Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)
1923-07-06 / 150. (303.) szám
0 0 ® • • Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. •— • — JT 0 0 0 • • A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Uj pártalakulások (fi.) Prága, julius 5. Mentői jobban közeleg a községi választások ideje, annál mozgalmasabbá, lüktetőbbé és élénkebbé válik a politikai aréna a köztársaság magyar oklakta vidékein is. Ennek az eleven nyüzsgésnek csak örülni tudnánk, ha e megmozdulást mindenütt az az egy akarat hatná át, hogy a magyarság minden községben számának, kulturális erejének és gazdasági súlyának megfelelő képviseletet biztosítson magának. Ámde — kérdezzük — valóban csak ezt a célt szolgálja minden készülődés, amely szemünk láttára végbemegyen? Erre iá kérdésre — sajnos — nem várhatunk igenlő feleletet, mert itt is, amott is olyan jelenségek merültek föl, amelyekből nyilvánvalóan kitűnik, hogy egyesek egészen kézenfekvő rosszhiszeműségtől, mások talán félrevezetett jóhiszeműségtől vezettetve, el akarják választani a magyart a magyartól és éket igyekeznek verni a nemzet egyes tagjai közé. A rosszhiszemüek prototípusa Csánki-Neu- mann Aladár és táborkara, míg a „pártonkí- vüli párt“ csodabogarának és a pozsonyi gazdaságpolitikai pártnak tervezői — úgy hisz- szük — egyelőre csak a jóhiszemű balkezesek osztályába tartoznak. Minden uj párt, amely a választások óta alakult, azzal a jelszóval igyekezett magának híveket toborozni, hogy vele a kormány fog tárgyalni, az ő kedvéért engedményeket fog tenni a magyarságnak és a kormány révén neki olyan sikerei lesznek, amelyeket az eddigi fönnálló „reakciós41 ellenzéki pártok nem tudtak elérni. Ezzel jött a Kassán megalakult, de azóta föloszlott polgári párt, ezt az igét hirdették a szociáldemokraták, ezt kürtölték Csánkiék is. Hiú remények! A német szociáldemokratákat még Csánkiék sem fogják „reakciós44 pártnak nevezni és ime, az elmúlt öt esztendő alatt — amint magúk megállapitják — a legcsekélyebb eredményt sem tudták elérni a német kultúra, vagy gazdaság érdekében. A magyar—német szociáldemokraták még opportunusöbbak voltak, mint német elvtársaik, de ez sem használt semmit. A helyzet egyszerűen az, hogy a kormány mindaddig, amig a parlamenti többség a kezében van, sőt ha majd az is kicsúszik a kezéből, esetleg parlamenten kívüli eszközök igénybevételével — ahogy Kramár magát kifejezte —, jottányit sem enged változtatni a mai nemzetiségi politikán, hanem kitart a maga utján, amelyen el akarja érni a nemzeti állam célját: a cseh nemzetnek föltétien - uralmát ennek az államnak területén, tekintet nélkül a szlovákokra, a ruszinokra. a magyarokra és a németekre. Ha a kormány akarná a nemzetiségi békét, akkor az elmúlt ősszel hozzájárult volna az egész ellenzéknek ama becsületes indítványához, hogy bizottságot küldjenek ki e szép cél megvalósítására. A kormány azonban visszautasította az ellenzék békejobbját. Ebből okulhatnának azok, akik a .,pártonkivüli párt44 homályos fantazmagóriájának szeretnék megnyerni a kormány jóakaratát. (Zárójelben kérdezzük, hogy miképpen képzelik ezt a pártonkivüliséget egy államban, ahol a. közélet tengelye a párt?) Okulhatna belőle Peidl budapesti nemzetgyűlési képviselő is, aki a cseh-szlovákiai viszonyokat nem ismérve, próbált bírálatot gyakorolni az ellenzéki pártok politikájáról. Nekünk nem célunk a minden áron való ellenzékiség, de iutranzigens ellenzékben kell maradnunk, mert világosan látjuk, hogy ebben az álamban a magyarnak csak akkor lehet valamivel jobb sorsa, ha a mai kormány és az annak alapját alkotó petka -megbukik és ha olyan parlamenti többség alakul, amely nem tűri a mai rendszer főn tartásé t. Elérhető-e ez? Azt hisszük, hogy igen, mert a csehszlovák köztársaságban több ember tartozik az úgynevezett kisebbségekhez, mint az úgynevezett többséghez, következésképpen nincs kizárva, sőt valószínű, hogy az általános és egyenlő választójog alapján kikerülő parlamentben is egyszer többséghez jut a lakosság valóságos többségének akarata. Befejezésül még egy pár szót a pozsonyi gazdasági párt tervéről. Ez az ötlet a pozsonyi kereskedők körében merült föl és talán abból az óhajtásból fakadt — mint a zsidópártok létesítése —, hogy a kereskedő ne legyen kénytelen egy a kormányra kényelmetlen pártra szavazni. Élénken emlékeztetne ez a velencések kereskedelmi szellemére, akik azt mondották, hogy ők előbb kalmárok és csak azután keresztények. Ha csakugyan ez a fölfogás adott életet az uj tervnek, úgy azt kell rá mondanunk, amit az imént mondottunk a pártonkivüli pártról: a kormány — ha közben valahogy meg nem állitjuk — nyílegyenesen halad a maga utján, amelynek egyik stációja Szlovenszkó és Ru- szinszkó gazdasági életének elzüllesztése. Sem sirás, sem jajgatás nem hatja meg kemény szivét; magunkon ismét csak magunk segíthetünk, és pedig úgy, ha következetesen arra törekszünk, hogy a mai kormányzati rendszert megbuktassuk. Egy különálló kereskedői párt, eltekintve attól, hogy elaprózza a nemzet nagy erejét, amely egyszer még segítségére lehet az egyéneknek, már csak azért sem- vezethet célhoz, mert a cseh kereskedők amúgy sem csatlakoznának hozzá és így a parlamentben — ha oda eg^Áthidalhatatlan a francia-angol ellentét Páris, julius 5. A Petit Párisién megállapítja, hogy a francia-angol álláspont közötti különbség egy hajszállal sem változott. Franciaország és Belgium ragaszkodik ahhoz, hogy a Ruhr vidéket csak akkor ürítik ki, ha Németország az egész jóvátételt, tehát ösz- szesen 31 milliárd aranymárkát kifizet, míg az angol kormány nem adja fel azt az álláspontját, hogy a ruhrvidéki megszállást a német fizetőképesség viszonyához mérten határozzák meg. London, julius 5. A Pali Mail Gazette szerint Curzon és a francia követ tanácskozása után a helyzet nem változott semmit. A kormánykörök hivatalos optimizmusa már csaknem teljesen eltűnt, úgy hogy a francia és angol politika között csaknem. teljesen át- hidalhatatlanok az ellentétek. Mac Kennának a kormányba való várható belépése rend- kivüli nemzetközi jelentőségű, mert a jövendőbeli kincstári kancellár egy tervet dolgozott ki, mely lehetővé teszi, hogy Anglia Németországgal külön tárgyaljon, ha Francia- országgal és Belgiummal nem sikerül megegyeznie. Növekednek a szövetségesek közötti ellentétek Fontos angol miniszter tanács London, julius 4. A Reuter ügynökség jelenti: A mai miniszter tanácson Curzon beszámolt a francia és belga követtel megtartott tegnapi tanácskozásairól. A kormány egyetlen szó kommünikét sem ad ki a megbeszélésekről, mert „nem találja tanácsosnak, hogy a szövetségesek közötti ellentéteket növelje44. Megállapítható, hogy a helyzet komoly és a mostani tanácskozások döntő befolyással vannak az angol francia viszonyra. Ugylátszik, hogy Párisból újabb információk érkeztek pár pontot illetőleg, melyeket Curáltalán bekerül — súlya alig lehet. A pozsonyi kereskedelmi testület ama tagjai, akik járatosak a politikában, ezt átlátták és pesszi- miszíikusan nyilatkoztak a tervről. Kereskedőink a maguk érdekében is a leghelyesebben úgy cselekszenek, ha valamelyik ellenzéki párthoz csatlakoznak. Ha vallásuk, vagy foglalkozásuk természete miatt, vagy más okokból netalán úgy vélnék, hogy nem csatlakozhatnak a keresztényszociális, vagy a magyar kisgazdapárthoz, ott van harmadiknak a magyar jogpárt is, (a Szepességen hozzájárul a szepesi német párt), amelynek i programja a kereskedelem érdekeinek erős j figyelembevételével készült. A cseh sajtó kedveskedő kommentárokkal kisérd mind a „pártonikivüliek44 mozgolódását, mind a pozsonyi gazdasági párt tervét. Ez azonban senkit ne tévesszen meg. Azon ujjonganak ők, hogy az ellenzéki pártoktól sikerült egy pár halacskát elhalásztok, de ugyanazon az oldalon, ahol a dicséret megjelent, rendületlenül tovább szidják a magyarságot. Céljuk egyese gye dűl a magyarság megbontása. Ezért mindenki, akit legmagasabb prágai vállveregetéssel tüntettek ki, gondoljon arra, hogy ez a kedveskedés azért járt kí neki, mert nemzete érdekei ellen cselekedett. Amikor a mór megtette a kötelességét, elmaradnak a meleg kézszori- tások. elmarad a vállveregetés és őt is egyszerűen úgy nevezik, mint nemzetének ki nem tüntetett fiait: „sakramentsky madár44. zon nem látott eléggé tisztán körvonalazottaknak. Poincarénak nem változott a véleménye Páris, julius 5. A szenátus külügyi bizottságának elnöke beszámolt Poincaréval folytatott legutóbbi tanácskozásairól. Poíncaré- nsak véleménye a helyzetről semmivel sem változott. Az angol kormány biztosította a francia kormányt, hogy az angol sajtónak az angol kormány szándékairól való hírei alaptalanok, hasonlóképpen nyilatkozott a párisi angol követ Is. A londoni francia követ és az angol külügyi hivatal között a legbarátságosabb hangnemben folytatják a tárgyalásokat A belga válasz tartalma Berlin, julius 5. A Londonban közöli belga szóbeli válasz hangoztatja, hogy Belgium a pasz- szftv ellenállás megszüntetése alatt azt érti, hogy a német kormány vonja vissza ismert rendeletéit és ne fizesse tovább a sztrájkotokat. Ezenkívül a német kormány hivatalosan hivja föl a lakosságot a munka fölvételiére. Ebben az esetben * Ruihrvid'ék megszállását technikai megszállássá változtatnák át és csak annyi katonaságot hagynának ott, amennyi az antant hivatalnokok védelmiére szükséges. Otvennégymilliárd aranymárkát fizetett eddig Németország az antantnak Páris, julius 5. A parlament ma folytatta a Németország által megtérítendő kiadások költségvetési vitáját. Dubois, a jóvátétel! bizottság volt elnöke, polemizált Cuno legutóbbi beszédével, melyben a birodalmi kancellár kijelentette, hogy Németország eddig 54 milliárd aranymárka jóvátételt fizetett, melyből 43.75 milliárd dologi szállítmányokra esik. A jóvátétel! bizottság ezzel szemben megállapította. hogy 1922 december 31-ig Németország 5.527,000.000 aranymárka értékű anyagot szállított, továbbá 1.962,663.000 aranymárka készpénzt fizetett. Ha a megszálló csapatok költségeit leszámítjuk, akkor a német jóvátételt teljesítmény mindössze 2.464,385.000 aranymárka. Dubois megemli- tette, hogy 1871-ben Franciaország huszonhat hónap alatt 5.500,000.000 aranyfrank hadi- kárpótlást fizetett, holott az akkori háború pusztításai rengeteg kárt okoztak az országnak. Ha a birodalmi kancellár által megnevezett összegek igazak, akkor Németországnak azokat a jóvátétel! bizottság előtt igazolni kellett volna. Anglia és Olaszország közös frontja London, julius 5. Az olasz követnek Curzon lordnál történt látogatása után az a vélemény alakult ki, hogy az angol és az olasz kormány a jóvátétel kérdésében a legteljesebb harmóniában foglal állást. Mussolini álláspontja a Ruhrkérdés- ben és az angol jóvátétel tervezetet illetőleg mindinkább közeledik az angol állásponthoz, melyről az olasz követ Curzont most nyomatékosan biztosította. Nem lesz külügyi vita a Reichstagban Berlin, julius 5. A birodalmi kancellár és a pártvezérek közötti tegnapi megbeszéléseken főképpen arról volt szó, hogy milyen formában foglaljon állást a német kormány a legújabb ruhrvidéki eseményekkel és a pápa táviratával szemben. Végérvényes döntés még nem történt, mivel meg akarják várni a kormány és Pacelli pápai nuncius közötti tárgyalások eredményét. A Berliner Tage- blatt jelentése szerint sem a birodalmi gyűlés plénuma, sem pedig a külügyi bizottság előtt egyelőre nem lehet külpolitikai vita, mivel a külpolitikai események fejlődését egy korai parlamenti vita csak zavarná. A német kormány elítéli a szabotázscselekedeteket Berlin, julius 5. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) Pacelli nunciusnak Cuno kancellárral történt tanácskozásáról a következőket jelenthetem: A nuncius hangsúlyozta, hogy morális okokból szükséges, hogy a német kormány nyílt nyilatkozatban elítélje a szabotázscseiekedeteket. Cuno erre kijelentette, hogy a német kormány mindenkor elítélte a szabotázscselekedeteket és több ízben ily értelemben nyilatkozott, azonban eleget tesz a Szentszék óhajának és ily értelmű hivatalos nyilatkozatot fog tenni. —- Testa bíboros Gelsenkirchenbe érkezett, ahol ismét hosszabb ideig fogja tanulmányozni a ruhrvidéki helyzetet. Tiltakozó jegyzék a franciák pénzrekvirálásai ellen Berlin, julius 5. A német kormány jegyzékben tiltakozik a francia kormánynál a birodalmi bank pénztárállományamak „elkobzása44 ellen. A jegyzék hangsúlyozza, hogy egy bank magántulajdonát még háború esetében sem szabad elkobozni. A duisburgi „merénylet* utóhangj ai Koblenz, julius 5. Duisburgban ismét letartóztattak három németet, kiket azzal gyanúsítottak, hogy a duisburgi merénylet tettesei közül valók. A duisburgi merénylet áldozatainak száma tíz halott és negyven sebesült. A német saijtó egyhangúlag megállapítja. hogy a szerencsétlenséget egy gáztartály fel robbanása okozta. 100 cseh-szl. Koronáért fizettek ma, julius 5-én: Zürichben 17.40 svájci frankot Budapesten 25 800.— magyar koronát Bécsben 213000.— osztrák koronát Berlinben 508700.— német márkát Anglia készül a külön német jóvátétel! tárgyalásokra London, julius 5. A Star tudósítása szerint az angol kormánynak már birtokában vannak a külön német jóvátételi tárgyalásokra vonatkozó javaslatok, melyeket behatóan fog tanulmányozni, ha Franciaország megmarad eddigi politikája mellett J\ * évfoly3111 150. (303.) szám. Prága, péntek, 1923 július 6. Jm ff f|L_Mff mi Jv ml Jr WL. JlT _ - Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova ^ nliee 18. sz„ Telefon 6797. szám ^2$^ — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — ''i'Lhtti innrírr<iiiiWin i — i n ■■rrnrnn—rmmn—wng™
