Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-17 / 185. (338.) szám
Péntek, augusztus 17. saibbnm meg fogja igyekezni védeni Németországot minden erőszak tétéi ellen. A nyilatkozatnak a belügyekre vonatkozó része energikus hangú volt s hangsúlyozta, hogy a kormány minden a köztársaság megdöntésére irányuló törekvést kérlelhetetlenül el fog nyomni. A birodalmi gyűlés 139 szótöbbséggel bizalmat szavazott a kormánynak, — Az egész német sajtó helyesléssel fogadta Stre- gernann nyilatkozatát, csnpán a kommunista lapok nincsenek megelégedve vele. — A kormányzati Deutsche Allgemeine Zeitung bejelenti, hogy a kormányváltozás nem jelent változást Németország külpolitikájában. Naivitás volna a franciáktól, hogy több engedékenységet várnának a néppárti Stresemaontól, mint'amennyit Guno mutatott s a szociáldemokrata párt éppen oly intranzigens lesz mindannyiszor, valahányszor német területek elcsatolás'ánaik a kérdése felvetődik. — A Berliner Tageblatt szerint a kancellár oly külpolitikai, gazdasági és szociális kereteket jelölt meg, mely republikánus alapon való állam - íantanté politikát ölel fél. — A V. Z. azt reméli, hogy a nyilatkozat kedvező hatással lesz a külpolitikai tárgyalások folytatására. Hasonlóképpen ir a Vorwárts is. mely szerint a nyilatkozat megnyitja az utat a Németország volt ellenségeivel való tanácskozásokhoz. A német mezőgazdasági szövetség elnökség-e a kancellárnál Berlin, augusztus 16. A birodalmi kancellár a belügyminiszter és a közélelmezési miniszter jelenlétében fogadta a birodalmi mező- gazdasági szövetségnek az elnökségét. Az elnökség a szövetség nevében követelte a rend és biztonság azonnali visszaáll iítását s rámutatott arra a veszélyre, melyet az aratási* időben a sztrájkok jelentenek. A mezőgazdáknak sürgősen szükségük van értékálló kölcsön felvételének lehetővé tételére. — Az elnökségnek a kormány nevében az élelmezési miniszter válaszolt, majd a birodalmi kancellár külön hangsúlyozta, hogy a kormány a mezőgazdasággal szoros együttműködést akar, egyben az elnökség élénk helyeslése mellett felszólította az elnökséget, hogy a szövetség a maga részéről szintén tegyen meg mindent, hogy Németországot a miai súlyos időkön átsegítse. A földmivesek elleni hadjárat tovább tart Kőin, augusztus 15. A Kölnisohe Zeitung jelentés szerint a falvak termőföldjeinek tervszerű kirablása a kommunista bandák által Bcrgheim és Grevenbreicb vidékére is átterjedt. A föl dm ivei ők tehetetlenek a bandákkal szemben, melyekkel a falvak csendőrsége és mezei őrei sem mernek szembeszállni. — Cdessen és Biisdorf vidékén mintegy hatszáz főből álló bányászcsapat elhordta a mezőről a buzakereszteket. A mikor a íetvegy- verzett földművesek és mezei őrök megtámadták őket. a gyermekeiket és asszonyaikat küldték ellenük. Az éhező gyermekek és asszonyok látása természetesen lefegyverezte a földművelők támadását. — Elsdorf. Eseti, Kirschherten és Piitz vidékéről hasonló eseteket jelentenek. Berlin gázellátása ismét normális Berlin, augusztus 16. A lapok jelentései szerint ma az összes berlini gázmüvekben ismét dolgozni, fognak. Berlin normális gázellátása tehát biztosítva van. — A középnémetországi barnaszén-területeken a sztrájk- tárgyalások eredményire vezettek. A munkásság ismét munkába áll. — A Vorwárts in mister i jelentése szerint DatteIliben tegnap délután súlyos kommunista zavargások voltaik. Mintegy hatezer főből álló tömeg megrohanta a községházát és megverte annak elöljáróságát. A községháza védelmére siető rendőrség tagjait, kik fegyvereiket visszahagyták, mivel a kommunista vezetőség biztosította őket áriról, hogy bántődá^uk nem lesz, a tömeg oly súlyosan agyba-íőbe verte, hogy közülök nyolcat kórházba kellett szállítani. — ReckliingbauSenhen a rend helyreállítására nagy rendőrségi erősítések érkeztek. Vad sztrájkok Harfaurgban Harhurg. augusztus 16. Tegnap folytatódtak a vad sztrájkok. Harmincnégy üzemben pihen a munka. A szakszervezetek felhívásban, kiáltványokban Ítélik el a vad sztrájkokat. A munkaadók javaslatát az üzemi tanácsok és a szakszervezetek elfogadták', a sztrájkolok azonban visszautasító dák. Megszűnt a hamburgi kikőtőmimkások sztrájkja Hamburg, augusztus 16. A kilkötömunká- sok bizalmi féríiaiuak egy bizalmi gyűléséül kevés szótöbbséggel amellett döntöttek, hogy újra megkezdik a munkát. A vontatógőzösöl: legénysége már munkába állott. Rheinbabent államtitkárrá nevezték ki Berlin, augusztus 16. Freiherr von Rbein- baben képviselőt és követség! tanácsost állaim titkárrá nevezték ki. Dísztemetést a takarékossági bizottságnak! Winter szociáldemokrata képviselő a takarékossági bizottságról irt cikket a Pravo Liduöa. A cikk szerint a bizottság teljesen céltalan, mert a közigazgatás reformját nem képes megteremteni, noha ez lenne a takarékossági bizottság igazi feladata; a másik feladatát, amelyet a közvélemény tulajdonit neki, nem szabad teljesítenie, ha csak nem akar zűrzavart teremteni. Tény az — Írja —, hogy az 1921 augusztus 12-iki törvény nem meggondolt és elsietett volt, tálát hatályon kívül kell helyezni. A takarékosságot a költségvetésnél kéül kezdeni. A minisztereiknek személyesen kell az egyes kiadási tételek szükségességéről meggyőződni s a szükségesség megállapítását nem alárendelt hivatalnokokra bízni, akiknek többnyire nincsen meg a takarékosság iránti kellő érzékük. A takarékossági bizottság pedig megérett arra., hogy disztemetést rendezzenek neki. Betiltottak károm magyar kisgazdapárti gyűlést Az Országos Magyar Kisgazda-, Föidmives- és Kisiparospárt gyűlései —■ Alsó- és Felsővárad Komárom, augusztus 16. (Saját tudósítónktól.) Az Országos magyar kisga.zdi.i-, föidmives- és kisiparospárt sikerrel teljes gyűléseket tartott e hó 12-én Alsó- és Felsővárad barsurfegyei községekben. A község lakossága, hogy kifejezést a díjon a párthoz való törhetetlen ragaszkodásának és szeretet ének és kifejezésre juttassa a nemrég ott tartott, zajos lefolyású Csámki- féle gyűléssel való ellentétet, a párt kiküldöttjének fogadására a kocsik végtelen sorával jelent meg és Pólya Lajos, majd Galambos Árpád szives szavaikkal, majd a község leányai virágokkal köszöntötték a párt kiküldöttjét. Írj. Koczor Gyula ügyvezető elnököt és Szabó Zsigmondot. Ifj. Koczor Gyula hálás, szívből fakadó szavakkal mondott köszönetét a fogadtatásért, mely legjobban igazolja azt a ragaszkodást és szeretetet, mellyel a magyar nép a pánt iránt viseltetik és amely bizonyítéka annak, hogy Barsmegye derék népe megérti a magyar összetartás szükségességét és a földművelő nép nemcsak mint a pártnak, de az itt élő magyarságnak is legbiztosabb alapja és jövőjének reménye átérzi azt, hogy neki az ő pártjában, a Magyar kisgazda-, föidmives- és kisiparospártban keli tömörülnie. Ezután részletesen foglalkozott a politikai helyzettel, a magyarság, a földművelő és kisiparos sérelmeivel és a javulás útját az egyetértésben és az összetartásban jelölte meg. Utána Szabó Zsigniond megkapó példákkal ecsetelte mai helyzetünket és rámutatott arrta, hogy bár a föld népe teszi ki az ország lakosságának háromnegyed részét, annak kívánságait mégsem veszik figyelembe, érdekei ellen cselekszenek, aminek nagyrészt a földművelő maga az oka, mert nem tud elhatározóan egységesen tömörülni. A pártnak még három helyen lett volna e napon a verebélyi járásban gyűlése, melyet a járási főnökség minden aJia.p nélkül ingadozó, határozatlan megokol ássál betiltott. A párt a határozat ellen felebbezéssel fog élni és a nemzetgyűlésen is interpellációt fog benyujtatni. mert a tiltó határozat meg- oikolása, amellett, hogy ellenkezik a gyülekezési jogról szóló 34-1920. rendelettel. 1 olyan ingadozó és határozatiam, hogy helyét 1 semmiképp' sem állhat ja meg. Radics itt, Radics ott Nkcs hiteles hír Radics hollétére! — Meggyilkolták ? — Üzenete a belgrádi „rabtartókhoz44 Belgrád, augusztus 15. (Jugoszláviai szerkesztőségünk jelentése.) Radics István, a legendás Inni horvát köztársasági vezér eltűnéséről a legkülönbözőbb és egymásnak ellentmondó hírek vannak forgalomban. A két véglet között, amelyiknek egyike az a Für, hogy Radics István nyugodtan üdül horvátországi birtokán. a másik pedig az, hogy Radicsot meggyilkolták, egész sereg jelentés van, amelyek Radicsnak a különböző külföldi országok városaiban való tartózkodásáról számolnak be. Egyik verzió szerint Radics még a múlt ihó 22. és 23 közötti éjszakán Kapronca közelében átment a határon és Magyarországon keresztül Bécsbe. onnan Triesztbe utazott Vannak hírek, amelyek arról tudnak, hogy Radics repülőgépen Rómába utazott. Á belgrádi nagyszerb nacionalista lapok jelentései szerint Radicsot az ébredő magyarok vitték Bécsbe, ahol találkozott Protogerov bolgár tábornokkal. Magyarországom állítólag néhány napot Balatonfüreden töltött Radics, azután tovább utazót Bécsbe. Zágrábi jelentések szerint a horvát köztársasági parasztpárt vezetői mindem nyilatkozatot, vagy fölvilágositást megtagadnak Radics hollétét illetően, azt azonban határozottam cáfolják, hogy a horvát paraszt párt elnöke Magyarországon lett volna. Sokam azt hiszik, hogy Radics Horvátország egyik eldugott falujába vonult vissza. A Hrvat tegnap esti számában megcáfolja a Radics külföldi tartózkodásáról szóló híreket és támadja a belgrádi sajtót, amiért rémhíreket terjeszt. Vujicsics Miipád belügyminiszter, mint értesülök, hivatalosan szerzett információ alapján rnegálapitotta, hogy Radics ezidő- szerint Bécsben van. A belügyminisztériumba egyébként kétféle hivatalos jelentés érkezett. Az egyikben Popovics Mita bécsi követ hivatalosan jelenti, hogy Radics szerdán Magyarországból Bécsbe érkezett és dfszeköttetésbe lépett a horvát emigrációval. A másik hivatalos jelentés, amelyet az olasz határon levő hntárreodörség küldött a belügyminisztériumba. úgy szól. hogy Radics átlépte az olasz határt és Triesztbe ment. ahonnan Angliába szándékozik utazni. A jugoszláv politikai körökben rendkívül kellemetlen következményeket várnak attól hogyha Radics vadamé^ külföldi fővárosban, Angliában vagy Olaszországban kezd propagandát céljai érdekét er. A belgrádi lapok idézik Radicsnak egy a Szobodni Dómban néhány héttel ezelőtt megjelent cik'két. amelyben azt irta hogy a belgrádi hatalomtaríökaí a kétnapos hideglelés fogja el, ha egyszer Radics ott Tárcarovatunk: Szombat: S c h ü p f 1 i n Aladár: Hajnali harang- szó. (Mécs László verseskönyvéről.) Vasárnap: öl védi László: A testvéreknek. (Vers.) Molnár Jenő: Egy hölgy, egy ur. Címer Sokat nézek a csillagokba, .Mindegyik régi ismerősöm. Sok boldog nyaram, drága őszöm Tiindöklik vissza rám, ragyogva. Tudják, epedve vágyom rájuk. Sápadtan, mint a sápadtságuk, Fényhintóí kőidnek majd ;e értem És a menny kapujára tesznek, Fényszögekkel fölé szögeznek, Aki a távolokért égtem. S odafenn címer lesz belőlem: Szomorú szív arany mezőben. Falu Tamás.- -------U M UJflSK'u ±3* ■* ................— A halott pénze — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — írta; Segesdy László 1. Hosszú, fekete kocsisor állt a bejárat előtt. A kapuról gyászdrapéria omlott alá komor ünnepi ességgel s fekete szolgák sü- rögtek, forogtak a gyászoló arcú tömeg között. A bejárat végig díszben állott egész a nagyteremig; itt volt. a ravatal. A méltóságteljes palota megroskadt a gyász busongó szülne alatt s a vendégek mindig vidám tömege most csöndesen, suttogva, zajtalanul mozgott a folyosókon. A Káváiul díszítését most fejezték be. Molnárné i« ott forgolódott a dolgozók közöt't és segített, ahol lehette. Evek óta járt a házhoz; mosott, takarító ti, néha kisegített a főzésnél, mikor vendégség jött. Úgy kellett lenni, hogy most a temetésnél is segédkezzen. Az öreg méllóságos elment. Miniszteri tanácsos volt és nagy politikai vezérferfi, aniig élt, még két nappal ezelőtt is. Most egy sárga, összezsugorodott hulla, fénytelen szemekkel és pergamentszerü arccal, akit már nem érdekel semmi a körülötte hemzsegő életből. Ott fekszik komolyan, méltóságteljesen, mint mindig s hideg szemével kifejezéstelenül néz a fölgyertyázott ravatal fölött a mennyezetre. Még most is oly lenyűgöző, tiszteletet kívánó erő sugárzik belőle, hogy mindenki suttog és lábujjihegyen jár. Pedig már bátran beszélhetnének, már nem hallja. Most már hangosam is a szemébe mondhatnák, hogy önző, kegyetlenül önző és hajlithatatlan volt, aki utálta a nyomort és azért nem is segített rajta, nehogy közéje keveredjen. De senki sem mer szólni. Csak némán mutogatják öt egymásnak: a szemét, a fakó arcát, a hófehér szakátlát s a hideg, parancsoló kifejezést az arcán. Egy nap és mindemnek vége. A hatalom Összedőlt, az oltár íötboTult s az emlékek zűrzavaros káosza maradt vissza, hogy átszűröd’ve az, emberek bírálatán, megalkossa a a halott végleges jellemét az utókor számára. () nem vesz tudomást semmiről. Fenséges hidegséggel indul utolsó útjára s a tömeg még itt is utána fog menni, még itt is ö fogja vezetni, hogy aztán lepihenve a családi sírboltban, örök céltábálául álljon a rá- emlckezök lelki szemei elé. A díszítés elkészült, a ceremónia mindjárt kezdődik. A szolgák elhagytáik a ter| met. Molnárné utolsó igazítást végzett a szallagok és csipkék seregén. Egyedül maradt a halottal. Nézte, az üveges, hideg szem nem nézett vissza, őt sem akarta észrevenni. mint senki mást. Csak feküdt érzésfelen mozdulatlansággal és várta a hódolók tömegét.. Ez lesz az utolsó fogadónapja. A két keze egy másra volt téve a mellén s hatalmas családi gyűrűje ott csillogott a gyűrűs ujján. Az asszony föllépett az emelvényre. Szegény méltóságos ur! Milyen borzasztó is lehetett neki itihagyni ezt a megszokott, fénytől pompázó életet. Most már nem fognak annyira törődni vele, ezután nemi lesik a parancsait és nem figyelnek örökös éberséggel minden szavára. Csak néha fog kapni egy kis virágot, mindig ritkábban, végül már csak évenikimt egyszer. El fogják felejteni. Megrezzent. A halott keze megmozdult és lecsúszott a melléről. Az asszony dermedtem táguló pupillával figyelt. Semmi... Talán ő mozdította meg a ravatalt? Vissza kellett tenni a kezet, de hogyan? Nem mert hozzányúlni. A gyászolók léptei már közeledtek a folyosón. Elhatározta magát. óvatosan megfogta a csontos, hideg kezet és vissza tette az előbbi helyzetébe. A kabát kissé összegyűrődött a mozdulatra. Már jönnek! Hamar megigazította ezt is. A keze megakadt valami keményebb tárgyban a halott mellén. Rémülten tapogatta. Egy pénztárca. Benne felejtették a ruhában vagy talán nem is tudták, hogy benne volt. Pillanat alatt átvillant agyán az elhatározás. Ránézett a halottra. A rideg, komor tekintet megenyhült egy pillanatra cs köszönetét mosolygott. Biztatta. Benyúlt a zsebbe és kivette a tárcát. Lángoló pír futotta be az arcát, a keze remegett. Miit csináljon? Majd kint odaadja a hozzátartozóknak. De mit fog mondani? Hogy merte kivenni a zsebből ? Borzasztó érzés! Gyorsan a keblébe rejtette és kisietett a pislogó gyertyafénytől megvilágított halotti teremből. A halott mozdulatlan egykedvűséggel nézett tovább a mennyezetre. II. A pap megérkezett kíséretével. A gyászoló tömeg bevonult, rendben fölsorakoztak és megkezdődött a búcsúztatás. Föl- hangzott az örökös „circum dederunt me“... Görcsös sírás, fullasztó, nehéz, tömjén,füstös levegő s a fölcsigázott idegek végső kimerülése következett. Azután vége. A pap be- szentelte ,a halottat, az. ének föl csen dűlt s négy fekete alkalmazott fölkapta a koporsót. Egy élet, egy hatalmas, nagy, parancsoló élet elfed tűt az örök pihenésre. A tömeg szétfolyt az utcára. A kocsik megindultak s a hosszú, fekete sereg tüntető gyásszal n*agána vonta az utcák figyelmét. Molnárné a metlékajtóu távozott. Sok pénzt keresett, majdnem kétszáz koronát. De evvel nem törődött. Ott volt a keblébe rejtve egy fekete bőrtárea gazdag tartalmával. Már bele is nézett. Ezresek voltak benne, sok, talán tíz vagy tizenöt darab. Nem adta vissza. A kisfiára gondolt meg a télre, mely nemsokára kérlelhetetlen szigorral fog a nyakukba zuhanni. A férje pedig munka nélkül. Milyen jó lenne ez a sok pénz. Eigy életet lehet vele megmenteni, egy botéig, kicsi, kapaszkodó életet, a fia életét, aki előtt még ott áll a jövő. Egy halottnak már úgysincs rá szüksége. Eltemették volna vele és kár- baveszne a sok pénz. Megtartotta. Megfiatalodva. fürgén sietett végig az utcákon s ezernyi lehetőség keringett agyában a jóig
