Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-03 / 174. (327.) szám

2

Péntek, augusztus 3.

tett, a tömeg szétoszlott. A városban jelenleg nyugalom van.

Nő a németországi élelmezési krízis

Düsseldorf, augusztus 1. A németországi élemezési krízis átcsapott a megszállott területekre is. A burgonya végképpen eltűnt a piacokról. A hatóságok nagy erélíyel harcolnak az élemiszerspekulánsok ellen.

Malypetr őszintesége és logikája

Malypetr belügyminiszter ruszinszkói utjának hullámai — Az nj ruszin párt vezetőinek prágai útja — A ruszinszkói tanítóság küldöttsége

Ungvár, augusztus 2.

(Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Bö- ven beszámoltunk azokról az eseményekről, amik Malypetr belügyminiszter írtjával kapcsolatban lefolytak Ruszinszkóbau. Most u.iabb kulisszatitkai kerülnek nyilvánosságra ennek a nagyjelentőségű látogatásnak, melyekből azt az impressziót nyerjük, hogy a. belügyminiszter Ruszinszkóban szokatlan józan fejjel gondolkodott és nem riadt vissza az őszinteségtől sem.

Ennek tulajdonítható, hogy a belügyminiszter belátta azt a közismert tényt, hogy a ruszinszkói közigazgatás rossz, hogy a tisztviselőknek nincs gyökerük a népben és igy nem várható tőlük, hogy a nép bajaival valóban törődjenek.

A belügyminiszteri nyilatkozat szerint a tisztviselői karnak nem sikerült demokratizálni a népet, nem sikerült a demokratikus eszmék által közöttük teret hódítani... Ebből aztán azt a következtetést vonja le a belügyminiszter, hogy mindezekért ne a ruszinszkói kormányzatot büntessék meg, hanem büntessék meg a népet, más szóval: „amíg a demokratikus állami élet ideológiája be nem idegződik a nép lelkületűbe", ne is álmodjék bárki is arról, hogy itt a kormány községi választásokat kísérel meg.

Ha logikáról van szó, a belügyminiszter logikája valóban a feje tetején áll, mert hiszen a népet nem lehet megbüntetni azért, hogy a ruszinszkói közigazgatás rossz, hogy például az ungvári zsupanátuson egy-két orosz vagy ukrán menekült dirigál. A népet nem lehet, sőt nem szabad megbüntetni azért, mert a régi Ausztriából idehozatott tisztviselők nem tudnak fölhagyni a bürokratikus módszerrel és nem tudnak a néppel belsőbb kapcsolatot létesíteni.

A belügyminiszter nyilatkozata szerint Ruszinszkó közigazgatása csak a néppel való intézményesebb kapcsolatok kiépítése révén javulhat meg. Hát ez igaz, de ehhez a beb ügyminiszter elfelejtette hozzátenni, hogy ez a kapcsolat csak úgy lehetséges, ha a tisztviselők a magyarságot nem mint ellenséget kezelik, hanem mint egyenjogú állampolgárokat. A belügyminiszter tehát őszinte volt, de nem eléggé logikus.

Semmivel sem enyhíti a helyzetet az, hogy a belügyminiszter örül a ruszin párTárcarovaíunk:

Vasárnap: G1 in: Magyarnak lenni. (Vers.)

S z. Szigethy Vilmos: Török császárné.

Bál

— Egy Biedermeyer képhez —

Friss vigalom van. Dús csipkehalomban nők válla vakít, mint tulipán.

Sok démoni dáma oly büszke, vidám ma s libben a lábon a báli topán.

Víg zene harsant — bájteli farsang! s már táncba merülnek a fess daliák.

Ma nincsen igazság, csak a vigasság!

. S hull az ölekbe virágtell ág.

Surranó párok. S a cifra csillárok sugarába kavarg buja báli tusa, s már viszi mindet a szivekre hintett rózsaködök puha illatosa.

És mind belebódul a szép zeneszóiul, hisz oly epedön zeng ez a furcsa minét!

S úgy sir e pazar lágy tornából a vad vágy. mint hangláva fölött egy bús klarinét.

Donászy Kálmán.

Molnár Jenő tréfái

Különös történet

— A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája —

(Úgy veszem észre, egy idő óta megint divatban vannak a különös történetek. Az olvasó, szegény, gyanútlanul belefog az uj- ságnovellába, eleinte egészen szabályosan lehámozottnak, megpucol t-n-ak, lény altnak találja, aztán... aztán egyszerre kimered a

toknak a cseh agrárpárttal való egyesülésén, mert hiszen tudvalevő, hogy az egyesiül párt is az autonómiára esküszik.

Az egyesült ruszin párt ugyanis a Munkácson tartott elnöki értekezletén rezo- luciót fogadott el, amit a miniszterelnök elé terjeszt. E rezolució lényege az, hogy a mai ruszinszkói rezsim rövid időn belül likvidál- fcassék. Pesek tanügyi referens és Ehrenfeld h. kormányzó hagyja el helyét. Neveztessék ki Ruszinszkó kormányzója, aki csakis ruszin ember lehet és szüntettessék be az alkormányzói állást, mivel ilyen állást az alkotmány törvény nem ismer.

Ezekkel a követelésekkel fölszerelten indult el a pártvezetőség a miniszterelnök meghívására Prágába.

Érdekes véletlen, hogy ugyanakkor mentek Prágába a ruszinszkói tanítók küldöttei is, akik a munkácsi nevezetes tanítói kongresszus határozatait vitték az iskoliai- iigyi miniszter elé. A tanítók szintén az ellen harcolnak, hogy a mai tanügyi rezsim egyszer már megszűnjék. Szóval egy húron pendütnek az uj egyesült ruszin párttal.

A Lidové Noviny ferdítései

Prága, augusztus 2.

A Lidové Novíny, ez a különben jól szerkesztett brumm i lap, olyan ferdítést engedett meg magának, amely nem méltó jó hírnevéhez. Vasárnapi vezér cilákiiniket ugyanis igy kommentálja:

„A magyar ellenzéki blokk központi orgánumának Tuika akciójáról nyilvánított véleménye teljes mértekben megerősíti a Tulkával szemben elfoglalt álláspontunkat. A lap nagy jelentőséget tulajdonit akciójának és nem tudja mellőzni a multjára, illetve a magyarbarát és cseheWenes érzelmeire való utalást. Juriga hasonlóképpen járt a budapesti képviselőházban, amikor ott kijelentette, hogy a szlovák kérdés megszűnt Magyarország belügye lenni. Neki is azt felelték a magyarok, hogy nem jOigosult a szlovák nemzet nevében beszélni és a történelem mégis neki adott igazat. Tuka a csehszlovák államalkotó körök részéről ugyanebben a sorsban részesül most és Tuka éppen ezért győzedelmeskedni fog. Ehhez azonban kizáróan a szlov diszkói őslakosság kielégítő támogatására van szüksége. A magyar lap Tulka akciójában tehát tisztán a cseh-szílovák köztársaság ellen irányuló és a régi Magyarország restaurálását célzó akciót lát és igazolását látja benne a sziovenszkói magyar blokk helyes eljárásénak, hogy a blokk teljesen önként az autonómista néppárt szolgálatába állott, hogy ezzel megerősítse a magyar irredentizmust."

Aki a P. M. H. vezércikkét figyelmesen elolvasta, az tudja, hogy mi éppen azt irtuk, hogy az ügyet mellékvágányokba tereli a^, aki a memorandum átnyúlójának személyes körülményeit viszi bele a vitába, mert hiszen ezt a memorandumot nem Tuka személye, hanem a szlovák néppárt juttatta ki a világ fórumára. Egy szóval sem mondtuk azt. hogy

szeme, kidagad a nyak- és homlokere, akadozik a lélegzete: krach, beütött a rejtély, a misztikum. Apró kis frászok szaladgálnak végig a hátán, a nyakcsigolyától le, igen, egészen odáig és szinte kapkod a levegő után. A végin azonban jön a meglepő fordulat s ezzel az isteni megnyugtatás. Adott minták után három ilyen furcsa történetet mondok itt el, gyorsvonati sebességgel, expresszionista módon.)

I. Az uíitárs

Vonaton. November 16. Tiszta levegőjű alkony. A kupé lámpása még nincs meggy ujtva. Megállóhely. Egy fekete lebernye- ges férfi száll fel. Fekete, széleskurimáju kalap, fekete cipő, fekete nadrág, fekete kézitáska. Leül. Szemközt velem. Vonat elindul. Robogunk. Áthajtás a vak estbe. De még látom a kupéban a körvonalakat. Uíitársam szeme mint valami tűzgolyó világot felém. Elcsen, mereven, meredten, fojtogatóan. Nem bírom. Elfordulok. Újra rápillantok. De már félve. A szénié, a babszeme, még mindig rámszagződik, belém fúródik. Rettenetes. Mintha tőr járná át a koponyámat. Lehunyom a szemem. Magamban hatvanat olvasok... egy perc. Még hatvanat... két perc. Még háromszor hatvanat... öt perc. Felnyitom a szememet. Ugyanaz a fagyasztó, gyilkos nézés. Most már biztos. Kiszemelt áldozat vagyok. Egy fen évad a szomszédom. A vonat mintha még vadabbal rohanna. Nincs segitség. Megadom magam a sorsomnak. Hideg veríték lepi el a testem. Ájulok... Nincs az a hatalom, amely mázsás súllyal lebicsak- ló szemhéjamat fölemelhetné.

„Tuka a cseh-szlovák államalkotó körök részéről ugyanabban a sorsban (Juriga hajdani sorsában) részesül most és Tuka éppen ezért győzedelmeskedni fog". Ezt a mondatot nem a P. M. H., hanem a L. N. reakciójában Írták. Végül pedig, vissza kell utasítanunk a cseh lapnak azt a beállítását, mintha mi ,,a Tuka-akciójában a cseh-szlovák köztársaság ellen irányuló és a régi Magyarország restaurálását célzó akciót" látnánk, mert nem vagyunk politikai analfabéták, akik nem tudják, hogy a szlovák néppárt csak őzlovenszkó autonómiáját akarja a cseh-szlovák köztársaság kebelén belül. Ha a L. N. az autonómiában államellenes intézményt lát, arról mi igazán nem tehetünk, de ezt a felfogást józan ember aligha fogja osztani.

Varsó, augusztus 1. A szejm mai ülésén beterjesztették valamennyi parlamenti pártnak a Javorina-kérdésre vonatkozó sürgősségi javaslatát. A javaslat sürgősségét Dombski Piast-párti képviselő indokolta, Dombski kijelentette, hogy a lengyel szejm április 23-iki határozata óta, amely a kormányt fölszólította, hogy a Javorina-kérdésben a legrövidebb időn belül döntést provokáljon olyképpen, hogy Lengyelország a Javorinát az igazság nevében megkapja, uj tények következtek be. A nagyköveti konferencia, 1922 novemberi álláspontjával ellentétben, elhatározta, hogy kikérd a népszövetség véleményét a Javorina-kérdésben. Ez mindenekelőtt a döntés elhalasztását és a határmegállapitó bizottság kompetenciájában való kétkedést jelenti.

A sürgősségi javaslat igy hangzik: 1. A Javorina-kérdésben a kormány a szejm április 23-iki határozatához képest járjon el. 2. A Javorina-kérdésben való végleges döntésig a lengyel kormány hívja vissza képviselőjét a határmegállapitó bizottságból. 3. A Javorina-kérdést illető lengyel álláspontnak a népszövetség előtt való megvédelmezése érdekében a népszövetség előtt meg kell világítani az egész lengyel-tescheni vidékre, a Szepességre és Árvára vonatkozó kérdést. — A szejm egyhangúan elfogadta a javaslat sürgősségét és a javaslatot átutalta a szejm külügyi bizottságához.

Seyda Prágába jón

A megkötött kezű Benes

Prága, augusztus 2. Bukarestből érkező hírek szerint Pilz lengyel meghatalmazott miniszternek szinajai tárgyalásai arra irányulnak, hogy Cseh-Szlovákia Lengyelországgal mielőbb kibéküljön. Pilz a román sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy tárgyalásainak eredményeképpen Benes hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni az összes függő kérdések ügyében, de tüstént nem határozhatott, mert kezei a cseh kormánnyal szemben meg vannak kötve. Valószinü —

Rakovszki az angol—orosz politikai közeledésről

Moszkva, augusztus 2. Rakovszki az orosz távirati ügynökség egy munkatársának nyilatkozott az angol—orosz konfliktus likvidálásáról. Kijei ént ette, hogy a tengerszorosokra vonatkozó egyezmények a szovjet kormány által való aláírása tág perspektívákat nyitott föl Anglia előtt. Rakovszki azon van, hogy Szovjetoroszország kereskedelmi szervei szoros együttműködést fejtsenek ki az angolokéval s igy megteremtsék a nagyobb politikai és gazdasági közeledést a két ország között.

J3 maávjcn éondofatnoft «s mi

mondotta Pilz —, hogy az egyezkedő tárgyalások két héten belül megindulnak. Bukarestben úgy tudják, hogy Seyda lengyel külügyminiszter augusztus hó folyamán Prágába utazik, hogy Benessel tárgyaljon.

Minisztertanács. Tegnap este Svehla miniszterelnök elnöklete alatt minisztertanács volt, amely az aktuális kérdésekkel, különösen az osztraui szénkonfliktus ügyével foglalkozott. Srba miniszter jelentést tett a bányamunkások változatlan álláspontjáról, továbbá a bányatulajdonosok fölfogásáról. A minisztertanács ez ügyben nem hozott határozatot. A kormány egyelőre arra fog szorítkozni, hogy közvetítőként lépjen föl. A szénadó és a közlekedési adó leszállítása tekintetében nem határozott a minisztertanács és nem állapította meg a községi választások időpontját sem. E kérdésekben a legközelebbi minisztertanács fog dönteni.

A lausannej kastély rózsaszínű szalonjában egy hétfő reggelen Írták alá a Lengyel- ország és Törökország közötti barátság- szerződést, valamint a letelepülésre és kereskedelemre vonatkozó megállapodásokat. A szalon nagy asztalán egy pompás tintatartó volt, mely mellett egy kis kristályváza díszelgett a diplomáciai etikett szabályai szerint teletüzve egy csomó régimódi megfaragott Indíollai.. A szerződés alá Írásának pillanatában sem a lengyelek, sem pedig a törökök nem merték a szerződést ludtolla! aláírni és zsebeikből szépen előhúzták ■ töltőtollaikat. A reliquiák gyűjtői ezért rendkívül föl vannak háborodva. A Vatan török nacionalista lap tudósítója szintén szenvedélyes gyűjtő; kétségbeesésében az asztal egyetlen itatóspapírjához sietett, melyen azonban csak néhány elmosódott íintanyomot talált. Gonosz nyelvek azt mondják, hogy a használatlan ludtollakat mégis bemártották a tintába és bizonyára akadni fog pár év mutoa olyan gyűjtő, ki dicsekedni fog egy Iu-ítollal» mellyel aláírták az első szerződést a kema- lista Törökország és a föltámadott Lengyel- ország között.

Lengyelország tántorithaiatlanul követeli Javorinát

A szejm pártjainak sürgősségi javaslatát elfogadták — A szejm történelmi

fontosságú ülése

vább. Egyszer csak észrevesszük, hogy már csak öten vagyunk, két perc múlva négyen, öt perc múlva hárman. Utolsónak én távozom. Szó nélkül, angolosan.

— Na, ez disznóság — mondom, utolérve. az előbb távozottakat. — Uriházba jönni, kellemeteskedni, udvarolni és — kvar- glit rakni a zsebekbe.

— Pfuj ez a Szőke! — háborodik fel az egyik szép leány.

— Es a háziasszony? — kérdezem a- barátnőjétől.

— Hát nem tudja? Az ura előtt úgy leplezi a dolgot, hogy betonként kétszer-há- romszor társaságot hiv össze. Aztán jön Szőke ur. Kvarglival a zsebeiben. Mindenkit kibiizöl. Es ők szépen magúkra maradnak...

III. Rémes álom

Nehezen aludtam el az éjjel. Aztán borzalmas álom gyötört. Valaki rám akarta törni az ajtót. Én nekitámaszkodtom s rá akartam fordítani a kulcsot. De rríár későn. Tor- zonborz alak állott előttem. Egy csapással letepert. Fojtogatott. Segítségért kiáltottam. Nem .főtt ki hang a torkomon. A mellemre térdelt. Aztán nyugodtan beretvát vett elő a zsebéből és köszörülni kezdte. Elájultam.

...E pillanatban oldalba lökött a feleségem és szólt: Te, figyelmeztetlek, hogy most nem álmodok Ébren vagy.

Csakugyan ébren voltom.

Egy barátom ült mellettem a fekelc- kávés-asztalkámál és az operettlibrcttójat olvasta fel, amelyet egy budapesti színház azóta már elő is adott.

..Ajtó csikordul. Kalauz belép. Meg- gyujtja lámpát. Magamhoz térek. Majdnem elsikoltom magam. Az a szem még egyre belém akaszkodik. Égő, szúró dermedtséggel. A kigyuló fénytől sem rezzen össze. Most, most megszólal. Kérdez valamit a kalauztól. Bátorságra kapok. Jobban szem- iigyre veszem.

...Utitársam balszeme üvegből volt.

II. Szőke ur a kvargüval

Szalon. Este hat óra. Fényárban a terem. A finom, kedves háziasszony a zongoránál. Barátnője és én mellette. Egy zugban három fiatalember és két leány. Zsongó, semmitmondó, üres, édes társalgás. Nyílik az ajtó. Szőke ur jön. Kicsit megkésett. Mentegetődzik. A háziasszony megértő mosollyal nyújtja kezét. Szőke ur csókot lehel. Csupa udvariasság, olvadékonyság. Szirupember. Végigkezeli a társaság tagjait. Mindenki elhúzza az orrát. Én is. Csak a háziasszony nem. Valami penetránsat érzek. Rémes. A loggiába megyek, ahol a fiatalok kuncognak. Az egyik ifjú feláll és valamit súg a fülembe. Igen, mondom én is. A háziasszony barátnőjéhez lépek. Szőke ur ott ül mellette. Ájultan sietek el. A barátnő pár pilla.nia,t múlva utánam. Nem érez valamit?

— kérdezi. Igen — felelem. Na, ez hallatlan!

— mondja. Szőke ur a háziasszony mellé telepszik. Abbahagyja a zongorázást. Elénk, fojtotthangu diskurzus. Figyeljük. A háziasszony ajkait mintha friss gyümölcs leve harinatositaná. Boldog. Odahajlik Szőke ur felé. A társaság többi tagja libasorban elvonul mellettük. Es gyorsan, szédülten to-