Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-22 / 189. (342.) szám
A keresztényszociáiis párt népgyülése Nagy sároson! „Megmaradtak azoknak skik volíslc ! A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása Aradon tilos a magyar szó! Egy miniszteri látogatás furcsa következménye — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása — Arad, augusztus 20. Nemrég Aradon járt Constantinescu íöld- mivelésügyi miniszter. Megjelent egy kávé- házban, megberetválkozott egy borbélyüzletben, valamit vásárolt egy előkelő kereskedésben és tovább utazott. Elutazása előtt azonban keservesen panaszkodott a fogadására megjelent aradi funkcionáriusok előtt, hogy mindenütt magyar nyelven üdvözölték. Az aradi magyaroknak azt az eljárását, hogy magyar szóval merik üdvözölni az üzletükbe lépő vevőt, a miniszter zokon vette. Ott volt a miniszter kíséretében Gritia Ovidiu rendőrprefektus is, aki nemrég alakította meg az Unio-klubot, a magyar és román művészek és írók egyesületét, amelynek alakuló közgyűlésén igen szép beszédek hangzottak el a megértésről, a magyarság és románság kölcsönös megbecsüléséről. Gritta rendőrprefektus a miniszteri panasz hatása alatt megfeledkezett az általa alakított Unio-klub céljáról és elhatározta, hogy román várossá varázsolja Aradot, amelynek lakossága kilencven százalékban magyar. Cselekedte pedig a prefektus a következőket: A napokban fölrendelte magához a borbélymestereket, kávéháztulajdonosokat, vendéglősöket és cukrászokat és reájuk parancsolt, hogy ezentúl minden ■ vendéget, akár magyar, akár román az illető, román nyelven kötelesek üdvözölni. Ez ellen nem volt föllebbezés és a megjelenteket kegyelemben elbocsátotta. Másnapra fölrendelte 'Arad város kereskedőit, tekintélyes és köz- tiszteletben álló polgárokat, akiket két óra hosszat megváratott. Azután közéjük ment és rájuk kiáltott: — Mit gondoltok, Magyarországon vagytok? Itt Romániában éltek. Mi védelmezünk titeket, megengedjük, hogy vagyont gytijtsetek. Elvárjuk tehát, hogy románok legyetek. E kedves bevezetés után kiadta a szóbeli parancsot, hogy mindenkit román nyelven kell üdvözölni. Ezt az önkényes eljárást vigyázva (hiszen szigorú cenzúra van) szóvá tették az aradi lapok. Gritta rendőrprefektus az egyik aradi lap szerkesztőiét fölrendelte magához, őrizetbe vétette és két óra hosszat megfosztotta szabadságától. Eddig van. Milyen jó a dolguk Romániában a magyar kisebbségeknek! Szabadon fejleszthetik .a kultúrájukat, anyanyelvükön akkor beszélhetnek, amikor akarnak. Csak az a baj, hogy a Gritta Ovidink igen sokan vannak. Szerda, augusztus 22. volt, ritka pillanat, csend, amelyet csak két egymásnak teremtett emberi lélek egymásba olvadt hallgatása mélyíthet végtelen véges gyönyörré. Végigtörölte szakállát. Hátrafordult. A gladiátor állít mögötte. A nap kelő sugár atban szikrázott iimipeira t or sisak ja. Keze lassan lesiklott az asszony derekáról. — Mit csinálsz, Alexander — suttogta Josephus. Az asszony ijedt sikolya vergődött a mélyen dörmöigö gfadiátorne vetésben. — Josephus, azt hittem, alszol és mi vimasztiunk álmaid fölött... A bölcs felállt. Kinyújtott, kimeredt kézzel intett a gladiátornak. — Hajnaladik, Alexander. Nekem most kezdődik az éjszakáim. Távozz... távozz békével. — Alex... — sikolíott kétségbeesetten Iréné. A gladiátor elindult, jó! lak ottan, mámorosán a csókoktól, a daltól és férfi erejének teljében. Még visszaintett Irenenek. Aztán leszállt a márvány lépcsőkön a pázsitra. Még állt, várt, fülelt. Fenn az asszony hangja csukló zokogásban repdeste körül a férfit. — Josephus,.. — sitta. — Mi az: sírás? Mi az? Csúnya most az arcod, Iréné. Az emlber arca legyen ránictalan, mint a kő sima burka, mint... mint az enyém. A gladiátor nekirilőüt hangtalan hahotájában a falnak. Hallotta a túloldalra elsiető asszony fáradt lépteit, hallotta a ternaszon elnyugodó férfi lefekvő neszelését. Csend 'volt pár pillanatig. Aztán a fénybe, a napsugárba torkolt egy hang. Josephnsé. — Isten, ha vagy, változtass kővé. Emberi indulataim posványos ráncait hadd nyesse a szélűd patakocska simává. És Josephus arcán a könny szikrázott, szapora bő könnyek csiszolták', nyestek arcának redőit, fönn, a forraszon a hajnali napsugárban. Eperjes, augusztus 20. Nagysároson, a Rékócziak ősi fészkében a sárosi jó szlovák nép nagy érdeklődéssel várta a keresztényszociális párt népgyulését. Az érdeklődése annaíc tulajdonítható, hogy az utóbbi időben egymásután jöttek a „népmentő" pártok vezérei tele Ígéretekkel, a szociáldemokraták elvtársaknak szólították a „felszabadított4' népet és ígértek nekik földi paradicsomot, csak most, még egyszer szavazzanak rájuk; a kommunisták pedig népuralmat prédikáltak, de legtöbbet Ígértek mégis a rolnáckárok. A vagyondézsma eltörlését, a többi százféle adónak a leszállítását, földet — természetesen a miséből és nem a magukéból. Akinek pedig már föld sem kell, annak: licenciát, spirituszmonopóliumot, végső esetben kis aprópénzt, A szép ígéretekben duskálkodható szegény nép azt sem tudta, kihez álljon? Mielőtt végleg határoztak volna, bevárták még a keresztónyszociális gyűlést, mely e hó 19- én, vasárnap szívből jövő lelkesedés mellett folyt le. Jött egy olyan párt is, amely nem ígért — semmit! Nem ígérhetett semmit, mert csak az a népé, amit a saját önerejével kivívhat magának! Semmi több! A közipont kiküldött szónoka Fedor Miklós szepességi párttiikár volt, aki óva intette a népet, bőgj'' ne dűljön be az üres ígérgetéseknek, azután megdönthetetlen érvekkel sorra cáfolta a centralista pártok tarthatatlan és soha nem teljesíthető ígéreteit. A szónok élesen rámutatott arra, hogy a „legdemokratikusabb" köztársaság ötödik évét tölti be, de kérdi a jelenlevő sokaságtól, van-e közöttük egy is, aki a földreform alapján egy talpalatnyi földhöz jutott volna már? Sok helyen kérdi ezt, de feleletet sehol sem tud kapni. Egy egyszerű öreg gazdaember lemondó keserűséggel közbekiált: „A mi földünk már ki van mérve — a temetőben; fiaink kivándorolnak és nekünk sorsunk: a végenyészet." Úgy van! Úgy van! — barsaot fel a tömeg kiáltása. Páris, augusztus 21. (Párisi tudósitónk távirata.) A francia és angol reggeli lapok részleteket közölnek a francia jegyzék tartalmából. A jegyzéket ma fogják átnyújtani a párisi angol követnek. Poincaré az alárendelt kérdésekben engedményeket tesz, azonban állást foglal a ruhmdéki megszállási rezsim megváltoztatása és a német fizetőképességnek szakbizottság által való megállapítása ellen. A Daily Mail szerint Poincaré azt hiszi, hogy ha Anglia elegendő pénzt kap amerikai adósságai megfizetésére, akkor a megegyezés lehetséges. A lap szerint Poincaré találkozni akar Baldwinnal. London, augusztus 21. (Londoni tudósi- tónk távirata.) Poincaré válaszát illetően Itt bizonyos mesterséges optimizmus mutatkozik. Londonban csak kevesen hiszik, hogy Poincaré valóban előzékeny lesz a német kormánnyal szemben, Stsimes és Cuno Londonba megy Berlin, augusztus 21. A Matin londoni jelentése szerint Stinne-s és Cuno a napokban Londonba utaznak. A nemzetközi kereskedelmi kamara a német helyzetről Washington, augusztus 21. (Newyorki tudósitónk szikratáviraía.) A nemzetközi kereskedelmi kamarának a Ruhr-vidékről szóló jelentése szerint a Ruhr-vidék: .megszállása sem Franciaország, sem Belgium számára nem produktív, azonban a Ruhr-vidék jövőbeli bevételi forrásai növekednek, mivel a munkásságot a széntermelés helyett az üzemek kibővítésére és kiépítésére alkalmazzák. Mivel Németországban a pénz elértéktelenedése következtében a belső adósságok megszűntek, Németország még akkor sem volna jobban eladósodva, mint például Anglia, ha újabb 132 milliárd aranymárka jóvátételt kellene fizetnie, Németországnak nincsenek elpusztított területei és ismeretlen fogalom nála a munkanélküliség. A legszigorúbb határzár a Ruhrvidéken Berlin, augusztus 21. A B. T. jelentése szerint a ruhrvidéki forgalmi tilalmat rendkívül szigorúan hajtják végre. A francia határőrségek tegnap tizenhét, a határon át- igyekvő németet fogtak el, akiket fejenként A szónok ezután rámutatott arra, hogy egyes exponált személyek mégis hozzájutnak a kisajátítás alá kerülő birtokból, például Micsura, volt teljhatalmú miniszter sógorának csak erdőből jutott négyszáz hold, természetesen törvényellenesen. Foglalkozott a rolnicka párt fővezérének, az autonómia gyűlölő Srobáraak gömö- ri kortesfögásaival, aki azt meri beadni a szegény türelmes szlovák népnek, hogy á vagyondézsma a dó csökkentése „kizáróan" a rolnicka párt „érdeme". Hiszen ennek a pártnak a képviselői és miniszterei szavazták meg a dezsmát! És csak az általános zúgolódásra és az ellenzéki pártok erélyes követeléseire való tekintettel kellett a kormánynak engedni. Tehát ne higyjenek ezeknek az autonómia ellenes agitátoroknak. Hlinka Krisztina esküdtszéki ítélettel bebizonyította, hogy ezek a szlovák nép elárulói. Ezek azonban monopolizálhatják maguk részére a „rumot, a gyertyát" és a csvachoszlovákokat, de a megíertőzetlen, megvesztegethetetlen, önérzetes és öntudatos autonómista szlovákság nevében nincs joguk beszélni. És jönni fog az az idő, amidőn a becsületes lelkű és tisz- takezü szlovákság számon fogja kérni annak az óriási vagyonnak a ku Forrását, melyet sáfárkodásuk alatt gyűjtöttek és ami miatt a munkaképes ősszlovákság kivándorol; a visszamaradottak pedig nyomorban sínylődnek. Szánok azzal fejezte be beszédét, hogy a közeledő választásoknál mutassa az őslakosság, hogy ehhez a földhöz jussa van, hogy a saját otthonában ur akar lenni, hogy sem szép szavakkal, sem judás pénzen magát megvenni nem hagyja. Tömörüljenek a keresztényszodális zászló alá s győzni fognak. Hosszantartó zajos helyesléssel fogadták a lelkesítő beszédet, mely után még a helyi elnök és az eperjesi párt nevében a kiküldött buzdították összetartásra a pá»rt- hivekiet 100 millió márka pénzbírsággal sújtottak. Gyilkos francia katonák Werden, augusztus 21. A werdeni hadi- törvényszék három francia katonát, akik egy német rendőr tisztviselőt meggyilkoltak, két-, három-, illetve négyévi fogságra ítélt. A szociáldemokraták a kancellárnál Berlin, augusztus 21. A Vorwárts szerint a kancellár ma délelőtt informálni fogja a szociáldemokrata parlamenti frakció képviselőit a tegnapi minisztertanácsi határozatokról. A képviselők különösen nagy érdeklődéssel várják a Havenstein-eset rendezését. A minisztertanács határozatait rendeleti utón azonnal végrehajtják. A német nacionalisták Szedán-ünnepe Berlin, augusztus 21. A Rote Fahne mai száma szerint a német nacionalisták fascista szervezetei szeptember 2-án, a szedáni győzelem évfordulóján nagy fegyveres fölvonulást terveznek Németország valamennyi helységében. A Rote Fahne fölszólítja a munkásságot, hogy készüljön föl kellőképpen erre a napra. Moszkva pénzeli a német kommunista sztrájkot Moszkva, 'augusztus 21. A nemzetközi forradalmi munkásszindikátus végrehajtó bizottsága egymillió aranymárka segélyt szavazott meg azoknak a német munkásoknak, kik a legutóbbi sztrájk miatt üldöztetésnek voltak kitéve. A szindikátus felszólítja az összes rokonszervezeteket, hogy támogassák a német munkásság mozgalmait. Megállással fenyeget a bankőprés Berlin, augusztus 21. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) A birodalmi bank direktori urna és az üzemi tanács között az üzemi tanács elnökének elbocsátása miatt konfliktus támadt, melyet még eddig nem sikerült elsimítani. Az esetnek nagy politikai jelentőséget kölcsönöz az a körülmény, hogy esetleg a bankóprés újból való megállásához vezethet, mellyel a birodalmi nyomda személyzete fenyegetőzik. Ebben az esetben a német gazdasági élet katasztrófája elkerülhetetlen. Prága, augusztus 21. Vettük a következő levelet: A P- M. H. augusztus 14-iki számában megjelent „Egy kis visszaemlékezés" cimü, „egy szlovenszkói magyar iró" tollából származó cikk félreértésekre adhat alkalmat s azért helyreigazításra szorul. A cikk Írója „egészen jól emlékezik" arra, hogy a körülbelül húsz évvel ezelőtt az Országos Pázmány-Egylet által rendezett és Kiss János által vezetett római zarándoklatban „két Szmida nevű zólyommegyei pap vett részt". Itt egy kis tévedés van! A két Szmida nevű pap közül egyik sem volt zólyommegyei, hanem: az idősebb, Szmida Viktor bogácsi plébános, az egri egyházmegyéből, az ifjabbik, Szmida Kálmán, akkor kisucaujhelyi. 1910-től nyitrai plébános, a nyitrai egyházmegyéből. Ez a két testvér vett részt az említett zarándoklatban és nem a most aposztrofált harmadik — Smida nevű zólyomi plébános, akire a cikk írója a „kis visszaemlékezést" tévesen címezte. Ehhez a zólyomi Smidához a kát Szmida-testvérnek semmi köze! Nem rokonok, nem ismerik, szereplésére nem kiváncsiak, habárait nem irigylik! Az egri és a nyitrai Szmida apjuktól örökölt becsületes nevüket mindig Sz-el írják és nem nem dobták el most sem a z-t. Megmaradtak azoknak, akik voltak. Valamikor azt mondotta valaki: ha azzal gyanúsítanának meg. hogy a párisi Notre- Dame tornyát loptam el, még az ellen is védekeznem kellene, mert akadhat jóhiszemű ember, vagy nemgondolkozó bolond, aki elhiszi. Ennyit a megemlékezést iró szlovenszkói magyar írónak válaszul! Volt zarándok társai :* Szmida Viktor, bogácsi plébános, Szmida Kálmán, prépost, nyitrai plébános. — (Rimaszombat és Losonc kézfogása.) Rimaszombati tudósítónk inja: Két miniden tekintetben egymásra utalt magyar város kulturális síziövetkezésémeik első jelentős lépése gyiainánt jegyezhetjük fel a rimaszombati Polgári olvasókör által augusztus 19-én rendezett nyári mulatságot. A mulatság, melyre átrámduilt a messze földön híres losonci magyar dalárda, az első kézfogás volt amiaiz akció érdekében, melyet a két város kulturális vezetői meginditottaik egy szorosabb kapcsolat létesítése céíljábőí. A fogadtatás alkalmával Ráibely Károly, a Polgári kör elnöke és Wagner Sándor volt losonci •polgármester méltatták a találkozás messzi- tre kiható jelentőségét. A városkertben lefolyt mulatságon Gyöty W. Dezső, lapunk 'munkatársának tegnapi sízáimunkban leközölt •nagyhatású prológja volt a bevezetése <a»-dal- ünnepélynek. A losonci koszorús dalárda Riesmer Ede karnagy szakavatott vezetése alatt több gyönyörű diait adott elő nagy fegyelmezettséggel, meglepő összhanggal, a csodálat és elragadtatás hangjaira ragadván 'a hallgatóságot. A dalünnepély után jól sike- ’rült táromul tsáig fejezte be a nagyszerű ünnepélyt, melynek magasabb kulturális jelentősége a teljes erkölcsi sikert magában hordta. — (Tárgyalások a bányászsztrájk ügyében.) A bán3^amunkások sztrájkja ügyében az északi cseh bányavidék érdekcsoportjai között tárgyalások folynak, amelyek állítólag ma konkrét eredményre fognak vezetni. A közmunkaügyi minisztérium reméli, hogy e tárgyalások eredményének alapján tij lépéseket tehet. Hí egész életre m este adlák ál a francia Jegyzéket szóld éra OjVlECtA
