Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-06 / 150. (303.) szám

Péntek, julius 6. tttiGuMAexyúiTfm&g ' *■" .1 VUXU T-tíK— SZiMIfiAZ ÉS IEME A kék álarc — Szerző a darabjáról. — Budapest, július 5. A minap ingeket vásároltam egy divatkeres- dőtől, aki nagyon magas árakat kórt, de mindjárt ki is magyarázta a drágaság okát. — Ez, kérem, még békebeli angol zefir, ame­lyet nem tetszik most kapni Budapesten. Ilyet még angol fontokban is drágán kell megfizetni. Megvettem az ingeket és a feleségem, aki ifi a dologhoz, némi vizsgálódás után konstatál­ta, hogy becsaptak. — Ez nem angol zefir, hanem közönséges tömegáru. Néhány mosás után megfakul és tönkremegy. Kedves szerkesztő ur, amikor ön arra kér, hogy itrjak valamit az uj operettemről, eszembe }ut a tiKtességtelen kereskedő Ez a becstelen ember tudta, hogy nem angol zefirt ad nekem — ő szakember, hát tudta —, vagyis rosszhisze­műen hazudott. Mi szerzők — azt hiszem, nincs köztünk kivétel — vagy igazat mondunk, vagy jóhiszeműen hazudunk. Valamennyien megva­gyunk győződve róla, hogy becsületes portékát adunk a közönségnek, ha nem így van, ennek csak rossz szemünk és tossz önkritikánk az oka, Mindnyájan szenzációsan ió árut akarunk szállí­tani, ha nem sikerük ez talán még nagyobb baj ránk nézve, mint a közönségre, amely a tehet­ségünkben és a vignettánkban bízik. — Ha azt mondanám önnek, hogy rossz ope­rettnek tartom a „Kék álarc“-ot, képmutatóan hazudnám. Ezt senkii sem hiszi a saját müvéről Nekem az az érzésem, hogy ép mesét, jóleső regényességet és némi szohd Iróniát és derűt tudtam bevinni a darabba és egyáltalában nem lepnie meg. ha a bemutató napján kiderülne, hogy a békebeli angol zefür helyett én Is silány tö­megárut szállítottam. Objektivitásom igazán kétségtelen, amikor két szerzőpáromró! beszélek: Fodor Lászlóról- aklnek versei a szegény Makai Emil hallatlan braviarosságát juttatják az eszembe és Somló Jenőről, aki a melódiák pazar fölényével díszí­tette föl a darabot. És — már az első, nyers próbák után is — hasonló tárgyilagossággal tud­tam megállapítani, hogy budai kirándulásom sze­rencsésen kezdődik: a kitűnő Sebestyén Géze, Ferenczy Frigyes, az ötletektől sziporkázó fő­rendező, a buzgó és fáradhatatlan Donáth kar­mester és a színészek: Kondor Ibolya, Barna Sári, Sarkadi Aladár, Darrigó Kornél és Gallai mind csupa fiatal lelkesedéssel készítik elő a si­kert, amelynek elmaradása — a jó Isten ment­sen meg bennünket ettől — bizonyára nem őrai- tuk midik. Ha baj tesz, ennek kizárólag én le­szek az. oka, Szoroaházy István. (*) Burián Parisban és Madridban. Budapest! szerkesztőségünk ietenti telefonon: Burián meg­hívást kapott Parisból, hogy a nagyoperában vendégszerepeljen. A Sajóméban, továbbá Dvor- zsák és Szrnetana operáiban fog fellépni. Burián párisi szereplése után Barcellonába és Madridba utazik, ahol szintén vendégszerepelni fog. (*) Magyar művészek sikere külföldön. A hozzánk érkező külföldi lapokból egyszerre kiét magyar művész értékes külföldi sikeréről1, is be­számolhatunk. Az egyik Jeges Ernő, a fiatal fes­tőművész, a másik Kéier Tasziló, egyik legfiata­labb kultúrájú zongorista. Jeges Ernőről a Revu clu vraí du beau emlékezik meg két nagyarányú, gyönyörű kompozíciója' és egy önportréja kapcsán, amelyekkel egyik legelőkelőbb francia müklálli- táson szerepelt a fiatal művész. Jeges művé­szete — irja a francia lap —Velasqtiez nagy tra­dícióit és a Miller Courbet-fále nemes moderniz­must egyesíti magában. Nagy jövőjű fiatal mű­vész, aki a Magyar Képzőművészeti Főiskoláról indult el ragyogó pályárjára. — Kéier Szaniszlót a müncheni lapok dicsérik rendkívüli tudásáért és bensőséges, erőteljes játékáért. Biztos techni­kája — irja a Münchener Neueste Nachrichten — és egyéni ereje képezik Kéier tehetségének bázi­sát. Chcpin- és Lisztnek egyik leghivatottaibb megszólaltató)'*' ez a magyar művész, aki* a mün­cheniek nagy szeretetté! fogadtak. (*) Mende Klári budapesti premlérje. Buda­pestről jelentik- A Budapesti Színházban tegnap volt Féld Mátyás „Mindenki kész! cimü négyfel- vonásos revüjének bemutató előadása. A darab látványos, énekes és táncos pesti revünek van jelezve. Szcp énekes és táncos jelenetek, látvá­nyos díszletek teszik változatossá és színessé a négyfelvonásos reviit. de a legerősebb hangsúly a pesti levegőn van A legutóbbi időkben kiala­kult pesti Epikus alakok, börziánerek. a ni ta ber­berek. marfnfarrák és társaik egymásután ka­cagtatjuk meg a közönséget A darab nem nagy- igényű. de céüát elérte- a közönség, amelv zsú­folásig megtöltötte a színházat, nagyon jó! mu­latott Mende KUr' nagyon ügyes volt és a há­lás közönség több alkalommal megismételtette jeleneteit A darab egyik főerőssége volt Fe­renczy Károly aki Latabár A máddal együtt sok derűs percet szerzett a közönségnek Féld Má­tyást, a népszerű városligeti szerzőt ezúttal is melegen ünnepeltek telkes hívei. A göteborgi atlétikai versenyek utolsó napja Midé (Svédország) világrekordja 3000 méteren — Hoff (Norvégia) versenyen kívül 4.20 métert ugrott rúddal — Houben 200 méteren kikapott Carrtól Göteborg, július 5. (Saját tudósítónktól.) A göteborgi atlétikai versenyek utolsó napja uj világrekordot hozott a 3000 méteren. Hoff (Norvégia) négy méterrel nyerte a rúdugrást. Versenyen kívül 4.20 métejrt ugrott. Részletes eredmények: 3000 m: 1. Wide (Svédország) 8 p 30 mp (világrekord!) A régi rekordot a svéd Zander tartotta 8 p 33.1 mp-vel. 110 m gátfutás: 1. Kasztén (Németország) 15.5 mp. 2. Trosbach (Németország) 15.6 mp. 200 ni: 1. Carr (Ausztrália) 21.9 mp. 2. Hou- ben (Németország). 4X400 m staféta: 1. Finnország 3 p 19.2 mp. 2. Németország 3 p 20.5 mp. Rúdugrás: 1. Hoff (Norvégia) 4 m. 2. Pet- tersen (Dánia) 3.80 m. Kétkezes gerelyvetés: 1. Saarlsto (Finnor­szág) 110.19 m. 2. Equist (Svédország) 108.83 és fél m. 3. Blumquist (Svédország) 104.86 m. Gerely vetés: 1. Saaristo (Finnország) 62.07 m. 2. Equist (Svédország) 60.75 m. 3. Klumberg (Svédország) 60.34 m. Csejthey (Magyarország) 40 m 41 cm-el ne­gyedik lett a diszkoszvetésben. 10.000 m-en nem Schindier (Cseh-Szlovákia) lett az ötödik — mint azt a Pkágai lapok jelentették. Negyediknek Kul­csűr (Magyarország) futott be 33 p 34 mp alatt Ötödik Bedarff (Németország) lett. Magyar úszók sorozatos győzelmei Kopenhágában Turnovszky, Kenyéri és Barta nagyszerű formá­ban — A -1X50 m stafétát és a vizipólót is Ma­gyarország nyerte Kopenhága, julius 5. (Saját tudósitónktól.) Göteborg előtt Kópén hágában indultak a magyar úszók meglepő siker­rel. A 100 m-es gyorsuszásban Turnovszky első Gáborffy a második helyre került. Oldaluszásban Kenyéri győzött, a hátuszást Barta nyerte. A 4X 50 m-es stafétát is Magyarország nyerte Jugo­szlávia előtt. A vizlpoló-mérkőzésben 12:1 arány­ban győztek a magyarok a dánok ellen. A ma­gyar uszókfról az elragadtatás hangján Írnak £ dán lapok s göteborgi szereplésüktől sokat vár­nak. Ma startolnak Göteborgban a magyar úszók Orth Prágába jön. A budapesti „Sporthi(rla,p“ közlése szerint Orth György, az MTK kiváló csatárjátékosa Prágába költözik, ahol a DFC szi neiben fog játszani. Orth kitűnő állást kapott egy prágai pénzintézetnél, háromszobás berendezett ■lakás várja, sőt a tetejébe egy szerződés a prá gai német színházhoz Orth Györgyné számára, aki Mihályi Vllcsi néven a pesti színpadoknak is egyik ünnepelt starja volt. Az MTK-ból Braun is távozni készül s igy a magyar bajnokcsapat erő' sen meggyöngül. — (Dempsey legyőzte Gibbont.) Sheíleyből jelentik: Dempsey a nehézsúlyú világbajnokság­ban pontozással legyőzte Gibbont. HÖZfiAZDilljiü 1:2 A pozsonyi magvar színház műsora­Péntek: Levendula. A prágai német színház miisora: Péntek: Az ellopott város. A prágai német kis-színpad műsora: Szombat: Lulu tragédia. A Kcs és a francia frank — A frank a poli­tikai valuta nyavalyájában Prága, julius 5. A Tribuna tegnapi vezércikkében azzal foglalkozik, hogy ma két koronáért egy fran­cia frankot lehet vásárolni. Hz a majdnem hi­hetetlen arány az európai politikai helyzetet illusztrálja — írja a lap. — Az egyik oldalon áll Európa egyik politikailag legerősebb ál­lama, amely megnyerte a háborút, amely a béke által kiterjedését jelentős és gazdag te­rülettel növelte, egy állam a tradicionális jó­lét és az individuális vagyon magas átlagá­val, egy állam koldusok nélkül, a kis- és kö­zépjáradékosok állama, egy állam, amelynek pénze a latin pénzunionban a primhegedüt játsza, egy állam, amely felé nagy jóvátételi fizetések intenek. A másik oldalon van egy állam, amely egy felbomlott császárságból alakult és gazdaságilag nem homogén, ki­csiny és Európa tűzfészkében fekszik, egy állam, amelynek ipara és kereskedelme egy még soha sem látott kereskedelmi és ipari válságon ment keresztül és megy keresztül, egy állam, amelynek naponta megvannak a pénzügyi gondjai és amelynek nemzeti és po­litikai komplikációkkal kell küzdenie. Mi­képpen lehetséges az, hogy a két állam pén­zében ilyen aránytalanság és a frank értéké­ben ilyen süllyedés következett be. Erre a kérdésre a felelet egy mondat, amely az egyik embernek mindent megmond, a másik­nak semmit: a frank politikai valuta. Nem egészen öt év alatt a győző valutából poli­tikai valuta lett, vagyis oly valuta, amely nem a valódi gazdasági állapotokra, de po­litikai helyzetre van alapozva s amely attól függ, hogy az illető napon miképpen Ítélik meg a politikai atmoszférát. Mit mondanak Anglia helyzetéhez, milyen álláspontot foglal el Belgium és miképpen csoportosul a francia parlament a kormány mellett vagy a kor­mány ellen. És még egy kérdéstől függ a francia frank értékének megítélése. Attól, mit tart a világ Németországról: Franciaor­szág főadósáról. Sohasem volt Franciaország és Né­metország sorsa annyira egybekapcsolva, mint most. Kétségtelen, — irja a lap — hogy Franciaország presztízse a semleges világban eljárása folytán jelentősei veszí­tett. Hogy az adós fizethessen, ahhoz szükséges az, hogy a hitelező hajlandósá­got mutasson a fizetések átvételére. Amennyiben a természetbeni szállítások­ról van szó, bizonyosan megállapítható, hogy Franciaroszág fél a fizetésektől és nem akar­ja azokat elfogadni. Utal Tardieunak egy analízisére, amely szerint Franciaország nem kívánja a jóvátételeket, de Németország po­litikai összeomlását akarja elérni. Az az ál­lítás. hogy a német jóvátételi produktumok árai túlságosan magasak, nem lehet helyes, ha Anglia és Jugoszlávia a Cannesben megál­lapított szállításokat nemcsak teljesen ki­használja, de még többet is vesz igénybe, mint amennyit a kvótája kitesz. Lehet-e ily körülmények között azon csodálkozni, hogy a francia sajtó is rámutat Poincaré és Milíe- rand múltjára, arra a körülményre, hogy a nagyipari szindikátusok részesei voltak. Németország a maga ajánlatával, még ha az elfogadhatatlanul alacsony is, a világ előtt előnyösebb helyzetben van, mert rámutathat zilált helyzetére, mig Franciaország úgy áll a világ előtt, mint egy hitelező, amely a fize­téseket nem akarja elfogadni. De ma sokkal komolyabb ügy előtt állunk és ez az angol­francia viszony, amely számára kritikus idők következnek. Angliának nyugalom és békes­ség kell a kontinensen és pedig minden áron és ezt az árat Poincaré vonakodik megfi­zetni. — Ruszinszkó elektrlzálása. Munkácsi tudó­sítónk jelenti: A napokban újból foglalkozott egy ankét Ruszinszkó elektrizálásának kérdésével. Az ankét, melyen a prágai kormánynak és az ungvári kc;rmányzóságnak a szakértőin kívül a nagybankok képviselői iis resztvettek, beható tár­gyalás alá vették a Kriskó-féle tervet, amely a Talabor és a Nagyág folyók összekötése utján kivánja megoldani az eletotrizálás kérdését. Ez a terv még békében készült és olyan hatalmas vflilamostelep cpitésiét tervezte a két folyó föl- használásával, hogy az igy termelt áram egész Debrecenig, Nagyváradig el tudta volna látni árammal nemcsak a városokat, de a falvakat is. Az ankét megállapította, hogy ez a terv kivitele olyan óriási összegek befektetését igényelné, ami a mai pénzviszonvok mellett megoldhatat­lan. Ezért az ankét úgy határozott, hogy a köz- munkaügyi referátus az Ung-folyó igénybevéte­lével készítsen tervet. Úgy tervezik, hogy az Ungra Nevickénél, ahol legerősebb az Ung esé­se, építenek villamostelepet, amely Ungvári Munkácsot, Beregszászt, Nagyszőllőst és a köz­beeső falvakat látná e1 árammal. A terv, ame­lyen már dolgozik a kormányzóság közmunka- ügyi referátusa, megvalósítás esetén m'ntegy tiz millió korona befektetést igényel. A kivitelekre részvénytársaság alakul, melyben az állam, az érdekelt városok és az itteni pénzintézetek, va­lamint a meglevő vili amostel epek tulajdonosai vennének részt, — A rusziíiszkói vadvizek levezetése. Munkácsról jelenti tudósítónk: A ruszinszkói földbirtokosok és bérlők országos szövetsé­gének közbenjárására hozzákezdenek a ru- szin'szkói vadvizek lecsapódásához és a meliorációs munkálatokhoz. Elsőnek Szered- nye, Volkovje és Dubranka községek kör­nyékén kezdik meg a munkát, amely mun­kákhoz a kormány a kért szubvenciót már meg is adta. Az említett vidéken az ármente- sitö és vizszabályozó bizottságok a felméré­si munkálatokat már be is fejezték. — Kassa és Miskolc kereskedelmi kapcso­lata. Kassáról jelentik: A miskolci kereskedőegy­let ankétot szándékszik tartani, amely Kassa és Miskolc közötti kereskedelmi kapcsolat megszi­lárdítását lesz hivatva megteremteni. Tisztán gazdasági és pénzügyi kapcsolatról van szó. — Dán állatkivitel Cseh-Szlováklába. Kopen­hágából jelentik: Junius 29-ig Dániából 2678 szarvasmarhát vittek ki és ebből 1193-at Cseh- Szlováklába szállítottak. A kivitt 4206 élő sej­tésből 3197 irányult Cseh-Sztovákiába, Amerika is átszervezi repülőflottáját Paris, julius 5. A Chikago Tribüné szerint az amerikai tengerészeti hivatal uj légi föl­szerelés! programot dolgoz ki, amely New Yorknak és az ipari vidéknek légi támadások ellen való védelmét biztosiíja, A kisebbségi védelem nem Sebet alkudozás tárgya Genf, julius 5. A népszövetségi tanács foglalkozott a lengyel delegátusnak amaz el­járásával, hogy az nem hajlandó a lengyel- országi kisebbségek kérdésében a népszö­vetségi tanáccsal tárgyalni. Lord Róbert Ce­cil kijelentette, hogy a kisebbségi kérdés a népszövetség legfontosabb ügye és hogy a népszövetségnek meg kell akadályozni azt, hogy a kisebbségi védelem alkudozás tárgya legyen. Branting hasonlóképpen nyilatkozott Törökország elrendelte a részleges mozgósítást Konstantinápoly, julius 5. Az angórai kormány elrendelte a nemrég demobilizált évfolyamoknak újbóli azonnali behívását. — Véget ért a nyitrai gazdasági és ipari kiállítás. Nyitráról jelenti tudósitónk: A jú­nius 29-től julius 2-ig tartó gazdasági és ipari kiállítás véget ért. A kiállítók nagy száma, a látnivalók sokasága és külön félesége váratla­nul nagyarányúvá fejlesztették a kiállítást, amelyen a kormány hivatalos személyiségei is megjelentek. Az állatállomány válogatott példányai, a mezőgazdaság és ipar kiváló cikkeinek halmaza, valamint a kereskedelem néhány élelmes egyéniségének fényes trük- je valóban színessé, elevenné és változatos­sá varázsolta e kis városka kiállítását. Külö­nösen az állatállományban és iparcikkekben lehetett észlelni nagyobb konkurenciát. A vásárlási kedv általában igen mérsékel volt, amit talán a nagy pénzhiányra lehetne vis­szavezetni. A kiállítás végeztével a város is­mét felvette a rendes, megszokott, hétköz­napi képét. A néhány dijat nyert szerencsés egyén pedig boldogan tért haza a kitüntetést tar.taímaizó okirattal. — A szlovenszkó! íöldbiríokreform. Az álla­mi földbiytokhivatai közlése szerint Páiffy J. bajmóci birtokára elrendelték a felosztási eljá­rást. Szükséges föivilágositásokat a földbirtok- hivatal nyitnál biztosa (törvényszéki épület, II. emelet 32—33. sz. terem) ad. Az igénylési kérel­meket julius 5—20-ika között lehet beadni. — A cseh-szlovák holland kereskedelmi szerződés. A holland mezőgazdasági körök ama panasza ügyében, hogy a mezőgazdasá­gi termékek és főképpen a zöldség megenge­dett behozatali kontingense kicsiny, a holland követség interveniált a cseh-szlovák kor­mánynál. A Tribuna hágai értesülése szerint ott az a hír tartja magát, hogy a cseh-szlovák kormány a zöldség kontingensét 1000-ről 7000 tonnára emelte. A holland tejipari körök ugyancsak kérelmet intéztek a holland kor­mányhoz aziránt, hogy tegye lehetővé a sajt, kazein és tejtermékeknek Cseh-Szlová- kiába való szabad behozatalát. — Magyar alapítás Jugoszláviában. Egy prágai német lap közlése szerint a magyar- országi Ganz-müvek Belgrádban Jugoszlá­viai Ganz-müvek cim alatt leányvállalatot lé­tesítenek. A részvénytőkének 40 százalékát a magyar érdekeltség és 60 százalékát egy jugoszláv konzorcium bocsátja rendelke­zésre. — A magyar jsgyintézet fölemelte a kamat­lábat. Budapestről jelentik: A Jogyintézet tanácsa e hó 5-től kezdődően 12 százalékról 18 százalék­ra emelte föl a kamtlábat. A Jegyintézet a nosz- trifikált hadikölcsön-cimletekre folyósított lom- bardkölcsönök után 1921 augusztus hó 1 -tői kez­dődő kamat fejében csak öt százalékot számit fel. Amennyiben ettől az időtől kezdve ennél az összegnél nagyobb kamat fizettetett volna be, úgy a differenciát tőketörlesztésre és az esedé­kessé váló lombard-kámatoik kiegyenlítésére for­dítják. ■*AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA£ j PlarleiBbafl 1 jCorlíon szállói I í 3 Fényes lakosztályok, jutányos árak. t 3 Páratlan szép fekvés. Restaurant francais ► Amerikán Bar. Mondáin táncok. ► 3 136 t ^ Augusztus 10-töl különösen leszállított árak. £ ^▼TTTTfTTTTTyTrrTTTfTTTTTTTTTTfTTTTTTTTTTrTTTT^ s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents