Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-25 / 192. (345.) szám
Szombat, augusztus 25. 5 A Ceské Slovo fényképpel izgat Prága, augusztus 24. A G&stoe Slovo fekszik előttem. A szem- záicióka/t hajszoló lap esti kiadásának első oldalán egy kép van. A képen egy katona- ruhás férfi fekszik valahol a réten füvek között. A tányérsapka félig elfödi az arcát. Balkeze görcsösen markol a derékszíjba. A kép fölött két hasábra terjedő fölirat: „A magyarón papság nyitrai áldozata." A képhez Írott szöveg osak annyi konkrétumot tartalmaz, amennyit mi is megirtunk hetekkel ezelőtt, hogy Zdrálek József tábori lelkész ön- yilkos lett. Ehhez a C. S. azt a kombinációt fűzi, hogy az öngyilkos tábori lelkészt a nyitrai várban levő felebarátai kergették halálba, mert igaz lelkészhez illő módon élt és gondolkodott A qikk végig csupa gyanúsítást, de semmi konkrétumot nem tartalmaz és sehol sem magyarázza meg, hogy kik vd- a»k a címben megadott magyarón papok, akiknek Zdrálek az áldozata lett. Hát kérdezzük: szabad ennyire felelőtlenül gyanúsítani, szabad így rágalmazni, szabad osztály, fele- kezet és nemzetiség ellen így uszítani és lá- zitani? Éppen a Ceské Slovo volt az a lap, amely néhány nappal ezelőtt rendőrért üvöltött, amikor egy Trebou melletti vasútállomás várótermében egy cseh-német nyelvű feliratot fedezett fel és amikor ugyanott eigy cseh nyelvű hirdetményt pillantott meg, mely még a régi időkből maradhatott otttan, mert a hidremény aláírójaként a császári, királyi Államvasutak igazgatósága szerepel. Akkor tudta figyelmeztetni a szerancscétlen álló- másfőnököt, hogy Cseh-Szlovákiában van egy törvény, amely a köztársaság védelméről szól. Azóta talán megfeledkezett róla. De mi nem kiáltozunk ügyész és cenzor után. Mi csak az újságírói tisztességre apellálunk, mert úgy érezzük, hogy a halott is több tiszteletet érdemel, mintsem hogy megbálmu'ltas- sák mindenkivel, aki az obulust lefizeti, de az élők becsülete is szent. Gyanúsítaná és vádolni bizonyíték hiljjátn nemcsak büntetendő, de tisztességtelen cselekedet is. —nyei. Vajk Ida birái előtt A sikkasztó bankhivataínokleány bünpöre. ” Pozsony, augusztus 24. (Saját tudósítónk jelentése.) Ma délelőtt került birái elé a pozsonyi Leszámítoló és Közazidasági Bank hivatalnoknője: Vajk Ida, akinek bűnügye hónapokkal ezelőtt sokat foglalkoztatta a nyilvánosságot. Az államügyészség csalás, sikkasztás és okirat- hamisítás büntette címén adott be vádiratot Vajk Ida ellen, akit ez év áprilisában tartóztattak le. A törvényszék égjük szüneti tanácsa Hoffman táblabiró elnöklésével tárgyalta az ügyet. A vádihatóságot K r a 11 álam-ügyész képviselte, Vájd Idáit Lengyel Árpád dir. ügyvéd védte. A vádirat elmondja, hogy a vádlott körülbelül hét évig volt a Leszámítoló és Köz- gazdasági banknál előbb mint gépirónő, majd a bank Sa-fe-jenél, később a letétosztályban volt alkalmazva és emellett a levelezést is végezte. Miután fizetésébő megélni nem tudott, már 1922-ben érték papit okkal és valutaüzletekkel spekulált. A károsultak között első helyen áll Buohsbaum Józsefeié, egy orvos neje, akit a vádlott Pozsony-Szentgyörgyről ismer, ahol huzamosabb időn á>t lakott és ahol az apja mint nyugdíjas vasutas él. Buchsbaum- né 1923 márciusában 47,000 Kc-t helyezett el a Leszámítoló Bankban. Vajk Ida ekkor azt ajánlotta neki, hogy jobb volna, ha a pénzt jeligére helyezné el. Buchsba-umné erre átadta a könyvecskét a vádlottnak, aki csak 120 Kc-t helyezett el a bankban „D. E.‘‘ jeligére, a könyvbe azonban 120,000 Kc-t vezetett be. A 47,000 Kc-t ingának tartotta meg, Buchsbauimnénalk pedig azt mondotta, hogy a többletet a tőzsdén nyerte a részére. Bu-chs- bajumné boldog volt és nem is érdeklődött többé pénzének sorsa iránt, miután könyvecskéje szabályszerűen ki volt állítva. Halle Riohérd pozsonyi fogorvost előbb 92,041 Kével, majd 60,000 Ke-vei, Halle Bernát dr. szengyörgyi nyugalmazott orvost 50,758 Kével, özvegy Kri-chó Józsefnét 27,000 Ké-vel károsította meg hasonlóképpen. A manipulációra Stromsky Oszkár, a bank egyik igazgatója jött rá, aki aztán megtette a feljelentést Vajk Ida ellen. A mai tárgyalásra Stromsky igazgatón kívül be volak idézve tanúnak a károsultak, továbbá Buchsbaum Erzsébet, Samarjay Gyula, a Leszámítoló Bank ügyvezető igazgatója, Pleszkott Ida, a vádlott iakótársnője, Vajk János, a vádlott apja és Vajk Béla Szemtgyörgyrői A főtárgyalást igen nagy érdeklődés kísérte. A főtárgyalási terem tele volt elegáns hölgyekkel, akár csak egy színházi premié- ren. Sokan a folyosóra szorultak ki. Kilenc órakor fegyveres börtönőr bevezette a vádlottat, aki fehér blúzban, sápadtan jelent meg. Meglátszott rajta, hogy az ötödfélhónapos vizsgálati fogság erősen megviselte. Fitymá- lóan nézett végig az egybegyúrt hallgatóságon. A bíróság féltizkor vonult be. A tárgyalás német nyelven folyt. Igen megható jelenet volt, amikor a tárgyalás előtt az öreg Vajk, aki nyugalmazott vasutas, leányához lépett és megcsókolta. Vajk Ida a hozzá intézett kérdésekre csöndesen, szenvtelenül válaszolt. — Beismerem — mondotta —, hogy sikkasztottam és csaltam, tudom, hogy bűnös vagyok. Körülbelül háromszázhatvanezer koronáról van szó. A pénz legnagyobb részét eltőzsdéztem, a legtöbbet a márkán veszítettem. A vőlegényemnek, Pleskut Rudolf joghallgatónak is küldtem Budapestre hatvan- egyezer cseh koronát és ötnegyed millió magyar koronát. Halle dr. a pénzét azzal bizta Páris, augusztus 23. Franciáország igen szerencsés mezbe öltöztette imperializmusát A német imperializmus érvéül annak idején a hírhedt és szereuosétlen „Lebensbe- dürfnisse" teóriáját találta ki, mely zengett a német expanzív erőről, a sürü milliók megnőtt életéről, melyet nem lehet kicsinyes határok közé szorítani, mivel tönkremegy tér. gyarmat, agitáció, hatalom bijján. őszinte és katasztrófáíis beállítás! A francia imperializmus épp ellenkező bázisokon épült. Aktivitás helyett passzivitás a mottója. Szól az erőgyüjtés-muszájról a fölkészültség permanenciáról, mint védelemről. Először a mai francia államnak a német invázió, másodszor az uj európai rendnek az újabb háború elleni védekezéséről. Látszólag tehát nem imperializmus, nem növekvő életérdekeik agresszivitása, csak az adott helyzet és békés munkálkodás őrzése Németország ‘híres, már diplomáciai fogalommá nőtt ,,mauvaise volonté“-ja (rassz- akarata, lásd az uj francia Sárga könyvet) oka Franciaország hatalmi berendezkedésének. Ez beállítás téves. Ha Németország csakugyan a tűzfészek, mely veszélyeztet békét és civilizációt, akikor nem egy nemzetnek van joga, hogy ezt a veszélyt parírozza, hanem — épp úgy, mint a világháborúban — a veszélyeztetett nemzetek szövetségének feladata egyesült erővel meggátolni a balesetet. Itt tűnik ki a háború előtti angol diplomácia fölénye, mely az antant megkovácsolásánál fölosztotta az erőket s ágy az imperializmusnak minden látszatát távoltartotta magától. Amennyiben azonban egy nemzet akar egyedül egy uralomra hajló erőtömböt sakkban tartani, törvényszerűen beleesik a sakkban tartandó hibáiban. Mi volt a német imperializmus? A nemzet belső ereje, mely akkorára nőtt. hogy kibontakozása európai veszedelmet jelentett. Hogy tudja ezt a veszedelmet egy másik nemzet egyedül meggátolni? Csak úgy, ha hasonló, sőt még a másikat fölülmúló hatalmi eszközökre tesz szert. Azaz átveszi a másik szerepét. Védekezés ürügye alatt ugyanazokat az allűröket kénytelen fölvenni, mint ellensége. Ugyanazt a kérlel'hetetlensé- get, türelmetlenséget, kardesörtetést, szigorúságot, hadseregtartást, hanghordozást. Mert legalább is hasonló erő kell az ellenség megfékezésére. S ha a német erő épp nagyságánál fogva imperializmus volt, mért ne hordaná magában az imperializmus csiráit a hasonló francia erő. Azt mondják: az irány más. A német épp azért volt imperializmus, mert agresszív volt, a francia meg nem az. De lehet nem az? — Az európai kontinensen a németen kívül nincs számottevő erőikomplexum. Az orosz messze van s ma szétmorzsolt, különben is uj expanzivitása Ázsia felé irányul, az olasz kicsiny és félreeső s ami marad azt a franciához hu kisautant ellensúlyozza. Az angol impérium törvényszerűen nem a kontinens felé gravitál: erejének súlypontját az indiai óceán köré helyezi (különösen ha a hihetetlen pénzekkel és naffinériával épített szingapórei flottabázis elkészül) s természetes ellenségeit is a tengeren túl kell keresni. Ha. tehát Farnciaországnak sikerül Németországot gyöngeségben tartani, akkor automatikusan Európa urává válik. — Minden rám, hogy tőzsdézzem vele. Az nem igaz, | hogy az ő pénzét is elsikkasztottam. Az első tanú Halle dr., akit szembesítenek a vádlottal. Izgalmas jelenet után az orvos megmarad amellett, hogy Vajk Idának nem mondta, hogy tőzsdézzen a pénzzel. A károsultak ügyvédje kérte a bíróságot, hogy az esetleges büntetést függessze föl, mert remény van arra, hogy Vajk Ida a kárt részletekben meg fogja téríteni. A vád- és védbeszédek után a bíróság délután félkettőkor hirdette ki ítéletét, mely szerint Vajk Idát bűnösnek mondotta ki csalás, okiraíhamisitás és sikkasztás bűntettében és ezért összbüntetésül másíéiévi börtönre Ítélte, amelybe a vizsgálati fogságot is beszámították. Az ítélet végrehajtását nem függesztették föl. Az Ítéletben az ügyész megnyugodott, a védő háromnapi gondolkodási időt kért. A tárgyalás után úgy a bíróságnak, mint az ügyvédnek és a hallgatóságnak az a véleménye, hogy a pénz legnagyobb része Budapesten van a leány vőlegényénél. kishat alom szükségképpen uszályhordozója lesz. Minden kis fővárosocskában úgy fognak táncolni, ahogy Parisban fütyülnek. A hatalmi nyomaték átszáll a Szajna partjára, S ez a nyomaték — akár akar, akár nem — Imperializmus. Mert nem más mint a nemzet belső ereje, mely akkorára nőtt, hogy másokra nézve veszedelmet jelenthet, amennyiben mindent alárendel céljainak. A praktikus kérdés: képes-e Franciaország mai erőforrásaival ezt az ellenállhatatlan belső erőt megszerezni éls megtartani? — Sokan, még Párisban is, azt mondják, hogy nem. Ez a józanok és mérsékeltek pártja, kik a német veszedelmet szövetségesekkel akarják ellensúlyozni. Inkar- nációt legújabban Le Bon nagy politikai müvében találtak, vagy angol részről például Lord Rothermere vasárnapi cikkében, ahol a nemes lord lándzsát tör az angol-randa antant mellett. Ez a cikk a nagy feszürtség- ben balzsamként hatott a Quay d‘Orsayn s a hivatalos körök majd hogy berámáztatásra nem ajánlották. Azonban a szövetség hívei mindinkább ritkulnak. Nem mintha nem tetszene ez a mód, de mert !a tények ellene beszélnek és nem lehet rá építeni. Kétségtelen, hogy Anglia visszavonul a kontinentális politikától, kétségtelen, hogy „más vizekre", főleg az indiai óceánira evez s világhatalmát kivonja Európa kicsinyes légköréből, ahol Old England csak mint egy magykiterjedésü üzem bürója marad vissza. (Lásd erre vonatkozólag Con- denihova-Kalergi gróf kitűnő cikkét az áprilisi Neue-Rund’sohauban.) Sőt azt is kezdik rebesgetni már, hogy Nagybritíániának transaflantikai politikája érdekében szövetségesül a legtöbb jövőt jelentő, pusztán kontinentális hatalmat kel! megnyernie, akivel quasi egy „osszuk meg a világot" szövetséget csinálhatna. Anglia szabad kezet hagyna ennek a hatalomnak a kontinensen, Észak- és Kisázsiá- ban, de viszont megkövetelné az anyaország érintetlenségének biztosítását és a segítséget az indiai óceán körüli bajokban Minden tippelés szerint ez a hadalom csak Németország lehet Anglia visszavonulása következtében tehát Franciaország egyedül kerül a teuton Rém elé és akarva, nem akarva — íme a történelmi helyzet átka — állandóan fegyverkezésre kénj^szerül. A mai Franciaország negyvenmillió lakosnak megfelelően a lehető legjobb erökon- dícióban van. Nem igaz a dekadencia, nem győzöm hangoztatni. Franciaország pár excellence a kispolgárok nemzete, a jólét és a gazdaság hazája (látni fogjuk, hogy miért) A paraszt és a polgár makkegészségesek Múltkor a Champs de Marson láttam harmincezer diák felvonulását. A fiuk arcáról nyugateurópai intelligencia sugárzott és minden tekintetben kifogástalanok voltak. A világháború megmutatta, hogy a szalmatüzíi- nek hitt francia négy év poklát mukkanás nélkül viselte saját földjén. Gazdaságilag Franciaország az egyedüli Európában, mely önmaga termeléséből meg tud élni. A húszon- j kétezer elzászi gyár és a vadonatújjá épített északfrancia üzemek jó volta nagy exportfölényt biztosit. Lloyd George eleget panaszkodik emiatt. A lakosság hangulata a lehető ! legpatriotisztikusabb. Kommunizmus és anarchia csak beteges, fragmentumokban létezik s a ..baloldali block" szintén németellenes. Mondom. negyvenmillió embernek megfelelően Franciaország telítetten akcióképes. De mi ez a negyven, vagy ha a belgákat is hozzászámítjuk ötvenmillió a né- mentség nyolcvanmilliójával szemben. És főien mi ez a stagnáló ötvenmillió a rohamosan szaporodó nyolcvanmillióval szemben! Mert minden francia hatalmi vágya legnagyobb gátja a francia nép csekély szaporodása, vagy amint itt nevezik, a de- populáció. Ez adja á nagy fejfájást! Ezzel a depopulációval kapcsolatiban egy ujaíbb bizonyítékát találjuk meg a franciák készülő és vágyott imperializmusának. — A depopuláció nem degenerálódást jelent. Sőt éppen bizonyos tekintetben a meglévő emherké^zlet értékének növelését. (T. i. az a depopuláció, mely Franciaországban van. mely nem a halálozások abnormális nagyságát, hanem a születések abnormális ritkaságát jelenti.) A gyér szülés gazdasági ökoikból történik. Példa rá a magyar Baranya. hol a legegészségesebb és a leggazdagabb magyar nép lakik s ahol az „egyke" korlátlanul uralkodik. Azáltal, hogy a családban kevés a gyermek, a vagyon nem oszlik meg és nem törpül jelentéktelenné az öröklésikor. Azáltal, hogy kevés a gyermek, kicsiny a kiadás s több fordítható az utódok nevelésére. Azáltal, hogy kevés a gyermek, szülő is gyermek is egészségesebb marad a nem abnormális nagyságú munka következtéiben, azaz senki se ..dolgozza magát agyon". Ezek voltaik azok az előnyök, melyek a kis csal ágosságot az intelligens francia nép előtt kedveltté tették. Ez nem testi vagy szellemi degenerálódáis. Sőt inkább a sokgye rmeikrendszer az. példa rá Kina, India vagy Európáiban is éppen Németország, hol a túlzott szaporodás idézi elő — expanzív terület Wijján •— a lassú elproletárosodást. betegesen elmobosodást. Az úgynevezett „depopuláció" a legjobb módszer arra nézve, hogy a nemzet adott nagyságában jólétre s megelégedettségre tegyen szert — csak éppen nagyobbodásra, expanzióra, haladásra, nemzeti erőre, imperializmusra nem szabad gondolni! Amikor Franciaországban erősen kezdenek küzdeni a depopuláció ellen, amikor emberfölösleget akarnak — évi hatszázezer férfiíkamatot, elpirédálhatót, mint a régi Németországiban — akkor imperializmus, vagy legalább is „aktiv védekezés" lebeg a szemek előtt. A francia nép nem volt imperialista, tűrte a dépopuláolót. Ha.sikerülni fog az imperializmus gondolatát a népbe beoltani, a depopuláció is csökkeni fog. Tény i:s. hogy a gyormektelenség elleni küzdelemben főfegyverül mindig a német rémet s a „mi lesz velünk, ha ily kevesen leszünk" dallamát használják. Legyünk olyan sokan, mint a németek, legyünk olyan aktívak, erősek, okosak, mint a németek, legyünk minden tekintetben olyanok, mint a boche-ok! Áll még egy nagyágyú, a legeslegna- gyobb és trompf a franciák rendelkezésére: a százmillió francia álma, Franciaország ko- lomáiis kiépítése Mangin tábornok terve, a négerek, indokínaiak. Szenegálok franciákká forrasztása a szent cél érdekében, mely legújabban nagyon rafíinált és biztos módon folyik s melyről igazán nem lehet mondani, hogy nem imperializmus. Következő, utolsó cikkemben beszélünk róla. Miért siet Niiacsics Belgrádiba? A belgrádi belügyminisztert hamisítással vádolják a demokraták. Belgrád, augusztus 24. (Jugoszláviai szerkesztőségünk távirata.) A belügyminisztérium hivatalos kimutatása szerint a községi választásoknál a radikálisok' fölényes győzelmet arattak, mert az összes községek kétharmadrészben (1414) radikális képviselőitestületet választottak, inig az ellenzék különböző frakciói összesen csak 691 községben győztek. A demokrata klub ülést tartott s megállapította, hogy a hatóságok mindenütt nagy terrort fejtettek ki a radikális párt érdekében s hogy a belügyminiszter által kiadott választási jelentés adatai sok helyen tévesele, vagy hamisítottak. A külügyminisztérium táviratot kapott Nincsics külügyminisztertől, aki Eviens les Balos fürdőhelyen tartózkodik Franciaországban. Közli, hogy ma haza érkezik. A külügyminiszter váratlan hazaérkezését politikai körökben élénken kommentálják és azt hiszik, hogy Nincsics elsősorban a római konferencia és a német reperációs szállítások megszüntetése miatt érkezik haza. Az igazi Franciaország Irta: Szvatkó Pál. II,
