Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-15 / 184. (337.) szám

Szerda, augusztus 15.

KÖZGAZDASÁG

A betevőket védő törvényjavaslat

Prága, augusztus 14.

Félhivatalos közlés szerint elkészült a betevőket védő törvény, amely a cseh-szlo- vákiai pénzügyi piacon történt bukások hatása alatt keletkezett és főbb részeiben a következő intézkedésekkel szabályozza a pénzintézetek közfelelősségét:

A törvényjavaslat első része az 1896. évi német birodalmi úgynevezett bankbetét- törvényhez igazodik. Fzt a törvényt is az 1891-ik évben történt berlini sorozatos bankbukások keltették életre, A letéteket az uj törvény oly módon szabályozza, hogy minden fél a letétbe helyezett értékek és tárgyak tulajdonjogát biztosítja, ami azt jelenti, logy a letétbe helyező ugyanazokat a tárgyakat és értékeket kapja visz- sza, amelyeket letétbe helyezett és amely kizárja, hogy a bank a betéteket megállapo- dásellenesen más célra fölhasználhassa, kivéve a bankszerii jogok gyakorlását, zálogjogok stb.

A részvénytársasági alapon működő bankok uj szabályzatot kötelesek kidolgozni a bankok kereskedelmi tevékenységéről és ezt a szabályzatot a pénzügyminiszter hagyja jóvá. Az üzleti szabályzat be nem tartása a törvényes gondosság elmulasztásával egyenlő.

A bankvezetőség köteles évente négy- \

szer (márc. 21., április 30., szeptember ,30. és december 31-én) negyedévi mérleget és az üzletév végén évi mérleget szerkeszteni. A törvényjavaslat a felügyelőbizottság választását is újból szabályozza.

Érdekes újítása a javaslatnak, hogy az olyan bankok, amelyek legalább ötven tisztviselőt foglalkoztatnak, kötelesek két tisztviselő-ellenőrt kijelölni, akik fölülvizsgálják, vájjon az egyes kereskedelmi ügyletek megfelelnek-e az üzletszabályzat rendelkezéseinek. A vezetőség tagjai, az igazgatóság, mint az elnökség megbízottja, valamint a felügyelőbizottság kötelességeik bármilyen elmulasztásáért szavatolnak. A törvény negyedik része meghatározza, hogy azok az intézetek, amelyek betétkönyvecskék kiadására jogosultságot igényelnek, kötelesek külön revíziós és bizalmi egyesületet Prágában alapítani. Ez az egyesület fölülvizsgálja majd a kötelékébe tartozó intézetek gazdálkodását és javaslatokat, szakértői véleményeket fog beterjeszteni a pénzügyminiszterhez, különösen a szanálási akciók céljából.

A törvényjavaslat pontosan körülirt határozatokat is ölel föl a betétkezelő intézeteknek rendkívüli esetekben adandó moratóriumok tekintetében, amelyekkel különösen az elsietett fölszámolásoknak akarják elejét venni.

nát tesz ki és a bányamunkások még mindig 50—60 százalékkal többet keresnek, mint a többi iparágak nehézmunkásai. Ezt a bérredukciót a szén olcsóbbodásával fokozódó többtermelés utján amugyis kipótolnák. A bányavállalkozók természetesen elhárítanak minden felelősséget a sztrájk esetleges kitöréséért.

— Az utódállamokban levő részvények szelvényeinek beváltása. Budapesti szerkesztőségünk jelenti; A kormány az elcsatolt területeken levő pénzintézetek és vállalatok által kibocsátott értékpapírok és szelvények beváltását rendelettel szabályozta. A Cseh-Szlovákiával ez évben kötött megállapodás alapján a cseh-szlovákial értékpapírok magyarországi tulajdonosai követeléseiket megkapják, sőt érdekeik megvédése végett a beváltatlan szelvények elévülési határidejének meghosszabbításáról is gondoskodtak. A többi utódállammal, nevezetesen Romániával és Jugoszláviával még ninos megállapodás, de ezek az államok nem is tiltották meg a magyar érlékpa- pirtulaidonosok értékpapírjainak beváltását.

— Minták bevitele Cseh-Szlováldába. A kereskedelmi miniszter rendeletc értelmében a kereskedelmi utazók árumintáikat Cseh-Szlovákiába csakis engedéllyel vihetik be. Az engedélyeket 20-^100 százalékos biztosíték mellett szolgáltatják: ki és ezt a biztosítékot a kiutazásnál visszakapják.

— A hispano-ainerikai sajtó a prágai mintavásárról. A latinamerikai államok tudvalévőén spanyol és portugál állam cső portokra oszlanak. A hisp&no-amerikiai rész, Délamerika nyugati része, melynek sajtója élénk érdeklődéssel kiséri Cseh-Szlovákia kiállítási ügyét. A legtöbb délamerikai álltam napi- és szaksajtója cikkek hosszú sorozatúAdőháboru Erdélyben

Kolozsvár, augusztus 13.

(A P. M. H. tudósítójától.) Az erdélyi adózók körében — amint erre a P. M. H. már ismételten rámutatott — egyre fokozódó nyugtalanságot okoznak a Bratianu kormány gazdasági törvényei. Nem az ország, hanem az uralmon levő liberális párt érdekeit szolgálják és azért az alkotmány-törvén nyel azok közé a törvényhozási alkotások közé sorozzák, amelyeket múlhatatlanul hatályon kívül kell majd helyezni.

Amig azonban hatályban varrnak, addig nem is^aunyira maguk a törvények, mint inkább a végrehajtási módja tartja izgalomban a kedélyeket. A törvényeik végrehajtására Romániában nem minden esetben szokásos végrehajtási utasítást kiadni. Ehelyett azonban a kormány

csaknem minden esetben titkos utasítást ad a végrehajtó közegeknek, amik sokszor nem fedik magát a törvényt, hanem gyakorta éles ellentétben állanak annak rendelkezéseivel.

Az április elsejével életbe léptetett uj adórendszer, a Bratianu Vintilla alkotása, az előkészítés időszakában sűrűn foglalkoztatta az erdélyi gazdasági köröket, amelyek megálla- pitO'ták, hogy a törvény, bár súlyos adók kivetését tervezi, méltányos, liberális szellemű és mentesíteni fogja az adózókat a zaklatástól.

Az uj adók nem jelentettek volna újabb, nagyobb terhet az erdélyi adózókra, Íriszen e területen a földadó háromszor, a llázadó ötször, a kereseti adók hétszer, sőt lizszerte meghaladták a régebbi román területen szedett hasonló adókat.

De mi történt? Az adók megállapítására és kivetésére rendelt bizottságok májusban megkezdték működésűket. Erdélyben azóta folyton fokozódó nyugtalansággal látják, hogy az adótételeket a törvény megkerülésével, a réginél sokkal magasabb összegekben rójják ki.

Ennek pedig az az oka, hagy a csatolt részek adókivetésére a pénzügyminisztérium titkos utasítást adott ki. Valószínűsíti e feltevést az is, hogy a regátban alig van panasz a kivetés ellen, már pedig ez hihetetlen volna, ha ott is oly arányban terhelnék az adóalanyokat, mint Erdélyben.

Talán elég lesz erre egyetlen —- de nem magában önálló példát felhoznunk. Nagyváradon egy bérház jövedelme 1914-ben 17-330 K volt.Ezt.alapul véve, a törvény értelmében a bér-érték 51,990 leiben lett volna megállapítható, az 1923 május óta felemelt bér pedig tényleg 52,052 leit tesz ki. Az adókivetőbizottság 400,000 lei bérérték alapján 64,000 lei adót állapított meg, vagyis 11,948 íei-el többot, mint az összes bérjövedelem.

A háztulajdonost ezenfelül még mintegy

80,000 lei évi községi adó fogja terhelni, nem is szólva a fenntartási költségekről.

A földadó és a kereseti adók megállapítása hasonló módon történik. Kolozsvárt például egy román vendéglősre 4000 lei adót

róttak ki, egy magyarra pedig, akiinek forgalma kisebb, 85,000 leit. Egy kézművest, akinek se műhelye, se segédmunkása, 12,000 lei adóval boldogították. Egy kiskereskedőnek, ki eddig 800 lei adót fizetett, 8000 ki adót állapítottak meg.

A kereskedőket a kereseti adónál is jobban elkeseríti a kereskedelmi forgalom szabályozásáról készített uzsora, vagy úgynevezett spekiula-törvény. Ez a legcsekélyebb eladási árkihágást is fogházzal bünteti és egy árlap hiánya miatt már tízezres birsaggal fenyegeti a kereskedőket. A kihágást — mint ezt már más alakalommal megírta a P. M. H. — minden közhivataln-ok megállapíthatja és ez ellen nincs igazolásnak helye.

A kereskedelmi kamarák a javaslat beterjesztése ellőtt tiltakoztak ellene. A deputá- cióknak a miniszter meg is ígérte, hogy változtatni fog rajta, de az Ígéretéről megfeledkezett. Most Erdélyszerte folynak a gyülésezések, melyeken a törvény hatályon kívül helyezését követelik,

mert ellenkező esetben valamennyi kereskedő bezárja a boltot és visszaadja iparigazolványát.

A harmadik Braltiann-féle gazdasági törvény, mely felkavarta a nyugalmat, a váro- sok szükségletei fedezéséről szól.

A törvényjavaslatot a múlt ülésszak legvégén az igazságügyminiszter terjesztette a törvényhozás elé, mely hirtelenséggel el is fogadta azt. Még azok sem tudták, hogy mi van a javaslatban, akik az elfogadáskor jelen voltak a képviselő kamara ülésén. Csak a hivatalos lapban tudták meg, hogy a kormány felhatalmazta a városok vezetőit arra, hogy a városi közterhek fedezésére valami negyvenféle külön adót vethessen ki. Ilyen többek közt a cégtábla adó, mely a román szövegück után kétszáz, az idegen (?) szövegünk után nyolcezer lei évente,

— A bányászbérharc. Megírtuk, hogy a zTarubekben megtartott bányavidéki konferencia elvetette a prágai megállapodásokat és erről úgy a kormányt, mint a bányavállalkozókat értesítették azzal, hogy a bányászok véglegesen az augusztus 16-ikára ösz- szehivott országos konferencián fognak további magatartásukról határozni. Az osztraui bányavállalkozók szövetsége erre hosszú nyilatkozatban felel, melyben kifejti, hogy miért kellene a munkásságnak is áldozatot hozni a szénárak leszállítására irányuló akció érdekében. A munkásságtól várt 18 százalékos bérredukció 100 kg.-kéot csak egy koroban számolnak be a prágai mintavásárról. Különösen hangulatot csinálnak a prágai mintavásár vezetősége részéről kezdeményezett latinam erikái—oseh-szlovák gazdasági kongresszusának:, melyet az 1924. évi tavaszi mintavásár idején akarnak rendezni Prágában.

— A vizierő az 5HS királyságban. Belgrád- ból jelentük: A íöldmivelcsíigyi minisztérium közlése szerint a vizierő az SHS állam területén a folyók normális vízállása esetén 3,507.780 lóerőt tesz ki, de a hatáirmenti folyók egyes szakaszainak leszámítása után a vizierő összege mindössze 2,983.032 lóerő. Ebből Szerbiára 1,256.658, Bosznia-Hercegovinára 621.141, Szlovéniára 260.308, Montenegróra 208.080, Horváit-Szlavon- országra 336.956, Dalmáciáira 59.700, a Vajdaságra 159.280 lóerő esik.

— Az erdélyi kisgazdák tiltakoznak a kisajátítás ellen. Kolozsvári tudósi tonik jelenti: A kolozsvári kisgazdák a (romániai agrárreform következtében vagyonuknak nagy részét elvesztették. Az elsőfokú agrárbizottság nagyrészíben kisajátította a kolozsvári határban levő ingatlanaikat s ezeket a határozatokat a megyei agrárbi- zottsá-g is helybenhagyta. A másodfokú határozat ellen a kisgazdák természetesen fellebbezéssel éltek. De ettől függetlenül — minthogy az agrárreformnak nem az a célja, hogy a kisgazdáktól a földet elvegye, hanem az, hogy a földnél űrieket földhöz juttassa — elhatározták, hogy a kormánynál keresnek sérelmeikre orvoslást. Az a tervük, hogy monstredeputációt küldenek a földművelésügyi miniszterhez s felvilágosítják a minisztert arról, hogy az agrárbizottság nem vette figyelembe, hogy a kisgazdák földjének kisajátítása a város élelmezésének korlátozását jelenti, mert ha a másodfokú bizottság határozata megmarad, úgy a fogyasztóközönség zöldségnemüek nélkül marad. A küldöttség hivatkozni fog arra, hogy a hasonló körülmények között élő nagyváradi kisgazdák ingatlanait olyanformán sajátították ki, hogy a felügyeleti jog a város kezében marad, a gazdák továbbra is megművelhetik földjeiket és a befolyó jövedelmet egymás között osztják eb

— A bánya, és kohótermelés-sztrájk statisztikája. Hivatalos statisztikai adatok szerint az elmúlt év 4-ák negyedében 254 üzemben összesen 14 sztrájk volt (kizárás nem volt) 113.501 alkalmazottal, amelyek közül 91.995 ember (81 %) vett részt a sztrájkban. Elmulasztottak 491.773 munkaszakot; az elmulasztott bánsyatetrmeíés 6,570.764 métermázsát tesz ki, (1,856.227 mm kőszén, 4,904.522 barnaszén.) A sztrájkok közül 8 részben eredményes, 6 pedig eredménytelen volt. Az 1922-ik teljes évben 659 üzemben összesen 42 sztrájk volt 272.523 alkalmazottal, némelyek közül 215.787 fő (79.2%) vett részt sztrájkban. Az elmulasztott rmmkaszakok száma 1568.667; a termelési veszteség 19,050.806 métermázsa. Az 1922. évii sztrájkokból csak 5 végződött teljes eredménnyel, 17 sztrájkesetben csak részleges volt az eredmény, 20 sztrájk pedig teljesen hiábavaló

volt.

^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*

< \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £

5 \ ►

< ^ a. \ Saját készítményü finom férfi £

és női fehérnemű, asztal- ,m £

< \ térítők és mindennemű lenáru £

■< \ —1-*r \ — *■

^ \ —^ Árusítás nagyban és kicsinyben £

<! £

s,j" ttnfcca *1* szenvedőit

hálásan elismerik

Or. Wintsrhaiter szabadalmazott laláímányat.

Blí a sérvet alulról felfelé tartja, minden rujró nélkül, mint oltalmazó kéz.

Lágy bürböl. 60,090 használatban.

Or. WINTKRHALTER & CO. Prága, Itrandlová 16 Prospektus Ingyen.

Rendelés: íglún csak augusztus 10-án reggelit délután d-ig a líedouto szállóban. Poprádon csak augusztus 17-én reggid 1414 8-tol d. u. (Mg az Európa szállóban

— Hamis százdinárosok. Belgráditól jelentik: A Narodna Banka körözvényt adott ki, amely szerint Zágráb és környéken rengeteg a hamis százdináros. A hamisítványok a ffégi s/.cib pénz rosszul sikerült utánzatai. A hamisítványokon nincs vizjegy, a rajz pedig egészen kezdetleges.

— A prágai, briiunl és pozsonyi zsidóegyle- tek működési statisztikája. A hivatalos statisztika kimutatása szerint a cseh-szlovákiai zsidóegyletek 1922. évi működése keretében váltók, utalványok, számlák stb. kiegyenlítése céljából a következő összegű benyújtások történtek: Prága 90 milliárd 331,300.985 korona, Pozsony 1 milliárd 264,859.854 korona és Briinn 1 milliárd 948,091.486 korona.

— A cserzöanyagok kivitele. A N. L. értesülése szerint a cserzőanyagok kivitelét szeptembere elsejétől kezdve olymódon fogják újból szabd- lyozni, hogy a behozatal után illetéket nem szednek, de a kivitelt a számlaösszeg 5 százalékával meg fogják terhelni.

— A MÁV újabb tarifaemelése. Budapesti szerkesztősegünk jelenti teleíoncn: Az államvasutak igazgatósága közli, hogy a változott gazdasági viszonyokra való tekintettel a vasúti tarifák újból való emelését határozta el. A személydij- szabás 100, a podgyásztarifa 60, az expressz, gyors és teherárutavifa pedig 150 százalékkal drágul meg. Az áruforgalomban a 150 százalékos emelést az élelmiszerekre vonatkozóan nem hajtották végre. Az élelmiszerszállítás díjkedvezménye 15—40 százalék. A tarifaemelés augusztus 21-én lép életbe.

— Csökken a munkanélküliség Olaszországban. Római távirat jelenti: A munkanélküliek

száma egyre csökken Olaszországban. Ez év eleién 541.750 munkanélküli volt és ez a szám június 30-ig 213.590-rc apadt. Hír szerint a mezőgazdasági munkálatok befejezése után sem lesz- nagyobb munkanélküliség az országban, mivé’- nagyszabású talaj javítási munkákat és építkezéseket vettek tervbe az egész ország területén.

— Terménytőzsde lesz Eszéken. Jugoszláviái

szerkesztőségünk jeleníti: Az eszéki kereskedövi- lág küldöttséget menesztett a pénzügyminiszterhez, akit megkértek arra, hogy adja beleegyezését egy gaíbonatőzsde fölállításához, amelyet a gazdag gabonatermö Szlavónia fővárosában állítanának föl. A miniszter közölte a küldöttséggel, hogy a kérelmet teljesíteni fogja cs intézkedni fog, hogy az eszéki terménytőzsde már szeptemberben megkezdhesse működését. H.

— A kötött-szövött áruk Magyarországból való behozatala. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Kereskedelmi Csarnok alelnökénck. Bar- tos Árminnak vezetésével a Magyar Kereskedelmi Csarnok, a Baross Szövetség, a Fővárosi Kereskedők Egyesülete és az OMKE kiküldötteiből álló küldöttség jelent meg Walkó Lajos .kereskedelemügyi miniszternél, a pamut-, gyapiu- és kö~ tött-szövöttáruk, valamint rövidáruk behozatalának újból való engedélyezésének érdekében. A küldöttség informálta a minisztert arról a hátrányos helyzetről, amely a behozatali tilalom további fentartása következtében a kereskedelemre hárulna és hangsúlyozta, hogy oly cikkek behozatalának engedélyezését kéri, amelyeket a magyar ipar egyáltalában nem teimel. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter kijelentette a küldöttségnek, hogy kérelmükét jogosnak tartja és a pénzügyminiszternél ez ügyben interveniálni fog.

— Szenzációs fizetésképtelenség Kolozsvárott.

A kolozsvári lapok közlése szerint a múlt héten azt a szenzációs hírt korpoltálták Erdély kereskedelmi és bankköreiben, hogy Frenkel Mór kolozsvári vállalkozó, aki többszörös milliomos hírében áll, a kolozsvári törvényszéken fizetésképtelenséget jelentett be és passzíváinak összege többmillió leire rúg. A Bonca Genorala kolozsvári fiókja, amely Frenkel Mór több ipari és kereskedelmi alapításánál többmilliós érdekeltséget vállalt. az adós előzetes értesítésére és a fedezeti váltók felmondása nélkül végrehajtást vezetett Fícenkel Mór ingóira és ingatlanaira. A végrehajtás során lefoglalták és lepecsételték Frenkel Mór lakását és annak egész berendezését, fatelepét, közraktárépületét, kocsijait és lovait. A végrehajtás annál meglepőbb, mert Frenkel Mór Fel- sőváirca és Balboa községek mellett hatalmas erdőségei, a Téglás-utcában építés alatt álló szeszgyára, iparvállalati és bankrészvényei és egyéb értékpapírjai állítólag bőséges fedezetet nyújtanak Frenkel Mórnak 10—12 millió leies összes tartozásaira. Frenkel Mór hetek óta" Konstantinápolyban tartózkodik, ahol uiabb jelentős összegű üzleti tranzakciót bonyolított le és táviratban tudatta a hitelező bankokkal, hogy néhány napon belül hazaérkezők.

_______