Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-17 / 185. (338.) szám
Péntek, augusztus 17. 3 gtfáGAlJfaGWRfóRTrfP fog megjelenni, ahol a legkevésbé remél pék. Annakidején nem tudták megmagyarázni, mit jelenthet Rádiósnak ez a burkolt és titokzatos fenyegetése, most azonban azt hiszik, hogy Radics ezzel a cikkével előre bejelentette, hogy Rómába vagy Londonba fog utazni . . . Demokratapárti körökben elhangzott kijelentések szerint azt sem tartják kizártnak, hogy Radicsot meggyilkolták; ez azonban nem látszik valószínűnek. (h. r.) Benes uj memoranduma (—n„) Prága, augusztus 16. A Benes jegyzékeit ismerjük. Tudjuk, hogy amit memorandumokba foglalva az uj államaiakuláiS előtt az antant elé tárt, azokban mennyi volt a valóságból, a fantáziából és az Ígéretekből. De mert ezek a jegyzékei sikert hoztak, újakkal is kísérletezik. Legutóbb jegyzéket intézett a népszövetségi tanács elnökéhez, amelyben már nincs fantázia, minős Ígérgetés, de annál több a defenzív hang és szellem a kisebbségi jogok védelmének nemzetközi rendezése ellen. Ebben a jegyzőkben Benes vitatja azt, mígy a kisebbségeket mint jogi személyeket fogják föl s kijelenti, hogy kormányának az a fölfogása, hogy a kisebbségi szerződések mám létesítettek oly szerveket, melyeknek joguk lenne a kisebbségek nevében beszélni és tárgyalni, mert a kisebbségek védelmének joga a népszövetségi tanács tagjai részére van föotartva. Ily körülmények között nincs jogi alapja annak, hogy a panasztbenyujtók minit a. kisebbségeik meghatalmazottjai szerepeljenek s ezek nevében beszéljenek. Ezeknél a panaszoknál és peticióknál —■ mondja Benes — hangsúlyozni kell, hogy ezek nemi a kisebbségeik érdekében történnek, mert varrnak egyes személyek, akiknek a.z a foglalkozásuk vagy üzletük (métier), hogy propagandát űzzenek s ezek politikai céljaik tekintetében ellentétes utakat követnek a bé- keszerzödésékkel s vaunak személyek és csoportok, akiknek külön érdekeik vannak, melyek a kisebbség nagy részének érdekeivel’ tál án épp en e 1 len t é te sek. így írja jegyzékében Benes. Az álláspontja úgy a szigorúan vett jog, mint a praktikus elet szempontjaiból erősen kritizálható. Ha a békeszerződéseik kisebbségi jogokat konstruáltak s ezekkel a jogokkal fö!ruházták a kisebbségeket, akkor az egy államban élő egy nemzeti vagy faji kisebbségek, ha egyetemes érdekeikért harcolnak, igenis jogi személyekként tekinthetők. Mert az a körülmény, hogy a békeszerződés nem szabta meg a jogok védelmének szervezeteit, nem jelenti azt, hogy ily szervezeteket a maguk jogainak védelmére a kisebbségek nem alakíthatnak. A béke- szerződésbe jogokat lefektető áüamíéríiiak semmiképpen sem akarhatták azt, hogy ezek a jogok csak papiroson maradjanak, de azok érvényesítését is jogává tették a kisebbségeknek. Az az állítás, hogy vannak, akiknél a vőre. Milyen jó lesz is most. A halott meg fog neki bocsátani a kisfia kedvóért... Megállt egy kirakat előtt Egy színes horgolt gyerekkabát tűnt a szemébe. Jó lenne a Pistikének. De ötszáz korona... Belépett. — Parancsol? — kérdezte a segéd udvariasan. Molnára é m egmutatía. A segéd mosolygott. — Ez, kérem, ötszáz korona. — Tessék becsomagolni. A segéd kissé csodálkozott. Sok pénze lehet ennek a szegényes asszonynak. — Kassza ötszáz!... Molnár né fizetett és kilépett az utcára. A hó lassan, himbálózva ereszkedett. Már vastag réteg feküdt a járdán, de kellemes, enyhe idő volt. Nemsokára hideg lesz. Szigorú, kemény hideg és fagy. Boldog mosoly ült a szenvedésektől kiélezett vonásaira. Most már lesz tüzelő, fa is meg szén is. Lesz jó meleg ruha, neki is meg mindnyájuknak. Karácsonyfát is vesz. Igen, csillogó, díszes fenyőt állít a szobába, hadd örüljön a gyerek. Ö fogja feldíszíteni. Milyen boldogság, milyen erősítő, biztató, kellemes érzés. Annyi sok szönvedésteli év után neki is lesz egy jó napja. Átvágott <a körúton, a temetés épp akkor jött arra. Gyorsan átszaladt előtte és befordult egy mellékutcába. Nem mert találkozni a halottal, félt, hogy visszakéri a pénzt és aikkor megszűnik minden, amit oly szépen fölépített és elképzelt magának. Hátra sem mert nézni, csak magához szorította a selyanipapirba tekert kis csomagot és boldog, megelégedett, diadal mais érzéssel taposta a puha, ropogós havat., panaszok beadása s a propaganda üzlet, merész és légből kapott. Benes, úgy látszik, nem tud elképzelni üzletiden propagandát és hasznot nem kereső akciót s így az irnniuráli tás alapjára alkarja helyezni a neki nem kellemes petíciókat. A memorandumnak van még egy érdekes passzusa. Benes kormánya nevében kijelenti, hogy a népszövetség vezértitikárságát fel kell hatalmazni atna, hogy a többek között oly panaszokat, melyek nem egyeztethetők ösz- sze egy állami méltóságával, á limine visszautas i ihasson. Ez a kívánság fölötte jellemző. Nemcsak Budapest, augusztus 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A politikai élet látszólag a teljes csöndesség képét mutatja. A parlament rövid szünete alatt egyedül a fajvédők azok, akik erősen készülődnek és nem akarnak egyetlen percet sem elvesziteni. Megállapítható azonban, hogy minden kísérletezésük — úgyszólván — csődöt mondott. A részvényügy hullámai már kezdenek elcsitulni jóllehet biztosan számolnak azzal, hogy az ügy még egyszer a Ház elé kerül. Az azonban máris bizonyos, hogy az egész ügy nemsokára, — ha nem is kerül ad akta — de a nagy nyilvánosság elölt nem fog azzal az érdekességgel bírni, mint eddig. A részvényügyről egyébként mindinkább bizonyosra válik, hogy a fajvédők politikai céljait szolgálta. A fajvédők lapjai: a Szózat és a Nép voltak azok, amelyek tudatosan kiélezték a helyzetet. A fajvédők már messzemenő következményekkel is számoltak. A Nép például, amely nemrégiben elkeseredetten támadta Nagy Emil igazságügyiminiszter. aki bemutatkozó beszédében a jobboldali radí- kahzmus elleni harcot hirdette és akinek Cegléden az ébredőkkel az ismeretes konfliktusa támadt, már arról irt, hogy Nagy Emil a kormány ellen fordult és meg akarja buktatni Bethlen István grófot, hogy ő vonuljon be helyette a miniszterelnökség budai palotájába. A fajvédők mindenáron meg akarták nyerni maguknak az igazságügyminisztert és a liberális ellenzéki lapok támadásai elöl védelmükbe vették. A fajvédők már-már azt hitték, hogy Nagy Emil >az ő emberük, mikor az igazságügyminiszter tegnapi nyilatkozatában nagyon lehütötte a bizakodó hangúlatot. Kijelentette, hogy teljes erejével a miniszterelnököt támogatja és esze ágában sem volt, hogy kormányt buktasson. A kormány a fajvédők elleni küzdelemben nem áll egyedül. A párton,kívüliek támogatják Bethlent, sőt az intrnnzigens ellenzéki Rassay Károly is hajlandó — bizonyos föltételekkel — a miniszterelnökhöz közeledni, A részvényügyben egyébként az egész Ház a kormány mögött sorakozott, kivéve a fajvédőket és a szociáldemokratákat. akik talán önkéntelenül hallgatólagos se- gi tő társai lettek Gömbösöknek. Mai jelentéseink: Nagy Emil Bethlen mellett A Nép kedd esti számában azt a hirt közölte, hogy a Bethlen-kormány bukik és a miniszterelnök Nagy Emil lesz. Az igazság- iigyminiszter a 8 Órai Újság munkatársának nyilatkozott .és kijelentette, hogy Bethlen személyéhez abszolút hűséggel ragaszkodik. Az ő fölfogása szerint Bethlen az a politikus, aki Magyarországot ki tudja vezetni nehéz helyzetéből és ha ő a pénzügyi politika tekintetében kifogásokat is emel, sohasem helyezte ezeket szembe .a miniszterelnök személyével, sőt ellenkezően, a miniszterelnököt a maga fölfogásának akarja megnyerni. Az igazságügyminiszter kijelentette még. hogy amennyiben közte és a miniszterelnök között olyan véleményszakudék nyilvánulna, amelyet áthidalni nem tudnának, akkor ő lemondana a miniszterségről és mandátumáról, de Bethlennel semmi szin alatt sem fordulna szembe. Tárgyalások Romániával Hivatalosain jelentik: Magyarország és Románia között a még ki nem cserélt politikai foglyuk ügyében megindult a tárgyalás. A kisantaut kívánságai és a magyar közvélemény A Prager Tagblatt egyik minapi számában a magyar külcsöniiggyel foglalkozva, megcáfolta Bethlen és Benes találkozásának hírét. A találkozás meghiúsulásának okát abban kereste, hogy a kisantant újabb követelményekkel állott elő és garanciákat követelt, a garanciák betartását pedig a jóvátételi jbizottság által kiküldendő bizottságabn lévő azért, mert a közelmúltban hírek keringtek arról, hogy Benes népszövetségi vezértitkár szeretne lenni s így ugy fest a dolog, mintha már előre igyekeznék önmaga számára bizonyos teljhatalmat biztosítani, de azért is, mert ennek a kívánságnak teljesítése esetén a legtöbb kisebbségi petíciót á limine vissza kellene utasítani. Ez a kijelentésünk nem a kisebbségek poétikájának kritikája, de abból a meggyőződésből fakadó állítás, hogy a kisebbségi panaszok legnagyobbrészt oly kormányzati tetteik ellen és kisebbségi sérelmek miatt keletkeznék, melyek az állam méltóságúval semmiképpen sem egyeztethetők össze. tagjával akarja ellenőriztetni. Ehhez azonban — a Prager Tagblatt szerint — a magyar kormány nem járulhatott hozzá. A Nemzeti Újság nagy cikkben foglalkozik a Prager Tagblatt hírével és ugy értesül, hogy a szinajai konferencia határozatairól a magyar kormányhoz a mai napig semmiféle hivatalos közlés nem érkezett. A lap fölfogása szerint a magyar kormány semmi szin alatt sem fogadhatna el még egy külön katonai ellenőrzést, mert ez már a trianoni békének megsértését jelentené. A katonai ellenőrző bizottságot a trianoni békeszerződés értelmében küldték Magyarországba. Hogy ebben a katonai ellenőrző bizottságban a kis- antantnak képviselője nincs, arról Magyar- ország nem tehet, hiszen a kisantant három államának, mint a békeszerződés megszövegezésében aktive résztvevő hatalmaknak, módjukban lett volna az ilyen kívánságaikat érvényesíteni. Ez a kívánság azonban nem érvényesíttetett, a békeszerződés azonban — amelyik Magyarország katonai ellenőrzését erre a nagyantant tisztjeiből delegált katonai ellenőrző bizottságra bízta — azóta életbe lépett és igy Magyarország a békeszerződés megsértése nélkül újabb, vagy kibővített katonai ellenőrzés alá nem vonható. Ettől eltekintve azonban a békeszerződés megszövegezésében aktive résztvevő kisantiant-álla- mok önmagukkal jutnának ellenkezésbe, illetve önmagukat dezavuálnák, hogy ha most, az egyszer már megállapított katonai ellenőrzés mellett, még újabb ellenőrzést óhajtanának. Amennyiben tehát a kisantant államaiban ilyen szándék nyilvánulna meg, ugy arról világosan megállapítható, hogy a magyar kölcsönügy, tehát egy gazdasági kérdés eldöntésénél, a trianoni szerződés megsértésével, politikai okokból dobatott be az európai közvéleménybe. Az újfajta ellenőrzés terve ellen a magyar közvéleménynek, a trianoni szerződés alapján állva, a leghatározottabban tiltakozni kell és ugy tudjuk, hogy a magyar kormány ilyen föltételek mellett hajlandó volna a tárgyalásra. Jugoszlávia átvette a zalaegerszegi internáltakat A zalaegerszegi táborban internált tizenöt jugoszláv állampolgárt a határon a magyar hatóság ok átadták Jugoszláviának. Rassay Károly napilapot indít Rassa}? Károly dr., a magyarországi polgári ellenzék pártokon kívül álló vezére, híveinek anyagi támogatásával napilapot indít, amely szeptember első napjaiban fog luegijelenimi. Az uj politikai újság címe: Esti Kurír és esténkint hat órakor jelenik meg. Felelős szerkesztője Boros László dr, újságíró, a Világ politikai rovatvezetője lesz. A világ szerkesztőségének több tagja máris odaszerzödött Rassay lapjához. Az Esti Kuríron főszerkesztő gyanánt Rassay Károly neve fog szerepelni. Az uj napilap a minden szélsőségtől mentes, liberális-demokrata világnézlet szószólója lesz, amely távol tartja magát az októberi forradalomban exponált elemektől. Egyidejűleg híre jár, hogy Lázár Miklós hétfői lapja, a Reggel kora ősztől napilappá alakul át. A két újsághoz Az Est lapok kötelékéből is többen átlépnek. Ősszel kerül a parlament elé az iskolareform A miagyar oktatásügy igen fontos állomásához jut el azzal a reformjavaslattal, amely rendezni fogja az aílsóbbfoku oktatást, különös tekintettel a falusi és tanyai osztatlan elemi iskolákra. Legjobban informált körökből az iskolareformról a következőket mondották munkatársunknak: — A kultuszmimszterriurn teljesen elkészítette már az iskolaJtörvény 83. t. c.-ének revíziójára vonatkozó törvényjavaslatot és ezzel eldőlt az a sokat vitatott kérdés, vájjon rendeletileg fogják-e életibeléptetni a három típusú középiskolákat és a felső mezőgazdasági iskolát, vagy egy parlamenti tárgyalás utján kiegészítik a vonatkozó törvényt és ezzel egy esztendővel elhalasztódik az uj tipusok életbeléptetése. A kultuszminiszter ugyanis ezzel a reviziójavaslattal még több fontos újítást is hoz, aminek parlamenti tárgyalása elmulaszthafiatlan. Ugyanis sor kerül végre a tanyai és falusi osztatlan elemi iskolák reformjára és ezek körül még egy újításra, amivel módot kivan nyújtani a miniszter a falu gyermekeinek arra, hogy magukat tanulmányaikban zökkenés nélkül képezhessék tovább. Azok részére tehát, akik a középfokú iskolák bármelyikébe átlépni akarnak, a harmadik elemi sikeres befejezése után előkészítő osztályt nyit inog a tananyagban egyszerűbb negyedik elemi helyett. Az előkészítő egy évig tart, ami után felvételi vizsgálat nélkül léphetnek át a növendékek a középiskolákba. A felvételi vizsgák kötelezettségét egyébként a negyedik elemit végzetteknél továbbra is fenntartja a miniszter. Magyar tanítók küldöttsége a köztársasági elnöknél Komárom, augusztus 15. A Szlovenszkói általános magyar tanítóegyesület vezetőségét e hó 13-án fogadta kihallgatáson a körtársasági elnök Kístapol- csárnyban. A küldöttség Kovács Alajos elnök veretese alatt a sz'ovenszlkói tanítóság közismert sérelmeit tárta fel az elnök élőt;. A/, egyesületi elnök üdvözlő szaval után a főtitkár ismertette a tanítóság helyzetét. A küldöttség memorandumot nyújtott át a köz- társasági elnöknek, melyben a nem állami tanítók a kétségbeesés jajszavának adtak hangot. — Még itt cseng a fülünkben — irj.-i a memorandum — Elnök ur biztatása, mit a múlt év februárjában volt kegyes mondani: „...Amennyiben sérelem érné érdekeiket, teljes bizalommal forduljanak orvoslás végett hozzám.“ — Keli-e nagyobb sérelem, .mint mikor az igaz munkás éhezik? A legmélyebb törvén y ti s z: tel ed él szivünkben s kötelességeink teljesítésének vezérlő gondolatát is ez képezi. S íme mi lett a jutalmunk? — A 380-1920. számú kormányrend elet a rendkívüli drága sági segélyt megvonja a nosztrifikációs vizsgát ez évben tett tanítóktól, holott a vizsga leitét elének határideje 1923 december 31; megszünteti azok segélyét, Kiknek honossági ügye elintézetlen; a beteg tanítóik segélyét elvonja: a drágasági segély folyósítását a tanfelügyelői minősítéstől teszi függővé. — A tanítói járandóságok rendezésének címe alatt hónapok óta egyesek semmit, sokan 150—200 koronát vagy alig valamivel nagyobb összeget kapnak havi járandóság címén a mérhetetlen drágaságban. — Evégből a legmélyebb tisztelettel arra kérjük Elnök urat, kegyeskedjék elrendelni, hogy 1. a köztársaság kormánya helyezze hatályon kívül a felette sérelmes 380-1922. számú kormányrendeletet; 2. a honpolgárság adományozását kérő tanítóik, kik öt év óta kifogástalanul végzik munkájukat, nyerjék öl a honipolgárságot, kérelmük elintézéséig kapják meg fizetésük után az összes pótlékokat; 3. aki 1923 december 31-ike eiött leteszi a nosztrifikációs vizsgát, annak összes- illetményei folyósittassanak: 4. hatósági orvos által igazolt betegség esetén kapja meg a beteg tanító a rendkívüli drágasági segélyt; 5. csuk fegyelmi ítélet alapján legyen leszállítható a tanító járandósága; 6. az 1923 január 1 óta beszüntetett szlóv-eoszkói (100 százalékos, e.zidősz érint csak 5.0 százalékos) drágasági pótlékot kapják meg ;a nem állami tanítók is; ■ 7. az összeirási ivek (suipisok) a Skolsky Referátba berendelt munkaerőkkel azonnal fel legyenek dolgozva; Ai égési életre Míöi Emilticiii akar luriiiiifi baktatat A fajvédők készülődései — Tárgyalások Magyarország és Románia közeit Qmeoa óra szóié
