Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-30 / 196. (349.) szám
Csütörtök, augusztus 3ü. 3 át minden közönséges halandó, ehhez ősök kellenek, szurrogátuma lehetne a most hiányzó kamarási méltóságnak, másrészt az állam- hatalomnak is kedves lenne, mert e jelvény igazolná, hogy az illető a magyarság kellemetlen terhétől megszabadult, jó szlovák, az okos opportunizmus vizein evez és sapien- ciával vesz részt a szlovák nemzet „krisztal- lizálódásában". Bujanovics Gyula, volt 48 előtti nemes (hozzászólásom jogcíme), a köztársaságnak eddig még magyar nemzetiségű polgára. A keresztényszodális párt nagygyűlése Aranyosmaróton Aranyosomról fölesküszik a keresztényszociális lobogóra — A párt szervező munkája A vasárnapi nagygyűlés Nyitra, augusztus 29(Saját tudósitónktól.) Aranyosmaró mák hűséges népe augusztus 26-án, vasárnap ismét fölesküdött a keresztényszociális párt zászlajára. A keresztényszociális párt két év óta most adott először életjelt magáról s ez oly hatalmas energiában tört elő, hogy a kormánypártok megtorpantak s kétségbeesetten nézik az aranyosmaróti népnek a keresztényszociális párthoz történt lelkes csatlakozását. A hófehér tiszta lobogót ismét kibontották s csupán egy riadó kürtszó kellett s a nép özönlik az igazság, a megértés, a szeretet és a béke táborába. Augusztus 24-én a párt értekezletre jött össze, amikor uj tagokat választottak be a képviselőtestületbe. A párt élére kerültek: Vallach János, mint elnök, Zongor Gyula al- elnök, Bauer József pénztáros, Demény Géza titkár és még 28 képviselőtestületi tag. A pártválasztmány a kinevezés után azonnal munkába lépett s megkezdte a szervezést a városban és a környéken. Ambíciójuk biztosítja a pártnak ama sikert, hogy rövidesen a város számottevő, komoly polgársága Szlovenszkó egyik leghatalmasabb táborában, a keresztényszociális pártban fog egyesülni. A vasárnapi óriási népgyülés A párt vasárnap, e hó 26-án délben a \áros piacterén nyilvános népgyülést rendezett, amelynek szónokai Tvrdy Jenő dr., Jarábek Rezső, a központ kiküldöttje és Mer- rel István, a párt szlovák főtitkára voltak. Tvrdy dr. az autonómiával kapcsolatosan mérlegeli a mostani s az autonómia kivívása után bekövetkezendő állapotokat. Ha ezekben a sorsdöntő időkben — mondja — Szlovenszkó őslakossága elmulasztja kötelességét, ha nem lesz résen, úgy az ellenzék — nem támaszkodhatván az őslakosságra — tehetetlen lesz a mindent elsöprő áradattal szemben. Az ellenzék élén a keresztényszociális párt vezet, tehát ebbe a pártba való tömörülés fontosságát és szükségét hangoztatja. Beszédét nagy lelkesedéssel fogadtákMerrel István az autonómia szükségességét fejtegette s ennek mielőbbi, gyors kivívását az autonómia legharciasabb pártjától, a kereszíényszociális párttól várja, mely ! minden erejével dolgozik is. Munkájának és ; politikájának legnagyobb elismerése abban j rejlik, hogy az egész őslakosságnak egy táborba való tömörülését sürgeti. Szlovenszkó J autonómiája csak ugjy lesz kivívható, ha az j egész őslakosság összefog ennek érdekében, j Azután frappáns gyakorlati példákkal illuszt- I rálta a kormány soviniszta túlkapásait. Be- j szádét hangos tetszésnyilvánításokkal kisér- ! ték s a végén hosszan megéljenezték. A harmadik szónok, Jarábek Rezső, az o megszokott humorával hangos derültségben tartotta a publikumot. Nagyszerű szatírával figurázta ki a mai kormány férfiait és a kormányzati rendszert. Mikor a mostani adónyuzási rendszerről kezdett beszélni, a hatósági közeg félbeszakította s mérsékletre intette őt. Beszédét tapsviharral s nagy éljenzéssel jutalmazták. A gyűlés után a tömeg rendben széjjeloszlott. (M.) Bethlen ma frkczlk üiipcsfrc Teljes csönd a belpolitikában — Az egységes-párt tegnap esti értekezlete a fajvédők újabb vereségét jelenti Budapest, augusztus 29. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A politikai világ érdeklődése előterében külpolitikai események állanak. A kölcsönügy talán sohasem volt olyannyira időszerű, mint ma. Ezt átérzi az egész ország és a fajvédőket kivéve, mint egy ember sorakozik Bethlen István gróf miniszterelnök és kormányának háta mögött. Az esetleges külpolitikai eredmények sikerét nem akarják belső politikai zavar előidézésével kont- rakarrirozni és a belpolitikai kérdések elintézését a miniszterelnöknek Géniből való hazaérkezése utánra halasztották el. A liberális ellenzék e téien jó példával járt élői és megállapítható, hogy úgy a pártonkivüliek, mint a Rassay és Vázsonyi körül csoportosult ellenzék tagjai egyáltalában nem igyekeznek a vizet zavarni. A szociáldemokrata képviselők is átérzik az elkövetkezendő napolj eseményeinek fontosságát és ehhez tartják magúikat. Egyedül a fajvédők azok, akik nem csöndesülnek el még most sem. Ök ugyanis azt hirdetik, hogy az országnak nincsen külföldi kölcsönre szüksége és ahelyett, hogy támogatnák a miniszterelnököt, elgáncsolni igyekeznek. A héten azonban a kudarcok egész sorozata érte őket. Az építkezési javaslat tárgyalásánál névszerinti szavazást akartak kérni, de nem tudták a kellő szánni aláírást egybegyüjteni, mert a liberális ellenzék nem volt hajlandó a fajvédőknek politikai céljaik elérésére támogatást nyújtani, bár ők is szerették volna a névszerinti szavazást. Gömbösék ekkor a kisgazdák magukhoz csalogatásához fogtak és a földbirtokreform ügyével hozakodtak elő. Az egységespárt tegnap esti értekezletén nagy viharokat jósoltak. Mint konkrét tényt állították be, hogy az éttekezleten fölvetik a kisgazdák ezt a kérdést és követelni fogják, hogy a kormány még a szünet előtt tárgyaltassa le a javaslatot. Az értekezleten azonban csönd volt. Nagyatádi Szabó István földmi- veíésügyi miniszter, aki tudja, hogy a javaslattal nem lehet a szünet előtt a bizottságokban elkészülni, leszerelte a Gömbösék által in&zcenált mozgalmat. Az egjtségespárt tegnap esti értekezlete a legteljesebb megértés jegyében folyt le. Bejklen ma este érkezik Budapestre Bethlen István gróf miniszterelnök hol1 nap és holnapután érintkezésbe lép a pártok vezetőivel és tájékoztatja őket a külpolitikai helyzetről és genfi utazásáról. A miniszterelnök e hét végén utazik Genfbe, de hogy szombaton vagy vasárnap indul-e el, az még nincsen eldöntve. Hasonlóképpen kétes, hogy Kállay Tibor pénzügyminiszter is elkíséri-e a miniszterelnököt útjára. Az egységes párt értekezlete A kormánypárt tegnap este pártértekez- 1 etét tartott, amelyen a kormány részéröl Daruváry Géza helyettes miniszterelnök, Kállay Tibor pénzügyi, Valkó Lajos kereskedelmi, Nagy Emil igazságügyi és nagyatádi Szabó föl dni ivei és ügyi minisztereik vettek részt. Napirend előtt Daruváry Géza szólalt föl és szóvátette egyes lapoknak azt a hírét, hogy a kormány polgári elemekkel tárgyal. Megállapította, hogy ezek a hírek nem felelnek meg a valóságnak és oéljuk az, hogy a pártban és az ország közvéleményében bizalmatlanságot keltsenek a kormánnyal és a kormányzópárttal szemben. A párt Daruváry bejelentéseit helyesléssel vette tudomásul. A napirend tárgyalása folyamán Alin ássy László, a párt alelnöke, a nyomorakció megindítására szükséges intézkedésekről tett előterjesztést. A kérdést pártokon felül állóinak tartja és ezért kéri, hogy az akcióba minden jelentkező képviselőt bevonjanak. Javasolta, hogy a párt bizottságot küldjön ki, amely a nyomorakoiót irányítsa és ellenőrizze. Szabó Géza a közalkalmazottaknak a párthoz intézett memorandumát ismertette, amely a legutóbbi fizetésemelés igazságtalanságaira kívánja fölhívni a kormány figyelmét. A párt elhatározta, hogy a memorandumot sürgősen felterjeszti a miniszterelnökhöz. Ezután pártszervezeti kérdésekről tárgyaltak. A nemzetgyűlés ülése A nemzetgyűlés mai ülésén napirend előtt Klebelsberg kultuszminiszter szólalt föl, aki Kádár Lehelnek az ÉME tegnapi gyűlésén elhangzott vádja ellen tiltakozott. Azt a Kádár által említett Klebelsberg Jenőt, aki állítólag babra kért kiviteli engedélyt és libamájat vitt ki, nem ismeri. Bizonyos oldalon mindenben panamát keresnek, hogy a politikai ellenfél becsületét beszennyezni lehessen. Becsületét mocsoktalanul akarja megőrizni. Ezután folytatták a létszámcsökkentési vitát. P e r 1 a k y és G i e s s w e i n hozzászólása után a vitát félbeszakították és a Lend- vai-Ulain-ügyben kimondták a sürgősséget. A mentelmi bizottság javaslatát a csütörtöki ülés napirndjére tűzték. A nemzetgyűlés szünete A kormány nevében Daruváry Géza miniszterelnökihelyettes még e héten, előreláthatóan szombaton kormányzói kézirattal a nemzetgyűlést november 1-ig elnapolhatja. Szterényi Bethlen útjáról Szterényi báró volt kereskedelemügyi miniszter a Pester Lloyd mai számában Bethlen genfi útjáról a többi közt ezeket írja: — Bethlen gróf genfi utazásának nagy jelentőséget kell tulajdonítani, mivel ott nyílik végre alkalom arra, hagy Bethlen és Be- nes találkozzanak. E két állanifénfiu nyílt, egyenes megbeszélését a politikai szükség- szerűség követelményének tekintem és meg vagyok győződve róla, hogy a megbeszélésnek sikere lesz. Személyes érintkezés utján sok nézeteltérést lehet tisztázni és valószínűen legfőbb ideje, hogy végre ezen a téren is tisztázódjék a helyzet. Ismétlem csak. amit már ezen a helyen kifejtettem, hogy a Magyarország és Cseh-Szilovákia közt fennálló differenciák csak nézeteltérésekre vezethetők vissza. Magyarországgal szemben még itt is, ott is bizalmatlanok, die mivel a legutóbbi időben ismételten alkalmam volt nemcsak a Magyarország ellen emelt vádakat, hanem azoknak forrásait is megismerni, egy pillanatig sem kételkedem benne, hogy a Benes és Bethlen találkozása nyomán mind a nehézségek kiküszöbölhetők lesznek, különösen azok, amelyek a kisebbségi kérdésre és az állampolgárság kérdésére vonatkoznak és ezek az ügyek az egyedüliek, amelyeknek a gazdaságiakon kívül ezidőszerint még fontosságuk van. Mussolini megegyezett Benessel a magyar kölcsön ügyében Csels-Szlovákia nem tor Magyarország fennállása ellen hogy kiküszöböljek néhány félreértést, mely a kisantan. céljait és szándékait illetően fönnállóit. A tanácskozásaim tárgyát képező speciális kérdések között első helyen & magyar kérdés szerepelt. A Mussolini miniszterelnökkel folytatott tárgyalások az elvi i kérdésekben teljes megegyezésre vezettek. ■■ima. u rrrir »--imw! Élelmes és az elavult társadalmi előítéleteken magát tulhenni tudó, amellett szegény fiatalember létéire furfangos tervet eszelt ki, hogy az értékes drágák ögyüjte- ményt megkaparitsa. Az elhidegült öreg szeret étét nyájas modorával és megcsontosodott nézetei állandó helyeslésével sikerült megnyernie. Annyira, hogy az öreg egyetlen örökösévé szemelte ki. Az emlékezetes Husvét szombatján is a főbányatanácsosnál tartózkodott az orvos, mikor legnagyobb örömére meghallotta, hogy a végrendelet már készen van s csak aláírásra vár, de még a körmenet elindulása előtt meglesz az is. Természettől hirtelen jellemű lévén, az orvos elérkezettnek vélte a cselekvés pillanatát. Felhasználva azt az erős befolyást, méllyel „barátjára" bírt — les exfremes se touohent —, sikerült meggyőznie a tanácsost, hogy, mivel minden élet titka a Föld kristályaiban van, valamely, nem emberi kéztől csiszolt, hanem magától is fényesen ragyogó drágakő merev kontempláíása talán — kellő kitartás mellett — revelálhatja gyönge értelmünknek ama nagy Titkot, az Élet titkát. Amellett nem átallotta, hogy a bergsoni intuicióelméletből, a modern biológiából, Debussy zenéjéből s még Isten tudja miből, össze ne hordjon tücsköt-boga- rat zavaros elmélete bizonyítására. — Hallatlanul modern és tanult fiatalember volt, én mondom neked!" (Sajnos, barátom gesztusát nem birom idézni.) De ekkor már nagyon türelmetlen voltam. "No és? Megmondod-e valahára, mi történt hát az öreg tanácsossal?" „Nos, az öreg természetesen kapott a csalétken, hiszen ínyére való volt a dolog! Alighogy Walter eltávozott, kivett a vas- szekrényből egy gyönyörű sárga topázt és a Kalocsay fogadására kikészített teáskészletre helyezte. A tanár látta is a követ, de akkor még nem tulajdonított neki semmi fontosságot. Mikor aztán Kalocsay a zongorához ült. — tudva, hogy most legalább egy óra hosz- szat nem fogja zavarni, — a tanácsos haladéktalanul hozzáfogott a nagy kísérlethez. Mereven, egyetlen szempillantás nélkül bámult több mint félóra hosszat a csillogó kristályba. Eleinte egészen jól érezhette magát. Olyasformán forgott vele a viliig, mint a borivóval, akit részegségének első, boldog hullámai öntenek el. Aztán bekövetkezett, amit orvosa már oly gondosan előkészített: — a tanácsos önhipnózisba esett*— Sőt bekövetkezett az is, amit a gazember, bár teljes bizonyossággal nem tudhatott, mégis belevett számításába: a szLVSzélhüdés. Természetesen e tekintetben sem volt teljesen tétlen. Amennyire szerény erszényétől tellett, nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy meg ne kínálja a tanácsost finom, importált, fekete Bodk-jaivai. És az öreg elhitte, hogy gyógyszer ez is. Csak a fényes örökség nem következe ti be. Néha elég egy csöpp és a gondosan éppen színig töltött serlegből kicsordul a bor. Sajnos, a tanácsosnak éppen kifogyott a tintája és igy nem írhatta alá a végrendeletet. Bosszantó gikszer, uigy-e? Emiatt a boltban maradt tinta miatt ülte meg magát az orvos. Különben aligha adja fel oly könnyen a harcot." Nem bírtam tovább. Kifakadtam. „Soha életemben ilyen együgyű históriát! Hát hogyan nyomozhatta ki mindezt a zongoratanár? Hiszen onnan, hogy aranyórája fedelébe bámulva elkábította a saját kópemása — odáig, hogy a teáskészleten heverő topáznak tulajdonítsa a barátja halálát, óriási, semmiféle logikával át nem hidalható üt tátong! Hát nem érzed ezt, ember? Arról már beszélni sem merek, hogy a topáztól miféle lóugrásokkal jutott el az orvos személyéig!" „Nem tudom — vonogatta a vállát a barátom —, ki is tudhatná azt más? —■ Mondtam neked mindjárt az elején, hogy roppantul illogikus ember a kamaraházi szolga! Sőt, ha jobban meggondolom, határozottan be is lehetett csípve egy kissé; másrészről beavatott személy, mert tagadhatatlanul része kellett, hogy legyen az ügy kiderítésében: erős a gyanúm ugyanis, hogy az öreg néha hallgatózni is szokott. Maga Kalocsay dr. sohasem nyilatkozott bővebben életének eme egyetlen, de annál fényesebben sikerült nyomozásáról. — Ha sokat molesztálják, csak azt hajtogatja, hogy ama Haydn-szonáta emléke sem volt éppen utolsó eszköz a kezében, mikor esti sétáin a láthatatlan ellenfél után tapoga- tódzott az agyvelejét boritó vigasztalan sötétségben. Azt állítja, hogy a zene szellemei jelentek meg órája födelében és ők világi - tolták meg elhunyt barátja gondolatvilágának borús szövevényét, melyet életében hiába iparkodott kiismerni. A többi — úgymond — már könnyű lett volna, különösen,mikor a teáskészleten heverő topáz is szerencsésen eszébe jutott... Lehet, hogy csakugyan igy is van. Elvégre ő nyomozta ki az ügyet s — amit szántén ne felejtsünk el — ő volt az egyetlen is, aki tudott a tanácsos és Walter barátságáról, melyet ösztönszerüeri rossz szemmel nézett. És akárhogyan áll is a dolog ezzel a homályos históriával, mégis övé az érdem, hogy fényt gyújtott a sötétben!" Barátom végérvényesen elhallgatott. Én sem tudtam megszólalni. — Egészen éjszaka volt már, az esthajnali csillag fénye szinte szemlátomást erősbödöít. Az éjszaka millió karja felém nyúlt, hogy belemerüljek fölzaklatott gondolataimmal, megrezdült idegeimmel... Meglátta-e vájjon a sárga topázban az Élet Titkát a vén, külön-c Grynaeus?... vájjon nem megalázó-e kissé a zene Géniuszára, ha közönséges bűntények kinyomozásával foglalkozik?... és mégis, mit suttoghattak a Haydn-szonáta szellemei a melegszívű bölcs Kalocsay fülébe?... De erőt vettem magamon. Felálltam és hazafelé indultam a jól ismert utón; hazafelé, ahol a petróleumlámpa köré gyülekezve már bizonyára együtt üldögéltek a vacsorára váró otthoniak. Ritka vendég voltam és minden percem drága. Siettem, hogy mielőbb én is közöttük legyek — az asztal mellett, a lámpa előtt, ______________ Ba sch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, jindriSska 6. szám 1038 Róma, augusztus 29. Benes külügyminiszter Mussolininál tett bucsulátogatása előtt kihallgatáson fogadta a P. T. tudósítóját. Benes nyilatkozatának a gondolatmenete a következő: — Tekintettel a népszövetség küszöbön álló igen fontos üléseire, arra törekedtem,
