Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)
1923-07-15 / 158. (311.) szám
K rendőrlaktanyában, a kerületi kapitánysá- jokon és a főkapitányságon általános perrna- lenciát rendeltek el. Az összes szabadnapos is szabadságolt rendőrlegénységi személyeret sürgős szolgálattételre rendelték be, az iccákon megkettőzték az őrszemeket, azon- rivül a rendőrségi épületben minden pillanatban készen állottak a rendőrosztagok, tagy az esetleges incidensek színhelyén ha- adékfalannl megjelenhessenek. Ezenkívül berendelték szolgálatra a főkapitányság politikai osztályának összes tisztviselőit és de- iektivcsoportait is. Az ntvonalakon állandóan cirkáltak a különböző detektivcsoportok tág- iái és szinte percről-percre jelentést tettek, különösen a munkásnegyedekből és a perifériákról a főkapitányságra, a munkásság hangulatáról és az utcai jelenségekről. Ezek a Jelentések minden egyes esetben a legteljesebb mértékben megnyugtatóak voltak. Szerencsére a sztrájk huszonnégy órája alatt egyetlenegy incidens sem zavarta meg a főváros rendjét és pénteken délután rendkívül megnyugtatóan hatott az egész főváros közönségére az a gyorsan elterjedt hir, hogy a kormány megegyezésre jutott a szociáldemokrata párttal és ezzel módot adott arra, hogy a lapszedősztrájk is véget érjen. Az újságírók tiltakozása Az újságírók egyesülete ma délelőtt választmányi ülést tartott, amelyen határozati javaslatban tiltakoztak az ellen, hogy birói ítélet nélkül lapokat betiltsanak. Tiltakoztak az ellen is, hogiy a szocialisták a többi lap megjelenését megakadályozzák. A sajtó a sztrájkról A budapesti lapok mindegyike vezércikkben foglalkozik az eseményekkel. A BUDAPESTI HIRLAP-bau Rákosi Jenő ezeket mondja: Egyébként sajnálatosnak tartom, hogy a konfliktus egyáltalán felmerült. Nem mintha kétségbevonnáim a kormány ama jogát, sőt kötelességét, hogy minden túlzással hathatósan szembeszálljon s megőrizze amúgy is beteg társadalmunkat a további forradalmi izgalmaiktól. De elvégre a konkrét eset alig volt több, mint feleselés Böhm Vilmos és Gömbös Gyula között, akik együtfcmitködésüík korából való szereplésüket más-más szemszögből nézik és ítélik meg és magyarázzák. Én pedig nem sorolom a m. kir. belügyminisztérium hivatásába, hogy ilyen magánperlekedésbe a maga hivatalos hatalmával beleszóljon. Rá lehet ezeket is bízni a bíróságra, ahol százan és ezren mások keresik az ő igazságukat. De ha elhibázottnak tartottam a belügyminiszter rendeletét, mely túllőtt a célon, nagy botlásnak keli mondanom a szocialisták retorzióját, a sztrájkhatározatot, amellyel ráduplázott a belügyminisztérium hibájára. Mi közöm nekem, mi köze az én közönségemnek Böhm Vilmoshoz, Gömbös Gyulához és a Tárcarovatunk: Kedd: Keleti Márton: A vaslábu. Szerda: Bézay Zoltán: Dermedt muzsikák, (Vejrs.) Szvatkó Pál: Ady két verse. Csütörtök: S t r e 1 i s k y J ó z s e f: Sziitrke ház. I. Péntek: Strelisky József: Szürke ház. II. Szombat: Kerényi Rezső Edgár: Máriával az éjszakába. (Vens.) Glin: Mafrienbadlból. Vasárnap: Merényi Gyula: A Jövő füzénél. (Vers.) Nyáry Andor: A képviselő ur hazamegy. Szeresd a verset Szeresd a verset: Idegen múltak szent klsértetét. A Végtelen egy kis tekintetét. Szeresd a verset: A lérfl-lelkek, amit a Kár hív, Ha néha oly lágy, akár a lányszív. Szeresd a verset: A láthatatlant a láthatóból, Kis gyémánt-pettyet ébenfa-tóból. Szeresd a verset: Ami sikoltoz, leborul, olvad. Föl-főltámad ma, legörnyed holnap. Szeresd a verset: Ami sír, kér, vár, ujjong és gyászol. Egyszerre:: kereszt, koporsó, jászol. Szeresd a verset: Ha hazugság Is, ha bűn, ha véglet. Mégis legszebb hit, legbúsabb végzet. Szeresd a verset: Megtoldja széped* egy-egy arasszal. Jó vagy: reád-sír; rossz vagy: vigasztal Szeresd a verset: Megtanít sírni, szépen-búsulni. Magasba vágyni, mélységbe hullni Népszavához? Mi köze hozzá annak a száz meg száz újság el árusító családnak, mely ezekben a keserves időkben napokra, tán hetekre elveszti kenyérkeresetét. Azokat ugyan nem fizetik a sztrájkkasszá'ból. És megfosztanám én attól is, hogy szavamat a betiltott Népszava érdekében felemelhessem s érveket keressek, melyek tán más meggondolásra bírták volna a korm'ánybatóságot. A PESTI HÍRLAP ♦ a többi között így ir: A sajtószabadság megsértése már az is, amit a kormány elkövetett, mikor a Népszavát beszüntette. Százszor durvább sértés az, mikor teljesen felelőtlen elemek — mindegy, hogy szak- szervezetek vagy pártvezetőség — hatalmi szóval megszüntetik az összes lapoknak megjelenését. Hiába hirdetik most utólag, hogy csak a szimpátia sztrájkjáról volt szó, tény, hogy nem jelentek meg a lapok. Payer Károly a megegyezésről Pcyer Károly szocialista képviselő a megegyezésről egy újságírónak ezeket mondotta: — Mi magunk is sajnáltuk és rossz néven vettük, hogy Böhm Vilmos nyilatkozata a pártvezetőség tudta nélkül megjelent a Népszavában. Az a nyilatkozat, amelyet a miniszterelnök nekünk kijelentés céljából eredetileg átadott, olyan mereven volt megfogalmazva, hogy annak előterjesztését nem vállalhattuk. Ezért végződtek eredménytelenül a délelőtti tárgyalások. Délután azJ után mi szövegeztük meg a magunk szavaival a kívánt nyilatkozatot, amely lényegileg megegyezik a miniszterelnöki szöveg tartalmával, de mégis őszintébben fejezi ki a mi felfogásunkat. Ezt a miniszterelnök is elfogadta, ez került most előterjesztésre a Házban és ezzel az ügy most el van intézve. Amerika intervencióra készül Az amerikai sajtó kedvezően fogadta a Baldwin-expozét A NEMZETI ÚJSÁG igy fogja föl a helyzetet: A józan munkásságnak is be kell ismernie, hogy a kormány a nemzet magasabb érdeke miatt nyúlt a kivételes eszközhöz. A betiltó rendelkezés világosan meg is mondotta, hogy „a betiltásra azért volt szükség, mert a Népszava izgató irányú cikkeivel a jelenlegi társadat mi, gazdasági és erkölcsi rend alapjait igyekszik megrenditem“. Hogy pedig ezuttai az indokolás nem spanyolfal, nem hamis ürügy volt, az kitűnt ama elég rövid időközökben meghozott többrendeli bírói ítéletből, melyekben a büntetőtörvéjiyszék a Népszava lefoglalását rendelte el. A bírói ítélkezés indokolása is ugyanaz volt. mint a belügyminiszteri intézkedés indoka. A SZÓZAT is naigy cikkben foglalkozik a sztrájkkal és ezt rendkívül elitéli. Cikke oda konkludál, hogy a szociáldemokrata párt vezetősége a mai napon valóságos caudiumi iga alatt volt kénytelen átmenni, amidőn a Népszava ismeretes betiltási ügyében elfogadta a miniszterelnök által elébe szabott három pontot. A MAGYARSÁG vezércikkének legfontosabb része igy hangzik: Úgy látszik, a hatalomnak és a mindem hatóságnak a viszketege kisérti mostanában a szociáldemokrata pártot. Az a hang és az a szellem, mely hivatalos lapját az utóbbi időben annyira hasonlóvá tette a forradalom és a boísevizmus szócsöveihez, abból a tudatból táplálkozik, hogy a sajtószabadság biztosítékai benne lehetnek ugyan a törvényben, de megvalósításának anyagi eszközeivel nem a kormány, nem az állam; nem a független biróság rendelkezik, hanem az állam az államban: a szociáldemokrata párt és a szervezett munkásság. Szeresd a verset: Egy titkolt részed... Magad Is... én Is... S nekem vallásom mégis csak. mégis Győry Dezső. A doktor kincse — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Somíay Károly A bazaltsziklák mögé bujdosott nap helyét élénk tüzesikok foglalták el az égen. A völgykatlanbam kékszürke párákba olvadtak a zsuppos falusi házikók. A fiatal körorvos, Balogh doktor, a díványon üldögélt, a felesége meg a szekrényen rakosgatta a tányérokat és a teáscsészéket. Vacsorához készültek. Az asszonyka lelkében a hosszú szót- lankodás alatt sejtelem csillant fel. Talán most valami nagy esemény fog következni, gondolta Benigna asszony és úgy érezte, hogy aggódás és félelem villanyozzák az idegeit. Mintha melankóliás, borongós moll- akkordok zümmögtek volna a fülében, miközben halk rezdülésekre is reagáló lelkében legendás emlékeket, borzongató meséket idézett föl az ablak alatt jajongó bakonyi szél. A doktor átment a másik szobába, az irodájába. Az ajtót tárva hagyta és meg- gyujtotta asztalán a selyemernyős lámpát. Benigna asszony véletlenül bepillantott az irodába. Hirtelen megrázkódott és csak néhány perc múlva tudott szólni. — Áz a koponya ott az állványon... Félek tőle, Sándorkám — mondta halkan és meredt szemmel nézett a homályosan világított rendelőszobába. A doktor mosolygott — Semmi az, fiam, az csak egy üres csont — felelte és ölébe vonta a feleségét. — Ez egy toronyfej volt; az akrokefáliának Newyork, julius 14. Az amerikai lapok kedvezően fogadják Baildwin expozéját. A New-York Héráid szerint az expozé az igazi üzletember szellemében van megfogalmazva. A New-York World azt jövend dőli, hogy a beszédnek óriási következményei lesznek. A New-York Times kijelenti, hogy az expozé lépést jelent előre és tőle a francia kormány sem tagadhatja meg a szimpátiáját. Bár a hivatalos körök óvakod1- nak az expozéról nyilatkozni és dementál- ják az amerikai intervencióról hozott lap- jelentéseket, magatartásukból arra lehet következtetni, hogy kísérletet fognak tenni arra, hogy közös nemzetközi munkával igyekezzenek a jóvátételi kérdésekben megoldást találni. Amerika akciójának az lesz a célja, hogy Németország fizetőképességét gazdasági szempontból állapítsa meg. Ha az angol javaslatnak szintén ez a főtartalma, akkor Washington azt hiszi, hogy az angol terv sokban megegyezik Hughes államtitkár októberi javaslataival. Foincaré holnap válaszol Baldwimiak Párls, julius 14. (Párisi tudósítónk távirata.) Poinóaié holnap a seulisi hadiemlék leleplezése alkalmával nagy beszédet fog mondani, amelyen ismertetni fogja a francia kormánynak a Baldwin-expozévai szemben elfoglalt álláspontját. Már készül az angol válaszjegyzék London, julius 14. (Londoni tudósítónk távirata.) Curzon tegnap megkezdte a NéB—i—MKBH—MI—B—B——BB—— egy érdekes példánya, amelyen a koponyatorzulásnak ritka formációit lehet látni. Tudod, hogy én előszeretettel foglalkoztam a kraniológiával és ezt a furcsa koponyát még akkor szereztem, mikor egyetemi hallgató voltam és azóta ritka kincs gyanánt őrizem. —- De én félek tőle, fiam... Félek tőle — pusmogott Benigna asszony és behunyva szemét, fejét ráhajtotta a férfi mellére. Balogh doktor hosszú, néma öleléssel válaszolt a gyermekes aggodalmakra és szinte megsajnálta a párját, akiből talán a gondolatok és érzések összes kínjait váltotta most ki ez az üres koponya. — Csudálatos valami az emberi lélek — mondta és a tudósok fölénykedésével cirókálta az asszonyka haját. — Csudálatos valami a lélek, amelyet ismeretlen és felfoghatatlan erők és láthatatlan hatalmak irányítanak. Lám, ez a koponya visszaele- veniti benned a gyermekmesék rémeit, minden boszorkányait és felesleges lelki feszültségeket idéz elő benned... Holnap fel fogom dobni a padlásra a többi lom közé. Vacsora után éppen zongorához akart ülni a menyecske, mikor az oszlopos tornácról nyíló előszoba ajtóján heves döröm- bölés hallatszott. Egy öreg paraszt rázta a kilincset. — A hékám, a Rózái halódik, orvos ur, tán gyönne el. Kint lakunk a szőlőhegyen, de a lámpásomban ég a kanóc... Csak félórás utunk lesz. Hanem jól öltözzék fel, ténsuram. mert olyan hideg van, hogy még a bor is jéggé fagy az emberben — dobálta lihegve a szót az öreg, aki türelmetlenül várta, míg az orvos felhúzta a felöltőjét és a bagariákat. Benigna asszony kikisérte az urát a sövénykeritésig, megcsókolta, aztán bezárta az ajtót. Leült a kanapéra, könyvet vett Vasárnap, Julius 15. A magyar büntetőjog i erormja Nagy Emil igazságügyminiszter legközelebb a ház elé terjeszti a büntetőjog reformjáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat intézkedik a sató utján elkövetett bűncselekmények megtorlásáról is. Szigorítja a rágal- mazási és becsületügyeknél a büntetés mértékét és a sajtóeljárást gyorsítja. Azokban az esetekben, ahol a közvélemény az ártatlanul meghurcolt egyén anyagi vagy erkölcsi tönkretételére irányul, a büntetés mértékét különösen szigorítja a javaslat. A sajtójogi felelősség szempontjából nem tartalmaz uj rendelkezést a javaslat. A kolportázsjog megvonásának és a lap beszüntetésének a joga továbbra is a belügyminiszteré marad. Ha a kormány látni fogja, hogy a biróság minden izgató cikket a legrövidebb időn belül megtorol, akkor a sajtórendészetet kikapcsolja a közigazgatási hatóságok hatásköréből. metországnak adandó válaszjegyzék megszövegezését A jegyzék nem fogja végérvényesen elfogadni a német javaslatokat, hogy a franciák könnyebben tehessék magukévá a választ. Meglehet, hogy az angol válasz külön angol javaslatokat is fog tartalmazni. Franciaország már nem utasítja vissza oly mereven a szakbizottság fölállítását, csak azt követeli, hogy azt a jóvátételi bizottság keretén belül állítsák föl és joga legyen a német vagyont nem csak Németországban, hanem a külföldön is megállapítani. — A Trade- Union és az angol munkáspárt végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén teljesen magáévá tette a Baldwin-expozét és kimondta, hogy az oly célra törekszik, amely a munkáspártoknak is mindig célja volt. Az angol válasz szakbizottság döntését fogja követelni London, julius 13. Reuter jelenti: Hivatalos angol körökben a német memoranduma ra adandó válaszjegyzékről, melyet julius 19-ig készítenek el, teljes rezerváltsággal beszélnek. Bizonyosra vehető azonban, hogy az angol válasz azt a javaslatot fogja tartalmazni, hogy nemzetközi szakbizottság állapítsa meg Németország fizetőképességét. A válasz lehetőleg érinteni fogja a ruhrvidéki passzív ellenállásnak kérdését. A jegyzéket valószínűleg információ céljából megküldik Amerikának. Az olasz sajtó és a Baldwin-expozé Róma, julius 13. Mig a Tribuna minden komentár nélkül közli Baldwin beszédét, a a kezébe; de most nem tudott olvasni. Lehunyta a szemét és izgalmas álomlátások villantak a fejében. Az az üres koponya itt a szomszédos szobában... Az az akrokefá- lia, vagy mi a manó... A szél meg dudolgatott az ablakok alatt. Néha-néha a függönyök is megrezdül- tek. Az asszonyka testében hideg borzongást érzett és ha nem hallotta volna a konyhában dalolgató cselédlány vontatott nótáit, talán felsikolytott volna félelmében. Odakint havas eső permetelt; verte az ablaktáblákat és a pitart befutó vadszőliő és ámpelopszis indáit; a szél pedig sirt, mint a hajnali furulyaszó a pusztában. Nyugtalan, fázékony álom súlyosodéit az asszonyka pilláira; fülében egyre rezgett a szél muzsikája, mint valami zsibbasztó Puccini-keringő messziről szűrődő áriája. Elaludt. Irtózatos álmai voltak. Először mexikói vigvammokban lakó, vad bushramgerek közé álmodott. Aztán lidérceket, pici démonokat, testetlen árnyékokat látott. Hirtelenében fölrezzent: mintha valami súlyos tárgy zuhant volna a szomszédos dolgozószoba padlójára. Az első pillanatban azt hitte, hogy még az álmok sznggesz- ciója alatt van, tehát az összefogó gondolatai is zavarosak voltak; de mikor a tompa nesz még mindig hallatszott, fölugrott a kanapéról és föltárta az ajtót. — Jesszusom! Mi ez? Megőrültem? — kiáltotta, mikor körülnézett a homályos szobában és nem volt tisztában azzal, hogy micsoda mentalitások szakadtak reája. Az üres koponya, az akrokefálla ritka példánya ott hömpölygőit a padlón ... Idc- oda gurult, mintha megőrült volna ... -Egy megelevenedett halálfő ... Benigna, mit tehetett volna okosabbat, mint hogy egy nagyot kiáltott, aztán elájult.
