Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-08 / 152. (305.) szám

Vasárnap, július 8. 3 ZPrtffyíJfaí&mTfiRPtP Folytatják a cseh-szlovák— magyar r tso ® g r 1 r 1 « peozugyi tárgyalásokat Budapest, julius 7. A népszövetségnek az erdélyi optánsok ügyében hozott határozata és a cseh-szlovák köztársasággal folytatott pénzügyi tárgyalá­soknak ujrafölvételén kívül politikai tekintet­ben alig történt megemlítésre méltó esemény. Nagy érdeklődéssel tekintenek Rakovszky Iván belügyminiszter holnapi nyíregyházai beszámolója elé, amelyen a két miniszteren és huszonhat képviselőn kiviil Bethleü mi­niszterelnök is meg fog jelenni és beszédet fog mondani. Egyes lapoknak azt a hírét, hogy Gömbös és csoportja belép a keresz­tény nemzeti egység pártjába és hogy ez a szándék Huszár Károly ellenzésén meghiú­sult, Wolff Károly a Szózatban megcáfolja és megállapítja, hogy a két párt együttmű­ködéséről konkrét formában szó sem volt. magyar optánsok ügye ne zavarja meg a két ország ió szomszédi viszonyát. A tanács meg ! van győződve, hogy a magyar kormány — mindkét fél ama kétségtelen igyekezete után, hogy az optánsok ügyében a félreértéseket elhárítsák — mindent meg fog tenni érdekelt állampolgárainak megnyugtatása végett. Re­méli, hogy a román kormány — híven a szer­ződések és az igazság elvéhez, melyet kije­lentése szerint a földbirtokreformnál alapul vett — tanúságot fog tenni jóakaratáról a magyar optánsok érdekeivel szemben.14 Az Újság értesülése szerint a tegnapi minisztertanácson megbeszélték az erdélyi optánsok érdekében teendő további lépése­ket. A magyar kormány semmiesetre sem hagyja cserben az optánsokat és fokozott erővel fogja keresni a jogi megegyezést. Lausanne, julius 7. A tizenkét tagból álló tö­rök delegáció ma elutazik Lausanneból, hogy ezáltal demonstrálja a konferencia munkájával Apponyi Karlsbadba utazott Géniből jelentik: Apponyi Albert gróf ma elutazott Karlsbadban lévő családjához. Gaizágó miniszteri tanácsos a jegyzőkönyvek aláírásáig Géniben marad. A magyar delegá­tusok tegnap este Adatoj japán nagykövet vendégei voltak. Popovics nem távozik Jelentettük tegnap, hogy a Tőzsdei Hír­lap értesülése szerint Popovics Sándor távo­zik a jegyintézet éléről, mert közte és Kállay Tibor pénzügyminiszter között differenciák merültek föl. A Tőzsdei Hírlap ma ezt a hírt megcáfolja és kijelenti, hogy a Popovics tá­vozásáról szóló hírek nem felelnek meg a va­lóságnak.' való teljes elégedetlenségét. A delegáció eluta­zása nagy konstemációt keltett az antantdelegá­ciók körében. régen egy öreg városatya erélyesen tiltako­zott az utcák gázvüágitása ellen. Minek az a nagy fény éjszaka — úgy mond — becsüle­tes ember hazamegy, ha sötét lesz, lumpok­nak pedig nem világítunk. Akkor nevettek rajta s a toronyóra, elmúlt, eljövendő idők kérlelhetetlen mutatója mosolygott az elké­sett középkoron. Régmúlt A bölcs templomtornyok megmutatják az utat a régmúltba is. Nagyszombat törté­nete nem vérből és sárból szövődik glóriává, hanem a magyar kultúrtörténetemnek legdia­dalmasabb korát hirdeti, innen indult ki és ide tért vissza minduntalan a1 magyar mű­veltség. Vak Béla alapította. Három évszá­zadig magyar és latin céhkönyvek és mester­munkák formálják a béke és a munka, a ha­ladás és a jólét eseményeit. Nagy Lajos itt halt meg. Ide menekült a török elől minden tudás. Itt nyomtatták a tizenhatodik és tizenhetedik században a legtöbb magyar könyvet. Ide jött Pázmány Péter és innét szikrázta az ellenreformációt. Oláh és For- gádi birobosok itt gyűjtötték könyvtárukat. Itt lett magyarrá Zrínyi Miklós, a költő. Itt alapították a magyar egyetemet. Itt teremtet­ték a legszebb magyar barokot: az invalidus templomot Eszterházy nádor saját költsé­gén. Egyetlen iv alatt ha támlás hajó, mennye­zetig érő faragott oltár, freskók és szobrok, oszlopok és díszítmények tizenhetedik szá­zadbeli mozgalmassága. A másik építészeti remek a dóm, gót és misztikus. Pázmány restauráltatta. Magyar urak. magyar tudó­sok, magyar papok pihennek kövei alatt. (Még nem dobálták ki őket.) A volt egyetem nagy, kétemeletes épület, gyönyörű bárok fronttal. A volt primási palota művészi úri lak évszázados kertben. Kanonokok régi há­zai, maind a jólét és Ízlés hirdetői. A Kápta- lan-ufoa egyáltalán még megőrizte Nagy­szombat fénykorának leheletét: széles köze­pén sétatér, öreg házaktól szegélyezve, öreg szobrok és oldalt a dóm két tornyának emel­kedő sziluettje. A régi Szeminárium-utca egyik oldalán a Mária Terézia korában épült kupolás gimnázium masszája, a másik olda­lon az ősrégi árvaház és az a ház, melyben hajdan a magyar koronát rejtegették. A kis emelkedésen álló főtemplomhoz vezet ez az olaszos utca, mely a magas házak miatt szűk és kisforgalmú, úgy hogy messze kong az évszázados kövezet, ha valaki megjelenik benne. — Csak a tradíciók járnak csendtal­pakon és hangtalanul suhannak a patinás ke­retben régi életek képei. Békés történelem, művészet és tudomány képei s csak nagyon ritkán háborús képek. Csak Rákóczi képe. ki­nek kis csapata a szabadság revében elvesz­tette itt a csatát Heister osztrák birodalmi generálissal szemben. Csak Guyon Richárd képe, kinek tőt katonái ugyancsak itt haltak meg a szabadság nevében a Csehországból jövő Schlick tábornok ágyúi tüzében ezer- nyoícszázuegyvennyolban. delegátusokat, hogy a tárgyalásokat 7-én is­mét megkezdik. Nagyszombat felmúltja és régmúltja — A Prágai Magyar Hirlap eredeti riportja — Folytatják a cseh-sziovák—magyar pénzügyi tárgyalásokat A Cseh-Szlovákiával annakidején meg­kezdett és utóbb félbeszakított tárgyalások folytatására a magyar kiküldöttek: Ottlik Iván nyugalmazott földmivelésügyi államtit­kár, a delegáció vezetője, valamint Bányay Aladár dr. és Kneppo Sándor df. miniszteri tanácsosok Prágába utaznak. A delegátusok ma este indulnak el Budapestről és holnap reggel érkeznek Prágába. A mostari tanács­kozások során megkötendő egyezségek fő­ként a régi követelések és tartozások rende­zésére, a letétek kiadására, az adóügyi kér­désekre és a magánbiztositási vállalatok mű­ködésére vonatkoznak. A jóvátételi bizottság albizottságának mandátuma Páris. julius 7. (Saját tudósitónk táv­iratai.) A jóvátétel! bizottság tegnap délután foglalkozott a Magyarországra küldendő bi­zottság mandátumának terjedelmével. Az ülés a bizottság összeállítását és hatáskörét akarta megállapítani. Döntés a jövő hét pén­tekére várható. japán javaslatok a romániai magyar optánsok ügyében Géni, julius 7. (Saját tudósítónk távirata.) Adatoj brüsszeli japán nagykövet javaslata, amelyet az erdélyi optánsok földbirtokügyé­ben terjesztett elő, szószerint így hangzik: ,.A népszövetség tanácsa tudomásul veszi azokat a nyilatkozatokat, amelyek a japán képviselőnek javaslatához fűzött jegyző­könyvbe foglaltattak. Reméli, hogy a két kormány minden lehetőt megtesz, hogy a Nagyszombat, julius eleje. Vasárnap volt, mikor hazaérkeztem. Vasárnap mások a kisvárosok: beözönlik a vidék és elárasztja szélesen, kényelmesen az utcákat. Nagyszombatot kis Rómának ne­vezték hajdan, nagy és sok papok birodalma volt s a régi emlékekből itt-ott megmaradt még a vasárnap. A mai vasárnap összezsu­gorodott; itt van ugyan még, de már csak közvetlenül a templomok körül, haldoklik nyugalma és pusztul csöndessége. De az állomáson rezesbanda áll és hosz- szu sorokban az ideparancsolt ősz parasztok. Amint a gyors berobog, rázendít a zenekar egy nemzeti dalra, éljenzés, kálaplengetés, lelkesedés. A hálókocsiból valami állami ur száll ki, beszél és tüzel, újabb kalaplengetés, sürgés-forgás, szaladgálás, rendezés, ideges­ség. Áltálán ás mozgalmasság és tus. — Ha­zafelé megyek és néhány pillanatra eszembe jut a régi kisváros. Csönd, béke. álmodás. Középkori árnyékok a házak szögleteiben, ódon szavak és ódon gondolatok a bárok portákon, néhány uj életet akaró fiatalember teóriái, amint ficánkolva elvesznek az öregek jóakaratu és lezánt mosolyában. Muskátlik a barna torn3rok ablakaiban. Ma uj kor, suhanó gyorsaság és ütemező élet, kanapépörök he­lyett élethalálharc, kuglipartik helyett rette­gés, örökös, beteges rettegés. Melyik volt jobb, melyik volt jobb . . . Félmulf . . . Sok templomáról volt hires és arról, hogy Cardinális Pázmány itt alkotta meg egyetemét. Sok temploma kopottan megma­radt, egyetemét messze hordták az évszáza­dok s távol az Európát riasztó mozgalmaktól, nyugodtan aludt Nagyszombat szabad királyi városa egészen ezerkilencszáztizennégyig. Ezekilencszáztizennégyben mindenkit fej­beütött valami láthatatlan bunkó s kótyago- san az ütésektől fölébredtek a szunyókálók, hogy soha többé egyensúlyba ne jöjjenek. Ezelőtt kisváros ás kisvárosi emberek laktak benne. Kövér jó bácsik és zsörtölődő, kávészagu nénikék, őzszemü, perkálruhás le­ányok és messze egyetemekről hazakerült, mindent lenéző fiatalemberek. A légkör bi- dermeyer: a biztos jólét és az egyszerű bol­dogság Illata fogadott a naftalinos kanapék és a befőttes üvegek körül. Ma elmúlt a csend­élet. A keret a régi, de az emberek mások. A nagyvárosok kiterjesztett ujjai agyon­nyomták a néniket és bácsikat s újfajta mo- hószemü gyors alakokat plántáltak helyükbe. Közismert arcok tűntek el, vagy a temetőbe jutottak, vagy elmentek Pestre és szigoru­képü másoké lett a világ. Még nem is olyan A török delegáció faképnél hagyja Lausannet ...Másnap délelőtt Zoltán urnák tekinté­lyes levelet hozott a posta. A borítékon ez állt nyomtatott betűkkel: „Az államkincstár gyermekvédelmi osz­tályától44. * „Hivatalból portómentes44. Zoltán urnák nagyot dobbant a szive: Hohó! A miniszternek, úgy látszik, tudo­mására jutott megértő együttérzése és most igémébe akarja venni munkásságát. Föltépte a borítékot; mire a levél végére jutott, a feje tetején állt körülötte a világ. De hiszen ez tisztára megbolondulni való. Ki ez a Bencsik Mária Zsuzsanna? Ö soha hírét sem hallotta Bencsik Mária Zsu­zsannának. És most ez a nő egyszerűen ki­nevezi öt a gyermeke apjának. Hiszen ez tisztára őrület! Zoltán ur tizenkét órakor kijelentette, hogy adóügyben van beidézve és elrobogott a legközelebbi megállótól a IX. kerületi hiva­talba, ahol .apákat gyártottak a már meglévő gyermekekhez. — Uram — szólt keserűen a fogalmazó­hoz, aki oly#n szemhunyoritással nézett rá. mint aki azt mondja: minden a családban marad, vén huncut, ne busulj! — uram. itt súlyos tévedések forognak fönn. Én két év óta szolid családi életet élek. Én hírét sem hallottam Bencsik Mária Zsuzsannának. Én nem fizetek, én nem apásodok. Különben is a törvény keretei között etekintetben már eleget tettem hazafiul kötelességemnek. Nem fizetek! — Csak nyugalom. Legfontosabb e sú­lyos államkérdésben, hogy megértsük egy­mást. A szóban lévő áldozat... — Áldozat... Nem rossz. — Álddozat eskü alatt vallja, hogy most harmadéve, egy holdvilágos téli estén, pár nappal Karácsony előtt vagy után... — Előtt vagy után... nem rossz. —- Nem méltóztaiik emlékezni? — A hópihék is szálldogáltak... — Urain... Mi közöm nekem a hópihék- hez? Most harmadéve nagyon sok estén hulltak a hópihék. Itt van az arcképem. Mu­tassák meg annak a... hogy is hívják már... Tessék, még a nevére sem emlékszem... — Kérem, legyen szerencsém nyolc nap múlva. Nyomozni fogunk. — Majd én is fogok nyomozni. Nyolc nap elteltével Zoltán ur két kiló aktával jelent meg a tetthelyen. — Tessék! Itt van! Parancsoljon! Itt van Bencsik Mária Zsuzsámra élettörténete tanú­vallomásokkal most harmadévvel. Itt van mind a hét darab férfinak a fényképe. — Ez a hét fénykép ama szerencsések­nek arcképe,., akik szintén... de hisz ön ért engem... — Szóval ön elismeri, hogy szintén... — Én nem ismerek el semmit. Annyi az egész, hogy a szóbanforgó nevezett az uno­kanővéremnél volt szobaleány. De ez még nem ok, mi? Azaz, hogy... nos, igen... az em­ber ezt igazán nem tudhatja három év múl­va... Egy holdvilágos, téli este... A hópihék is szálldogálnak... A szép, selymes hópihék... Benn a szalonban forró tea... illatos, kacér asszonyok... Vallja be, fogalmazó ur, ezt ön sem tudhatja... — De uram, itt arról van szó, hogy ön vallja be! — Pardon! Nos, föltéve, de meg nem en­gedve... De ez a másik hét Írásban és be­csületszóra állítja, hogy ő is egy téli, nyári vagy tavaszi estén... Azt szeretném már most tudni, sorshúzás utján állapították meg az én apaságomat? — Uram, ez államhwatal! Itt mi nagy és szent dolgot művelünk. Önt több mint két esztendeje keressük, most megtaláltuk és többé el nem menekül. Uram, ön fizetni fog eiőrememőleg, hátramenőteg... és kap cserébe egy neveletlen leánykát... — Szent Isten! Még hozzá lány! — Azonban egy tanáccsal szolgálhatok. Ismerkedjék meg gyermeke anyjával... Zoltán ur felháborodva tiltakozott. — Kikérem magamnak, én rendes csa­ládapa vagyok! ...Az igazság az, hogy mikor Zoltán ur a Harang-utca 83. I. 17 alá becsöngetett, iga­zán csak a kíváncsiság ösztökélte. Egyszer mégis csak látni akarta úgynevezett gyer­meke anyját. A második csöngetésre apró, kövérkés, szőke menyecske nyitott ajtót. — Szent Isten! A Zoltán urfi — csapta össze a kézéj és míg a széket közelebb adta, halkan kérdezte: — Ugy-e nem tetszik ha­kem megmondhatja az igazat, most már úgy­is mindegy. Miért éppen én? — Ne mozdulhassak el innen, urfi kérem. Az ilyesmit megérzi az ember — és zavar­tan fordította az ablak felé a fejét az urfi ki­tartó nézése elől. — Lássuk csak... Segítsen emlékezni... Hogy is csak?... —- A nagysága legyezőjéért tetszett be­jönni a hálószobáiba, én éppen ágyaztam... Az urfi azt mondta: „Szép, fehér ágy!" Én meg rá: „Jó puha is44 — és gurgulázva ne­vetett. Ez ,a gyermekes, vig nevetés, ez egy­szerre visszavitte — a múltba. Újra a kar­jaiban érezte üde, fiatal testét... — És az urfi nem nézett rám soha töb­bet — mondta halkan az asszony —, pedig én vártam'. — Vártál, Zsuzsi? — De még hogy. — És miért vártál? — Csiak úgy... vártam... — Alázatosan melléje sompolygott és félve simogatta meg a kabátja ujját. — Bizonyisten hasonlít az urfira. Magam tápláltam... én fogom nevelni... kiadják ne­kem. — És miből élsz? —- Harisnyákat fejelek. Takarításom is van. Pár jó nagyságám... — És jobb így? — Magam akarom nevelni. Nem teiszik rá kiváncsinak lenni az urficskának? ragadni? — De Zsuzsi fiam, ne okoskodjék. Ne­Törökország megegyezett Görögországgal Lausanne, julius 6. (Havas.) Izmed pasa és Venizelos véglegesen megegyeztek. Sir Horace Rumbold értesítette a francia és olasz Iá* w«dk lAAfl elötti korszakba vezethető vissza az igmándi keserű VÍZ jjl Pi-íá fi | a TI m 1 |il|| Hfl ■ §! || llj Ajv képződésének és hatékony alkatrészeinek összeérési folyamata a föld Mirm SE BBS ül Be gyomrában, (felfedezve Schmidthauer A. által az 1863. évben) s mint ilyen , páratlan természetes gyógyszere a gyomor-. MI- s egyéb bdSCi betegségeknek Kapható minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. íoio Rendszeres adag reggelizés előtt fél pohárral. Az ;jgjvianDI“ nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekkel 0 BEaCBEBBgg—■■IIIIMI MIIT 'II—Wll—lllIlllBll IliiIIMW BIMB—MMBa—M—HBMHHiHWHBIMMWIII11

Next

/
Thumbnails
Contents