Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-15 / 184. (337.) szám
2 Szerda, augusztus 15. Az ajnácskői gyűlés Ne higyjetek az isntereíleneknek! — Az ipa- * ros és gazdatárSadalom szolidaritása. Rimaszombat, augusztus 13. (Saját í u dós iá ó nik tói.) Az Országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparospárt e hó 12-én rendkívül látogatott gyűlést rendezett a gömönnegyei Ajnácskön. A uépgyiilést V. Oros János serkei kisgazda, a párt országos alelnöke nyitotta mieg és röviden ismertette az összejövetel célját. — Összejöttünk, — mondotta — hogy elpanaszoljuk bajainkat, feltárjuk vérző sebeinket, kivezető utat keressünk a bajok áradatából s alkalmas gyógyszert találjunk sebeinkre. Majd Telek A. Sándor asztalosmester, a rimaszombati pártszervezet elnöke vázolta nagy vonásokban a szlovenszlkói iparosság helyzetét, párhuzamot vont a történelmi országok és Szlovenszkó iparosságának helyzete között, ismertette a két országrész egymástól eltérő adórendszerét, a visszamenő hatállyal kivetett jövedelmi adókat s különösen éles bírálatban részesítette a szintén visz- szamemő érvénnyel végrehajtott balesetbiztosítási járulékkivetést. Igazságtalannak tartja azt, hogy olyan időre fizessen az iparos balosé íbiztos itasd dijakat, amely időben az állam semmi néven nevezendő kockázatot nem viselt s fizessen most, mikor azok a munkások, akik után a súlyos terhet jelentő kivetések megtörténtek, már régen nem dolgoznak a keze alatt. Felhívja az iparosságot, hogy emez igazságtalanság orvoslásáért együtt küzdjenek a föl'dimiives osztállyal, mert eredményeket csak együttes eljárással lehet remélni. A zajos helyesléssel fogadott beszéd után Nagy Sándor körzeti főtitkár lépett az emelvényre s a párt programjáról nyilatkozott. — Ránk fogiák — mondotta többek között — hogy oszfállypárt vagyunk, hogy osztályérdekeket szolgálunk. Hát osztály érdekek szolgálatában állhatumk-e akkor, midőn az eddiginél anyagi és szellemi tekintetben elégedettebb, boldogabb és szabadabb emberi társadalom létrehozásán dolgozunk s midőn azt hangoztatjuk, hogy a földimivelés nélkül nincs élet, hogy a föld az alapja az erőnek, a kultúrának, a megélhetésnek s a boldogságnak s a föl dm Íveléssel foglalkozók boldogulása fundamentuma a többi társadalmi osztályok boldogulásának is. Ha a földmi vésnék van, van mindenkinek, mert tud adni, ha nekf nincs, nincs senkinek. Ránk fogják, hogy irredenták vagyunk, hogy állami elforgat ók vagyunk. Hát irredentizmus-e az, ha a törvényben biztosított jogaink biztosításáért harcolunk s ha egyenlő elbánást követelünk magunk részére, ha egyenlő teherviselés mellett egyenlő jogokat is kívánunk népünk részére? Majd figyelmezteti a földműveseket azokra a kónkolyhintőkre, akik hangzatos jelszavakkal, nagy ígéretekkel félre akarják vezetni a népet, csak azért, hogy megbontsák a magyarság egységes frontját s azután jussanak uralomra. — Ne higyjetek az ismeretleneknek, ne hallgassatok a messziről jöttékre, —mondotta — mert mint a közmondás tartja: ezeknek szabad hazudni. A nagyhatású beszéd után V. Oros János elnök lelkes éljenzés között a gyűlést bere- kesztette. A részvényügy még mindig napirenden van Részleges kormányválság előtt? — Gömbösék kísérletezése a szocialistákkal Budapest, augusztus 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A politikai élet csöndjét semmi nagyabb esemény nem zavarja. Sok szó esik még mindig a részvényügyről és Gömböséknek a jugoszlái' kormány felé való állítólagos orientációjáról. A függetlenségi és 48-as Kossuth-párt választmánya tegnap este ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a külföldön tartózkodó Batthyány Tivadar gróf pártelnököt táviratilag megkérik, hogy hivja föl Bállá Aladárt, aki szintén külföldön van arra, hogy nyilatkozzék a szerb követtel folytatott ismert tárgyalásairól. Bállá Aladár egyébként nemsokára visszaérkezik a fővárosba. mert Drózdyval együtt amerikába szándékozik utazni propaganda-utra. Ma lemond Nagy Emil . . . Az Újság írja, hogy Gömbös hajlandó a s zoe láüdiemokráfáknak békejobbot nyújtani és ha sikerül megbuktatni a kormányt, egy uj politikai irány kerekedne felül, amelyben a szociáídémokratáikinak, ha nem is aktív, de mindenesetre a mainál sokikai nagyobb szerep jutna. Ez a kombináció ma még nem időszerű. annyival lls inkább, mert a szociáldemokraták semmiféle tárgyalást nem kezdtek és nem kezdenek sem Friedrich Isvánnal, sem Gömbös Gyula-féle ellenzéki frakciókkal. Uj harcok előestéjén állunk — Írja a lap — mert az ellenzék most már sokkal nagyobb erővel minden lehetőséget megkeresve törekszik a kormány megbuktatására. Nagy Emil igazságügyim in iszter minden nyilatkozata ellenére a részvényügy újból a Ház elé fog kerülni és mélyen fájlalják, hogy ebből az ügyből kifolyólag esetleg Nagy Eminek konzekvenciákat is kell levonni. De ha Nagy Emilt Bethlen István gróf a konzekvenciák levőül - sára (készteti, akkor a konzekvencia-levonás a kabinet egy másik tagját iis kényszenitőleg fogja érinteni. Tehát előre látható, hogy ha nem is teljes egészében, de részleges kormányválság mindenesetre előáll. Daruváry a rész vény ügyről Friedrich István nemzetgyűlési képviselő a részvényügyben megtartott beszédében célzást tett arra, hogy az égjék miniszter a neki felajánlott részvényeket visszautasította. A Reggel című lap azt irta, hogy ez a miniszter Daruváry Géza és a hírrel kapcsolatban részleteket közöl egy levélből, amelyben Daruváry állítólag visszautasította a részvényeket. A külügyminiszter a Magyar Távirati Iroda utján kijelentette, hogy a Reggelben közölt levél apokrif, mert a Hitelbank hozzá ilyen tárgyban nem fordult, tehát a felhívásra nem is válaszolhatott. A valóság az, hogy a Hitelbank egyik főiiinkcio- náriusa egy véletlen találkozás alkalmával említette neki, hogy a bank egyes vállalatai uj részvényeket fognak kibocsátani. Sajnálom — folytatja a külügyminiszter nyilatkozatát - hogy ilyen ügyben vagyok kénytelen nyilatkozni, mert az ügy bolygatásában a politikai harc elfajulását látom, amit mint külügyminiszter nagyon sajnálok, mert a kampányt máris kezdik a külföldön országunk kárára kihasználni. Gaál Gaszon a részvény-ügyről Gaál Gaszton nemzetgyűlési képviselő a részvényügyről újságírók előtt így nyilatkozott: — Erről az ügyről nem szívesen nyilatkozom. Ez kényes dolog, itt az embernek csak sajáf egyéni véleménye lehet. Annyit mondhatok azonban, hogy azt a tényt hogy egy képviselő vagy közhivatalnok egy olyan banknál vesz részvényeket, amelyekkel állandó összeköttetésben van, egyáltalán nem tartom kifogásolható cselekedetnek. Természetesen azt, hogy akár közhivatalnok, akár képviselő olyan levelet kaphasson egy banktól, akáir állandó összeköttetésben van vele, akár nincs, mint „vettünk önnek X. részvényt ilyen és ilyen árfolyamon és eladtuk ern ilyen és emityen árfolyamon és a különbözefet az ön javára irtuk“, — másnak, mint burkolt ajándékozásnak nem lehet minősíteni. Az igazságügyminiszter sajtópört indított a Reggel ellen A Reggel című hétfői lap Friedrich Istvánnak a nemzetgyűlés pénteki ülésén a részvényügyben megtartott beszédével kapcsolatosan azt közölte, hogy az igazságügyminiszter Fricdrichnek átadta a bankoktól titoktartás mellett kapott jegyzéket. Nagy Emil újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy a cikk páratlan alávalóság, amelyet, ha nem lenne miniszter, korbáccsal torolna meg. A lap ellen megindította a bűnvádi eljárási. Bethlen és Vass a kormányzónál Bethlen István gróf miniszterelnök tegnap kihallgatáson jelent meg a kormányzóelnöklete alatt négytagú választási bizottságot állítanak fel. — Hittier már Salzburgba érkezett és még ma beszédet tart egy nép- gyűlésen. — A pártnap tanácskozásai alatt a tartománygyiilés épületét egy nemzeti szocialista rohamzászlóalj őrizte. Á magyar kisgazdapárt gyűlései Apácaszakállas, Ekecs, Lakszakállas, Szilas és Turiszakállas községek a magyar kisgazdapárt táborában — A Prágai Magyar Hírlap tudósítójától. — Komárom, augusztus 13. Az Országos Magyar Kisgazda-, Föld- míves és Kisiparos Párt vezetősége e hó 12-én Apácaszakállason, Ekecsen és Lakszakállason Szilas és Turiszakállas községek bevonásával tartott gyűléseket. A párt részéről a kiküldöttek Lukovics Ferenc országos pártigazgató és Bazsó Kornél körzeti titkár voltak. Mindegyik gyűlésen az első fölszólaló Lukovics igazgató volt. aki hosszasan és tartalmasait fejtette ki, hogy mi tette szükségessé a párt megalakítását, ismertette annak programját, elősorolta ama keserveket, amelyek lehetetlenné teszik azt, hogy a magyarok a köztársaságnak olyan érzésű polgárai lehessenek, mint az egyéb nemzetiségűek és kifejtette azt, hogy a fönnálló törvények értelmében ez államnak minden polgára egyenlő s az egyenlőségnek emez alapelvénél fogva nekünk, magyaroknak, jogunkban áll követelnünk azt. hogy nekünk is ugyanazzal a mértékkel mérjék a terheket és kötelességeket, mint másoknak. Visszautasította a reánk szórt irredentizmus vádját, tiltakozott ama vádak ellen, hogy a párt más országból nyert pénzzel dolgozik. Ismertette a Csánki-Neumann és egyéb kormányszubvenciót élvező pártok működésének célját, amelyek arra irányulnak, hogy az itteni magyarság erejét pártokba szétforgácsolva gyöngítsék cs a jövőre nézve is biztosíthassák a nekik hasznos, de reánk nézve nagyon is káros kormányzati rendszer fönmaradását. Figyelmeztette a községek lakosságát a közeledő községi választásokra. Kijelentette, hogy bízik a magyarság józan Ítélőképességében, amely nem fog megfeledkezni faja és nemzetisége jövő érdekének biztosításáról és tudni fogja, mit cselekedjék. Utána Bazsó párttitkár szólalt föl s kérte a községek lakosságát, hogy erős akarattal s törhetetlen bizalommal haladjon előre a sors által elénk szabott rögös utón cs ne higyjen a pénzen megvásárolt pártok hamis ígérgetéseinek. Tárcarovatunk: Péntek: Falu Tamás: Címer. (Vers.) S e g e s d y László: A halott pénze. Szombat: Schöpflin Aladár: Hajnali harang- szó. (Mécs László verseskönyvéről.) Vasárnap: Öl védi László: A testvéreknek. (Vers.) Molnár Jenő: Egy hölgy, egy ur. Csók Irta: Merényi Gyula. Táruljon rám csillagszemed, hadd teljek el szűz Sorsomra glóriát ölelj forró negéddel, léggel, Az örök pillanatban mindent adj s mindent vegyél lel. Zokogjon szent hajad, titok aeol hárfája, éke, Karodban áldozzon a nap s a hüs hold üdvössége, Legyél örök harc s legyél merengő, drága béke. Ha véred óceán, szilaj vitorla s játszi csolnak, S a vágyak bús folyói mind szomjú-beléd omol[nak, Ha csönded álomarcú múlt, min tükrözik a holnap: Akkor lesz csókunk: csók, ige, világboldog kiáltás, Minden küszöbnek döbbenet és térdrehulló áldás, S a hunyt szemünk augusztus égről szép csillag|le váltás. 0, én csak úgy tudok ölelni, ha mindenek ölelnek, A szél, a rét, a hold, a víz, az isten és a gyermek, fs minden dúló s üdvözölt kínok, jajok, szerel[mek. Mert vérem minden sebből hull, lehull minden világgal, Heverek vad ravatalon, esküszöm mirtusággal, Félek fehér felhővel is, vágyódom messzi vágyfgyal... Hüs sorfalat áll a titok iázrózsás regimentje... Imigy megyünk a széllel s átokkal, megváltást [csengve, pillanat szent nászfogaíján a zúgó végtelenbe... (Prága, 1923.) A csékési borjupör — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Csermely Gyula. Sóik évvel ezelőitt, a múlt század hetvenes éveiben történt, amit most elmesélek. Aliiban az időben törént, amikor a vármegye ‘szolgáltatta az igazságolt, nem a királyi bíróságok. S hogy még ennél is pontosabb meghatározással éljek: ez a maros-csékési borju- ;pör abban az időben folyt le, mikor Zselyky :Gábor uram volt a csékési járáls esküd tje. Igénytelen kis história. Beleférne egy hu- ‘szonöitsoros napihirbe. Hőskölteményuek éppenséggel nem szolgálhatna tárgyul. Én is ‘csaik azért mondom el, mert a csékési járásban pcldaszónak lett a szülöanyja. Mikor a ‘csékési székelyek két dolgot összehasonlita- •nak egymással és azt akarják érthetövéten- !ni, hogy az egyik dolog igen nagy, a máisik igen kiesi, akkor azt mondják, hogy a két do- ilog között akkora a különbség, minit volt egy- iszer Gsékésen Zselyky Gábor esze s Agyaras ‘Mózes községi biró uram esze között. Az intelligensebbek ezlt úgy mondták: mint volt •egyszer Csókásén a hivatalos ész és a józan 'ész között. Zselyky Gábor esküdt uramnál volt a hivatalos ész, Agyaras Mózes cseékési községi iblró uramnál, volt a józan esz. Mi is az a hivatalos ész? Egy darab papiros, egy akta. Ami abban ■a papirosbn benne van, az a hivatalos észben ris benne van. De azontúl aztán deszka a világ ‘határa. Azontúl a hivatalos ész se nem hall, lse nem lát. Hogy az aktán kívül is keressen ;a hivatalos ész valami tünetet például, valami ‘nyomot, ami öt az igazsághoz vezesse: olyan nincs. A hivatalos ész belebámul az aktába, •mint — megbotránkozás ne essék, mondván mint az ökör a jászolba. Ha elfogyott az 'utolsó szál széna, azt hiszi, hogy nincs is 'több széna a világon. Ez a hivatalos esz. Hát mi a józan ész? Isten kegyes adománya. Egészséges észnek is mondja a magyar nép. A józan ész lát •és hall és észrevesz. Mert figyel, mert összehasonlít, mert egybevet. A józan ész azt is ‘látja, ami nincs közvetlen az orra előtt. És ha valami kérdés vetődik fel — ha bonyolódott is a kérdés —, nem a holdban keresi a 'megoldást, hanem itt lent a földön És így ‘tovább. Ez a józan ész. Bizony szerencse, hogy a magyar hiva- ‘tallnokok legtöbbjében ott van a hivatalos ész 'mellett a józan ész is. Ha nem így volna, már régen ránk szakadt volna a viliág. Ha csakis hivatalos eszük után indultak volna azok, 'akik országokat kormányoztak, né-peket igazgattak, vezettek: aktkor talán már régen megszűnt volna minden ország és tartomány. De Zselyky Gábor esküdt uram fejében ■csak hivatalos ész lakozott, abból is kevés. Azonban hadd mondom el már magát a históriát is. Maros-Gsékés községben Felső Kis Péternek is, Alsó Nagy Pálnak is volt egy-egy biikabornya. De ez a két borjú annyira egyforma volt, hogy lehetetlen volt őket egymástól megkülönböztetni. Mondják ugyan, hogy ‘nincs a világon két tökéletesen egyenlő valami, még két falevél sincs egészen egyforma, de Csókásén a szeme közé nevettek volna az 'emberek annak, aki ilyesmit állít. Nézze meg ‘előbb a Felső Kis Pétéi- és az Alsó Nagy Pál hornyait, azután beszéljen az ur. Nos, egy tavaszi napon az történt, hogy egyszerre eltűnt mindkét borjú Mintha a föld nyelte volna el őket. Medve vágta-e le, farkas marcangolta-e szét, avagy két lábon járó istentelen tolvaj hajtotta-e cl őket: ki tudná azt megmondani? Mind a két kárvallott gányó bejelentette az esetet a községi bírónak, Agyaras Mózes uramnak, azután mindegyik ment, hogy ke- 'resse a maga bonnyát. Ki erre, ki arra. A Maros partján összetalálkozott a két gányó. — Megtalálta-e kee a hornyát? — kérdezte Felső Kis Péter. — Nem én, szomszéd. Hát két? — Én nekem sem vala szerencs.cém, szomszéd. — Akkor kereshetnénk tán együtt, — Indítványozta Felső Kis Péter. — Nem bánom, menjünk együtt, — hagyta helyben Alsó Nagy Pál. Tehát együtt mentek. Amint így vizmen- •tóben lefelé ballagnának, Felső Kis Péter egyszerre csak a szeméhez emeli a tenyerét. — Úgy vélem, szomszéd, — mondta — hogy én megtaláltam a borjúimat. Ott hever a •parton és kérődzik ... látja kee? Alsó Nagy Pál is a szeme elé tartja a tenyerét. — A biz a, — hallatja — ott a bomyu. De nem a kledé, szomszéd, hanem az enyém. — Majd meglássuk. Rövid idő múlva odaértek. '\ borjú a parton hevert, közvetlenül a viz mellett, de holtan. Feje körül véres volt a kavics. Megvolt tehát az egyik borjú, de holtan. Már most szent igazság ugyan, hogy még mindig többet ér a döglött borjú, mint a semmi borjú, mert amannak legalább a bőre ér ivalamit. De nem így a két székely. Amint meggyőződtek róla, hogy csakugyan döglött az a borjú, nem élő, egyszerre fordított az eszén mind a két gányó. A döglött borjú, no, azt nem támasztja fel többé de a Jerikói har- -sona sem, ámde az elveszett borjú még előkerülhet. Mindegyük atyafi most tehát azon volt, hogy a társára disputába rá a döglött kérődzőt. — Hogy is monda kee, kezdte Alsó Nagy Pál — hogy ez a kec hornya? Jól monda kee. Most már én magam is úgy látom, hogy ez a kee bornya, senki másé.
