiyt Egy millió puskát, ötezer gépfegyvert és hu­szonnégy ágyuütegeí elkoboztak Pólóban. Paris, augusztus 15. Pólóban az olasz hatóságok lefoglalták a „Vulkán11 nevű hajót, melynek rakományát: 1,000,000 kézifegyver, 5000 gépfegyver és 24 ágyuiiteg képezte. A hadiszenküldemény Jugoszláviának volt szán­va és Olaszország leszerelési készleteiből származik. Egy verzió szerint a hadiszerszál- litmányt Rádiós számlájára vásárolták meg. A rejtélyes ügyben a nyomozás folyik. a mtHjfrjyjísr őjS5i;<rFc*JV*ásra«»tf* « urai 3 jamBiBig — (A prágai meteorológiai intézet idöjósiása augusztus 12-ére): Félig derült, kezdetben bűvös, késbb meleg idő várható. v — (A köztársasági elnök kihallgatásai.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: A köztársasági elnök szerdán Tapolcsányban a következőket fogadta kihallgatáson: Stefáneket, a szloven- szkói iskolaügyek szakelőadóját, Borto O. dr. ailetnököt, valamint Jánoska és Zoch szloven- szkói evangélikus püspököket. — (Madách Imre leánya meghalt.) Losonci tudósítónk jelenti: Fabriczy Pálrré szül. Madách Jolán, a nagy magyar költő fia­talabbik leánya hosszas szenvedés után 13-án délután 6 órakor Losoncon meghalt. Az apja nagy emlékének élő, finomlelkü úrasszony még megélte a centenárium szép ünnepsé­geit s bár az országos ünnepélyen már sze­mélyesen nem vehetett részt, fogadta a ren­dező bizottság tisztelgő látogatását és ismé­telten nyilatkozott lapunk részére szüleiről 15-én délután nagy részvét mellett temették. — (Japánok Prágában.) Gróf Higashy és Kemeó Ikeda a japán követség tanácso­sának, Ttikuji Suzukinak társaságában meg­jelentek a prágai városházán és meglátogat­ták a polgármestert. A japánok az európai viszonyokat tanulmányozzak és Prágából Budiaipestre utaznak. .— (A cseh-szlcvák evangélikus lelkészek prágai kongresszusa.) A cseh-szlovák evangé­likus lelkészek első kongresszusát szeptem­ber 27—29-ig fogják meg tar tani Prágában. A lvomigiresamsen rászívesznek a cseh testvérek evangélikus egyházának, a szlovák egyházak, az ágostai ihítfteilelkezet, a cseh testvérek egye­sülete, a baptisták, methodisták sib. evangé­likus egyházak képviselői. Legfontosabb programpontja a kongresszusnak a valameuy- nyii evangélikus egyház szövetségének meg­alakítása. feleikezet és nemzetiségre való te- . leintet nélkül. A kongresszussal kapesokiio- san kiálli tást is •rendeznek, amelyen a cseh­szlovák evangélikusok hitéletét fogják bemu­tatni. —. (Uj magyar kormányíöíanácsos.) A Budapesti Közlöny szerint Szelényi Aladár dr.-nak, az ág. hitv. ev. egyetemes egyház világi főjegyzőzenek Magyarország kor­mányzója a kormányfotanácsosi címet ado­mányozta. — (Az alkotmány oktatása.) Az iskola- ügyi minisztérium abból a célból, hogy az iskolából, a gyakorlati.életbe lépő tanulók ál­talános és alapos tájékozódást szerezzenek ,a cseh-szlovák alkotmányról, a következőket rendelte el: Az 1923—24. tanév kezdetével a tanulókat a cseh-szlovák köztársaság al­kotmánytörvényéről behatóan és rendszere­sen ki kell oktatni, még pedig a népiskolák és polgári iskolákban az utolsó tanévben, a mindenfajta gimnáziumokban a IV. és VIH. osztályokban, a reáliskolákban a IV. és Vlb osztályokban, a leányiskolákban (lyceumok- ban) a IV. és VI. osztályokban, a tanítóképző intézetekben a harmadik évfolyamban, a szakiskolákban (gyári, ipari és kereskedelmi iskolákban) abban az évfolyamban, amely­ben a polgárjogot tanítják. Ezek a magya­rázatok nem külön tantárgyak és ennélfogva vagy a polgárjog, vagy pedig a honismertc- tés tanításával kötendők össze. A cseh-szlo- vák köztársaság alkotmányáról alkalomad­tán a többi osztályokban is meg kell emlé­kezni. Erre vonatkozóan a prágai állami könyvkiadóhivatalban megjelent egy, a köz­társaság minden nyelvén szerkesztett okta­tási segédkönyv, amelyet az alkotmányjogi ismeretek megszerzésére kötelezett tanulók be kell, hogy szerezzenek. — (Egészségügyi razziák a szállókban.) A nemi betegségek leküzdésére vonatkozó törvény, amelynek előkészítésével erősen foglalkoznak, a cseh sajtó szerint rendelke­zéseket fog tartalmazni a szállodák egész­ségügyi ellenőrzéséről is. — (ííarangszentelés Zsolnán.) Zsolulai tu­dósítónk jelenti: Nagy napja volt tegnap Zsolna város katolikus lakosságának. Tegnap szentelték föl nagyszabású ünnepség keneté­ben a közadakozásból megrendelt hat darab harangot. Az ünnepség reggel nyolc órakor kezdődött nagyszabású fölvon<ulással. Elöl lovas bandérium haladt, ezeket a zsolnai és környékbeli római katolikus iskolák növen­dékei követtek, majd a város és környéké­nek lakossága következett. A menet közepén három négy-négy fehér ökörtől vont szekér haladt, amelyek a harangokat vitték. A me­net a plébánia templom mellett lévő liarang- toronylioz ment, ahol ünnepies mise volt, majd Tyrdy Jenő mondott beszédet. Fölszó­lította a népet, hogy a harangok megszólalá­sakor imádkozzon, hogy ellenségeitől sza­baduljon meg. Ezután a harangokat fölhúzták a toronyba. Este már megkon dúltak az uj harangok.,

Next

/
Thumbnails
Contents