Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-03 / 174. (327.) szám

Péntek, augusztus 3. 3 Mit követel a szlovák nemzet? A Pravo IJdu kirohanása Toka elien. Prága augusztus ­Tuba Béla dr., amint megírtuk, átnyúj­totta a népszövetség vezér titkárságának a. szlovák néppárt emlékiratát és a szlovák néppárt képviselőházi és szenátusi klubjának határozatát. Az emlékirat: a Slovák közlése szerint a többi között a következőket tartal­mazza: „A német kisebbségnek egyeteme és színháza van, de az államalkotó szlovák nemzetnek sem szlovák egyetem.. sem pe­dig szlovák nemzeti színháza nincsen. A szlovák nemzet, mint szuverén nemzet, addig is, amíg a nemzeti szuverenitása a gyakor­latban teljes mértékben érvényesül, követeli hogy a szlovák nemzetnek azonnal adják meg legalább azokat a jogokat, amelyek a saint-germaiTii békeszerződés értelmében a nemzeti kisebbségeket megilletik/* A Pravo Lidu Tuka Béla dr. párisi utjá- val kapcsolatban azt kérdi, hogy a cseh­szlovák hatóságok mit szándékoznak tenni Tukának, „a magyar ügynöknek'4 a hazaté­rése után. ..Szlovenszkón — írja — elég gyakran brutálisan lépnek föl azokkal a munkásokkal szemben, akik a hatóságokkal szemben törvénytelen magatartást tanúsí­tanak/4 A P. L. meg van győződve, hogy ugyanezzel, vagy még nagyobb szigorral kellene Tuka ellen eljárni, aki tudatosan ál­lamellenes tevékenységet fejt ki úgy otthon mint a külföldön. Végül azt kérdi, hogy a párisi cseh-szlovák követség milyen intézke­déseket tett a ..magyar ügynök44 által kifej­tett tevékenység ellensúlyozására. A cseh-szlovák—-romái; határról Nagytaraa. augusztus I. (Saját tudósítónktól.) A cseh—román határkiigaziíó bizottság legutóbbi ülése azzal végződött, hogy tizenöt nap múlva ismét összeülnek és vagy kezdik elölről, vagy folytatják ott, ahol elhagyták. Tudta az egyik megbízott, hogy miért mondotta: ..hogyha a másik nem enged, a mostani állapotot megint elhúzzuk két évig/’ Talán jobb is, ha a határ legalább két évig megint igy marad. Junius végén még az volt- az általános hiedelem, hogy a mos­tani határnál rosszabbat, érdeksértőbbet. ne­vetségesebbet csinálni már nem lehet és az emberi találékonyság kieszelte, bogi.’ igenis lehet; mert az újabban fölmerült terv sze­rint egy pár kisíarnai ruszin visszakapná ugyan a nagytarnai határban fekvő néhány hold földjét, azután egy sokszögű ábrával kikanyariíanának a református és zsidó te­metőket és visszatérnének a szemben elha­gyott althoz az egyenes vonalhoz, ahol a ki- kanyaritást megkezdték. Azok beszélték akik a kataszteri tér­képmásolat berajzolásait látták, hogy a leg­újabb tervezet szerint 10—15 kisíarnai ru­szin hozzájutna ugyan a nagytarnai határ­szélen lévő földiéhez, de ehelyett a nagyvár­nál vágásban élő négyszáz ruszin megma­radna román alattvalónak. A tekeháziak el­vesztenék nagyér tékii tölgyes és bükkös er­dejüket, mely Nagytarna határában fekszik és amelyet a románok pár héttel ezelőtt sa­játítottak ki katasztrális holdankint fástól, talajostól hétszáz leiért, vagyis százhuszonöt cseh koronáért. A gödényháziaknak a nagy­tarnai volt úrbéresek erdejében lévő faki- használási joga illuzóriussá válnék. A vas­úttól, orvostól, gyógyszertártól, vásároktól, az eladás, a vétel, a kereset lehetőségeitől a zsákutcába jutott vidék továbbra is elzárva maradna és néhány év alatt — a csempésze­ket kivéve — az összes lakosság anyagilag tönkremenne. Ezeket a mizériákat egy kis Iátniakafás­sal, egy kis jóakarattal megszüntethetné egy egyszerti, önmagától kínálkozó megoldás: a Nagytarna és Avaspatak között fekvő hegygerincnek országhatárrá való kijelölése az esetben, ha Románia részéről a Tisza, Cseb-Szlovákia részéről a Túr folyó termé­szetes határképzési lehetősége ki nem vihető. Mivel pedig a tizenötnapos terminus már letelt és a bizottság még nem jött, meg­vigasztalhatjuk a végleges határért csengő­ket: csak várjatok! Tizenhárom delegátus és szakértő ült annál az asztalnál, ahol a lengyel-török egyezményt aláírták. Volt az asztal mellett még egy tizennegyedik szék is, azonban az üres maradt. Önként fölvetődik az az aggo­dalmas kérdés, hogy mi vár arra az egyez­ményre, melyet ily körülmények között kö­töttek. A lengyelek borzadnak a tizenhár- mas számtól és igy érthető megdöbbenéssel vették tudomásul a lapokból, hogy tizenhár­mán ültek az asztalnál, ahol a szerződést aláírták. lüiűeieita m @É#fti§rifí€iő§ jamslaí ürül Bethlen lemondással fenyegetőzik — Az egységespárt tisztulása előtt Budapest, augusztus 2. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lentése.) A nemzetgyűlés tegnapi ülésén — mint jelentettük — a pénzügyminiszternek utólag az indem irháshoz csatolt adóvalorizá­ciós javaslatai miatt nagy botrány tört ki és az/ellenzék a szavazás elől kivonult a nem­zetgyűlésből A szavazás után a további ta­nácskozásokon azonban az ellenzék már résztvett. Igen érdekes, hogy az egységes pártban is igen sokan az uj javaslatok ellen foglalnak állást, úgy hogy politikai körökben komolyan számolnak a pártszakadás lehe­tőségével. Párféríekezleíek a parlamentben A nemzetgyűlés mai ülését föltűnően nagy éré dk löd és mellett nyitotta még Szci- tovszky Béla elnök. Napirenden az in de min­tás i javaslat részletes tárgyalása szerepelt. A ház azonban a vitához nem kezdett hozzá hanem az elnök nyomban szünetet rendelt el hogy a .pártok megbeszélést tarthassanak az újabb pontoknak az indenmitásl vitához való csatolásáról és állást foglalhassanak ebbe kérdésben. A szünetben a nemzetgyűlés minden pártjának parlamenti f rak dói a összeült. A I szociáldemokraták értekezlete csakhamar véget ért és úgy döntöttek, hogy a valorizá­ciós pontokat érdemben nem tárgyalják, semmi körülmények között sem engedi! meg, hogy az indemnifási javaslathoz csatol­ják és ragaszkodnak ahhoz, hogy a pénzügy- miniszter külön javaslatot nyújtson be. Az egységes párt szintén értekezletet fartőit Abnássy László ügyvezető alelnök vezetésével. Ahnássy az újságírók előtt kijelentette, hogy ismét súlyos politikai kérdések merül­tek föl s a vezető emberek úgy ítélik meg a helyzetet, hogy újból aktuálissá vált az egy­séges párt belső helyezetének tisztulása, amire különben a miniszterelnök a túlzók el­leni beszédében már utalt. A miniszterelnök — kiszivárgott hírek szerint — az egységes párt tegnapi zárt ér­tekezletén kijelentette, hogy abban az eset­ben, ha a párttagok nem vetik alá magukat a fegyelemnek, nem hajlandó a pártot tovább vezetni. A mai nehéz helyzetben mondot­ta —nem hajlandó a bizonyttanság érzésé­vel kormányozni és ha a párt nem hallgat az intés szavára, akkor a legmesszebbmenő i Konzekvenciákat fogja levonni. Belliién ajaMl párisi nfla előli Budapest, augusztus 2. (Budapesti szerkesztőségünk teleíouje- ientésc.) Az Újság feltétlen hiteles forrásból arról értesül, hogy a szinajai konferencia határozatait Parisba küldik, ahol a jóvátétel! bizottság kezdi meg a Magyarországgal való közveííen tárgyalásokat. Téves az a hir, hogy Benest, vagy a jugoszláv és román kormányt bízták meg a tárgyalásokkal, mert a magyar kérdést maguk a nagyhatalmak akarják révbejuttatul, A kisantant válasza után a jóvátétel! bizottság Bethlen István gróf miniszterelnököt Parisba hívja, hogy a gyakorlati kivitelt célzó tárgyalásokat meg­kezdje vele. Beaes lapja a kisantant jőszáadékáről beszél Prága, augusztus 2. A Prager Presse, amely Benes álláspontját szokta visszaadni, ma elragadtatással ir a szinajai konferencia eredményéről és az ott végzett munkát kon­struktívnak és pozitívnak jelenti ki A ma­gyar kölcsön kérdéséről írva, konstatálja, hogy ez nemcsak a középeurópai általános politikát érdekli, de egy bizonyos fokig principiális kérdés a jóvátétel probléma nagy komplexumában. A konferencia határozata e tekintetben nagy előrehaladás a kisantaní- nak Magyarországhoz való viszonyában. A kisantant elfoglalt álláspontját a jóvátételi bizottságnál való tárgyalásoknál védelmezni fogja, egyelőre nyílt kérdés az, hogy milyen formák között fog a kisantant Magyaror­szággal is tárgyalni. A kisantant határozata annak föltétele mellett kelt, hogy Magyaror­szág teljesíteni fogja a kisantanttal szemben lévő kötelességeit. Nincs szó a garanciák ki­kényszerítéséről, de arról, hogy Magyaror­szág belátja-e a helyzetet és jó szándékot fog-e mutatni. Ha Magyarország helyesen értelmezi a helyzetet, álékor a kisantant ál­lamai jóakaratukat a legteljesebb mértékben be fogják bizonyítani és az esetben nemcsak erre az esetre, de a jövőre nézve is meg lesz a békés és barátságos együttműködés lehetősége teremtve. Ha Magyarország ezt nem érti meg, vagy nem akarja megérteni, akkor ez újabb bizonyíték lesz a kisantant részére arról, hogy a mai Magyarország képtelen a béke értelmében dolgozni és ez esetben a kisantant kénytelen lesz az eddigi energikus politikáját folytatni. De ha Ma­gyarország megérti a helyzetet, úgy ez első­sorban Magyarország számára jelent előnyt, jelenti Magyarország nyugalmát s azt, hogy belső ügyeibe a kisantant semmiféle formá­ban nem fog és nem is akar beavatkozni Koraiak a Benes—Bethlen találkozásáról szóló hírek Prága, augusztus 2. A Venkov bécsi ér­tesülése alapján közöltük tegnap, hogy Becs­ben az a hir terjedt el, hogy Bethlen és Benes Bécsben találkozni és tanácskozni fognak. Benes lapja, a Prager Presse ma registrálja ezt a hirt és hozzáfűzi azt. hogy a Pesti Hír­lap, amely közeiéi! a kormányhoz, arról ér­tesül, hogy Bethlen nem Bécsiben, hanem Prágában fog Benesset találkozni és a szi­najai konferencia határozatai felöl tárgyalni. A P. P. szerint a Pesti Hírlap arról ir. hogy a kölcsön engedélyezne. tdaj^onk|pi>gii a kisantant érdekében áll mert Benes London­ban Curzontól azt a felvilágosítást kapta hogy a kisantant mindaddig nem kap köl­csönt, nu’g a magyar kölcsönt nem engedé­lyezi. A P. P. szerint a Pesti Hírlap fölhív­ja a minis z terel nők Öt, hogy inkább mondjon le a kölcsönről, mintsem hogy az ország po­litikai függetlenségét föláldozza. A Prager Presse kijelenti, hogy a Benes és Bethlen találkozására vonatkozó hírek legalább Is koraiak, mert mielőtt Prága és Budapest között köz­vetlen tárgyalásokra kerül a sor. teljesíteni ke® egyes föltételeket, amelyeket a szinajai konferencián állapítottak meg. Cáfolja a kp a Curzonnak tulajdoni tott kijelentést és hoz­záfűzi. hogy ezt az állítást már elintézi az a körülmény is, hogy a esteli-szlovák kormány­zat az adott pillanatban nem tartja oppurtu- nusnak a külföldi kölcsön kérdését s hogy erre vonatkozólag számos ajánlatot egyelőre ad akta tettek. A Prager Presse eme híréhez meg kell jegyeznünk, hogj^ a Pesti Hírlap tegnapi szá­ma Benes és Bethlen találkozásáról egy sor­nyi közleményt sem hoz, de a Neue Freie Presse hírét a két államférfin bécsi falálko zásáról a. Budapesti Hírlap regisztrálja és kommentálja. A Prager Pressének az az ér­velése, hogy Curzon a neki tulajdonított kije­lentést már csak azért sem tehette meg, mert Cseh-Szlováikia nem tartja opportunus- nak a külföldi kölcsön kérdését c pillanatban, rendkívül gyenge érvelés, mert hiszen tudva­lévő dolog, hogy a kisantant államai közül Románia legutóbb kísérletet tett egy angol kölcsön fölvételére nézve és e kísérlet meg­hiúsulásában nagy része volt annak, hogy a kisantant elutasító álláspontra helyezkedett a magyar kölcsön kérdésének fölvetésénél. Rövid táviratok A török kormány a lausarmei béke ratifiká­lása után általános amnesztiát fog kihirdetni. Jordanszkí, a szovjatik okmány uj kereske­delmi képviselője szerdán Rómába érkezett. Wagnere német főkonzul Vladivosatokba érke­zett s hivatalos működését rövidesen meg fogja kezdeni. A moszkvai perzsakereskedelmi képviseletek nagy ünnepséget rendeztek abból az alkallomból hogy az orosz kormány kereskedelmi képviselete Teheránba megy. A szovjetkormány visszautasítja a népszö­vetség száíllifíásügyi bizottságaiban való részvételt azzal a ínegoikolással, hogy a népszövetség Oroszországot még nem ismeri el. Az amerikai külügyi hivatal elismeri, hogy tárgyal Németeh'szág.gal a legtöbb kedvezmény elve alapján kötendő kereskedelmi szerződés megkötéséről. Az olasz maximalista pánt kiáltványt intéz a munkássághoz, melyben kijelenti, hogy Musso­lini Tezsimjének támogatása a munkásság érdekei ellen van­A hágai nemzetközi törvényszéken ma kez­dődnek meg a íőtárgyalások a lengyelországi né­metek sérelmei ügyében. A törvényszék dönteni fog arról, hogy Lengyelországnak volt-e joga a német telepeseket és jb^löket elűzni. «BK Pesti rajzok Vizűm Emberek ülnek, állnak, éjszakáznak a konzu­látusok előtt. Nyár van, vakáció $ az egyik sze­detne a szüleihez menni, a másik a gyerekeihez utazni, a harmadik az egészségét foltozgatni, a negyedik tanulmányutat tenni, külföldi könyvtá­rakat bújni. Emberek hosszú, szenvedő sora. Rájuk tűz a nap, rájuk kiált a durvaság, küldö­zik, kínozzák őket, csak azért, mert utazni akar­nak. Mindegyiknek a lelkem tele van szeretettel vággyal, békével s fejükfre olvassák a legször- nyiibb bűnöket. Ma mindenki gyanús, aki utSe- véllel él A két fénykép melé szigorú szemű hi­vatalnokok lelki fényképet is készítenek róla s röntgen-pillantásokkal kémlelik: mi van gondola­tai és érzelmei láthatatlan szekrényében? És az emberek, akik eltűrték a háborút, el­tűrik a békét. Csak csendesen lázadoznak, mikor a harmadik éjszakájukat is elveszítve látják a forró pesti kövön. Az utca az utazás előszobája lett. Lelki megrázkódtatások vezetik be a vonat rázásait. Sóhajok előzik meg a mozdony füstjét. És végkimerviltscg varázsolja pihenéssé az ut fá­radalmai! Egy uj háborúról szeretnék máv haliam, az utazás akadálya elleni háborúról, a vizumos pe­csétnyomók autodaféjáiról az országos bilincsek letöréséitől, a régi szabóság lobogójának kitűzésé­ről. És semmi sem tenne boldogabbá, mintha már ezt az uj Hötéit olvashatnám: „Égy szülőkből, tudósokból és betegekből ál?iló gyönge csoport sikeres támadást kísérelt meg az emberi butaság és gonoszság demarká- ciójának egyik vonallá ellen. Hadizsákmány száz gyermeki csók, busz tudományos könyvre való anyag és harminc egészség/ Falu Tamás. — (Meteorológiai idöióslás augusztus lí­ra.) Nyugaton a felhők képződése fokozódik, a levegő felmelegedik, később helyi zivatarok valószinüek. Keleten szép idő várható. * — (Benes megérkezése.) Benes dr. kül­ügyminiszter tegnap este Prágába érkezett. Kíséretében voltak Veverka követ, Szatb- máry dr. titkár és Henry Joule ne! francia szenátor. — (Harding veszélyen kívül.) Sanfran- ciscóból jelentik, hogy — Harding orvosai­nak kijelentése szerint — az elnök túl van a veszélyen és állapota javul — (A pápa üdvözlete Harding elnöknek.) Rómáiból táviratozzak: A pápa megbízta a. washingtoni apostoli delegátust, hogy közölje Harding elnökkel mielőbbi felgyógyulására vonatkozó jókívánságait. — (Osusky SzloYenszkóban.) Pozsony­ból jelentik: Osusky, párisi cseh-szlovák kö­vet, tegnap délután Pozsonyba érkezett s onnan Tapolcsányba ment, ahol a köztársa­sági elnök fogadja. — (Cseh-szlovák miniszterek szabadságon. Svehla miniszterelnök — a Ceské Slovo értesü­lése szernt — a közeli napokban Kalsbadba uta­zik hákom heti szabadságra. — Stribny vasutügyi miniszter augusztus 1-én kezdte tneg szabadsá­gát, amely szeptember elejéig tart. Stribny mi- niszitert Franké köz él címezés ügyi miniszter he­lyettesit! — (Uj jugoszláv kövei Prágában.) Fél­hivatalos prágai közlés szerint Ljubomir Ne- sicset, a jugoszláv külügyminiszter jelenlegi második segítőtársát rövidesen prágai kö­vetté nevezik ki. A félhivatalos ebben a tényben a Prága és Belgrád közötti jó vi­szony újabb megerősödését látja. — (A román miniszterelnök Karlsbadban.) A Ceské Slovo közlése szerint Brafianu román mi­niszterelnök augusztus 4-én Karlsbadba érkezik. — (Mussolini Nápoly díszpolgára.) Rómá­ból táviratozzék: Nápoly város tanácsa Mus­solini miniszterelnököt díszpolgárrá nevez­te ki. Az egész életre

Next

/
Thumbnails
Contents