Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-14 / 157. (310.) szám

Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Baldwin megkurblizta az autót Prága, julius 13. A túlfűtött, csupaideg európai politikai közvélemény többet várt, mint amennyit ka­pott Baldwin tegnapi beszédében. Várt egy hatalmas politikai detonációt, amely össze­rombolja a mai zsákutcákba torkoló utakat és megnyit egy uj ösvényt, amelynek per- spektivája van, tiszta és üde levegője s be­csületes megvilágítása. Várt egy nagy, uj és eredeti célkitűzést, az antantot újra össze­fogó, vagy szétverő valamit — mindegy az agyongyötört európai idegnek, csak kiutat lásson abból a vergődésből, mely évek óta rágja az erejét és napról-napra kínosabb, el­viselhetetlenebb. Ezt nem kapta meg az európai kö zvéié- lemény. Amit kapott, az nem sokkal több, mint amit Bonar Law február 14-én adott, valamivel praktikusabb, valamivel aktívabb, egy kis kimozdulás abból a passzív szemlé­letből, melyet jóakaratának nevezett el az angol diplomáoia. A kimozdulás nemcsak el­méleti célkitűzésekben nyilvánul meg, de van egy megfogható, gyakorlati része is: bejelentése annak, hogy Anglia el fogja készíteni azt a válaszjegyzéket melyet a németek junius 7-iki memorandumára az antantállamok adnak. Anglia ezzel hidat akar épitenj a francia megkötöttség számára és ki akarja mozditani a kátyúba jutott szekeret úgy, hogy az antant egysége hátrányt ne szenvedjen. Ez a pozitívum szépen hangzó és az elvi kijelentések áradatában bizonyos biztató re­ménységgel tűnik föl. Ha vannak még a vi­lágon optimisták és hivő lelkei a politika jobbrafordulásának, akkor ezek felcsillanó szemmel olvashatják ki a Baldwin beszédé­ből, hogy meg van a nagy rázkódtatás nél­küli ut, a vad rengetegből kivezető ut, mert a Baldwin által szerkesztendő válasz nyo­mán tárgyalások kezdődnek majd, melyek során Anglia érvényesíteni fogja azokat az elveket, melyeket Baldwin tegnap hangozta­tott. Azok ellenben, akiket az európai poli­tika eseményei megtanítottak arra, hogy a jószándék útjában mindig föltűnik a franciák .által megvont drótakadály, ez a háborús mentalitás-rekvizitum, azok kénytelenek két­kedve fogadni a kibontakozás reménykedé­sét, mert a Baldwin igéire rá kell mondania még Poincarénak is az áment. Azok nem tudnak hinni abban, hogy Poincaré szó nél­kül aláírja azt a válaszjegyzéket, melyet az angol szövetségese terjeszt eléje, már csak azért sem. mert a politikai hiúsága sokkal nagyobb, mint sem, hogy akceptálhassa azt a körülményt, hogy az ő politikai iniciativá- jából fakadó akciót az angol kezdeménye­zés akciója fejezze be. Az kétségtelenül konstatálható a Lon­donban tegnap elhangzott beszédek nyomán, hogy azt a drámai kiélezést, melyet a hely­zetnek az utóbbi napokban az angol sajtó adott, az angol politika letompitotta s hogy Baldwin szeretné sima, barátságos és nyu­godalmas utakat követve, fölcserélni azokat az eszközöket, melyeket ma a francia poli­tika alkalmaz. Ez a két eredmény látszólag kedvező, mert a békés szándékú politikai gondolkodás csak örülhet annak, ha a na­gyobb rázkódtatások s a drámai összecsapá­sok és kirobbanások helyett a megértéses és kibontakozásos megoldás felé terelődik a politika iránya, de az a nagy' kérdés marad nyitva, van-e pozitív lehetősége annak, hogy ma, amikor alá van aknázva az egész euró­pai terep, amikor lángol minden és izzik, csöndes sugáru locsolással ártalmatlanná le- het-e tenni a nagy tűz- és lángtengert? Egy francia lap azt kérdezte tegnap­előtt, vájjon mi lesz a Baldwin beszéde: uj jóvátétel! politika uftörése, vagy egy nagy, Üres blöff? Ma konstatálhatja a francia új­ság, hogy sem az egyik, sem a másiík. Az elsőnek minősítetni a beszédet túlságosan hi- zelgő sokatmondás lenne, blöffnek nevezni nyers gorombaság, melyet az angol politika nem érdemel meg Európától. Sem az egyik, sem a másik, de egy jó, becsületes akarat, egy nagyobb hatóerőnélküli gesztus, nekiin- dulás, amely azonban egymagában semmit sem ér, mint ahogy hiába kurblizza meg va­laki az autót, ha nincs aki fölüljön a kor­mánykerékhez és megindítsa a masinát. Ma Poincaré ül az európai kormányke­rék mellett és nagy kérdés, óriásu fontos­ságú kérdés az, tetszik-e neki az a mozdu­lat, amivel a gépezetet az angol politika teg­nap begyújtotta. Poincarétól függ a Baldwin beszédének súlya, pozitív értéke és jelentősége. Mapatai Kitört a ngomdttz-sztrájk A szociáldemokrata pártvezetőség nem járult hozzá a sztrájkhoz — A szo­cialista képviselők távolmaradnak a nemzetgyűlésről — Egyezségi kísér­letek — Erős rendőri készültségek Budapest utcáin — Általános sztrájk esetén a kormány kihirdeti* a statáriumot (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Tegnap este kitört Budapesten a nyomdássztrájk. valamennyi nagyobb nyom­dában beszüntették a munkát. Csak a Stadi­on, a Pester Lloyd és a Magyar Távirati Iroda nyomdájában dolgoznak. A rendőr­ség gondoskodott a nyomdáknak védelmé­ről. Az egész főváros területén a legszigo­rúbb készültség van. A kormány elhatározta, hogy azt a rendeletét, amely a Népszava betiltására vonatkozik, minden körülmények között érvényben tartja, a rendelet ellen való föllépést pedig forradalmi jellegű cse­lekménynek tartja. Ha a nyomdászsztrájkot általános sztrájk követné, a kormány kihir­detné a statáriumot. A szociáldemokrata párt választmánya tegnap este értekezletet tartott, amelyen a Nápszava betiltásával foglalkozott. A párt- választmány a képviselőknek azt az utasi- tást adta, hogy a nemzetgyűlés mai ülésétől maradjanak távol. Remélik, hogy kormány a nemzetgyűlésen ma nyilatkozni fog a Nép­szava ügyében. A nyilatkozat tartalmától, vagy elmaradásától teszik függővé a to­vábbi lépéseket. Á nyomdászsztrájk tekintetében a párt- vezetőség kijelentette, hogy a sztrájkra nem adott ki utasítást. A szedők a nyomdákban önállóan hagyták abba a munkát. A sztrájk abban a nyomdában kezdődött, ahol a hir- lapszedők körének elnöke a tördelő. Amikor a többi lap szedői megtudták, hogy ebben a nyomdában abbahagyták a munkát, ők is csatlakoztak a sztrájkhoz. A hivatalos lap mai száma közli a bel­ügyminiszter rendeletét, mely szerint a Népszava megjelenését és terjesztését julius 18-ig betiltja. A rendelet megokolása ki­mondja, hogy a lapot azért kellett betiltani, mert cikkeivel a jelenlegi társadalmi, gazda­sági és erkölcsi rend alapját igyekszik meg­rendíteni, amit bizonyít az is, hogy az ügyészségnek március 9-én, április 14-én és julius 4-én a lap elkobzását kellett elrendel­nie. A Népszava e rendszabályok ellenére to­vább folytatta a közrendet veszélyeztető pro­pagandáját és olyan cikket irt, amely Böhm Vilmos volt népbiztosnak a forradalmi fenye­getéseket tartalmazó nyilatkozatával azono­sítja magát. A lapok ma reggel nem jelentek meg. A Pester Lloydnál igyekeznek dolgozni. Hír szerint a Perster Lloyd tíz órakor, a Szózat pedig dél tájban megjelenik. Mivel a nyomdászsztrájk miatt a lapok nem jelentek meg, Szőts Pál miniszteri osz­tálytanácsos Reggeli Hirek és Esti Hírek címmel két újságot ad ki, éppen úgy, mint a kommtin után, amikor a román megszállás alatt a budapesti lapok nem jelentek meg. E lapok a Budapesti Hirlap nyomdájában ké­szülnek. Más újság nem jelenik meg a fővá­rosban. A Reggeli Hirek első száma ma dél­ben jelent meg és a Népszava betiltásáról ezeket Írja: — A betiltás nem csupán Böhm Vilmos nyilatkozata miatt történt. A helyzetet csak betetézte az, hogy a vörös hadsereg volt fő- parancsnoka egy miagyar lapban nyilatkoz­hatott. A Népszava szerkesztőségét és a szociáldemokrata párt vezetőségét többször figyelmeztették arra, hogy ne Írjon sorozatos izgató cikkeket, A miniszterelnökség sajtó- osztályának főnöke a szociáldemokrata párt két vezetőjét nyomatékosan fölkérte arra, hogy a Népszava szerkesztőségét jobb belá­tásra. bírják és ne kényszerítsék a kormányt olyan intézkedések megtételére, amelyeket nem szívesen és csak a végső esetben tenne meg. A Népszava a jóakarata figyelmeztetés ellenére közölte a vörös hadsereg volt fő- parancsnokának nyilatkozatát, ami másnak, mint nyílt kihívásnak nem volt minősdthető. Egyezségi tárgyalások Hegymeghy-Kiss Pál tegnap este az el­lenzék megbízásából fölkereste Pesthy Pált, a nemzetgyűlés alelnökét, hogy megbeszélje vele a szociáldemokratákkal való megbékü- lés módját. Pesthy Bethlen István gróf mi­niszterelnöknél közvetítette az ellenzék ak­cióját, mire Bethlen Rassay Károllyal- mint az ellenzék kiküldöttjeivel tárgyalt e kérdés­ről. Ma délelőtt a házban a miniszterelnök fo­gadta a szociáldemokrata párt megbízottait: Vancák Jánost, Peidl Gyulát és Peyer Ká­rolyt, akikkel hosszabb megbeszélést folyta­tott. Politikai körökben valószínűnek tartják, hogy megegyezés létesül. A szociáldemokrata párt tegnapi hatá­rozatából kifolyóan ma éjjel az ellenzéki pártok ülésre jöttek össze és Hegymeghy- Kiss Pált és Rassay Károlyt bízták meg az­zal, hogy tárgyaljanak a miniszterelnökkel. A megbízottak reggel hat órakor fölkeres­ték a miniszterelnököt svábhegyi nyaralójá­ban. A miniszterelnök közölte velük, hogy a szociáldemokrata párt megbízottait a parla­mentben várja. A szociáldemokrata párt ve­zetői föl Is keresték Bethlen István gróf mi­niszterelnököt. Részükről Peyer Károly, Farkas István és Vancák János tárgyalnak Bethlennel. A szociáldemokraták parlamenti frakciója permanens ülést tart. Újabb hírek szerint a megegyezésnek igen nagy nehéz­ségei vannak és egyelőre teljesen kilátásta­lannak mutatkozik. A nemzetgyűlés ülése A nemzetgyűlés mai ülésén folytatták az tndiemnftáis vitáját. Az ülésen a szociáldemo­krata szónokok nem jelenitek meg. A szélsőbal padsorai üreseik voltak. Zajos jelenetek a tegnapi ülésen A nemzetgyűlés tegnap délutáni ülésén a szociáldemokrata képviselők nem jelen­tek meg. A Népszava betiltását zajos jele­netek közben Dénes István független kis­gazdapárti képviselő tette szóvá. Beszéde eies szóváltásra adott okot. Gaál Gaszton azt vágta oda Dénesnek, hogy 1919 január­iában Tordán egy népgyülésen azt mondot­ta, hogy gazember az, aki a háTomszínű lo­bogót tiszteli, óriási felháborodás tört ki ekkor a házban. Az incidens után Dénes a földbirtokreform végrehajtását sürgette. Az ülés nyolc óra után ért véget. A szegedi megszállás költségei Hivatalos helyen megcáfolják azt a hirt, mintha a francia kormány a szegedi megszállásért ötvenmillió aranyfrankot kö­vetelne és ebben az ügyben a magyar kor­mányhoz jegyzéket intézett volna. Felborul a lousunnet bébe. mielőtt aláírták roma Lausanne, július 13. A szövetséges de­legátusok tegnap este Izmed pasánál ta­nácskozásra jöttek össze. Abban a pillanat­ban, mikor már mindenki azt hitte, hogy a megegyezés megtörtént, az áthidalhatatlan ellentétek teátrális jelenetben robbantak ki. Mikor a törökök szőnyegre hozták a Vickers Armstrong & Co. angol cégnek adott kon­cessziók, valamint a petróleumkoncessziók kérdését, az ülés rendkívül viharossá fajult s végül az óriási lárma közepette a szövet­séges delegátusok hirtelen fölugrottak he­lyükről és faképnél hagyták az üléstermet. A helyzet rendkívül kényes s attól félnek, hogy holnap megszakad a konferencia és a lausannei béke fölborul, mielőtt megkötöt­ték volna. Ami most Lausanneban lejátszódik, nem egyéb, mint a petróleum- s vasuttrösztök me­rev követeléseinek összeütközése a Chester- szerződéssel. Szövetséges részről a konfliktus okát a következőkben jelölik meg: A szövet­ségesek azt követelik, hogy a három keres­kedelmi társaság: a Vickers Amstrong, a Tö­rök Petroleum és az Általános Vasúti Társa­ság hat hónapon belül vagy helyeztessenek vissza jogaikba vagy pedig kártalanítassanak, vgy ha ily megoldás nem lehetséges, tíz . évi előnyjogot kapjanak. A törökök ezt a követe­lést mint nemzeti szuve rénitásukka 1 össze- egyeztethetetlent visszautasították. Óriási izgalom Lausanneban Lausanne, julius 12. A Dardanelláknak a szövetséges hadiflották által való kiürítése és a konoessziókérdés tekintetében meglevő nézeteltérések a tegnapi hivatalos ülésen a helyzet elmérgesedéséhez vezettek. A szö­vetségesek faképnél hagyták az ülést és ki­jelentették, hogy a törökök ellenállása a koncessziókérdésben ellentétben van a va­sárnapi egyezmény elveivel. Ha a törökök magatartásukat meg nem változtatják, ak­kor a kuponkérdésben, valamint Konstanti­nápoly kiürítésében elért egyezmény, álta­lában az egész vasárnapi békeegyezmény felborul. A szövetséges delegátusok uj in­strukciókért fordultak kormányaikhoz. Á konferencia köreiben óriási izgalom ural­kodik. A paraguay-i forradalom Buenos Aires, julius 13. A paraguay-i föl­kel ök megszállták az Assuncion vasútállomá­sát. A kormány csapa tok megtámadták és vé­res harc után szétverték a fölkelőket, kik­nek vezérei elestek. A városban kihirdették az ostromállapotot. 100 cseh-szi. koronáért fizettek ma, julius 13-án: Zürichben 17.225 svájci frankot Budapesten 25 500.— magyar koronát Bécsben 212800.— osztrák koronát Berlinben 566550.— német márkát Prága, szombat, 1923 julius 14. imhh ...ii .im — _ __jjim i mm ülőflaetéai árak bal- és külföldéi!. (X Lrlf tjryM ' f§|L ^ e alioe 18. Telefon 6797. raám — Sürgöny óim s Hirlap, Praha. —

Next

/
Thumbnails
Contents