Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-30 / 196. (349.) szám

-s Csütörtök, augusztus 30. te-e el a Mátyás király utazását, amint most a köztársaság elnökiéit „utaltatják"? Csend­A megegyezés különösen hiánytalan azt a j politikai föladatot illetően, amely Olaszor­szágra és Csch-Szlovákiára várakozik Európában. Ez a politika a békeszerződé­sekre van fölépítve. — Olaszország és Cseli-Szíovákia tel­jesen egyetértenek abban, hogy a béke- szerződések úgy szellemükben, mint tartal­mukban végrehajtandók. — Cseh-Szlovákia politikája Olaszor­szággal szemben-öt év óta nem változott. Cseh-Szlovákia ezt a politikáját a jövőben is folytatni akarja, ezért szükséges, hogy meg­egyezzünk a két országot illető speciális kérdésekben. — Súlyt helyezek arra, hogy kijelent­sem, hogy Cseh-Szlováldának nincs érdeke abban, hogy bármit is tegyen, ami Magyar- ország fönnállása ellen irányulna, másrészt azonban ragaszkodunk ahhoz, hogy a békeszerződések úgy szellemükben, mint tartalmukban végrehajtassanak s e tekintet­ben Mussolini miniszterelnök fölfogása is egyezik a mienkkel. A magyar kölcsön ügyé­vel kapcsolatosan rá kell mutatnom arra, hogy Ausztria példáját nem lehet minden további nélkül Magyarországra alkalmazni, mert ott mások a viszonyok. — A magyar kölcsön megadásának elve tekintetében egységes a fölfogásunk Olaszországéval. — A végrehajtás részletei kérdésében még ma délután ismét tanácskozni fogok Mussolini miniszterelnökkel. Az utolsó szót aztán a népszövetség fogja kimondani a köícsönügyben. — Római tárgyalásaim eredményével nagyon meg vagyok elégedve, különösen a Cseh-Szlovákia és Olaszország közötti gaz­dasági kérdéseket illetően. Megegyezésre ju­tottunk eddigi kereskedelmi szerződéses vi­szonyunkat illetően és a legközelebbi hóna­pokban meg lesz köthető a kereskedelmi szerződés a tarifák alapján. A februárban kötött kereskedelempolitikai egyezményeket tíioSt gyorsan ratifikálni fogják. Különösen nagyjelentőségű a trieszti kikötő használa­tára vonatkozó megállapodás. Benes programszerűen ma este utazik el Rómából, miután délután tisztelgett a pá­pánál. Olaszországban nem értik Benes mozgékonyságát (Saját tudósítónk távirata.) Az Idea Nationale hosszabb cikkben foglalkozik Be­nes látogatásával. Kijelenti, hogy Olaszországban nem nagyon értik meg Benes rendkívüli mozgékonyságát. Ka az olasz győzelem hatásait akarja megsem- misiíeni azzal, hogy az olasz határon szláv veszedelmet űeremt, ha tönkreteszi Bulgáriát és szétdaraboija, akkor Olaszor­szág nem követheti Benest ezen a merész utakon. Ha azonban azt javasolja, hogy garantálják a monarchia összeomlásával keletkezett ál­lamok puszta létét és nem akar függőségi vi- sonyt létesíteni, akkor Olaszország kész arra, hogy ezeket a javaslatokat meghall­gassa. Magyarországgal szemben nem lehet az elnyomás politikáját követni A Messagero a következőkben fejti ki véleményét Benes útjáról: Benes látogatásá­nak programján a kereskedelmi egyezmény kérdésén kívül politikai tárgyalások is sze­repelnek. Ezek között első helyet foglal el Magyarország tadpraállitásának kérdése. A magyar probléma nem állana fenn, — írja a lap — ha a kisantant be’ávta volna, hogy súlyos területi veszteségek után nem lehet Magyarországgal szemben az el­nyomás politikáját követni. Olaszország sohasem fogja megengedni, hogy egy 11 ven politika KÖzépeurőpa egyensúlyának föl­fordulásához vezessen. Magyarország szükséges eleme a Dunamedence egyen­súlyának. ezért Olaszország nem járulhat hozzá ahhoz, hogy megnehezítsék talpra- állását. Nem véletlen, hogy a népszövetség ülésének köszöbéu Benes meg akarja tudni Mussolim véleményét ebben a kérdésben. Mussolini felfogása azonban nem kétséges. Benes tanácskozásai az olasz pénzügyminiszterrel Róma, augusztus 28. Benes csehszlo­vák külügyminiszter és di Stefani olasz pénzügyminiszter ma délután hosszabb ideig tanácskoztak az Olaszországot és Cseh-Szlo­vákiát érintő gadasági és pénzügyi kérdé­sekről, küsönöscai azokról a kérdésekről, me­j lyekei a két állam között egyezménnyel kéne szabályozni. — Mussolini miniszterelnök az elnöki iroda főnökével délután a Grand Ho­telben látogatást tett Benes miniszterelnök feleségénél, kinek előzőleg hatalmas virág­csokrot küldött. A látogatás egy fél óráig tartott. Benes a cseh-szlovák követ .’ri ta­nácsos és katonai attasé kíséretek n Cre- monesi szenátor, királyi biztosnál tett látoga­tást, majd fölkereste az Ismeretlen Katona sírját, melyet megkoszorúzod. Mussolini miniszterelnök Benes miniszter tiszteletére dinert adott, melyen többek között Cordino gazdasági és di Stefani pénzügyminiszter is részt vett. Csaknem valamennyi olasz lap vezér­cikkben foglalkozik Benes látogatásával és egyhangúlag hangsúlyozza Mussolini tanács­kozásainak fontosságát Benessel Középeu- rópa politikai konszolidációja és Olaszország és Cseh-Szlovákia gazdasági és kereskedel­mi összeköttetéseinek fejlődését illetően. Váíass egy morfondirozásra Masaryk lévai látogatása alkalmából irt széljegyzet. Léva, augusztus 27. A „Bars" ciimiii lévai lap fölötte lojális hangú vezércikkben morfondíroz a köztársa­ság dűlőkének lévai látogatása alkalmából Sietek megjegyezni — nehogy összeütközés­be kerüliek a renditörvénnyel — hogy meg­értem, hogy a hangot s a megértést szomja­zó szavakat az elnök személyét övező nim­busz váltja ki a Cikkíróból Oh, hisz ha csak Menyire követné a kormány mostoha képe, rideg esze és kegyetlen szája azokat a tano­kat és irányelveket, melyeket az emberien gondolkodó szív — a Masaryk G. T. lehig- gadt bölcs öreg élettudása diktál Hisz erről a problémáról cikkeztek mátr elegeit nálam avatottabb zsurnaliszták, fin csak azt sze­retném teles tiszteletté Itmegíkérdezni a Bars cikkíró íjától, vájjon ha őszinte akar lenni, be meri-e vallani, hogy csakugyan igy Icépzel­Prága, augusztus 29.. A Rucle Právo írja a következeket: A kassai törvényszék a minap a Szlovák Álta­lános Hitelbank ügyét tárgyalta. Keietszio- venszkó legnagyobbrangu bírósági tisztvise­lője, a kassai Ítélőtábla elnöke, Micsura volt miniszter, aki számos korrupciós afférjával vált híressé. Ez a Micsura egyszersmind el­nöke a kassai Szlovák Általános Hitelbank­nak is. Ebből a helyzetből egy a cseh-szlovák demokráciára nagyon is jellemző helyzet ál­lott elő. Az Ítélőtábla elnöke, mint az igazság képviselője és Szlovenszkó legfelsőbb bírája, vádlott volt, minit a megvádolt bank elnöke. Ez a tény jogi botrány és jellemző a szlo- venszkói viszonyokra. Sehol a világon sem történhetne meg, hogy egy országrészben a legfelsőbb bíróság reprezentánsa olyan hivatalnok legyen, aki­nek a lelki ismeretét rengeteg undorító affér terheli és hogy ez a tisztviselő egyidejűén exponált vezetője lehessen egy lánekereske- dést űző banknak és hogy ennek betetőzéséül bíró és vádlott lehessen. Szlovenszkó azon­ban, amint azt a jelen eset is igazolja, a kor­látlan lehetőségeik hazája. Micsura miniszter korában nacionailizál- ta az azelőtt magyar, most Szlovák Általános Hitelbankot és annak nacionaliizálása után annak elnöke lett. A bánik a konjunktúra és a hathatós protekció folytán jó üzleteket csi­nált. Egyik föspecialitása a Micsura tapasztalt vezetése alatt működő lánckereskedés volt a legszükségesebb népélelmezési cikkel, a cukorral. Természetes, hogy amikor az eset napfényre került, nem a felelős bank­vezért, Micsura elnököt állították a bíró­ság elé, hanem egy alárendelt tisztviselő lett az áldozati bárány, akit a tényleges bit- nős helyett ítéltek el. A tényállás a következő: Az idei év ta­vaszán, amikor a cukorkarteil a cukor drágí­tására készülődött, akkor a Micsura bankja többnyire a régi olcsó áron halmozott össze készleteket, hogy a cukorral lánckereske­dést űzhessen, A bank kassai és ungvári fiók­jainak raktáraiban mintegy 60,000 kilógtam cukrot halmozott fel. Mindkét városban nagy cukorhiány állott be, mert a cukorközpont a cukor szétosztását kizáróan erre a bankra bizta. A bank pedig csakis azoknak a keres­kedőknek adott cl cukrot, akilk kilóg ram ón­ként 80 fillérrel többet fizettek érte. A kassai munkás fogyasztási szövetkezet képviselője, őrök, rendőrök, katonák, detektívek, hatósá­gilag szétosztott zászlók raja között jön pom­pás autóján egy szelidképü öreg u,r, üdvözlik, élienzi-k, ö válaszol, tiszteletreméltó igyeke­zettel törve a magyar szót, felmegy a város­házára, ott átadják neki a díszpolgári okle­velét, fogadja a város közönségének nála immár másodszor tisztelgő küldöttségét, akik az el cseh esitett magyar gimnázium érdeké­ben magyar szóval járulnak elébe, e magyar beszédet csehül tolmácsolja a titkárja, át­veszi a magyar memorandumot — immár másodszor — (az elsőt 1920 julius havában a Hradzsimba küldtük) és 30 percnyi időzés után megy vissza Tapolcsányba üdülni a megnyerő külsejű aggastyán. A Bars pedig igy ir: „Körutazásának célja, hogy közelebbről (?) lássa azt a népet, mely ahhoz az országhoz tartozik, melynek ő a feje. Ez a cél mindenesetre ne­mes és tiszteletreméltó s mely államférfim bölcsességre vall Mátyás királyról jegyezte fel a krónika, aki szintén a nép gyermeke volt, hogy minden alkálimat megragadott, hogy népét és annak ügyes-bajos dolgait megismerhesse. Az tett ilyen utazásokat or­szágában s el is érte azt, hogy úgy bevette magát népe szeretetébe, hogy még halála után is századokig emlegették és áldottak nevét. A köztársaság elnöke is meg akar miniket ösmerni. Nyitott szemmel és nyílt szívvel közeledik felénk." Dehát édes jó Istenem?! Látott-e min­dent a csend őrszurony ok között? Látott-e a szivünkbe, a mi fájó, sajgó szivünkbe harminc percnyi itt Mózesének programszerűen leját­szódó eseményei közben?! Nem. Nem látott. Pedig én is hiszem, hogy az akarása és a képessége is meg volna hozzá, hogy egy száz sebből vérző nemzet nyomorát meglássa és enyhítse. És azért ne haragudjon rám a Bars vezér cikikiró ja, de én azt hiszem, hogy amikor Mátyás király a nép közé vegyült és meg­hallgatta annak ügyes-bajos dolgait — akikor ő nem igy utazott! Pápaszem. Stieir elvtárs a lánckereskedés megállapítása után azzal a kérelemmel íordut a kassai uzsorahivataíhoz, hogy a hivatal lépjen közbe. Az uzsorahivatal kiküldöttel a bank kassai raktárában több mint hat vaggon cukrot ta­láltak, amely mennyiséget a fogyasztók előtt titokban tartották. Megközelítően ugyan­ennyit találtak a bank ungvári raktáraiban. Ezenkívül ilyen eltitkolt cukrot találtak több kereskedőnél Kassa környékién és Kassán Burger nagykereskedőnél, Eperjesen a Fáb- ry és Eger cégnél. A tanúik vallomása sze­rint Micsura bankja a cukoruzsorával több százezer koronát keresett. Az üzletekből el­tűnt a cukor és a Mmckereskedés átkai meg­drágított cukrot a szegény nép szűkös bevé­teleivel fizette meg. A bíróság előtt a Micsura-bank aláren­delt tisztviselője, Glück Lajos állott, aki a váddal szemben csak azt hozhatta fel, hogy elöljáróinak utasításíait követte. A bíróság, amelynek legfőbb képviselője Micsura, a íáblabiróság elnöke, természetesen nem Ítél­hette el a föbünösí: Micsurát és a lánckeres­kedő bank igazgatóságát, hanem Gliicköt ítélte el hat hónapi börtönbüntetésre, noha Glück kifejezetten azt vallotta, hogy elöljárói­nak a parancsára cselekedett. Figyelemre­méltó körülmény az is, hogy sem a kassai, sem az ungvári, sem pedig az eperjesi lánc- ke re ske-d eket nem vonták felelősségre, noha a Micsura bankja által elkövetett lánckeres­kedés leleplezése óta hat hónap telt el. Az eset rendkívül jellemző a demokratikus igaz­ságra. — Ehhez nem kell kommentár. Augusztus 31-én ülésezik a népszövetségi tanács Genf, augusztus 28. A népszövetségi ta­nács 26. ülésszakának első ülését visszavon­hatatlanul augusztus 31-én kezdi meg. ítélet az Oehme-pörben Lipcse, augusztus 28. Oehme Walter berlini 'újságíró bünpöréhen tegnap mondott Ítéletet a lipcsei törvényszék. Oehmét kato­nai titkok elárulásának megkísérlése és kém­kedés megkísérlése vétke miatt, az enyhitq körülmények figyelembevételével egy évi fogházra Ítélték. Enyhítő körülménynek tud­ták be. hogy kísérletének nem voltak szem- melláiható káros következményei. _______ }( n magvas íuitfv. a te fapad e% f Keletgalicia ismét forrong Varsó, augusztus 29. (Varsói tudósítónk távirata.) Mint jelen­tettük Szeptyzski gróf görög keleti érseket Rómából való visszatértekor a lengyel kor­mány Pozenban internálta, mivel azzal gya­núsítják az érseket, hogy szoros összekötte­tést tart fenn a keletgaliciai ruténekkel. Glombinszky kultuszminiszter most nyilat­kozik az óriási feltűnést keltő esetről és ki­jelenti, hogy a lengyel kormány azért kény­szerült erre a lépésre az érsekkel szemben, hogy elkerülje Keletgaliciában a vérontást a lengyel és a rutén lakosság között. Hogy a Vatikán milyen magatartást fog tanúsítani Lengyelország eljárásával szemben, az még bizonytalan. Lauri varsói pápai nuncius, ki jelenleg Rómában tartózkodik, a hírek sze­rint kevés jóindulattal nyilatkozott ottan Len­gyelországról, amit Glombinsz'ki kultuszmi­niszter azonban kétségbe von. A lengyel lapok jelentései szerint Kelet­galiciában a helyzet mind komolyabb jelleget ölt. Számos tünete van az elkövetkezendő za­varoknak. A kormány el van határozva, hogy a nyugalom felborulása esetén kihirdeti Ke- letgalidában a kivételes állapotot és fölállít­ja a röngtönitélő biróságokat. Chamberlaint kincstári kancellárrá nevezték ki London, augusztus 28. Hivatalosan je­lentik, hogy a király jóváhagyta Chamber­lainnek kincstári kancellárrá és Joynsoti Hicksnék egészségügyi miniszterré való ki­nevezését. Az uj kincstári kancellár testvére az alsóház ismert vezérének, Austin Cham­berlainnek és fia az elhunyt Jozef Chamber­lainnek. 1916-ban rövid ideig már tagja volt a minisztériumnak és később Bonar Law alatt postaügyi miniszter volt. Később' egészségügyi miniszterré nevzeték ki és most elfoglalta Baldwin örökét. A kincstári kancellár helyébe eredetileg Mac Kennat sze­melték ki, azonban Mac Kenna bejelentette a miniszterelnöknek, hogy a tárcát egészségi okokból el nem fogadhatja, bizalma azonban Baldwin politikája iránt változatlan. De Valerát képviselővé választották London, augusztus 29. Az eddig ismere­tes^ ir választási eredmények szerint a kor­mánypárt eddig 16, a republikánus párt 4, a parasztpárt 2, a függetlenségi 2, a munkás­ság 1 képviselőt választott meg. A megvá­lasztott képviselők között van Cosgrave ál­lamfő és Rutledge nevű helyettese, valamint de Valera, az ismert republikánus vezér. Közeledik a megegyezés a fiaméi kérdésben Milánó, augusztus 29. A Popolo d'itala jelenti, hogy a fiumei kérdésben annyira előrehaladtak a delegációk tárgyalásai, hogy a két állam közötti megegyezés a Mussolini által kikötött határidőn, augusztus 31-éri be­lül valószínűen meg fog történni. Sztrájk a lengyel bányákban Varsó, augusztus 28. Bombrowa-Goriii- cából jelentik: A bányatulajdonosok és a bányamunkások közötti béketárgyalások ed­dig eredménytelenek. A bányamunkások 150 százalékos béremelést követelnek, amit a vállalkozók kategorikusan visszautasíta­nak. Több bánya munkássága sztrájkba lé­pett. Tartani lehet attól, hogy példájukat kö­veti az egész bányakerület munkássága. Fölhívás a kulturális sérelmek bejelen­tésére. (ESŐ.) Fölhívunk mindenkit, párt­szervezeteket, iskolagondnokságokat, társa­dalmi- és kulturegyesületek vezetőségeit, valamint magánszemélyeket, hogy kulturális s iskolai sérelmeiket, mint például az iskolák­ban a magyar tanítási nyelv megsziintetévsét a szlovák nyelvnek a törvényileg kötelező heti óraszámon felül való tanítását, vagy az erre való kényszerítést, az anyanjMvnek a szülők bevallása ellenére való, hivatalból történt megállapítását, a magyar anyanyelvű gyermekeknek szlovák iskolákba való kény­szerítését, illetve magyar osztályokba való föl nem vételét, az államsegélynek a feleke­zeti és községi iskoláktól, illetve azok tan­erőitől való megvonását, továbbá a társa­dalmi és kulturegyesületek beszüntetését, alapszabályaik jóvá nem hagyását stb. rész­letesen, lehetőleg az erre vonatkozó rendele­tek kibocsátójának megnevezésével, a rende­letek számával és szövegével együtt, ha szóbeli rendeletről van-szó, annak körülmé­nyeivel, közvetlenül a Szövetkezett‘Ellen­zéki Pártok kulturreferensénck: Br. Sziklay Ferencnek, Kosice, Fder-utca (l sz. alá je­lentsék be. Minden, az uj államalakulat óta történt sérelemre szükségünk vanl Micsura exminiszter bankja a bíróság előtt A cukonizsorával vádolt kassai Szlovák Általános Hitelbank — Szlovenszkó, a korlátlan lehetőségek hazája

Next

/
Thumbnails
Contents