Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-26 / 193. (346.) szám

se Vasárnap, augusztus 26­utján kiegészítheti, azonban legkésőbb a vá­lasztást megelőző tizedik napig, azaz szep­tember 6-ig bezárólag. A jelölő listák végle­ges helyesbítése után, legkésőbb a választás napját megelőző nyolcadik nap után, a jelölő listáikon változtatni nem szabad. ' A községi elöljáró legkésőbb nyolc nap­pal a választás előtt, azaz szeptember 8-án köteles minden érvényes listát a pártok megjelölésével és a jelöltek felsorolásával kifüggeszteni, azonkívül pedig az érvényes listákat a község költségén kinyomatni és pedig mindegyiket legalább valamennyi vá­lasztó számát egy ötödével meghaladó pél­dányban. Minden jelölő listát szavazócédula alakjában kell többszörösittetni. Valamennyi párt listáit ugyanolyan alakú és nagyságú szedéssel, ugyanolyan szinii, minőségű és nagyságú papíron kei többszörösittetni, ugyanazon a helyen a községi hivatalnak ugyanazzal a pecsétjével kell ellátni és azoknak semminemű megkülönböztetési jelet vagy ismérvet nem szabad magukon visel­ni ök. A választási névjegyzékek föííektetése A választási hirdetmény kibocsátásával egy időben az állandó választási névjegyzé­keket tizennégy napra föl kell fektetni. A választási névjegyzékekbe, amelyeket na­ponta legalább három óráig, ötezernél több lakossal biró községekben nyolc óráig, a szombati napokon, a déli órákban is, vasár­nap pedig délellőtt 8-tól 12 óráig mindenki számára hozzáférhető módon kell fölfektet­ni, mindenki betekintést nyerhet és azokról kivonatokat és leiratokat készíttethet. A vá­lasztási névjegyzéken változtatni csak any- nyíban lehet, amennyiben ezt a választási névjegyzékekről szóló törvény megengedi. A választás napját megelőző nyolcadik nap után a névjegyzékeken semmit sem szabad már változtatni, ötezernél több lakossal biró községekben a választási névjegyzéket többszörösittetni kell és azt az egy többszö- rösitett példányra eső költségek megtérítése ellenében mindenkinek ki kell adni. A köz­ségi elöljáróságnál nyolc nappal a választás kihirdetése után keli kérni a névjegyzék ki­adását, további nyolc napon belül pedig le­tétbe kell helyezni a többszörösités költségé­nek valószínű ellenértékét; ellenkező esetben nem teljesítik a kérelmeit. A választási név­jegyzéket, amely a szavazás alapja lesz, a választás napját megelőző nyolc napon át az utolsó nap tizennegyedik órájáig, azaz szep­tember 15-ének déli 2 órájáig nyilvános be­tekintésre föl kell fektetni. A mondottakból tehát kitűnik, hogy a választási névjegyzé­kek a háromhetes választási küzdelemnek majdnem egész tartama alatt föl lesznek fektetve. Fegyverrel akarják megakadályozni a szlovák néppárt jelölő gyűléseit A Slovák szerint Buday képviselő Kállay szlovemszkói teljhatalmú miniszternek a kö­vetkező táviratot küldte: „Az érsekujvári já­rási főnök maga elé idézi és büntetéssel fe­nyegeti a szlovák néppárt aima tagjait, akik a párt jelöltlajstromának összeállítása céljá­ból taggyűléseket rendeznek. A komjáti csendőrség pedig azzal fenyeget, hogy a gyűléseket fegyverrel fogja feloszlatni. Mél- tóztas’sék a törvényt és a polgári szabadsá­got brutálisan sértő eljárás ellen intézkedni •Buday képviselő." A keresztény szociális párt és a magyar kisgazdapárt kooperálása Az Országos Keresztényszocíalista Párt helyi szervezeteinek vezetőségeihez fölhívás­sal fordult, amelyben útbaigazításokat ad ne­kik a magyar kisgazdapárttal való együttmű­ködésre vonatkozóan. — Ott, ahol közös listán kívánnak menni az Országos Magyar Kisgazda. Földmives és Kisiparos Párttal, ott már most üljenek össze és a községekben levő erőviszonyoknak megfelelően állapodjanak meg a sorrend és arányszámra vonatkozólag. Jelölő listákat pártközpontunk ad. Ahol pedig helyi szerve­zetünk külön listán akar menni a községi vá­lasztásokba, ott, amennyiben Magyar Kisgaz­da, Földmives és Kisiparos Párt van a köz­ségben, okvetlenül kapcsolni kell a két listát, vagyis legkésőbb a választások előtti 8-ik nap déli 12 órájáig írásban b© kell jelenteni a két párt választási megbízottjának a köz­ségi elöljáróságnál, hogy az Í919 január 31. napján kelt 75. számú törvény 26. §-a alapján a keresztényszocíalista és a Magyar Kisgaz­Ungvár, augusztus 25. (Ruszinszkóí szerkesz1őségürnktöl.) Je­leztük már, hogy Uugváron „Polgári Párt" elnevezéssel uj párt alakult, melynek háta mögött Hodzsa földmiivelésügyi miniszter áll, akinek az a célja, hogy a Rusziimszkói Ma­gyar Pártok Szövetségének egységes front-, ját megbontsa, a kormányt támogató egye­sült ruszin párt mellé a magyarságból is al­kosson egy konmányttámogató frakciót. Az uj pártnak kezdeményezői és jelen­legi hiveii nagyobbrészt kereskedőkből to- borzódtak, illetve olyan emberekből, akik az állammal függő viszonyban vaunak. A párt megalakulásának közvetlen előz­ményei közzé tartozik az a tanácskozás melyet Hodzsa földmiveléisügyi miniszter augusztus 17-én, pénteken este tartott a tea­estély alatt Baán Mihály vezérigazgatóval Szentgyörgyi Adolf dr. ügyvéddel és Halász Ignác kereskedelmi tanácsossal. dapárti listát egyesítik. Ennek célja az, hogy a választásoknál a két pártra eső szavazatok­ból fennmaradó maradékszavazatok kárba ne vesszenek, hanem a nagyobb maradékot fel­mutató keresztényszocíalista vagy kisgazda- párti jelölt kapja a maradék alapján neki jutott mandátumot. Előkészületek a választásokra Kassáin ma délután öt órakor értekezletet tartanaik a cseh pártok Ruman zsupátnnál. Az értekezletein a nemzeti demokratapárt, a cseh nemzeti szocialisták, a szociáldemokraták, a légionárusok és a rolnickapárt delegátusai •vesznek rész. Az értekezlet a községi válasz­tásokkal fog foglalkozni és igyekezni fog a képviselőtestület tagjai közül kinevezendő polgármester személyében megegyezni. A je­lölésre Mutnyániszky Vladimír dr.-nak, volt kassai polgármesternek, jelenleg kassai ügy­védnek van a legtöbb esélye. Ellene azonban állás foglalnak a oseh nemzeti szocialisták és a cseh-szlovák szociáldemokraták. A cseh nemzeti szocialistáik, a cseh-szlovák szociá'l- deimioikraták, a rolnickapárt és a nemzeti de- imofcratapárt önálló jelölőlistát állít föl. A szlo­vák néppárt ÍS önálló lajstromot állít. A párt szeptember myoloadikán gyűlést tart a kato­likus legényegylet nagytermében. A gyűlé­sen a pálrt vezére: Hliüka András is részt fog vermi. Ruszinszkóban A községi választások kiírását elrendelő hirdetményt a ruszinszkói hivatalos lap mai száma közli. A választási mozgalom, tekin­tettel az idő rövidségére, teljes erővel folyik. Ennek a tanácskozásnak tudható be, hogy a polgári párt másnap este, augusztus 18-án megalakult. Ugyanebben az időben az ungvári zsidó­ság vezetői az ungvári ortodox zsidó hit­község székházéban külön értekezletet tar­tottak, melynek eredeti célja az volt, hogy a választások idején a zsidóság választási cso­portot alkot és közös listán szavaz a magyar pártok szövetségével. Az értekezlet folyamán azonban külön párt alakulásáról kezdtek beszélni. Ezt a külön pártalakulást augusz­tus 20-án, hétfőn ki is mondották és pedig előbb Országos Gazdasági Párt néven, ké­sőbb Polgári Párt Cím alatt azzal a feltétel­lel, hogy a községi választásokat a magyar pártokkal közös listával folytatják le.- Ebbe a magyar pártok jelenlevő tgjai is belemen­tek, bár szükségtelennek tartották, hogy uj párt alakuljon a meglevő pártok mellé. Az értekezlet látszólagos állást foglalt az au­gusztus 18-án megalakult másik polgári párt ellen és egy öt tagú bizottságot küldött ki hogy a Hodzsa-féle párttal megegyezései jussanak. A két polgári párt egyesült is, mi­után rájöttek arra, hogy céljaik teljesen azo­nosak. Azonnal megalapították a végrehajtó bizottságot és hirdetményt bocsátottak ki melyen a polgárságot augusztus 26-án vasárnapra népgyülésre hívják egybe. Ezzel egyidejűén azonban megalakult egy másik párt is a Ruszinszkóí Zsidó Párt néven, melyben három ruszinszkóí zsidó frakció, úgymint: a konzervatív, a polgári és a cio­nista zsidók pártja egyesült. A ruszinszkóí sajtóorgánumok közül el­sőnek az Uj Közlöny adta tudtára a közön­ségnek az uj polgári pártái aikulást, melyben a magyar pártokról a következőket állapí­tó tta meg: Ebben a kis országban a polgárság egyes részei különböző gravámenes, vagy más időszerűtlen politika mellé kötötték le magukat, anélkül azonban, hogy valamelyes eredményt lehetett volna elérni az elmúlt öt esztendő alatt. Megállapította továbbá, hogy a ruszin- szkói polgár némán és oldott kéveként hall­gatott és széttagoltan várta és leste, hogy maijd mások, talán a jó öreg véletlen fog cse­lekedni. E két szemelvényből is látszik, hogy a magyar pátrok eddigi megfeszített munkáját az uj pártalakulás ki akarja törölni az embe­rek emlékezetéből és amaz opportunista irány felé igyekszik terelni a polgárságot amely végeredményében a kormány feltét­len támogatására vezet. Koriáth Endre üzenete a fogházból Az uj pártalakulással 'kapcsolatosan Kor­iáth Endre dr., a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ügyvezetője, úgy mint a Ruszinszkói Magyar Jogpárt elnöke üzenetet küldött a ruszinszkói városok polgárainak. Koriáth Endre dr. ugyanis augusztus 20-án kezdte meg az ismert himnusz-perben reá- s zab ott két heti államfogház büntetését. Á fogházból küldött üzenet tartalma a kö­vetkező: — Két hétig akadályozva leszek, hogy az iannyira szeretett magyar közönséggel összeköttetésben állhassak. — Tudomásomra jutott azonban, hogy ez idő alatt a Ruszinszkói Magyar Jogpárt­nak egyes tagjai —akadályoztatásomat föl­használva — a magyarság megbontására Polgári Párt néven uj pártot akarnak létesí­teni. Maga a dolog nem lep meg, mert már körülbelül 9—10 hónappal ezelőtt hallottam arról a megbízatásról, amelyet Milos Drbal dr., Ottokár Faltin és Karéi Pecenyi kaptak a magyar egység megbontására létesítendő eme párt megalakítására. De csodálom ama jogpárti tagoknak az eljárását, akik ez uj alakulásban résztvesznek és még azt sem tartották ildomosnak, hogy a Jogpártból való kilépésüket akár hivatalosan, akár magán­úton bejelentsék. Ruszinszkóban is megkezdődött a magyarság egységes frontjának megbontása „Polgári Párt" néven uj párt alakult Uugváron — Ugyanezt a pártot Munkácson és Beregszászon is megalakítják Tárcarovatunk: Kedd; Schöpflin Aladár: Mécs László. Szerda: Dutkó Zoltán: Szenzáció „minálunk".I. Csütörtök: Rá ez Ferenc: Vigyázz! (Vers.) Dutkó Zoltán: Szenzáció „minálunk". íí. Péntek: Molnár Jenő tréfái: Égy kis modejm nyelvészkedés. Idegen szavak tára. Szombat: Szederkényi Anna: Budapest mu­lat. Vasárnap: Bányai Kornél: Dacos tavaszi ének ősszel. (Vers.) Segesdy László: Asszonyördög. Nincs menekvés Irta: Szeredai-Gruber Károly. Ne hidd, ne hidd, ha megbocsátást zengek, Hazudnak, ó, a bársony bánatok. Én roggyant térddel bosszúért csengek, S ha ágyamon nyöszörögve elfeírengek, Szederjes ajkam átkokat dadog. Mert alkonybús már éltem rőt sugára, S nem szűz királynő már az éjjelem, KI lágyan párnáz keble hiis havára, Ha gázol vágyak vad hetéralába S minden jajoknak kínját érezem. Az én szerelmem rozzant Noé-bárka, Tarajjos hullám csapja oldalát; Gomolygó ködben rémes éji várta. Hajóm az átok tengersírba zárta És nincs, és nincs megváltó Ararát. ó gyötrelem: lihegve Issza vérem A kéjbeteg örömleány, a Láz. S míg Reggel révét rokkantán elérem Te nyugszol karcsún, álomhófehéren, S a hold halott regékről árláz. A langv közönynek nincsen bünbocsánat, 6, Koíombina, lelkem vért szitál. Hős áloé te, melegház!, fáradt, Vad jajjom férge kúszik teutánnd És nincs menekvés: egyszer rád talál. Ami megmaradt a „faluból" — A Prágai MagyaT Hírlap eredeti tárcája — Irta: Zsoldos László A sziétp, karcsú kis szőke CLfráthy Micit úgy ösmerte .az édesapja, hogy a gyerek vagy nagyon válogatós a férfiakban, vagy más micsodás, de a férjhezmenésről sehogy sem lehet komolyan beszélgetni vele. Elmó­kázik az ar.anyifjusággal, félóra hosszat is képes el vitatkozni színházi vagy irodalmi s efféle dolgokról az érettebb nőtlen urakkal, de mihelyt valaki udvarolni kezd neki, iziben vakká válik, akinek hasztalanul beszélnek a színekről. — Okos lány, nyugodt temperamentum — állapította meg eleintén az apa s gazdag •vidéki földbirtokos létére még szinte örült •neki, hogy, amint magában mondogatta, a gyereknek *nem lehet egykönnyen elcsavar­ni a fejét. Manem később, amikor Mi eke (ahogy •becézőn hívták) a tizennyolcadik évből már áthajolt a tizenkilencbe, sőt azon is túl (mint olyik fa hajlik át a palánkon a szomszéd kertjébe) arma bizonyos második X-be, ame­lyikben már illik főkötő alá jutni a lánynak, hejh, akkor már a fejét kezdte vakarni az apa, hogy mi is lesz, hogy’ lesz, csak nem akar vénki sás szón y maradni ez a bolondos gyerek? Özvegy ember volt és lelkiösméreti kér­dést csinált belőle magának, hogy férjhez adja a lányát. Nem akarta a dolgot erőltetni, ! de azért most már résen volt és minden al- j kaimat megragadott, ahol csak némi cshető- | sége is kínálkozott annak, hogy a gyereknek i mégis megakadjon valakin a szeme. Falusi kastélyából ennélfogva ősztől ta­vaszig áttette a székhelyét Budapestre, ahol háromszobás elegáns lakást bérelt egyik elő­kelő szállodában, befcvártélyozta miagukhoz özvegyasszony nénjét, hogy nö is legyen a Mici mellett, és aztán, hajrá, lányostul-né- néstül belevetette magát a szórakozásokba. Társaság, bál, színház, nagyszerű vacsorák, amelyeken ő is pompásan elmulatott, de ahova mind-mind csak azért vitte a lányát, hogy — Isten tudja, mit hozhat a véletlen? — egyszer csak valahogy mégis belé bo'lon- dittassa ama bizonyos ismeretlenbe, aki a házassághoz is épp úgy kerestetik, mint a számtani egyenletekben. Eltelt ilyenképp egy egész, zajos sze­zon, de Mici még mindig nem találta meg a várva-várt „ismeretlent", akit tulajdonkép­pen csak az édesapja keresett. — Fiacskám — kezdte már faggatni Cifrátyh a rigolyás leányt —, mi lesz? Hát csakugyan nem akarsz férjhezmenni? Micke kelletlenül nevetett. — Dehogyis nem akarok, apuskám! De azt mondd meg nékem, hogy kihez? Mert akiket idáig vetett elém a társaság, azok kö­zül egy sem az én emberem. — De mért nem? — faggatta a földesur. A lány hátraszegte a nyakát és szinte durcásan ezt az egy szót felelte: — Csak! Az apa vállat vont. — Te is olyan vagy, mint szegény, meg­boldogult anyád. Az is addig válogatott, amíg egyszer csak nem maradt neki más, csak én. — Jóhumoru ember volt és hamis­kásan pislántott a gyerekre. Hanem az ko­molyan fogta fel a mondást és megragadta az apja kezét: — Ó, apuskáim. hogy’ lehetsz már ilyen cinikus? Több szót harapófogóval sem lehetett volna kivenni belőle aznap a házasságról. Egyszer opera után egyedül mentek va­csorázni. Hármasban, Ciíráthy, a lánya meg a néni. — Valami olyan helyre menjünk, apus­kám, ahol nincsenek ismerősök — kérte meg a páholyból lejovet a „.gyerek" a földesurat. — Mért, fiacskám? — Tudja Isten — felelte maga elé mé­lázva Mid —, ma nem akarok ismerőst látni. Nincs kedvem, apuskám. Ideges vagyok. — Jó, fiam — mondta a földbirtokos. — Máskor nem jövünk az operába. Biztosan ez a zene hat rád, ugy-e bár? — Meglehet, apuskáim — válaszolt a leány s olyan szomorúan nézett maga elé a szőnyeges lépcsőn, mint akinek senkije sincs ezen a földkerekségen. Egy'’ kisebb, ösmeretien étterembe men­tek. Vacsora után Micke zenés kávéháziba akart menni. Na jó, elhajtattak egy elegáns zenés kávéházba. A .gyerek" ma határozot­tan rigolyás kedvében volt. — Apuskám., hívd ide a prímást! Szeret­ném egyszer én is elhuzatni a nótámat. — „Gyere hozzám akáclombos falum­ba"? — nevetett Cifráthy. — Ha csak ez a bajod, fiacskám, hát lássuk csak azt a cigányt. Odajött a prímás, a szép kis szőke meg­mondta neki a nótát, és a barna fiú rákezd te: — Lala lattá lalálálá lalálá... Mici kedvetlenül legyintett. — Nem jól húzza! A prímás, jón évii cigány volt, újra bele­fogott: — Lalala lalá lalala lalá lalá lalalá cifrázta mostan, de a lány megint leintette: — Ejh, nem így! A dolog kezdett feltűnő lenni. A körü­löttük levő asztaloktól már minden szem Cifráthy Micke felé fordult. A prímás, kicsit sértődött képpel, harmadszor is belefogott, földesur már a tárcája után nyúlt, hogy. a

Next

/
Thumbnails
Contents