Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)
1923-07-15 / 158. (311.) szám
('föfyu&kl II. évfolyam 158. (311.) szám. Prága, vasárnap, 1923 jnlius 15. Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. liiABW4.Sf&aiKBBKaa^>.lll1IHII IIIW ','llillr A Szlovenszkoi és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Tu felix Románia nube! (g) Prága, jnlius 14. Tegnapelőtt jött a hir arról, hogy Albánia csinos nevű külügyminisztere: Pandele Van- gele az albán koronát fogja Bukarestiben Miklós román hercegnek kinálgatni s a hirt máig nem cáfolták meg. Nem cáfolták meg azt a varsói híradást sem, hogy a Potocki grófok ősi, pompás lanouti kastélyában a kis-lengyel- országi főúri családokkal történt találkozásnál' Mária román királyné fölvetette azt a kérdést, nem lehetne-e a lengyel királyságot visszaállítani és azt a román dinasztia számára biztosítani. Mindössze azt a régebbi hirt cáfolták meg nemrégen, meglehetősen későn és föltűnően erőtlenül, hogy Boris a bolgárok királya feleségül veszi a román király egyik leányát. Ez a cáfolat talán azt jelenti, hogy „még nem“, vagy „még korai“, vagy „majd később", de semmiesetre sem azt, hogy a román királyné nem látná szívesen családjában a Kóburg-vért s a román dinasztia szférájában Bulgáriát. Lehetséges, hogy rövidesen megcáfolják az első két híradást is, de ez a bekövetkezhető cáfolat sem fog változtatni ama tényen, hogy a középeurópai és a balkáni politika közös konyháján ma Mária királyné főzi a levest. A politikai szakácsmüvészetben nem kezdő a románok koronás asszonya, nem most áll először a tűzhelyhez, de a múlt és közelmúlt politikai eseményeibe sokszor és mindig eredményesen nyúlt bele a keze. Ez a született angol hercegnő már kevert vizet a Balkánon és gyújtott titkos lángokat az európai politikában. A függöny mögötti politikát, a háttérbeli asszonyiasan intri- ku«s diplomáciát már igazgatta egy párszor ez az erélyes és a ravasz mozdulatokban fölötte jártas asszonykéz. A háboruutáni idők memoár-tömegéből csak azt az adatot kell kiragadnunk, hogy 1920-ban az ő keze játszott szerepet abban, hogy Venizdosznak meg kellett buknia s hogy Konstantin visszatért Görögországba. Csak arra kell emlékeznünk, hogy ennek a fontos balkáni politikai eseménynek az a körülmény adta meg a titkos lökést, hogy Mária egyik fia akkor egy görög hercegnőt akart elvenni, a leányának pedig a görög trónörököshöz kellett volna feleségül menni. Csak arra kell gondolnunk, hogy Máriának sikerült akkor egy az európai függöny mögötti titkos „asszony-bizottságot" szerveznie, melynek tagjai Alexandra, az angol anyakirályné, Mária Feodorovna orosz nagyheroegnő és Thyra oumberlandi hercegnő voltak, — mindannyian Konstantin rokonai — akiknek diplomáciai ügyessége előtt meghajolt Lloyd George, a Windsor-dinasztia vak és hűséges követője. Lloyd George belement abba, hogy Konstantin visszakerüljön a görög trónra és ezzel föladta Anglia közel- keleti politikáját, megadta a lökést a görög— török háborúhoz s alkalmat adott Poincaré- nak, hogy diadalt üljön fölötte. Lloyd George- nalk ez a lépése a hatalmába került. Lloyd George tragikus bukásában része volt, döntő része volt Mária román királynénak. Ha visszaemlékezünk erre a fenomenális politikai sakhuzásra s ha a román királyné erős diplomáciai érzékét és páratlan ügyes, ségét beállítjuk a most felmerült hirek mögé, akkor oly messzemenő .kombinációk nyílnak meg előttük, melyek, belejátszanak nemcsak a Balkán, de az egész középeurópai politika jövő alakulásába. Akkor nem . lesz előttünk vad fantazmagória és légyárszerüen utópisztikus álom a Newyork AVordl nemrégen megjelent Rómából keltezett cikke, mely a kialakuló európai szláv blokkal szemben a román, bolgár, olasz, albán és magyar monarchisz- tikus államszövetséget jósolja.az angol királyság védő szárnyai alatt. £s akkor meg tudjuk érteni, hogy a külpolitikailag jószimatu Harden Miksa nemrég irt cikkében Mária királyné diplomáciai céljainak végeredményét az európai „monarchista internaciomálé" megteremtésében látja és képzeli. Ez a messzibe nyúló és talán merésznek tetsző terv, mely megvalósulva, a szláv blokkból ki tudná kapcsolni a monarchista szolidaritás ható- és vonzóerejével Jugoszláviát és az orosz veszedelem elleni szolidaritás érzésével magához tudná láncolni Lengyelországot, szomorú és vigasztalan perspektíva lehet a középeurópai, sőt balkáni politikát kisajátítani igyekvő Benes számára. Ha ez a perspektíva tisztán állana a be- nesi görögtüzektől elkápráztatott cseh sajtó előtt, akkor nem követhetné el a Venkov, a miniszterelnök lapja azt a goromba baklövést, hogy az albán trónnak román herceggel való betöltését úgy regisztrálja, mint a kisantant balkáni pozíciójának megerősödését jelentő eseményt. Ha igaz az, hogy Románia külpolitikáját a szépséges királyné irányítja, ha igaz aZ, hogy Prága, julius 14. A hosszú hónapok óta folyó csehszlovák—magyar pénzügyi tárgyalások azzal az aktussal, amely a prágai Clam-Galls-palota történelmi nevezességü cintermében tegnap délután lefolyt, végérvényesen befejeződtek. A két állam megbízottai — miután kormányaiktól erre a fölhatalmazást megkapták — aláírták azt az öt egyezményt, amely, a két állam között fönnálló pénzügyi nehézségeket hivatott kiküszöbölni. Az egyezmények nyomban nem lépnek érvénybe, de csak rövid hetek kérdése, hogy a két állam kormányai formálisan is jóváhagyják azokat. Ottlik Iván dr. valóságos belső titkos tanácsos, a magyar delegáció vezetője, a kíséretében lévő Kreppó Kálmán és Bányay Antal pénzügyminiiszteri tanácsosokkal együtt a tegnap esti gyorsvonattal elhagyta Prágát. Elutazása előtt a delegáció vezetője volt szives fogadni és a Prágai Magyar Hirlap részére a következő magyérde- kességü nyilatkozatot tette: — A magyar királyság és a csehszlovák köztársaság kormányainak kiküldöttei között már régebben megindult és többszöri megszakítással lefolytatott pénzügyi tárgyalások most a befejezés stádiumába jutottak. A trianoni békeszerződés rendelkezései, továbbá a két állam között lévő élénk gazdasági összeköttetések és az ebből folyó kölcsönös érdekek a kérdések egész sorozatának szabályozását tették szükségessé. Ezeknek az eddigelé rendezetlenül maradt kérdéseknek jogi szabályozása rendkívül nagy fontosságú a két állam polgárai és a különböző jogi személyek szempontjából. Az e tárgyban létrejött állam- szerződések végre tiszta képet adnak és teljes jogbiztonságot nyújtanak az érdekelteknek. — Abból a nagy anyagkomplexumbél, amelynek szabályozása a két állam között kölcsönösen és sürgősen szükséges, jelenleg a pénzügyi anyagra nézve jött létre megegyezés. Ezt az anyagot öt államszerződés öleli föl és pedig a depot-egyez- mény, a régi követelések és tartozások rendezésére vonatkozó két egyezmény, a biztositóvállalatok jogviszonyait szabályozó egyezmény és végül a kétszeres adóztatások elhárítása céljából létrejött egyezmény. Mindezekkel kapcsolatosan továbbá megegyezés jött létre az iránt is, hogy a még függőben lévő némely más kérdést is a legrövidebb időn belül rendezni lehessen. amint a múltban, úgy most is az ő kezében fut össze a balkáni diplomácia sok titkos szála, akkor megnő és erősen kidomborodik annak a ténynek a jelentősége, hogy Románia bizonyos kisantant akciókkal szemben föltűnő rezerváltságot tanúsított. Akkor azt kell hinnünk, hogy Mária királynéinak nem kon- veniál a jövőre nézve a Benessel kötött államfrigy messzaliánsza, hogy ez a frigy a jelenben csak egy tűrt érdekházasság, melyet föl fognak bontani akkor, mikor a jobb parti talaja elő lesz készítve. A román királyné, mint a benesi politika riválisa, ez bizar és mulatságos kép, melyet azonban komolyan kell venni s amelynél Be- nesnek nagy jövőt már csak azért sem jósolhatunk, mert Mária királyné a gyermekei kiházusitásának okos és még mindig politikai kapcsolatokat jelentő módszerét Benes igazián nem utánozhatja. — A létrejött öt pénzügyi egyezménynek ma délután történt aláírásával a pénzügyi tárgyalások immár formailag is befejezést nyertek. — A magam részéről örömmel állapítom meg, hogy a két kormány kiküldöttel, áthatva attól az érzéstől, hogy a rendezés mindkét államra igen fontos érdekkel bír és szükséges, sikerrel igyekeztek elhárítani mindazokat a nem lényegtelen akadályokat, melyek a megegyezésnek útjában állottak. Megnyugvással állapíthatom meg, Budapest, julius 14. (Budapesti szerkesztőségünktől'.) A szociáldemokrata képviselők — amit azt tegnap 'este mér jelentettük — a miniszterelnökkel folytatott tanácskozások eredményét a párt- választmány elé vitték, amely a békés megoldás mellett foglalt állást. Erre, amint az a Bethlennel kötött megállapodásiból következett, a szociáldemokrata képviselők délután visszatértek a nemzetgyűlés üléstermébe. Itt nevükben Szabó Imre fölolvasta a szociál- 'demokrata-párt deklarációját, amely kijelenti, hogy a nyomdai munkások sztrájkja nem akart terrorisztikus fellépés lenni arra, hogy a kormány a Népszava betiltását visszavonja. Nem célozta azt. hogy a többi lapok meg nem jelenésével a sajtószabadságon sebet üssön. A munkabeszüntetés csak a nyomdászoknak a Népszava iránt érzett szimpátiájának megnyilatkozása volt. A pártvezetőség intézkedett, hogy a szrájkot nyomban szüntessék be. A pártvezetőség előzetesen nem tudott Böhm nyilatkozatának a Népszavában történt megjelenéséről. A pártvezetőség több ízben kifejtette, hogy a bol- sevizmussal nem ért egyet és azt élesen elitéli. így nem helyesli azt sem, hogy a bol- sevizmus vezetői a közéletben hírlapi nyilatkozatok utján szerepelhessenek. A párttól távol áll az a szándék, hogy olyan hangulatot teremtsen, amely a tömegszenvedély kirobbanására vezethetne. A párt hivatalos lapja ezt a felfogást kifejezésre fogja juttatni. Bethlen István gróf miniszterelnök erre ■a deklarációra úgy válaszolt, hogy azt örömhogy ez a kölcsönös előzékenység mellett végül is tényleg a kívánt sikerre vezetett Végül a Masaryk köztársasági elnöknél1 tett látogatására vonatkozóan intéztem kérdést őexcellenciájához. — Kormányom megbízásából — válaszolta — tegnap kihallgatáson jelentem meg Masaryk köztársasági elnök urnái, akivel rendkívül szives modorban Igen hosszú eszmecserét folytattam. rA' köztársasági elnök úrral folytatott tanácskozásaimról azonban ezidőszerlnt a nyilvánosság részére nem nyilatkozhatom. (b. 1.) Súrlódások Seipel és Zimmermann között? Bécs, julius 14. (Bécsi szerkesztőségünk jelentése.) A Reichpost e napokban megtámadta Zimmermannt, a népszövetség ausztriai főbiztosát. A lap szerint Zimmermann néhány nappal ezelőtt autón keresztül- utazott Wienerneustadton és egy helyen leeresztve találta a vámsorompót. Amikor a szolgálatot teljesítő vámőr a hivatalosan megállapított taksa lefizetését követelte, Zimmermann ezt megtagadta és megparancsolta a soffőrjének, hogy nyissa meg a vámsorompót és azután a legnagyobb gyorsasággal a város felé száguldott. A főtéren megállította egy rendőr és a törvény érteimébe?? hetvenötezer koronává! bírságolta* meg. Azonban Zimmermann nem fizette meg; a bírságot, hanem tovább utazott. Az Arbei- ter Zeitung szerint a Reichspost, amely igen1 közel áll Seipelhez, azért támadta meg Zimmermannt, mivel a népszövetségnél vétót nyújtott be a Déliv.asutról szóló javaslat ellen. Ezt most azzal viszonozza az osztrák kancellár, hogy lapjában külöboző csúnya eseteket tálaltat föl Zim-mermannról, abból a célból, hogy a népszövetség előtt erkölcsileg lehetetlenné tegye. fnel hallotta. A kormány nevében bejelentette, hogy .; a belügyminiszter a Népszava ellen tett intézkedéseket visszavonja és igy a Népszava szombaton reggel a többi budapesti lappal együtt akadálytalanul megjelenhetik. E nyilatkozatok minden oldalon tetszéssel találkoztak. A hivatalos lap szombati szá- 'ma közli, hogy a belügyminiszter a Népszava megjelenésének és terjesztésének ideiglenes betiltására vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte. A nyomdászsztrájk tegnap este véget ért. Ma reggel valamennyi fővárosi lap megjelent. A sztrájk története A hatóságok már csütörtök este érthető komolysággal fogták fel a helyzetet és mivel olyan eshetőségek is forogtak fenn, hogy a szedősztrájk továbbterjed, esetleg általános sztrájkká is növekszik, a rendőrség és a többi illetékes hatóságok minden intézkedést megtettek a nyugtalanító események elhárítására. A rendőrség messzemenő intézkedéseket tett a nyugalom és a közrend biztosítására. 100 cseh-szl. körönéért fizettek ma, julius 14-én: Zürichben —.— svájci frankot Budapesten 25 800.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben —.— német márkát Aláírták o csch-szlovák—magyar pénzügyi egyezményeket Ottlik Iván titkos tanácsos, a magyar delegáció vezetője nyilatkozik a P. M. H. részére — A Prágai Magyar Hirlap eredeti tudósítása. — A budapesti nyomdászsztrájk véget ért A szociáldemokrata párt élesen elitéli a bolsevizmust — A belügyminiszter megengedte a Népszava megjelenését Előfizetési árak bel- és külföldön: Egész évre 800 K«, félévre 150 K6, negyedévre 76 Ké, egy hónapra 26 KÓ. — Egyes szóm ára 1*20 Ke, — Szerkesztőség: Prága II., Stc- pánská-ulice 40. L Telefon: 80349. — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova nlioe 18. s*., Telefon 6797. szám — Sürgönyeim: Hirlap, Praha. —
