Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-14 / 157. (310.) szám

Szombat, fuTlus 14. 3 KÖZGAZDASÁG A hadikölcsönlombard Irta: Kéler Tibor dr. ügyvéd, a Zipser Barik (Késmárk) ügyésze. A Pénzintézetek Egyesületének julius 8- án Tátrafüícden megtartott közgyűlése alkal­mával Ardó Sándor dr. egyesületi jogtaná­csos „A hadilkö 1 csönlomibard kérdése11 cim alatt rendkívül tartalmas, a kérdés minden részletét felölelő ' előadást tartott, melynek konklúzióját a következőkben foglalta össze: 1. A hadikölcsönök lombardirozásából ke­letkezett tartozások feltétlenül és teljes ösz- szegtikben fenná'llanak. 2. Ezek a követelések lejártak és birói- lag máris érvényesíthetők. 3. Amennyiben a lomibardadós a IV. ál- lamkölcsönt nem jegyzi, úgy a lombardhite­lező bank a törvény 9 §-ában körülírt intéz­kedést (hogy t. i. a hadikölcsönt saját szám­lájára átveszi és saját számlájára jegyzi a IV. államkölcsönt) nem köteles, hanem csak jo­gosult megtenni; ennek esetleges elmulasz­tása tehát a hitelező bankra joghátránnyal nem jár. Már az említett közgyűlés alkalmával felszólaltam ebben a kérdésben. A kérdés óriási fontosságára való tekintettel az Ardó dr. előadására tQtt megjegyzéseimet a széle­sebb nyilvánosság elé bocsátom és remélem, hogy talán ezzel is hozzájárulok ennek, az összes bankokat és a lombardadósok ezreit létalapjukban érintő kérdésnek tisztázásához. Ardó dr. annak bizonyítására, hogy a hadilkölcsön-lomibardtartozások egész össze­gükben fennállanak, hivatkozott magánjogi és kereskedelmi jogi általános érvényű alapvető jogszabályainkra. A magam részéről egész érvelését teljes terjedelmében elfogadom, sőt utalok a törvény 9. § 3. bekezdésében foglalt arra a kitételre, hogy „ha az adós a lombardi- rozott hadikölcsön után őt megillető jegyzési jogot nem gyakorolja, akkor Iombardtartozá- sa azonnal esedékessé válik!11 A törvénynek ebből a szövegéből tehát okszerűen következik, hogy a tartozás fenn­áll, mert hiszen egy fenn nem álló tartozás esedékessé* nem v álba tik. Kétségtelen tehát, hogy úgy az általános érvényességű és az ezeknek alkalmazását ily esetekben felfüggesztő törvényes intézkedés hiányában minden esetben alkalmazandó ma­gán- és kereskedelmi jogi szabályok, valamint maga a hadilköicsön-törvény kifejezett ren­delkezése szerint is a hadikölcsön-lombard- tartozást feltétlenül fennálló tartozásnak kell minősíteni. Természetes, hogy ha egyes speciális esetekben a felek között eltérő, különleges megállapodások jöttek létre, úgy ezek a spe­ciális szerződési megállapodások lesznek iránytadók. De bár a hadikölcsön-lombardtartozások a jog és törvény kötelező intézkedései szerint minden kétségen fölül fönnállóknak minősiten- dőik, mégis a gyakorlat azt mutatja, hogy a bíróságok mindenféle, sokszor a legalapve­tőbb jogszabályokkal egyenesen ellentétben álló megökolással a hadikölcsön-lombard kö­veteléseik iránti keresetet elutasítják. Hivat­koznak sokszor a leglehetetlenebb közgazda- sági, szociális és egyéb érvekre, hogy a badi- kölcsön-'lombardkövetelések iránti keresetek elutasítására, vagy legalább is a kereset idő­előttiségének megállapítására ürügyet találja­nak. A bíróságoknál tehát oly irányú tenden­cia mutatkozik, mely szemben állva az élő jog és törvény világos rendelkezéseivel, minden áron ürügyet keres a lombardadós védelmére. Nézetem szerint a bíróságoknak ez az állásfoglalása egy, hogy úgy mondjam mags­abb fokú igazságérzet eredménye, mely ab­ból a jogi axiómából fakad, hogy: „summum jus, síimmé injuris11, nem akarja a hadiköl- csöntörvény által kodifikált jogfosztást és kárt egyedül a lombardadósra hárítani. Ezzel szemben tudatában van annak is, hogy az ily követeléseket egyszerűen nem kötelezők­nek minősíteni, a jog szabályainak teljes neg­ligálása nélkül szintén nem lehet. Úgy bújik ki e kérdés eldöntése alól, hogy idöelőttinelk minősíti e keresetet, vagy félmegoldást vá­laszt, mint pl. az a bíróság, mely megítélte a tőketartozást, de elutasította az 1918 óta járó kamatigényt. Bár ennek az Ítéletnek jogi indokolása szintén nem állhat meg, mégis talán öntudat­lanul, legközelebb áll egy oly megoldáshoz, mely az igazságosság követelményeinok —' mérlegelve a két fél gazdasági helyzetét — leginkább meg fog felelni. A hadikölcsön-törvény létrejötte egy el­háríthatatlan vis major, mely a hadikölcsön­tulajdonosoJknak súlyos kárt okozott. Ha a li&dikölcsön lombardirózva van, úgy a kár vagy a hitelező bankot vagy az adós hadiköl- csön-tulajdonost éri, aszerint, amint a bíróság megítéli a lombardtartozást vagy nem. Ha megítéli* úgy az adós hadikölcsön-tulajdonos megy tönkre, ha nem ítéli meg, a bank pusztul el s vele együtt számtalan apró existenci’a, ki részvényét és betétjét elveszti. Ily körülmények között felmerül az a gondolat, hogy nem vOlna-e lehetséges az előállott kárt oly módon megosztani a két fél között, hogy a döntés igazságérzetünket kielégítené és számba venné a szociális és gazdasági szempontokat. (Folytatjuk.) — A behozatal szabaddátétele és az engedé­lyezési eljárás egyszerűsítése. E téren a vám­koefficiens közeli 'leszállításával egyidejűén oly újítást rendel el a kereskedelmi miniszter, hogy — mint a Národni Politika jelenti — 1. mintegy száz vámtarifatételt felölelő behozatali szabad­listát fognak kiadni. 2. A bejelentési kötelezett­ség alá eső áruk eddigi listáját körülbelül 140 olyan tétellel fogják kibővíteni, amely eddig en­gedélyezési eljáráshoz volt kötve. 3. A be- és még fennálló kiviteli dijakat le fogják szállítani. 4. Előkészítenek különböző valutakönnyitéseket. Bizonyos államokból való behozatalnál, amelyek­kel szemben szerződésszerű szabadlisták fönnál- lanak, vagy amelyekkel szerződésszerű kontin­gensekben állapodtak meg, a bejelentési és en­gedélyezési eljárás során lehetséges lesz a cseh­szlovák korona ellenében való behozatal is. Kü­lönösen a 3000 cseh-szlovák koronát meg nem haladó behozataloknál liberális valutáris gyakorla­tot fognak követni. Az egyes államokkal szem­ben tanúsítandó előzékenység mértékéről (előre­láthatóan intern kontingensek) legközelebb fog­nak határozni. Olyan államokkal szemben, ame­lyek a maguk részéről nem támasztanak nehéz­ségeket Cseh-Szlovákiámak, a behozatali prakszis rendkívül jóakaratu lesz. — Ungvár külföldi kölcsöne. Megírtuk, Fogy egy amerikai konzorcium 1 millió dol­lár kölcsönt engedélyez Ungvár városának. Most, mint azt már szintén jelez/tük, egy fran­cia csoport jelentkezett, amely hir szerint kedvezőbb feltételekkel hajlandó a kölcsönt lebonyolítani. A város vezetősége felszólítot­ta ezeket a tőkés csoportokat, hogy tegyék meg részletes ajánlataikat. Az amerikaiak a kölcsönt középületek építésére nyomban akar­ják folyósítani, de a város maga hajtaná végre az építkezéseket. Az amortizáció 6.5 százalé­kos kamat mellett 40 évre terjed. A francia csoport ezzel szemben maga akarja végezni az építkezéseket és fizetés gyanánt a város által kibocsátandó kötelezvényeket fogadna el. — Román—magyar bank alakul? A „Prager Presse** bukaresti jelentése szerint a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fiókjának vezetésével román—magyar bankot tervez­nek Bukarestben. A szükséges tőke legna­gyobb részét Romániában szereznék. — Zsidó hitelegylet Eperjesen. Eperjesi tu­dósítónk jelenti: A Joint támogatásával itt hitel- eigylet alakult, mely működését megkezdette már. — Városépítő kiállítás Prágában. Az idei őszi mintavásár (1923 szeptember 2—9) kere­tében és a cseh-szlovák városok kongTesz- szusa alkalmából városépítő kiállítást rendez­nek Prágában. Ez a kiállítás, amelyre a ma­gyarországi városok figyelmét ezúton is fel­hívjuk, a modern városi műszaki berendezé­sek vívmányait fogja bemutatni. A külföldi látogatóknak alkalmuk lesz megismerkedni azokkal a berendezésekei, amelyek egy nagy­város közegészségügyi, köztisztasági, világí­tási és csatornázási ügyét szolgálják. Bemu­tatásra kerülnek a többi között az automobil- seprőgépek, villamos üzemű locsológépek. hóekék, utépitőgépek, csatornázási, villamos- és vízvezetéki berendezések, betegszállító kocsik, temetkezési és dezinficiálókocsik. Az e szakmák bel- és külföldi cégeinek részvé­tele is biztosítva van, ngy hogy a prágai vá­rosi kiállítás nemcsak a nagyközönségnek, hanem a városok műszaki vezetőinek is sok újat és érdekeset fog nyújtani. — Miért hosszabbították meg a cseh­szlovák—francia kereskedelmi szerződést? A Národni Listy arról értesül, hogy a cseh­szlovák—francia kereskedelmi szerződést azért hosszabbították meg augusztus végéig, mivel a cseh agrárkörök előzékenyek voltak Franciaország ama követelésével szemben, amely a francia bor behozatalát illeti. A cseh nemzeti demokrata lap ától fél, hogy ennek az előzékenységnek az árát az agráriusok a gabonavámokkal fogják megfizettetni. — A romániai moratórium. A Tribuna jelenti Parisból: A cseh-szlovák delegáció a francia kereskedelmi szerződésről folytatott tárgyalások során a cseh-szlovák delegáció a francia kormánnyal a román moratórium­ról is tanácskozott. Rámutattak arra, hogy ebben az ügyben szükség lesz a többi káro­sodó államokkal megegyezést létesíteni és azt javasolták, hogy a kormányok támogas­sák a kiviteli kereskedelemnek lépéseit a va­gyon lefoglalása ellen, amilyennek a román moratórium tekintendő. A francia iparnak azt az indítványát, hogy a romániai bankok és vállalatok ellen mondják ki a bojkottot, megfontolás tárgyává teszik. Megjegyezzük még, hogy a prágai kereskedelmi és iparka­mara az érdekeit hitelezőket július 18-ára ér­tekezletre hívta egybe. — A világ termése. A római nemzetközi mezőgazdasági intézet közlése szerint Kana­dában a búza- és zabállomány majdnem kö­zepes, az Egyesült Államokban a téli búza valamivel gyengébb, a nyári búza és a zab át­lagosan közepes. Németországban, Lengyel- országban, Magyarországon és Romániában az aratási kilátások jó közepesek. Olaszor­szágban, Lettországban és Írországban az aratás közepes és jó között Ígérkezik. Az északafrikai aratás általában jó. — Tízmillió korona fölé emelkedett az iarany kilogramja Magyarországon. (Buda­pesti szerkesztőségünk távirata.) A budapesti iarany- és ezüstpiacon már hetek óta tartó hosszé ezen a héten folytatódott. Az árak pap-nap után egyenletesen emelkednek. Áru mind kevesebb jelentkezik a piacon a magas árak ellenére is. Az áruhiányt fokozza, hogy u nagybankok és az állam minden piacra ke- írülő aranyimennyiséget felvesznek. A bankok nyereségeiket kívánják aranyban tezaurálni, a kormány pedig külföldi devizák vásárlására (tartalékol nagyobb aranymennyiséget. Ezzel magyarázható, hogy a szinarany kilogramija •tízmillió korona fölé emelkedett. A platina is a. multheti 43,000 koronás kurzusáról 45,000 kororrára emelkedett. A platina gramja ez év eleje óta tehát több mint 500 százalékkal emelkedett. Az arany- és ezüstérmék árai nem mutatnak lényegesebb változást. Az ezüst egykoronás 1175, a kétkoronás 2400, a ‘forintos 3200, az ötkoronás 6000 korona. Az arany huszkoronás 64—65,000 korona. Ismét kapható a dukát-arany 35,000 korona körül. — A Légió Banka uj szlovenszkói fiókjai. A „Banka ceskoSlovenskych légii** (Prága) a tátrai fürdővendégek és az azon a vidéken lakó légio­náriusok kényelme érdekében ótátrafüreden és Poprádon váltóiizleteket nyitott, amelyek julius 1-én megkezdték működésűket. — A magyarországi borüzlet. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A borforgalom a belföldi fogyasztásra szorítkozik, az export­tételek nagyon csekélyek. A földmivelésügyi minisztériumba .a sz" ’szeti felügyelőktől ér­kezett jelentésekből megállapítható, hogy a bor ára a legutóbbi hét alatt mintegy 15— 20 százalékkal emelkedett. A budapesti ke­rületben a borkereslet lanyha, az ujbor 110— 170 K. Tarcali kerületben a borok iránt né­mi érdeklődés mutatkozik, 300—400 K kérnek a borért. A debreceni kerületben a borforga­lom gyenge, a *bor ára minőség sze­rint 100—160 korona között váltakozik. A soproni kerületben a kereslet csekély, az uj bor ára 170—190 K, az óboré 380—400 K. Eger és vidékén a kereslet mi­nimális, az ujbor ára 120—140 K, az óboré 160—210 K. A pécsi kerületben a borkereslet lanyha, a kínálat élénkül. A bor ára 100—220 K. Miskolci kerület: A borkereslet élénkül, a kínálat tartózkodó. Az ujbor 110—160 K. óbor 200—400 K. Veszprémi kerület: A bor­kereslet gyenge, a kínálat szórványos. Ujbor 130—240 K, óbor 160—350 K. Kecskeméti ke­rület: A borkereslet élénkül, a bor ára lite­renként 130—160 K. 4>< <? 0 ♦♦♦♦ ♦«♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦ — A magyar jegyintézet uj kimutatása. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az ál­lamjegyforgalom julius 7-én a junius 30-iki állománnyal szemben 14 milliárddal 169 mil- fiárdra növekedett. Ez arra vezethető visz- sza, hogy az államkincstár ezúttal 4 milliárd­dal vette igénybe a jegyintézetet, ezenkívül kézizálogkölcsönre 0.7 milliárd váltóleszá­mítolásra 10.4 milliárd, jegyintézeti pénztár­jegybeváltásra 1 milliárdot folyósított és az „Egyéb tartozások** csökkentése révén 4.7 milliárd á'llamjegy került forgalomba. Ezzel szemben girobefizetések utján 4.8 milliárd és az „Egyéb követelések** apadása révén 2.1 milliárd államjegy folyt vissza a jegyintézet pénztárába. . Az „Egyéb követelések1* és „Egyéb tartozások** címén előfordult válto­zás a Devizaközpontnak a jegyintézet által ellátott szolgálatából ered. A kormány tehát nem használta ki a Pénzügyi Tanács által számára engedélyezett tíz milliárd hitelt, a kereskedelmi hitel azonban 10.4 milliárddal 111 milliárd fölé emelkedett. — Németország cukortermelése. Bejrlini szer­kesztőségünk jelenti: A hivatalos kimutatások szerint 1922 szeptember 1-től 1923 május 31-ig 14,339.753 métermázsa nyerscukrot gyártottak, az előző évi 12,789.565 métetrmázsával szemben. — A német birodalom pénzügyi defi­citje. (Berlini szerkesztőségünk távirata.) A birodalmi főpénztár junius harmadik har­madáról kiadott jelentése szerint az adók. vámok és illetékekből eredő jövedelmek 155 milliárd márkát tettek ki, a 7.8 billió márka kiadással szemben. A 7.6 billiót ki­tevő deficitet kincstári utalványok alakjá­ban kibocsátott uj függoadóssággal kellett fedezni. Junius 30-án 22 billió márkára rú­gott e kincstári utalványok összege. — A német—orosz gabonaegyezmény. Ber­lini szerkesztőségünk jelentik: A lapok közlése szerint most Írták alá a német—orosz gabona­egyezményt, amelynek ér leimében Oroszország azonnal megkezdi a gabonaszállítási Németország számára. — A Hangya Ipar r.-t. üzemeinek nagy­arányú fejlődése szükségessé tette az alaptőke növelését. A rendkívüli közgyűlés elhatározta az alaptőke felemelését olykép, hogy a régi részvényeseik minden öt darab régi részvény után két darab részvényt vehetnek át da­rabonként 2000 m. kor. árfolyamon s január 1-től esedékes 6 százalék folyó kamat. Az elő­vételi jog julius 31-ig gyakorolható az intézet központi irodáiban, Budapest, Baross-utca 13. sz. alatt. — A kassai kereskedelmi és Iparkamara köz­lései. Pályázatok hlrdettettek: a kereskedelemügyi minisztérium a fegyházak részéire szükséges len- és kender szövőfonal (6114); a rigai vasúti igaz­gatóság részére szükséges viUanyvezetéki huza­lok. (6121); a dohányegyed árusítási központ szürke és barna kartonpapipra (6123); len és- kenderfonailak a fegyházak részére; a nemzetvé­delmi minisztérium részeire különböző megmun­káló képek (6000); a kassai állami vasúti igaz­gatóság által: zsiradék, szappan, textil- és bőr­árura, íényesitőanyag, faszén és dextrin szállítá­sára (6000); a fegyházak (részére szükséges pa­mutfonalak (6135); Bulgáriában villanymérő ké­szülékek és Bickford-féle kanócra (6088); a bul­gáriai Balven községben magas árok és hydro- központ építésébe (6171.) — A prágai postaigaz­gatóság figyelmezteti azokat, akik saját címükkel ellátott levelezőlapokat hoznak forgalomba, hogy a címet magában foglaló széljegyzet egészen a főrészre ragasztandó és nem elég, ha bélyeggel vagy kapoccsal van odaerősítve. Szabálytalanul kikészített ilyen levelezőlapok úgy fognak ezen­túl kezeltetni, mint elégtelenül portózott levelek. (6115). A cseh-szlovák állami Dunahajózásl igaz­gatóság darabáruk szállításaim hajójáratokat ren­dez a következő állomások érintésével: Bécs. Pozsony, Budapest, Nukovár, Növi Sad, Zimony. Belgrád, Orsóvá, Lom, Russe és Giurgou. A 10 napi időközök betartása mellett a hajók minden hó 1., lí. és 21-én indulnak Pozsonyból Rész­letes felvilágosítást nyújt a cseh-szlovák állami Dunahajózási igazgatóság, Pozsony. Dunajplavbn. (6039). A román kormány megengedte 500.000 darab juh- és báránybőr kivitelét. (6142). A ro­mán burgonyatermelők n kormányhoz kérvényt nyújtottak be, amelyben 1000 vagon burgonya kivitelére kértek engedélyt. Az ipari és kereske­delmi miniszter engedélyezte a kivitelt azzal a feltétellel, hogy az exportra kerülő burgonya 10 százalékát a fővárosnak bocsátják rendelkezé­sére. 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA* 3 \ Menyasszonyi kelengyék áruháza f < ^ \ ► J ^ ~ . r-* \ Saját készitményü finom férfi t 3 \ és női fehérnemű, asztal- lU8 £ ^ térítők és mindennemű lenáru j£ 3 Árusítás nagyban és kicsinyben £

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents