Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-07 / 151. (304.) szám

Szombat, julius 7. A cseh-szlovák ipar konzervatív ... — A cseh-szlovák ipar igen sok tekin­tetben még mindig konzervatív. Amit keres­nek, azt gyártanak és gyártanak, hogy úgy mondjam „bis gromoboj14 és majd ha az erő­forrás kimerül, veszik észre, hogy nem az élet számára gyártottak, mert a kereslet már régen megszűnt arra az árucikkre. Ameriká­ban sokkal-sokkal előbbre vannak. Ha ott rossz a kojunktura, egy árucikk nem kere­sett többé, a szögre akasztják, megáll a gép, a gyár becsukja üzemét és vár jobb időkre, vagy mást állít elő. Az angol ipar is igen praktikus és élelmes. Miért tudnak például az angolok Jugoszláviában úgy terjeszkedni? Mert ők tudják, mit csinálnak. Befektették fontjaikat belgrádi bankokba, vállalatokba, nem baj, ha harminc évre is. ök húzzák utána a hasznot és szépen sétálnak Belgrád főutcáin. A gyárak, a bankok nekik dolgoz­nak 30—40 évig. Mi is tanulhatnánk egy kis angol és amerikai élelmességet. Hagyjunk föl a konzervativizmussal!... Legyen-e kiállítás és vásár? — Folyton halljuk a panaszokat: Hja. kérem, annyi kiállítás, vásár van egy évben, 30—40 is, azt sem tudjuk, hová menjünk! Én erre azt mondóim: a kiállítás az iparra, ke­reskedelemre az, ami a tornázás a testre. Kiállításokra okvetlen szükség van, csak azt kell nézni ezeknél, hogy a költségek ne ha­ladják túl a határt és az iparnak meg legyen belőle a remélhető haszna. Ami pedig a vásá­rokat illeti, sajnos, általában nem tesznek kü­lönbséget kiállítás és mintavásár között. — Ami a népnek a szinház, a mozi, meg a cirkusz, az a kereskedőnek, a gyá­rosnak a miníavásár. Az Iparnak, kereske­delemnek összetalálkozása, a személyes kontaktus fölvétele és megszilárdítása. — Az Írásbeli egymással érintkezés sohasem lehet olyan igaz, valódi, mint a sze­mélyes. Ezért kell minden kiállítónak egy úgynevezett „slágerszámának“ lenni — akár a cirkuszban, meg a varietében. A sláger az a csalétek is lehet, amelynek égisze alatt az egész áruján túlad. Ismerhetnek egy keres­kedőt például egy áruja révén nagyon jól és közben a másik áruját adja el, mert abból, ami által ismertté lett a neve, esetleg már nincs is. A személyes érintkezés az a hata­lom, amely előbb-utóbb győz. A nagy vásá­rokon például Lipcsében nem volt organizá­ció, hanem volt kínálat (Angebot) és kereslet (Nachfrage). Pozsony közgazdasági jelentősége — Egy másik kérdés:'kiállításokat ren­dezzünk-e, vagy mintavásárokat? Én azt mondom: mind a kettőt. És csak egyet, vagy többet? A közgazdaság nem ismeri a törvé­nyek ráoktrojálását. Ha már egyszer decent­ralizáltuk, úgy maradjon csak igy. A sok vá­sár: élő szervezettség. A dolog majd ki fog fejlődni. Én meg vagyok győződve, hogy egy vásár fogja majd a vezetőszerepet magához ragadni. Hogy melyik lesz az, még a jövő titka. Egy bizonyos: hogy a fővárosokban általában, ahol a politikai élet túlfűtöttsége van meg, nem sikerülhet soha úgy a vásár, mint a vidéken. A ke­reskedelem nem tűri a politikát... — Látjuk, Franciaországban a lyoni (és nem a párisi), Németországban a lipcsei (és jiem a berlini) mintavásár volt a legnagyobb. ’/Bécs—-Budapest ugyan egy kis kivétel, de én merem mondani, hogy a magyarországi is jobban sikerült volna, ha a vidéken: Győ­rött, Kecskeméten, vagy Szegeden, Miskol­con tartották volna. A geográfiai helyzet mindenesetre elsősorban az irányadó. Ahol vasút, viziut van. Pozsony e tekintetben ki­váló helyen fekszik. Itt van az „örök áram“ (das ewige Strom), a Duna. Ez még kárpótol azért is, hogy határváros, bár a határváro­sok unalmassága éppen nem észlelhető. Mél­tán mondják ezt a várost a „kelet kapujá“- nak. — Nekünk sem Bécs, sem Budapest nem konkurrencia. Ellenkezőleg, mi jól fek­szünk, mint összekötő pont e két nagy vá­ros között. — Prága és Brünn sem panaszkodhatnak mireánk, mert a Bécsből, Budapestről ide­irányuló idegenforgalmat odairányitjuk. A morva iparnak nagy támasza vagyunk ez­által. Végül egy kis statisztikát kaptam: Az ed­digi vásárokon átlag 1500 teljesitőképes gyári cég vett részt és mindkét vásárt mintegy Basch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JindrissKa 6. szám 1038 S^RÁ(fAlMA(W^fmmP 100.000 látogató kereste föl. Az üzleti forga­lom vásáronként meghaladta a kétszázmillió cseh-szlovák koronát. Ha a viszonyok rosz­szabbodása miatt ilyen sikerre az idén nincs is kilátás, a pozsonyi mintavásár elé mégis bizakodó reménységgel lehet tekinteni. (X.) A pénzintézetek egyesületének beszámolója I. Prága, julius 6. A szlovenszkói és ruszinszkói pénzinté­zetek egyesülete julius 8-án ótátraíüreden tartja harmadik évi közgyűlését. A közgyű­lésen résztvevőkkel ismertetni fogják az egyesület múlt évi jelentését. A jelentés visszapillantást vet az egye­sület megalakulására és fejlődésének körül­ményeire. Beszámol az egyesület működésé­ről és ismerteti az 1920 julius 18-án Pöstyén- ben megalakult egyesületnek a régi korona- követelések kérdésében elfoglalt amaz állás­pontját, amely szerint a megoldást az egye­sület úgy tartja lehetőnek, hogy az adós pénzintézetek tartozásuk kiegyenlítésére a szlovenszkói és ruszinszkói pénzintézetek­nek háború előtti államadósságokat bocsáta­nak rendelkezésre. A Magyarországgal való kereskedelmi tárgyalások előkészítését a jelentés a követ­kezőkben ismerteti: A gazdasági és pénz­ügyi tárgyalásokat illetőleg a prágai pénz­ügyi kormánynál a tanácskozások tárgyát képező anyag összeállításával tettünk kezde­ményező lépéseket és kifejeztük azt a kérel­münket, hogy Szlovenszkói és Ruszinszkói illető gazdasági kérdések tárgyalásánál egyesületünket vonják bele a tanácskozásba. A jelentés szerint a belügyminiszter az egye­sület alapszabályait 1922 junius 16-án hagy­ta jóvá. Az egyesület nagy tevékenységet fej­tett ki, hogy tagjait a pozsonyi árutőzsde tagjainak sorába léptesse. To­vábbá egyöntetű könyvelés mellett foglalt ál­lást. Az egyesület második rendes közgyű­lése múlt év junius 25-én folyt le. A közgyű­lés a hadikölcsöntörvény novellálásával is foglalkozott. A közgyűlés az egyes pénzinté­zet szanálása iránt kezdeményező lépéseket tett. 1922-ben az egyesület több fontos bi­zottsági ülést tartott. A jelentés statisztikai adatok alapján a szlovenszkói és ruszinszkói önálló pénzinté­zetekről a következő áttekintést nyújtja: Jednota tagok 1919-ben: Szlovenszkó­ban 127, Ruszinszkóban 20. összesen 147. Jednota tagok 1922-ben Szlovenszkóban 148, Ruszinszkóban 25. összesen 173. Svaz tagok 1919-ben: Szlovenszkóban 33. Svaz tagok 1922-ben: Szlovenszkóban 12. Szervezeten kívül álló pénzintézetek 1919-ben: Szlovenszkóban 68, RusrJnszkó- ban 31. összesen 99. Szervezeteken kivül álló pénzintézetek 1922-ben Szlovenszkóban 18, Ruszinszkóban 24. összesen 42. Szíovensz'kó és Ruszinszkó területén te­hát 1919 végén 279 és 1922-ben 227 pénzin­tézet volt. 1922 végéig 17 pénzintézet szá­molt föl és 5 uj pénzintézet alakult, 12 pénz­intézet beszüntette üzemét és igy az üzemben levő pénzintézetek száma 1922 végén Szlo­venszkóban 172, Ruszinszkóban 31. össze­sen 203. A kereskedelmi kamarák a behozatali engedélyek ellen Prága, julius 6. A kereskedelmi kamarák központja teg­nap Engelmann József kamarai tanácsos el­nökletével ülést tartott, amelyen Dvorácsek meghatalmazott miniszter, Peroudka dr. osz­tálytanácsos és a kereskedelemügyi minisz­térium több előadója vett részt. Növák ke­reskedelemügyi miniszter levelet intézett a központhoz, amelyben a miniszter ismertette az engedélyezési eljárását. Továbbá közölte az életbeléptetett változtatásokat és azokat, amelyeket életbe léptetni fog. A miniszter hangsúlyozta, hogy intézkedéseiben az egyes iparágak képviselőinek kezdeményezése ve­zette és a legtöbb esetben figyelembe vette a munkásszakszervezetek kívánságait is. Közölte, hogy engedve az ipari érdekeltségek kívánságainak, messzemenő behozatali sza­badságokat tartalmazó rendeletet készít elő, amelyet a közel jövőben publikáltaim fog. A behozatal terén ott is könnyítéseket fog életbe léptetni, ahol a behozandó árucikkek­nek behozatali szabadságot adni nem lehet. A miniszter kilátásba helyezi továbbá a be­hozatali illetékek leszállítását. A miniszter levelét élénk vita követte. Ennek végeztével a kereskedelmi kamarák központja a minisz­terhez választ intézett, amelyben üdvözli a miniszter terveit annál is inkább, mert a ke­reskedelmi és iparkamarák már régóta azon az állásponton vannak, hogy a behozatali ti­lalmak és a prohibitiv behozatali vámok rendszere tarthatatlan. A behozatali engedé­lyek kérdésében a kamara álláspontja az, hogy annak okai már jórészt megszűntek és a kivitel kérdésében csak a nélkülözhetetlen élelmiszereknél és nyersanyagnál állnak fönn. Radikális vagyondézsma - javaslat a német parlament előtt Berlin, julius 6. A kommunista párt tör­vényjavaslatot terjesztett a birodalmi gyűlés elé, melyet Éa fognak tárgyaim. A törvény­javaslat szerint a kincstár ötven százalék erejéig társtulajdonosa lenne minden hasznot hozó vállalatnak és pedig az iparban és ke­reskedelemben húsznál több munkást foglal­koztató üzemeknél, illetve vállalatoknál, mező- és erdőgazdasági üzemek, valamint földbirtokosok közül azoknál, amelyek 100, illetve 50 hektárnál nagyobbak. Ezenkívül a külföldi fizetési eszközök törvényes birtok­bavételét és a radikális vágyondézSmát kö­veteli a javaslat. — Folytatódnak a cseh-szlovák—francia ke­reskedelmi tárgyalások. A Národni Listy értesülé­se szerint a cseh-szlovák kormány delegátusai, akik nemrég Párisiből Prágába érkeztek, hogy itt újabb utasításokat vegyenek át, e hét végén visz- utaznak Parisba, hogy a cseh-szlovák—francia kereskedelmi tárgyalásokat folytassák. — A cseh korona emelkedése látszólagos. A Národni Listy kötelességének tartja olva­sóit figyelmeztetni, hogy a svájci frank esése okozza a korona látszólagos emelkedését. Pénzügyi körök véleménye szerint a svájci frank még jobban fog esni, mert Svájcban ál­landóan növekedik a gazdasági válság, míg a külföldi tőke mindig kisebb mértékben folyik be Svájcba és a svájci tőke külföldi érdekelt­ségekben vesz részt. — A gömöri fakivitel Rimaszombatból jelen­tik: A gömörvármegyei fakivitel az utóbbi időben élénkebb lett. Újabban magyar fakereskedők vá­sárolják a gömöri fáit — A román drágasági index. Bukarestből je­lentjük: A most közzíéíteítt dfáglaiság,i index szerint a megélhetés Romániáiban most harmincnégyszer oly drága, mint 1916-bon volt. Júniusban 16 száza­lékkal lett drágább a közsztikségileti cikkek ára, minit májusban volt. — EgymHiió márkás bankjegyek. Berliniből táviratozzak: A Birodalmi Bank elkészült az egy­millió márkás bankjegyeik nyomásával. Az u] bankjegyek ti napokban forgalomba kerülnek — Szabaddá teszik a szeszforgalmat. Becska pénzügyminiszter és a szeszfőzdék képviselői kö­zött folyó tárgyalások, amelyek a jövő idénybeli szeszfojrgalommal foglalkoztak, egyezséggel vég­ződtek. Ha a minisztertanács a maga részéről hozzájárul, akkor szeptember 1-től szabaddá te­szik a szeszforgalmat. — ötvenezer koronások készülnek Ma­gyarországon. Budapesti szerkesztőségiünk jelenti, hogy Zürichben már készülnek az öt­venezerkoron ás bankjegyek és az első szál­lítmány megérkezését julius végére várják. A bankjegyekre különösen az uj termés finan­szírozása szempontjából van nagy szükség, mert a termés finanszírozása 121 milliárd ma­gyar koronát igényel. — (Maximálják a halárakat. A népjóléti minisztérium ármegállapitó osztálya a halirány­árak megállapításán dolgozik. A tervezet szerint szeptember 15-től a ponty és csuka árát loko hat ketrona ötven fillérben állapítják meg. — Német bank terjeszkedése Jugoszláviában. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A berlini Deutsche Bodenbank az utóbbi időben a Zagre- bacska Bankával lépett szoros érdekközösségbe. A zágrábi bank az egyedüli az SHS-királyságban, amelynek a kormánytól joga van a nemzetközi arbitrázs-forgalomban résztvenni. A berlini bank a zágrábi pénzintézettel paritásosain fog együtt­működni. — Drágább a hordó, mint a bor. Budapestről jelentik: A borpiacon egy hét óta a jobbminőségü borok isimét 10—25 százalékkal drágultak. A kíná­lat meglehetősen élénk és a szőlősgazdák meg szeretnének szabadulni készleteik egy részétől, hogy ezáltal az uj terméshez elegendő hordó áll­jon rendelkezésükre. Egyes gazdák a nyugati pél­dák szerint a múlt évi termés jórészét tartalé­kolni szeretnék. A szőlőtermés igen kedvezőnek Ígérkezik s igy sok borra van kilátás, hordót pedig beszerezni az uj bor számára’ ma szinte lehetetlenség, inét a hordó sokkal drágább, mint a bor. Némely vidéken, igy különösen Hegyalján, hozzávetőleges számítás szerint 70,000 hektóliter bor fekszik hordókban és palackokban, úgy hogy a gazdák alig fogják tudni idei boraikat elhelyezni, 'illetve potom áron lesznek kénytelenek azokon túladni. * — A francia—osztrák kereskedelmi szerző­dés. Bécsiből jelentik: Az osztrák kormány a mi­nap a nemzeti tanáos e.lé terjesztette a junius 22-én Páriában kötött kereskedelmi szerződést, amelynek legtöbb előnyt biztosító záradéka csu­pán Franciaország részére biztosit előnyöket. — A szlovenszkói és ruszinszkói pénz­intézetek 1922. évi mérlege. A szlovenszkói és ruszinszkói pénzintézetek egyesületének közlése: A szlovenszkói pénzintézetek aktí­vái: Készpénz 108,445.000. Bankkövetelés 188.659.000. Értékpapírok 618,665.000. Váltó­tárca 767,510.000. Adósok 1.857.506.000. Jel- zálogkövetelések 189,235.000. Árukészlet 58.326.000. Ingatlan 186,920.000. Különböző dubiózus aktiva 111,649.000. Kimutatott vesz­teség 38,300.000. összesen 4.125.215.000 ko­rona. Passzívák: Részvénytőke 453 516.000. Saját tartalék 171,868.000. Nyugdíj- és se­gélyalap 21,563.000. Betéti könyvek betéte 2.030.057.000. Folyószámlabetétek 776,530.000. Hitelezőik 170,029.000. Visszleszámítolás 80.621.000. Adóhátralék 3,041.000. Különböző kötelezettségek 376,894.000. Kimutatott nye­reség 41,096.000. Összesen 4.125,215.000 ko­rona. — A ruszinszkói pénzintézetek aktívái: Készpénz 3,034.000. Bankkövetelés 3,917.000. Értékpapír 12.019.000 Váltótárca 16.922.000. Adósak 43,887.000. Jelzálogkövetelések 2.796.000. Árukészlet 151.000. Ingatlan 3.318.000. Különböző dubiózus aktiva 8.194.000. Kimutatott veszteség 1,728.000 összesen 95,966.000. Passzívák: Részvény- tőke 20,344.000. Saját tartalék 3.805.000. Nyugdíj- és segélyalap 569.000. Betéti köny­vek betéte 45,305.000. Folyószámlabetét 11.494.000. Hitelezők 2,671.000. Visszleszámi- tolás 1,708.000. Adóhátralék 334.000. Kimuta­tott nyereség 1.421,000. összesen 95,966.000 korona-. — A szeszpiac helyzete. A belföldi szeszpíae helyzete éppen úgy, mint a többi európai állam­ban, a tulprodukció jegyében alakul ki. Magyar- országon a készletek körülbelül 140,000 hektolitert, Ausztriában több mint 40.000 hektolitert tesznek ki. Az elmúlt hónapokban a belíöldii piacon a for­galom meglehetősen rendszeresen alakult ki. Át­lagban 22,000 hektoliter tiszta alkohol kerül fo­gyasztásra, mig a technikai célokra is fölhasznált denaturált szeszfogyasztás 34,000 hektolitert tesz ki. A fogyasztást a Szlovenszkóban életbelépte- tett tilalmi rendszabály korlátozza. Az export csak nagy áldozatokkal tartható fenn korlátozott mér­tékben. Akadályozza az exportot a hordóhiány, továbbá a magas termelési költség és végül a valuta. A belföldi szükségletre tudvalevőleg 4O0,00q hektoliter szeszkontingenst állapítottak meg, mig exportra korlátlanul dolgozha-fcnak a gyárak. — A cseh-szlovák müselyemgyártás. A Ná- rrodni Listy értesülése szerint a Zivnostenska Banka és az Escompte Bank támogatásával több nagy textilcég Lobositzban miiselyemgyárat ala­pított. A gyár, amennyiben vámvédelemben fog részesülni, a legrövidebb időn belül kielégítheti a belföldi piac szükségleteit és nagymennyiségű árut exportálhat. — A fancla borkivitel csökkenése. Dacára -an­nak az óriási bortömegeknek, melyet Francia- ország produkál, az ország borbehozatala állan­dóan sokkal nagyobb, mint á borkivitele. így összehasonlítva a-z utolsó két év adatait, azt lát­juk, hogy az anyaország (naigyobbrésizt gyar­mataiból) 1921-ben behozott 4.39 millió hl. bort, tavaly pedig 7.17 millió hl. bort. ezzel szemben a kivitel 1.69 millió hl- ről 0.01 millió hl-re szállott alá. A nagy behozatanak az a magyarázata, hogy Aligir és Tunis mohamedán lakossága' alig fogyaszt (keresztény ember pedig ott kevés van), s igy a produkált nagy bortömeget az anyaországba kell szállítani, annál is inkább, mert az algíri és tuniszi szőlők többnyire francia borkereskedők tulajdonát képezik. De a borimportnak jó része Spanyolországra (1.31 millió hl 1922-ben) és Portu­gáliára esik (1.44 millió hl), mely országok vi­szont iparcikkeiket főleg Franciaországból fede­zik. aminek ellenében Franciaország boraikból vesz át nagy tömeget. A borkivitel csökkenésének az a magyarázata, hogy Németország, mely fő­fogyasztója volt a francia bornak, ma luxus­kiadásokra nem képes, egyéb országok számára pedig a' francia bor tuldrá-ga. Kéijük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étte­remben erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Hírlapot.

Next

/
Thumbnails
Contents