Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-17 / 185. (338.) szám
EK / jÉ^jlr ‘ w' H. évfolyam 185. (338.) szám. Prága, péntek,^ 1923 aug^z^s 17« Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Raszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. A civilkurázsi (g) Prága, augusztus 16. Szent-Ivány nyílt levele bátor előretörés volt, keddi nyilatkozata pedig fedezett visz- szavonulás. így írja a benesi politikai bölcsesség németnyelvű mindennaposa: a Pra- ger Presse. Kijelenti, hogy amit Bismarck szerint a német politikusok nélkülözlek: a „civilcounage44, az hiányzik a cseh-szlovákiai magyar és német politikusokból s Szent- Iványból is. Ez alatt a bismarcki kifejezés alatt azt érti a benesi politika lapja, hogy nincs meg a politikusokban az a tulajdonság, hogy saját meggyőződésüket megvallják és annak minden helyzetben kifejezést is adjanak. Hogy nincs igaza a Prager Presséinek, mikor a Szent-ívány keddi nyilatkozat át a nyílt levéllel szembeni visszavonulásnak minősiti, az[ nem kell a mi magyarságunk előtt bizonyítgatni. Aki csavart egyet a nyílt levélen és a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikáját nem ösmerve szőtte meg a maga légváras kombinációit, annak könnyű mesterség csavarni egyet Szent-ívány keddi nyilatkozatán is és úgy mázolni be az egészet, amint az a kormánypolitikának konve- niál. E megállapítás fölött tehát napirendre térhetünk s a Prager Presse elsőhires poli- tizálgatása nem is. lenne érdemes arra, hogy azzal ezen a helyen foglalkozzunk, ha politikai elmefuttatásába nem keverte volna bele azt á civilkurázsis bismarcki kifejezést. Ezzel ugyanis nem mondott kevesebbet, mint azt, hogy a mi politikusainkban nincs bátorság, energia, őszinteség és tisztesség ahhoz, hogy nyíltan kövessék a- meggyőződésük szavát, hogy a pozitív politika terén ténylegesen azt az utat járják, amit a politikai belátásuk helyesnek és a magyarság politikai érdekeivel összefüggőnek látA bismarcki mondásnak ez a prágai föl- melegitése súlyos vád. melyet nem szabad elengedni a fülünk mellett, mert ha igaza van a Prager Pressének, akkor mi ezentúl nem mondhatjuk a civilkurázsinélkiili politikusaink tetteire, hogy ez a mi politikánk. Akkor minden szó. amit mi a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki politikusok mellett leírunk, hazugság és bűn a magyarság érdekeivel szemben. És mert mi ilyen komolyan vesszük a Prager Presse kánikulai szellemeskedését, végiggondoljuk azt az utat, amit a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki politika befutott s keressük, hol vannak azok a fordulók és szerpentinek, amikor politikusaink elka- r.yaritották cselekedeteiket a meggyőződéstől. Hol hiányzott a civilkurázsi? Talán akkor, mikor a reális politika első jeleként az önálló politikai élet kereteit hozták össze és résztvettek a nemzetgyűlési választásokban? Vagy talán mikor az első szót kimondták a prágai parlamentben s ezzel programos kijelentését adták annak, hogy az akaratunkon kívüli helyzetet is tudjuk, lelki disszharmóniákat legyőzve, akceptálni? Vagy talán akkor hiányzott a civilkurázsi, amikor küzdöttek a kormányzati rendszer mindennapos jelenségeinek legkirivóbbika: ellen s követelték az Írott és törvényes jogok teljességét a magyarságnak? Nem. Itt nem hiányzott a meggyőződés, mert amit tettek, az a magyar nép akaratából és lelki életvilágából fakadt s nem akadt egyetlen szlovenszkói, vagy ruszinszkói magyar sem, aki ne födte volna meggyőződésével ezt a politikát. Mert nem igaz az, amit a Szlovenszkóba beengedett Bécsi Magyar Újság tegnapi számában ir, hogy ez a politika ártott a magyarságnak s hogy a ..liberális orgánumok14 már három évvel ezelőtt más utakat jelöltek meg. Ha ez a politika nincs, akkor nincs ma magyar lélek, magyar öntudat és magyar élet Szlovenszkóban és Ruszinszkóban. És azok a „liberális orgánumok44, amelyekre a bécsi magyar lap céloz, három évvel ezelőtt még teli voltak dicshimnuszokkal és elismerésekkel a magyar politikusok iránt s csak a legújabb konjunktúrák között pengetnek óvatosan kritikai hangokat- Ha ez a poli.ika nincs, vagy ha ez a politika más, mint amilyen volt, akkor szabad préda lett volna a magyarság ama kormánypolitikusok számára, akikben a húsos fazék melletti lakmá- rozás a szükséges mértéken túl is megnövesztette a civilkurázsit. De mert a szlovenszkói és ruszinszkói magyar politika a magyarság öntudatát acélozta meg, mert arra építette föl létét, intézményeit, abból sugározta ki tetteit és célkitűzéseit, mert volt a politika elv- és szőhor- dozóiban a meggyőződésből fakadó erő, az egyetemesség akaratát magába koncentráld ' hatóenergia, mert a történelmi élethivatás el- I következését érezték és testesítették meg, l mert volt kurázsijuk akkor is megvallani a 1 meggyőződésüket, mikor ezért börtön és meghurcoltatás járt — ezért volt szálka és ezért gerenda ma a kormány politikai orgánumainak szemében a mi politikánk s mert ezzel a morális erőforrással szemben a maga szégyenteljes megalázottságában tűnik föl minden politikai morált ismerő ember előtt a megfizetettség és a konjunkturahajszolás politikája, ezért keres komoly érvek helyett nagyképü s a Bismarck mondásaiból szellemeskedést fabrikáló frázisokat a civilkurázsi cseh-szlovák nagymesterének: Benesnek németnyelvű napilapja. százharnni'iiionégy ipari vállalatnak a kisajátítását, amelyek megtagadták a szénszállításokat. — Paris, augusztus 16. (Párisi tudósítónk távirata.) A szövetséges rajnabizottság a megszállott és meg nem szállott területeik között további intézkedésig meghosszabbi- íotta a legszigorúbb hat ár zárat. A határt mia kellett volna megnyitni. Készül a francia és belga válaszjegyzék Páris, augusztus 15. Jól informált francia körök kijelentik, hogy a francia kormánynak a legutolsó angol jegyzékre adandó jegyzéke csupán a Franciaországot közvetlenül érdeklő pontokra fog beható választ adni. Kifogásokat és fenn tartás óikat a jegyzék kizáróan a francia szempontból fog tenni. Valószínű, hogy Belgium a maga részéről külön kifogásokat fog tenni és csak azokra a kérdésekre fog válaszolói, melyek őt különösen érdekűik, mint aimiiyen a belga prioritás kérdése. A francia jegyzéket, mielőtt megküldenek Londonba, elküldik a belga kormánynak. Hangulatváltozás Franciaországban Engedékenység a Ruhr-vidék megszállásának kérdésében — Formulát keresnek a kivonulásra Páris, augusztus 16. (Párisi tudósítónk távirata.) Úgy látszik, hogy a francia körök a Rubr-vidék megszállásának folytatását illetően engedtek kissé kérlelhetetlen magatartásukból. A Gaiáoiis mai száma igy -ir* Úgy látszik, hogy általában csalatkoztak a francia nyilatkozat jelentőségét illető eu, mely szerint a Rühir-vidéket csak akkor ürítik ki, mikor a németek a jóvátételt teljes egészében megfizették. Ez még semmiképpen sem jelenti azt, hogy Franciaország a Ruihirvidék helyett más garanciát is el,fogadna azzal a feltétellel, hogy ez a garancia ugyanazt a bizonyosságot nyújtsa, mint a Ruihr vidék. Franciaország azért szállotta meg a Rubrvidéket, mert ez fekszik hozzá a legközelebb és mert Franciaországnak jelenleg a legkézzelfoghatóbb zálogot nyújtja, amelyet megkaphatott. Poincaré ismételten kijelentette, hogy ha a szövetséges és semleges országok azt tartják,, hogy -a Ruhr- vidék kiürítése gazdasági érdekeik megvédése végett elengedhetetlenül szükséges, akkor az sem lehetetlen,, hogy Franciaország oly más, a német nemzeti vagyonra támaszkodó fizetési garanciát kap, mely Francia- ország németországi követeléseit biztosítja, amelyet tehát Franciaország elfogadhat. — A L’Oeuvre azt közli, hogy egyes információk szerint a francia kormány hajlandó a Ruhrvidék iparát szabaddá tenni, ha a kérdések általános rendezése megtörténik és valamelyik szövetséges hatalom Franciaország németországi követeléseit garantálni tudja. Ha lehetséges Franciaországot egy ily formulához juttatni, akkor ' a Ruhr-vidék iparának szabaddá tétele lehetséges, Az angol jegyzék megifélése tekintetében is fordulat állott be. A francia sajtó formai okokból egyelőre nagy kiábrándulást mutat a jegyzéket illetően, azonban azt tartja, hogy meg lehet talállini a formulát az angol-francia megegyezésre. Örülnek annak, hogy az angol jóvátételt követeléseket és hadladósságokat végre határozott számokban konkretizálták. Utalnak arra, hogy Anglia 14.2 milliárd aranymárkás követelése 3.2 milliárd arany márkával meghaladja azt az összeget, melyet Angliának a spaai egyezmény szerint az A és B kötelezvényeik után Németországtól kapnia kellene. Anglia európai szövetségeseinek tehát csupán a maradék 3.2 milliárd aranymárka ösz- szegü hadi adósságot kellene elöteremteniök, ami könnyen lehetséges volna. „Egész Európa fogjon össze Franciaország ellen" London, augusztus 16. A Reuter-ügynök- ság bloemfontaini jelentése szerint Simíts tábornok a délafrikai párt kongresszusán nagy beszédet tartott, melyen minden nagy és kis nemzetet arra intett, hogy Anglia köré oso• portosukon, mert csak így lehet a világot egy újabb katasztrófától megmenteni. A helyzet komolyabb, mint valaha és ha Amerika azt fogja látni, hogy az európai nemzetek Angliát fámogfcják, aktkor remélni lehet, hogy közre fog működni az összeqmlam készülő Európa megmentése érdekében. Ha Európa most ösz- szeomlik, akkor borzalmas következményei egy évszázadon belül sem lesznek jóváte- hetök. Ti Ha minden nemzet összefog, akkor meg van a remény arra, hogy Franciaország fel- ismeri az őt fenyegető veszélyt. Mindenki előtt világos, hogy Franciaország és Belgium a Rühr-akciójuk révén m&gy mértékben felelősek Európa mostani állapotáért. Smuts kijelentette: Németország ösz- szeomilik, az ország már a szakadék szélén áll és ha a dolgok tovább úgy fejlődnek, mint mostan, akkor a német birodalom darabokra szakad. Németország fölbomlása sokkal komolyabb jelenség volna, mint Oroszország összeomlása. Ha Németország szétszakad, akkor tekintettel Németország központi európai fekvésére, az egész civilizáció száz évve! vetődik vissza. Smuts végül kijelentette, hogy még nincs megállapítva, hogy az angol kormány milyen további akciót fog kezdeni, vájjon a népszövetséget fogja-e megmozgatni, vagy pedig az összes érdekelt hatalmakat közös konferenciára hívja meg. Páris és Brüsszel külön-külön válaszol Páris, augusztus 16. A Petit Párisién szerint a francia és a belga kormány külön-kü- lön fog válaszolni az utolsó angol jegyzékre. A jegyzékek elküldése előtt *a két kormány között nem tesz véleménycsere, a francia jegyzéket osupán közölni fogják a belga kormánnyal, mielőtt elküldenék Londonba, a belga jegyzéket ugyancsak közük Párissal, mielőtt Londonba továbbítanák. A jóváíételi bizottság és a jóvátételek beszüntetése Páris, augusztus 15. A Temps jelentése szerint a jóvátételi bizottság e hét végén fog foglalkozni annak a válasznak a megszövegezésével, melyet a német kormánynak fognak adni azon bejelentésére, hogy a jóvátételi dologi szállításokat egyelőre beszünteti. Háromszázharmincnégy ipari vállalatot sajátítanak ki a franciák Düsseldorf, augusztus 16. (Berlini szerkesztőségünk telefonálja.) Degoutte tábornok hirdetménye szerint a Ruhr-vidélkre vezényelt francia mérnökök számát ötszázzal fel fogják emelni és végrehajtják annak a háromUtcai harcok Aachenben Düsseldorf, augusztus 15. (Havas.) Als- dorfban a sztrájkolok összeütköztek a rendőrséggel. Tizennégy sztrájkoló! agyonlőttek. — A rendőrség és a mezőn burgonyát rek- viráló munkásság között összetűzés történt, mely alkalommal két munkást agyonlőttek. — Az aacheni tegnapi utcai harcoknak tizenöt halott .és öt ven sebesült áldozata van. Az üzletek kirablása tovább tart. Ostromállapot Aachenben Aachen, augusztus 16. Aachenben ma kihirdették az •ostromállapotot. *• A német kormány értékálló fizetési eszközt létesít Berlin, augusztus 15. A Die Zeit értesülése szerint a német kormány első pénzügyi intézkedése lesz oly fizetési eszköznek a teremtése, mely föltétien értékállandósága következtében meg fogja szüntetni a mostani valutáris káoszt. Az értékállandó pénz biztosítása sokoldalú intézkedéseket tesz szükségessé. A kormány kormányraléptéuek első percétől kezdve tanácskozik e fontos probléma megoldásáról. Ma délben is fontos tanácskozások voltak a kormány és a gazdasági élet kimagasló személyiségei között. Egyelőre nincsen arról szó, hogy a törvény- hozást is igénybe veszik e cél érdekében, hanem avval számitanaik, hogy a közgazdaságnak tekintetbe jövő ágai segítségükkel és közreműködésükkel önként a kormány kezére fognak járni. A kormány terve szerint a dologi tulajdont, mint amilyen például a mezőgazdasági é’s az ipari termény, egy uj értékállandó fizetési eszköz biztosítása és fedezése céljából igénybe fogják venni. A lap szerint számítani lehet arra, hogy folyamatban levő tárgyalások a probléma gyors megoldására fognak vezetni. Stresemann kormánynyilatkozata megnyitja a tárgyalások útját Prága, augusztus 16, Stresemann dr. német birodalmi kancellár a német birodalmi gyűlés keddi ülésén mutatkozott be. Felolvasott kormánynyilatkozata harminc percig tartott, benne pontosan és tisztán megformulázta a kormány külpolitikáját, mely a légén ergiku!0® eseti-síi. ftorondfirt fizettek ma, augusztus 16-án: Zürichben 16.15 svájci frankot Budapesten 56 500.— magyar koronát Bécsben 207 500.— osztrák koronát Berlinben 8079700.— német márkát
