Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)
1923-07-07 / 151. (304.) szám
6 Szombat, julius 7. &&<WJfaGyái7&Rl*g mMimtsmmm * (A francia akadémia irodaimi nagy dijának nyertesei.) Parisból jelentik: A francia akadé- n*ia most ítélte oda kettős irodalmi nagydiját egy költői és egy szop prózai munkásság jutalmazására. A költői nagydijat, amelynek összege 10.000 frank, az uíabb költői nemzedék egy igen tehetséges tagja. Francois Porché kapta meg, akinek Paul Valéryvaf szemben ítélték oda a jutalmat. Francois Poroltó mint szimbolista kezdte költői munkásságát és a Mercure de Francé csoportjához tartozott. Ma inkább a Nouveüle Rcvuc Francaise költői közé számítják, Érdekes különben, hogy ehhez a csoporthoz tartozik versenytársa, Paul Valéry is. Az 5000 frankos szépprózai nagydijat egy fiatal regényírónak, Alphons Chatcaubriandnak itclték oda, aki 1911-ben tűnt fel a Rcvue Universelle- ■ben megjelent Monsieir de Lourdies cimii regényével. A nagydijat most La Briére cimii regényéért kapta meg. SZÍNHÁZ ÉSZENE mmmmmmmmmmmmmmrnmmmmmmmm Fedák Sári a párisi Liliomról Budapest, juHús 5. Fedák Sári hazaérkezett. Párisi tapasztalatairól és önmagáról ezeket mondotta: — A Liliom... Ott voltam a darab főpróbáján. Az érdeklődés rendkívül nagy volt. A színház a darabot a darab és a szerző iránti nagy tisztelettel és végtelen igyekezettel hozta színre Pitoefí rendezte .a darabot, ő játszotta a darab főszerepét is és mellette Pitaeffnié asszony, aki Julikat játszotta. Életem legizgalmasabb pár órája volt az, amit a darab főpróbája alatt éltem át. Pitoefí rendezése egyszerűen érthetetlen volt, Pitoefí ur mint színész teljesen idegen volt nékem. A rendezés futurista', reokubisba és hiperimpresz- J szionlsta alapon összekevert, önkényes, vad és z&varbatejtő síkjaival, színfoltjaival, szintelensé- gével idegjenül Itatott rám. PitoefíililaseIvem pizsamában játszatta a Liliomot, mint ahogyan sdyem- poimponokkal díszített selyempizsamában lépett színpadra a meny országi rendőrfőnök is. Kétség* beesve láttam és néztem ezt. Csak egy volt számomra felejthetetlen és tökéletesen művészi, több, a legtöbb, amit egy igazi művésznő adhat: Pifoeff- né Julikája. Gyönyörűen beszélő, csodálatos művésznő ez, minden szava úgy pergett bele a csöndbe, mintha ragyogó, nemes, könny eisfényü gyöngyszemek omlóitok volna. FetettheitietSen élmény volt. Hallatlan sikere volt az előadásnak. Én kftámolyogtam a színháziból. Zavarban voltam. Ml történik itt? Amit a szemeimmel láttam, az idegen, érthetetlen és ijesztő volt legnagyobbrészt, de a fülein hallotta a tapsokat. Én meg tudóim különböztetni a tapsok erejét,,vájjon mohban tidvariaskoduaik. vagy durban dübörögnek. Nos, a főpróba tapsai a legvadabb durban csaptak fel. Extázisbán volt a publikum és amikor én az ünneplők tömegében, kábuttan és tanácstalanul fogadtam a legnagyobb lapok legelőkelőbb kritikusainak. lelkes, idegen paris iáknak gratulációk, arra gondoltam, hogy mi történt volna akkor, ha ezt a darabot a budapesti rendezésben, budapesti színészekkel játszották volna itt el. Boldog voltam, hogy még igy is Paris legnagyobb sikerének voltam a tanúja, hogy magyar író magyar darabja váltott ki ilyen rendkívüli sikert Páriában, ahova. Íme. Molnár Ferenc és vele a magyar kultúra' diadalmenetben vonult be... — A beimitatóelőadás mindenben igazolta a főpróba sikerét. A sajtó kivétel nélkül úgy ünnepelte Molnár Ferencet cs a Liliomot, amire eddig alig volt példa. Mi az őszinte, nragy belsőségekkel, nagy igazságokkal teli művészetért élünk. Pitoefí ennek az ellenkezőjét vallja és ennek az ellenkezőjét teszi. Távol áll tőlünk a felfogása és teljesen idegen pékünk a: játéka. Csak a Liliom végtelen ereje tudta ezt a döntő sikert biztosítani és nem utolsó sorban Pitoeffrtó ragyogó művészete. Pitoeffnek csak a rendezés volt fontos, a szerzőt a háttérbe szorította, de nem tudta háttérbe szőri tani és eltüntetni a darab töretlen erejét. . (*) Csortos Gyula ujabb vendégjátékai Pozsonyban. Csortos Gyula legújabban ismét két alakítását mutatta be. Az egyik alakítása Szenes Béla friss levegőjű, eredeti megfigyelésekkel telített, szellemes röptii, de a végén reklámszerüen eltorzult vigjátékában Gú^úr Péter villamos- kalauz és házmester iigurája: a másik Mac Neal és Mac Kerner tucatértérté'kü bohózatában a Kruíribauch Muki szerepe volt. Csontosnak művészi megjelenítő ereje különösen az első alakításban mutatkozott fényesen. Az egyszerű szivü és beszédű, előírásos .magatartást! kalauznak figuráját, kinek lelkében nincsenek nagyobb hullámverések, a va!ószerüségn>ek IcgszeretetrcméHőbb varázsával tudta emlékünkbe vésni. Minden szónak megtalálta a maga hangját, a rck Felezését, mozdulatát és a boldogság végállomása felé törtető kis igényű életnapszámos leik. vibrációinaik természetes sugározüatásával az érzések és élmények kristálytiszta forrását nyitotta meg számunkra. Maga aiz egész előadás is — Csortos Gyula rendezésében — élvezetesen gördülékeny, harmóniára törekvő, művészileg kikerékedő volt. Mihályi Lici találó sziliekkel és mélyen csörgedező érzelemmel élte magát bele a nyomdász- lányból lett házmesterré szerepébe, Justh Gyula diviatkereskedösegád alakításán meglátszott a lelkiismeretes elmélyedés és tanulmány. Vágó és Kör üss y Valéria erejűiknek lelkefderitő elevenségével és ábrázolásuknak egyéni izével tűntek ki. Ahogy örömmel regisztráljuk a „Végállomás" előadásának sikerét, éppolyan keserűen kell fel- panaszolnunk, a1 „Jó éjit, Muki!" előadása a szó legszorosabb értelmiéiben dicstelen volt. A szerep- nemtudás szinte megbotrákoztatásig virágzott ki; a súgó lázasan működött .a rekeszében, már nem >s volt „súgó", hanem egyenesen „kikiáltó". A darab sem sokat ért s amennyit ért volna, azt Is sikerült a szereplőknek agyonütni. Akárhányszor pillanatokig üresen maradit a színpad, a jelenetek vontatottan következtek egymásra' s ahol pattogni, forrni kellett volna a frisseségnek, ott a nehézkesség untató levegője terpeszkedett. Csupa kontárság- niak és kezdetlegességnek voltunk tanúi. Az igazi művészetet álpátosz, sóhlafiok, sikolyok, szeles mozdulatok és a szavak közepét meg végét felkapó szeníimantalizmus pótolták. E gyatra miliőben kárbaveszett Gsortosnak ragyogó alakító ereje is. Az előadást alig néhány ember nézte végig igen sovány érdeklődéssel. A szereplőket nem hívta követelő taps a függöny elé. P. (*) Tannháusert adták csütörtökön este a prágai Német Színházban Síjrak Theoval, a színház jövő évre leszerződtetett hőstenorjával a címszerepben. Strak drámai erejű játékával és kiforrott énekmiivészetével, mely érces, tisztán és nemesen csengő hanganyagát nagyszerűen juttatja érvényre, forró és megérdemelt sikert aratott. Elisabeth szerepében Müller Mária keltett teljes illúziót. Sterneck (Hermann), Macha (Walter) és Fuchs (Wolfram) a szép előadás főerősségei voltak. Jalowetz dr. kartnester a kaiét, különösen a második fölvonásban nem tudta kézben tartani. (*) Duse vendégjátéka Becsben. Duse Elieo- nojra európai vendégjáték-kőrútja során Bécsbe is ellátogat. Bécsben október 2-án kezdi meg vendégszereplését és két hét alatt négyszer fog fellépni. Ibsen „Kísérteitek*' és „A tenger asszonya" című drámáinak, továbbá két uj darabnak főszerepét fogja eljátszani. Duse minden fellépéséért negyvenmillió osztyrák koronát kap. (*) Zene, tánc, pantomim, szavalat — egy darabban. Ez a furcsa stiluskeveredés egy német darabban történt, amelyet most kapuzárás előtt a berlini Staatsoper mutatott be. A darab címe: ,,A mi kedves asszonyunk táncosa", alcíme is van, amely „Táncos legendajátéknak" nevezi a torz stílusú’müvet. Mindenesetre ftócsa kísérlet, amely egyesíteni akarja a zenét, a táncot, a pantomimot és a szavalatot. Témája a darabnak az az ismert középkori elbeszélés, melyben egy vásári komédiás le akar mondani a világi örömökről és kolostorba vonul. Szent szerelemre gyullad itt az égi Mária iránt és mialatt szerzestáfrsai énekekkel dicsőítik Szűz Máriát, azalatt ő szegényes művészetét mutatja be hódolatául a Szűz a nyáriak. Táncol és ugrál Mária képe előtt, mindaddig, mig meghallgatja és üdvözíti a halálba. E táncos legenda zenéjét Brúnó Stürmer szerzetté, részint Sifrauss Ri- chárd befolyása, részint pedig egyházi dalok hatása alatt. A darab szavaló részleteit Ermst Keppler adta elő, a táncos pedig egy hannoveri művész, Miax Terpis volt. Ezeket a különböző műfajokat nem sikerült egységbe olvasztani a darabban s ennek tulajdonítható az a zavaros hatás, amelyet a darab előadása a közönségben keltett. (*) Claude Terrasse meghalt.) Parisból jelentik, hogy Claude Terrasse zeneszerző, aki mint operettiró hazája határán túl is elismert nevet szerzett magának, ötvenhatéves korában meghalt. Zenei tanulmányait Lyonban végezte. Kezdetben mint orgonamüvész működött, de csakhamar a színházi zenére adta magát és Oí- íenbach és Hervé óta ő alkotta a francia könnyű zene legértékesebb termékeit. Szövegírói Róbert de Flers, Tristan, Bemard és Maurice Donnay voltak. Legkiválóbb müvének a Mariage de Te- lemaque-ot tartják. A pozsonyi magyar színház miisora: Szombat: Levendula. Vasárnap: Levendula. A prágai német színház műsora: Szombat: Orfeusz a pokolban. Vasárnap: Aida. (Kubla vendégjátéka.) Hétfő: Frau Rat Goethe. (Glöckner vendégjátéka.) A prágai német kis-szinpad műsora: Szombat: Lulu tragédia. Vasárnap: A szőke angyal. kAAAAAAAAAÁAAÁÁAAAAAAAÁAÁÁAAAAAAAAAAAAÁAAAAÁÁAAAAAAAAAAAÁAAAAAAÁ* \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ ^ ~ \ ► • rN \ Saját készítmény ü finom férfi £ \ és bőí fehérnemű, asztal- ^ £ j \ térítők és mindennemű lenáru h \ Árusítás nagyban és kicsinyben Z VTVyTTYTVT?VVT?V7TVTT^VVVyfVV?7YVYTYTVVTfTTYYTYfTfTTYfTTTT7TVT'r SP#it¥ A göteborgi uszóversenyek Göteborg, julius 6. (Saját tndosiitónikitóil.) A göteborgi uszóver- seuyeik első napjának eredményei: 500 m. döntő: Arue Borg (svéd) 6 p. 50 mp. 2. Fderkötter (német) 7 p. 9 mp. 3. Elekor (német), 4. Kenyery (magyar). 100 m. I. előfiiteim: 1. Artie Borg 1 p. 5.3 mp, 2. Heinrioh (német) 1 p. 5.6 mp. 3. Tw- novsziky (magyar). II. előfutam: 1. prolié (svéd) 1 p. 7.S mp, 2. Kenyery (magyar) 1 p. 8.8 mp. 200 m. mellúszás I. előfutam: 1. Soanmer (német) 3 p. 25.4 mp. II. előfutam: Rademacher (lilémet) 3 p. 12.3 mp. A magyar atléták göteborgi szereplésének epilógusa. A magyar atlétáik göteborgi szereplése után megállapíthatjuk, hogy Göteborgban nem a magyar atléták szerepeltek gyengén, hanem a nemzetközi konkunreneia s főleg a svéd és finn atléták nagyszerű képességei előtt kellett meghajolni a magyaroknak. Gáspár Jenő vitte egyedül győzelemre a magyar színeket. Gerő 100 méteren hármas holtversenyt futott Houbenuel és Ganral, a zsűri azonban Houbent deklarálta győztesnek. Haluska egy centiméterei esett ki a távol- ugrás döntőijéből, ahol a harmadik helyet köny- nyen elérhette volna. Somfait alaposan megviselték a párisi, berlini és kopenhágai versenyek, második helyezése a 400 m. gátfutásban igy is figyelimletkeltő, mivel a legjobb németeket, dánokat és svédeket hagyta a háta mögött. Király és Kult- sár Indiszponáltan szerepeltek, mindketten egy perccel rosszabb időt futva a hazai idejüknél. Csejtheynek és Eördögihn&k erősek voitak a ti- zennégyméteres finn sulydobók és a negyvenhat- méteres finn diszkoszfenomén, Nuttyma, Kurunczy melle! kapott ki a harmadiknak befutó Pánlentől. Általában megállapitható, hogy a magyaroknak két-három helyezéssel kellett volna többet haza hozniok. Szereplésükről igy is csak jót mondhatunk. Paris még messze van s egy év alatt sokat lehet elérni.! (b.) A bécsi csapatok az idegen játékosok bevándorlása ellen. A Bécsbe özönlő idegen játékosok 'bevándorlásának meggátlása céljából a bécsi csapatok mozgalmat indítottak, hogy Ausztria bajnokságáért csak osztrák honosságú játékosokkal Vehessék fel a csapatok a küzdelmet. Kassa: Cseh-szlovák válogatott—Csk. Kosice Törekvés komb. 10:0 (3:0). Kassai tudósítónk ■táviratozza: Zuhogó esőben, nagy közönség előtt játszódott le a mérkőzés, amelyet a kitűnő erejű válogatott játszva intézett el az abszolút gyenge Csk. Kosice-Törekvés kombinálttal. A mérkőzés egyáltalában nem váltotta valóra az óriási reklámlűreket. A cseh-szlovák válogatott nagyszerű játéka mellett a Törekvés-Csk. kombinált gyenge játéka csak ártott a kassai futball- spetot nívójának. Európa evezős bajnokságai. Európa evezős bajnokságát szeptember 2-án Olaszország a comói tavon, a Villa d‘Este szakaszon rendezi meg. Minden évnek az Európa-bajnoki verseny a kiemelkedő evezős eseménye. Az lesz most ősszel is, mert amint Rómából jelentik, nemcsak a bajnokságot védő ftnanoia nyolcas jelenik meg a startnál, hanem az 1921-ben győztes Grasshoppers-csa- pat (Zürich) és Anglia legjobb klubcsapata, a Tba- mes Rowing Club nyolcasa is. A versenyen a budapesti Pannónia nyolcasa feltétlenül indul. KÖZGAZDASÁG _ * Po zsony, a Kelet kapuja ... Előcsatározás a III. Keleti Vásár küszöbén — Élénkség a Télikikötőben — Beszélgetés Greger igazgatóval a vásár kilátásairól — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása. — Pozsony, julius 6. Két hónap múlva megnyílik Pozsonyban a harmadik Keleti Vásár, amelyre már hónapok óta folyik az előkészület. A féli kikötőben lévő hatalmas csarnokok most még unalmasan ásitoznak bele a füstös levegőbe. A kikötőben különös élénkség észlelhető,,„Tehervonatok hosszú sora vár kirakásra; föl- gyüist ingujju, kérgeskezü munkások hangos ..hahó-hiahó“-kiáltása hallszik. Lent a hullámzó Dunán uszályhajók fekete tömege kúszik méltóságteljes lassúsággal. Bent a Keleti Vásár irodapavillonjában lázas munka mellett találja az ember Greger dr. igazgatót és munkatársait. Reggeltől estig itt vannak künn, kattog az írógép, mennek széjjel a vásármeghivók, értesítések, kommünikék. Greger dr. igazgató szives készséggel azonnal fogad, ahogy beküldőm a névjegyem. Az ő vállain nyugszik ez a hatalmas apparátus. A múlt évben is szinte emberfölötti volt az, amit a Keleti Vásár rendezése körül csinált. Széles látókörű, elsőrendű közgazdász, aki tudja, hogy miért és hogyan volna .a legjobb. Igen sok persze nem rajta múlik. Ahogy ő szeretné, nem volna a szomszédállamok között soha torzsalkodás, megértenék egymást, ha az Ö tisztult világfölfo- gásu szemüvegén néznék a dolgokat. Egy óra hosszat beszélgettünk sok mindenről, a vásárok, kiállítások jelentőségéről, államok egymásközti viszonyairól, kapcsolatairól, Pozsonynak, a „kelet kapujának" közgazdasági jelentőségéről stb. Nehéz volna mindazt a szép, okos gondolatot, amit ez egy óra alatt fölvetett, papírra vetni. De megpróbálom legalább kivonatosan: Kétéves tapasztalai, amely sokra megtanított — Az idei Keleti Vásár előkészítésénél már a kétéves tapasztalat alapján dolgozunk. El alkarjuk kerülni azt, ami 1921. és 1922- ben történt, hogy a behozatali engedélyek körül olyan akadályok merültek föl úgyszólván az utolsó pillanatban, amelyek esetleg kedvét szeghették a külföldi kiállítóknak. Most nem közvetítés utján (iparkamarák, gyárosok szövetsége stb.), hanem közvetlenül tárgyalunk a kiállítani szándékozó cégekkel. A behozatali engedélyt itt a kikötőtelepen kapja kézhez az a bécsi, budapesti kiállító, akit a határállomáson bevagonirozott árujával akadály nélkül átengednek, mert az árut itt vizsgálják át a vásár területén. Nagy könnyebbség ez a kiállítókra nézve, akik szép számmal jelentkeznek különösen Magyarországról és Ausztriából. Budapestről tucatnyi jelentkező vap már, ami nagyon örvendetes dolog a mai valutám viszonyok között.-- Lengyelországra, Romániára, Jugoszláviára — részint mert távol esnek, részint mert, sajnos, másutt kerestek gazdasági kapcsolatot — nem igen számíthatunk. Jugoszláviától például nem lehet rossz néven venni, hogy nem a testvér szláv néptől, Cseh-Szlovákiából szerzi be az árut, hanem Németországból, ahol a Va- lutáris különbség miatt jóval olcsóbban kapja. Elvégre mi sem tennénk másként (A kisafitant, mint fölborult gazdasági en- tente! A szerk.) — De meg kellene csinálnunk azt, amit a lipcsei vásáron tettek. Itt az osztrákok részére egészen más, olcsóbb árskálát szabtak. Miért ne tehetnők meg mi, hogy a iygoszlá- vokat idecsalogassuk, ugyanezt? Fontos ujitás — Igen fontos újítása lesz az idei vásárnak, hogy a kiállítók nemcsak mintakollekcióval fognak jönni, hanem — mert a behozatali engedélyük készen várja őket — egész árukészlettel, úgy, hogy mindjárt a helyszínen megtörténhet a vásár, nem kell a minta szerint megrendelni és hónapokig várni, mig leszállítják. Sőt az is gyakori lesz, hogy az a külföldi kereskedő biztos üzletre jön és niég a vásár előtt eladja biztos vevőinek az árut, a vásáron azután kiállítja mintakollekcióját. Be kell látnunk... — Nekünk is be kell látnunk elöbb- uíóbb, hogy minden nép ott vásárol, ahol olcsóbb. — Ahogy a világparitást elérjük, úgy fognak nálunk is szolid valutával szolid árut beszerezni. A régi Csehország különösen textiláruban egyik legfőbb szállítója volt azelőtt Törökországnak. És most elveszítette ezt a piacot. Törökország ma Olaszországban szerzi be textilszükségletét, pedig, ugyebár, ennek valutája még jobb, mint a miénk. És milyen árut kap az olaszoktól? Sokkal silányabbat, mint aminőt tőlünk kapna. Olaszország ugyanis követi azt a régi, rossz recipét — ami azelőtt nálunk volt közfölfogás —, a Balkánnak a „bóvli“-áru is jó. Ismerek cseh-szlovák céget, amely nemrég négyszáz gépet szállított le a Balkánra és abból negyven még ma is itt van, ittragadt, mert a különben szolid cég nem akarja ismerős cégnek a nyakába sózni. Ezért azt lehet mondani, hogy az olcsó áru A'ersenyképesebb, mint a jó áru. ZSOLDOS íoniníézel Budapest VII., Wdh. 84. Telelőn JM124-47 a legjobban Készít elő mogánflzsgfikra
