Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-26 / 193. (346.) szám
1L évfolyam 193. (346.) szám. Prága, vasárnap, 1923 augusztus 26. Előfizetési Arak bei* és külföldön: Egész évre 300 Kőt félévre 150 Kő, negyedévre 76 Ke, egy hónapra 26 Kő. — Egyes szám ára 1*20 Kő, — Szerkesztősé?: Prága II., Stő- pánská-nlioe 40. L Telefon: 80349. — Kiadóhivatal: Prága, I., Liliova nlice 18. Telefon 6797. szám — Siirgönyeimi Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkéi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Nagyjelentőségű találkozás előtt (fi.) Prága, augusztus 25. Az, akinek ítéletét nem homályositotíák el a soviniszta rögeszmék, természetesnek fogja találni azt a tételt, hogy egy vegyes nemzetiségű állam saját érdekében nem követhet tartósan olyan külpolitikai irányt, amely a benne élő kisebbségi nemzetek egyikének, vagy másikának fajtestvérei ellen irányul. Ahogy Svájc kormánya és szövetségi tanácsa nem csinálhat franciaellenes, vagy olaszellenes politikát, mert azt a francia és clasz kantonok lakossága nem tűrné meg, úgy a cseh-szlovák köztársaságnak is egyszer szakítania kell azzal a rendszerrel, melynek legfőbb politikai maximája Magyarország mozgási szabadságának gúzsbakötése. A kis- antantnak raison d'étreje a Magyarország ellen való külpolitikai offenziva volt, négyesztendős fönnállása alatt ez a hatalmi szövetség mindig abban látta a föladatát, hogy Magyar- ország lépéseit elgáncsolja és ezért nagyon természetesen nem tarthatott számot arra, hogy a cseh-szlovákiai magyarság rokon- szenvvel kisérje működését. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság úgy a parlamentben és a népgyülések tribünéin, mint a sajtóban kertelés és föntartás nélkül számtalanszor kifejezte abbeli véleményét, hogy a hatalmi törekvésektől hajtott kisarjCiit rém az a politikai gépezet, amely a Dunamedence államainak békés együttműködését, újjáépítését, fejlődését és gyarapodását biztosíthatná. Az idők jele, hogy ma már a cseh sajtóban is — egyelőre ugyan még csak elszigetelten — szintén olyan hangok hallatszanak, hogy a kisantant rendszere nem szolgálja a csehszlovák köztársaság különleges érdekelt sem. A cseh-szlovákiai magyarság mindig -azt a követelést emelte Prága felé, hogy igyekezzék a szomszédos Magyarországhoz való viszonyát olyan módon rendezni, amely a két állam és azok lakosságának egymás melleit való élését legalább türhetővé teszi- Érzelmi, gazdasági és kulturális okok szólnak e követelések mellett. A cseh-szlovák köztársaságban élő magyar nép nagyon nehezen viseli el a mai állapotot, mikor az állam hivatalos - és félhivatalos külpolitikája a rendelkezésére álló minden propagandaeszköz fölhasználásával a határokon túl élő magyar testvéreit befeketíteni és meggyanúsítani igyekszik és azokat olyan alárendeltségi viszonyba akarja hozni amely alig különböznék a középkori hűbériségtől. Ki vehetné rossz néven a szlovenszkói és ruszinszkói magyarságtól, hogy a maga részéről sohasem fogja szentesíteni kormányának ezt a szándékát? Gazdasági szempontból Szlovenszkó és Ruszinszkó egész közgazdasága súlyosan érzi azoknak a kötelékeknek elszakadását, amelyek rövid idővel ezelőtt egy keretbe foglalták ezeknek a területeknek és a hajdani magyar állam egyéb vidékeinek gazdasági életét. Szlovenszkó és Ruszinszkó közgazdasága képtelen nyugat felé tájékozódni, ahogy azt Kállay József miniszter egy alkalommal ajánlotta, mert ezek az országrészek a természet parancsánál fogva reá vannak utalva a magyar- országi piacra, amelynek elvesztése keserves válságba, majdnem a gazdasági csőd határáig kergette iparunkat és kereskedelmünket. Kulturális tekintetben ugyancsak tarthatatlannak találjuk a mai helyzetet, amely a csehszlovák köztársaság által nemcsak, hogy nem támogatott, de a lassú elsorvadásra Ítélt kultúránkat elzárja annak bővizű forrásától: a magyarországi dús kulturális termeléstől. A cseh-szlovákiai magyarság sohasem adta föl azt az elvi fölfogását, hogy a köztársaság a saint-germaini szerződésben minden föltétel nélkül kötelezte magát kisebbségi jogainknak tiszteletbentartására és igy fölfogásunk szerint ezeket a kisebbségi jogokat nekünk meg kell adnia, tekintet nélkül arra, hogy egy más állam, például Magyarország, milyen diplomáciai viszonyban él ahhoz az államhoz, amelynek polgárai vagyunk és tekintet nélkül arra is, hogy az az állam milyen módon tesz eleget az általa kötött nemzetközi szerződésekben kisebbségei irányában elvállalt kötelezettségeinek. Mi sohasem titkoltuk abbeli ófhajtáunkat, hogy a Magyarország területén élő nemzeti kisebbségeknek, igy a szlovákoknak, jól menjen a dolguk és azért a legnagyobb örömmel fogadtuk a budapesti kormány ama ismert rendeletét, amely kétségtelenül méltányosabb szellemben biztosítja Magyarország kevésszámú szlovák lakosának jogait, mint amilyen szellemet mi, sokkal nagyobbszámu magyarok itt, a csehszlovák területen tapasztaltunk. Ismételjük azonban, hogy a két probléma semmiféle junktimban nem áll egymással és még kevésbé engedhetjük meg, hogy jogainkat a cseh-szlovák kormány cseretárgyaknak tekintse, amelyeknek fölhasználásával a magyar kormánytól az általa diktált föltételekhez való hozzájárulást kierőszakolja. A saint- germaini szerződés a kisebbségi jogoknak csak a minimumát adja meg nekünk, amelyet szélesebb jogalapon ki lehet építeni és ki lehet fejleszteni, de amelyet akármilyen föltételhez kötni semmiesetre sem szabad. Ilyen gondolatokkal eltelve nézzük azt a fordulatot, amely a hradzsini külpolitikának a magyar kérdésben elfoglalt állásfoglalásában az utóbbi hetekben szemmelláthatólag bekövetkezett. Tudjuk, hogy e fordulatra Prágában nem önként határozták el magukat, hanem a nyugatról fúvó szelek kénysze- ritették ki a vitorlás elkanyarodását. De mindez meglehetősen közömbös számunkra, Prága, augusztus 26. | A községi választási harcban, amelyet j egyes cseh lapok igen találóan vértelen fór- j r a dalomnak kereszteltek el, zászlónkat csak I úgy vihetjük győzelemre, ha fölhasználjuk az agitáció minden fegyverét, ha minden barátunkat, rokonunkat és ismerősünket ügyünk érdekében mozgósítjuk és azon kívül a legpontosabban ügyelünk arra, hogy a választási törvényekben megállapított rendelkezéseket, előírásokat és határidőket gondosan betartsuk. A hatalom minden rendelkezésére álló eszközzel azon lesz, hogy a mi választási küzdelmünket szabad kifejlődésében megakadályozza és egy alkalmat sem fog elszalasztani, amikor valamely formalitás elhanyagolásába belekapaszkodva, ellenzéki pártjainknak kárt okozhat. Ne adjunk neki módot erre és tartsuk be pontosan a törvények előírásait! A jelölőlisták Az, amit az imént mondottunk, vonatkozik elsősorban a jelölőlisták összeállítására, azok benyújtásának módjára és határidejére. A pártoknak szeptember 16-a előtt tizennégy nappal, azaz legkésőbb szeptember 2-án délben 12 óráig a községházán két példányban kell benyujtaniok a jelölőlistákat. Ajánlatos azonban, hogy a pártok ennek a kötelességnek legalább egy-két nappal előbb tegyenek eleget, nehogy esetleges meglepetések érjék őket. A most elkövetkező napok legfontosabb föladata tehát a jelölőlisták sürgős összeállítása, úgy, hogy azok lehetőleg péntekig végleg elkészüljenek. A községi elöljáróság köteles a lista benyújtójának elismervényt adni a lista benyújtásának idejéről. Olyan községekben, amelyeknek lakossága alatta marad az ezernek, legalább tiz választónak kell aláírnia a listát, 1000—2000 mert mi csak örülni tudunk annak, ha a két | tígymásrautalt állam olyan helyzetbe kerülne egymáshoz, amely a jelen adottságai mellett lakosságuk érdekeit a mainál tökéletesebb módon szolgálná. Bethlen és Benes találkozásának igen nagy jelentőséget tulajdonitunk és reméljük, hogy ez gyökeresebb változásokat fog előidézni, mint annak idején a Gratz- cal és Bánffyval folytatott brucki, majd ma- rienbadi találkozások. Az idő óramutatója azóta nagyot haladt előre és a viszonyok a lefolyt esztendők alatt megérlelték a függő kérdések rendezését. A tárgyalások közvetlenül nem hatnak ki reánk, hiszen legfontosabb tárgyuk a magyar jóvátétel lesz. A légkör tisztulása közvetve persze ki fog hatni ennek az államnak minden lakosára, de elsősorban mégis Szlovenszkó és Ruszinszkó népére, mert hiszen minden villámcsapás, amely a cseh-szlovák—magyar viszony borús egéről eddig lesújtott, mindig szlovenszkói és ruszinszkói exisztenciákra csapott le. Vajha sikerülne egyszer az igy keletkezett károkat helyrehozni, vajha sikerülne megismétlődésüket tartósan kikerülni! Számos vitás ügy vár még megoldásra a két állam között, amelyeknek rendezésében számos cseh-szlovák állampolgár van közvetlenül érdekelve. Az állampolgársági ügyek, az elbocsátott és nyugdíjas tisztviselők sorsának rendezése, a kölcsönös kereskedelmi forgalom szabályozása — hogy csak néhányat említsünk — vitális érdeke számtalan szlovenszkói és ruszinszkói egyénnek. A cseh-szlovák külügyminisztériumon múlik, hogy lehet-e végre tabula rasát csinálni e téren. A tárgyalásokon mi nem veszünk részt, de azoknak menetét éber figyelemmel fogjuk kisémi. Utólag pedig úgy a sajtóban, mint a parlamentben érvényesíteni fogjuk velük szemben a bírálatnak jogát. [ lakossal bíró községekben legalább húsz, ; 2000—5000 lakossal bíró községekben leg- i alább harminc, 5000—20.000 lakossal bíró községekben legalább ötven és ennél nagyobb községekben legalább száz választónak kell aláírnia a listát. Minden esetben azonban legalább annyi aláírással kell ellátni a jelölőlistát, mint amennyi a benne foglalt jelöltek száma. A választási bíróság egy elvi jelentőségű határozata értelmében a lista érvényes akkor is, ha netalán a jelöltek is aláírták. A listának tartalmaznia kell: 1 A választási csoport (párt) megjelölését. Olyan községekben tehát, ahol a keresztényszocialista párt, a magyar kisgazdapárt, a magyar jogpárt és a szepesi német párt, vagy a pártok közül többen közös listát állítottak föl, a listának lehetőleg oly elnevezést kell adni, amely valamennyi párta nevét föltünteti. Olyan községekben pedig, ahol ezek a pártok nem állítottak föl közös listát, hanem csak listáik kapcsolását határozták el, minden pártnak a maga nevével megjelölt listát kell benyújtania.) 2. A jelöltek nevének fölsorolását. A jelöltek száma legföljebb felével lehet nagyobb, mint a képviselőtestület tagjainak száma. Tört számokat a következő magasabb egész számra kell kiegészíteni. (Példa: Ha egy községnek 750 lakosa van, a törvény 9. szakasza értelmében a képviselőtestület 15 tagból fog állani, egy listán tehát legföljebb 15 + 7^ = 22xá, kikerekitve 23 jelölt szerepelhet.) Á jelöltek mindegyikének sorrendjét arabs számmal kell föltünteíni. 3. A párt (közös lista esetén a pártok) meghatalmazottjának és helyettesének megnevezését. A meghatalmazott képviseli a pártot a hatóságokkal szemben. Abban az esetben, ha a lista külön meghatalmazottat nem jelölt meg, az első helyen megnevezett jelöltet tekintik meghatalmazottnak, a második helyen megnevezettet pedig a meghatalmazott helyettesének. A jelölőlistához mellékelni kell a jelöltek sajátkezű kijelentését, hogy a jelölést elfogadják és hogy beleegyezésükkel semmiféle más listán nem jelölték őket. Nagyon kell ügyelni arra, hogy a listák aláírói valamint a jelöltek mindannyian választók legyenek, azaz, hogy nevük a választási névjegyzékben szerepeljen. A listák kapcsolása A községi választási rendtartás 26. szakasza módot nyújt a pártoknak arra, hogy •olyan községekben, amelyekbe^ a viszonylagos képviselet elve szerint kell választani i(bétszáznáíl több lakossal biró községekben mindig, kisebb községekben pedig akkor, ha a választásoknak abban a községben való ki- hiirde fásé töl számított nyolc napon belül a választók tizedrésze ezt a választási módot kérte), listáikat összekapcsolják. Ez úgy történik, Rogy az illető pártok meghatalmazotta a községi elöljáróságnál írásban közösen kijelentik, hogy a listákat összekapcsolják. A kijelentést legkésőbb a választás napjától visz- szafelé számított nyolcadik napon, azaz szeptember 8-án keli benyújtani. A törvénynek ez a rendelkezése ránk nézve különösen azért fontos, mert — amint e napokban jelentettük — a keresztényszocialista és a magyar kisgazdapárt helyi szervezeteire nézve abban iaz esetben, ha netalán közös listában nem tudtak voina megállapodni, a listák összekapcsolása kötelező. Mivel ama községekben, amelyeknek lélekszámú rueim éri el a hétszázat, a listáik ösz- tszelkupcsolása csak aktkor lehetséges, ha a válasz toknak egy tizedrésze azt kérte, ajánlatos ilyen községekben, ha ott mind a 'két tpárfcnak van szervezete, a viszonylagos választási mód elrendelésiét kérni. A kérvényt, amelyet az abban a községben lakó választók egy tizedrészének kell aláírnia, a választási hirdetmény kifüggesztésétől (kidobolásá- tól) számított nyolc napon belül a községi elöljáróságnál Írásban kell benyújtani. A kérvény felett a felügyeleti hatóság (járási főnökség, zsupáni hivatal) dönt. A községi elöljáró köteles a kérvényt három napon belül a felügyeleti hatósághoz felterjeszteni. Eljárás a listák benyújtása után A községi elöljáró a jelölő listák benyújtására kitűzött határnapot követő három napon belüli összehívja a helyi választási bizottságot és annak ülésére meghívja valamennyi választási csoport (párt) meghatalmazottjait, hogy a jelölő listákat megtekintsék és kifogásaikat előterjesszék. Ha a jelölő lista alaki hiányokat tüntet föl (például, ha az aláírások száma kevés, vagy ha a jelöltek sorrendje nem tűnik ki a listából, vagy ha a párt megjelölése vitás, vagy ha a jelöltek hozzájárulását nem terjesztették elő stb.), a bizottság fölszólítja a meghatalmazottat, hogy a listát huszonnégy órán belül helyesbítse. Olyan lista, amely ezután az eljárás után nincs ellátva megfelelő számú aláírással, érvénytelen; hasonlóképpen érvénytelennek azok a szavazatok is, amelyek reá estek. Ha egy jelölt lemond, meghal, avagy választói jogát elveszti, vagy nevét a választási névjegyzékből törlik, a meghatalmazott a listát egy más jelölt megnevezése 100 cseh-szl. koronáért fizettek ma, augusztus 25-én: Zürichben 16.2225 svájci frankot Budapesten 56 500.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben —.— német márkát HüHaiéi a Mmtil füwlásufcrOl Jel©! o listák és a listák összekapcsolása — A választási törvény rendelkezései és batáridői
