Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)
1923-07-06 / 150. (303.) szám
Péntek, julius 6. S^GjuAía^ix/íirmp — — - • nrí■■■ iin n mii hit * •.»>*; íc'>*awsi Készül a második ruszin kongresszus Ungvár, julius 5. (Rusfzmszkói szerkesztőségünktől.) A Prágai Magyar Hírlap már rávilágított arra a nagy fontosságú akcióra, melyet a ruszinszkói ellenzéki ruszin pártok és a cseh agrárpárt kezdtek abban az irányban, hogy a raszOTi'Szkói ruszin földmivespártokat egy táborba egyesítsék. Az akció már akkor megindult, amikor az első, a munkácsi ruszin kongresszusra gyűltek egybe a különböző ruszin földmi- vespártok. Befejezést azonban csak most nyert, amikor a június 25-iki és június 30-iki pártvezetőségi értekezleten a négy ellenzéki ruszin párt kebelébe vette a cseh agrárpártot is és az egyesülés folytán felvette a Kárpátalji Földmivespárt nevet. Kiírják a választásokat! Ezzel a pártegyesüléssel kapcsolatban olyan hangok hallatszanak, hogy ez az akció bizonyos pártproblémák megoldása volt abból a szempontból, hogy a ruszin nép már egyszer pozitív eredményeket is lásson. Biztosra vehető, bogi'' ez az eredmény abban jelentkezik, hogy a prágai kormány idegessége elmúlik, óvatossága enged és kiírja a választásokat. Kétségtelen és köztudomású, hogy mindannak, ami a ruszin pártok egyesülése körül történt, hátterében Framkenberger dr. földmivelésügyi referens áll és az is bizonyos, hogy az egyesült ruszin pártok a leg- kérlelhetetlenebb harcot fogják megindítani a Volosin-Brazcsajkó-féle párt ellen. A harcot különben Volosinék provokálták már azzal is, hogy a napokban Perecsenyben a most alakult Kárpátalji FŐldmivespárt első népgyülésén Kaminszky József dr. pártvezért egy merész ellenpárti a jobb szemén egy tojással úgy megdobta, hogy busz napnál később gyógyuló sérülést okozott. A Kárpátalji FŐldmivespárt különben Munkácson alakult meg. egyelőre csak a pártvezetőségi tagok fésztyéte'ével. A tanácskozás eredménye elsősorban az uj vezetőség megalakítása lett. Elnökké Petri- gallia Péter dr. munkácsi orvost, a cseh agrárpárt vezéregyéniségét tették. Az uj párt főtitkára Kaminszky József dr. lett, míg al- elnökök Balog Jurkó. Beszkid Miklós, Mocskos Iván, Rizsák Vaszily és Szimulik Demeter lettek. Nem érdektelen megjegyezni, hogy ebben az elnökségben a köztársasági ruszin földmivespárt. a ruszin nemzeti párt, az autonóm földmivespárt. a ruszin föld- mivesszö vétség és a ruszin dolgozók pártja vezető emberei foglalnak helyet. Kodzsa Ruszinszkóba készül Az egyesülést julius 15-én, egy második ruszin kongresszus keretében Munkácson akarják a ruszin népnek bejelenteni s egyben az elnökséget a fenti összeállításban elfogadásra, illetve megválasztásra ajánlani. Ezzel a kongresszussal! kapcsolatban nem kerülheti ki figyelmünket az sem, hogy Hodzsa Milán dr. földmivelésügyi miniszter pontosan julius hó 15-én, tehát a munkácsi ruszin kongresszus napján, „információs útra" Ruszinszkóba érkezik. Bizonyosan Frankenberger dr. íö’dmivelés- ügyi referenssel, aki pedig az uj párt létrejötte után tegnap Prágába utazott. Az uj párt programja Az uj párt programja még nem került nyilvánosságra, de azért már tudni vélik, hogy a program legfőbb része a legdemokratikusabb gazdasági és szociális reformokra helyezi a súlyt és ezek megva’ósitá- sát követeli. Kulturális téren kifejezésre akarják juttatni, hogy a kárpátalji ruszin nép nem különálló népfaj, de ugyanegy a nagyoroszországi orosz néppel és így a kárpátaiji ruszin népnyelv helyett „az orosz nép egységét dokumentáló orosz irodalmi nyeiv“ bevezetését követelik nemcsak az összes iskolákban, de a hivatalokban is. Biztosítja ezeken kívül a program az autonómiát és követeli az igazságos határok megállapítását. Hadat üzen az ukrán irányzatnak és annak teljes beszüntetését követeli. Nagyjelentőségű az a követelése a programnak, hogy az orosz irodalmi nyelven vezetendő hivatalokba ruszin hivatalnokokat nevezzenek ki. Végül pedig, hogv egy magyar lap szószerinti kifejezésével' éljünk: „Az itt lakó nemzeti kisebbségeknek a törvényben biztosított jogait reprezentálják." Meg kell még említenünk azt is, hogv g___________ _____________ Ba sch Tivadar ntóda órás és ékszerész Prága, JindriSska 6. szám 1008 az uj pártot az elnökségen kívül huszon- háromtagu végrehajtó bizottság kormányozza és hogy a pártok vezéreit Prágában biztosították arról, hogy az együttműködés megalapozása és a közös program révén a prágai kormány abba a helyzetbe jut, hogy hozzákezdhet a ruszinszkói probléma végleges megoldásához, amit eddig nem mert megkezdeni. És a ruszinszkói magyarság? Mi hallgatunk és dolgozunk! Fegyveres béke A horvát kérdés megoldása felé — Vége Pasics türelmének és a kormány passzív viselkedésének — Radics holnapja Belgrád, julius 5. (Jugoszláviai szerkesztőségünk jelentése.) Minden jel és minden hang arra mutat, hogy a radikális kormány elhatározta a végleges szakítást Radics Istvánnal. Pasics hadat üzent Zágrábnak és keztyüt dobott a köztársaságiak arcába, Radics és hívei pedig elfogadták a kihívást és állják a harcot is. Radics legharciasabb orgánuma, a zágrábi „Obzor", rendkívül szenzációs vezércikkben vívja a harcot Belgrád ellen. Az érdekes cikk kifogásolja, hogy az SHS.-állam- ban a legszigorúbb centralizmus van uralmon. A község, a járás, a megye önkormányzata, a tartományi kormány ténykedése csak arra szolgál, hogy politikai fölügyeletet gyakoroljanak és korteskedjenek a hatalmon lévő párt részére. A kormányzat központosításának titka az, hogy centralizáltassanak Belgrádban az intervenciók és az egész országból összegyűljön a baksis. Ugyanazok az emberek — folytatja az „Obzor" —, akik folytonosan az összes állampolgárok egyenlőségéről beszélnek, nagyon is megkülönböztetik a szerbeket a horvátoktól, a görögkeletit a katolikustól, amikor arról van szó, hogy a terheket egyenlően kell kivetni, vagy a beruházásokat igazságosan kell fölosztani. A horvátok, a szerbek és a szlovének ugyanaz a nemzet, — üzenik nekünk Belgrádból, ugyanakkor azonban nap-nap után olvassuk, hogy ez és ez a rendelet nem érvényes Szerbiára, vagy Montenegróra, vagy csak a Vajdaságra vonatkozik. Világos tehát, hogy a centralizmus szó azt jelenti: minden hatalmat a szerbeknek, minden pénzt Belg- rádnak és Szerbiának. Nekünk itt tönkremennek az utadnk, az intézményeink — mindez semmi. Szerbiának úgy sincs semmije, amikor Horvátországnak sem lesz semmije, akkor legalább csakugyan egyformák leszünk. Ez a centralisták érvelése. Világos, mint a nap, hogy a szerbek nem azért ellenzik a föderalizmust, vagy az autonómiákat, mert félnek, hogy az állam akkor nem lesz elég erős, hanem ellenzik azért, mert akkor nem rendelkezhetnének az összes bevételekkel és nem tudnának ai mi pénzünkön nagyhatalmat játszani. Az „Obzor" vezércikke — amely nagy föltünést keltett — világosan megmutatja, milyen hangulat él a horvát lelkekben és milyen kilátások vannak a jövőre nézve. Az ür mind mélyebb lesz, a szakadék napról-napra szélesül a két nép között... Ugyanekkor azonban fölsivit egy radikális hang is. Ez a „Szamouprava" című kormánylap hangja, amely arról ir, hogy a horvát parasztköztársaság politikájának hirdetése a centralista államegységgel szemben ellenséges cselekedet, a gyűlések pedig ál- lambomlasztó eszmék tribünjei. A lap azonban adós marad a felelettel arra a nyílt kérdésre, hogy mindez csak most veszélyes és azelőtt nem volt az? A horvátok elleni hadüzenetnek van még egy másik oka is a radikálisok béketürésé- nek fogytán kiviil. Ez az ok egészen újkeletű és a bolgár események következményeiből vonták le. helyesebben a nagy parasztvezér Sztambulinszki sorsából. „Ha Sztambulinszki külpolitikája kedvező volt is az SHS.-királyságra nézve — Írja egy jólinformált lap —, belpolitikájának alapzata: a parasztforradalom veszélyesnek tűnhetett föl, különösen akkor, amikor Radics István is azzal dicsekszik, hogy a horvát mozgalomnak több híve van Szerbiában és Bulgáriában, mint Horvátországban. Radics maga jelentette ki nemrég, hogy a radikális párt részére a horvátokkal való megegyezés nem politika, hanem csak taktika. A taktika most hirtelen véget ért és a kormány elővette igazi politikáját. Hogy ez a politika lényegében mit tartalmaz és céljai tekintetében miféle meglepetésekkel szolgálhat: senki sem tudja. A hadüzenet megtörtént és a harc megkezdődött. Minden nap, minden perc meghozhatja a maga nagy és szédületes meglepetését. (b. r.) A rolníckárok csúfos kudarca Gálszécsen _ A Prágai Magyar Hírlap komoly tudósítása a gá lszécsl humoros gyűlésről. — Gálszécs, julius 5. A rolníckárok lába alatt ég a talaj, a nép a politikájukból teljesen kijózanodott, hátat tordl- tott nekik s mert közelegnek a választások, tüz- zel-vassa! mentik tehát a menthetőt. Keletsrio- venszkón remélnek még némi sikert elérni. Különösen Gálszécsen és vidékén, ahol a járási szék* helykérdést jó ütőkártyaként tartják a kezükben. Rövidesen most már a második gyűlést rendezték Gálszécsen. Miután az előbbi teljes kudarcba fűlt, a második gyűlésen, melyet vasárnap tartottak meg .legalább a külsőségekkel igyekeztek hatást elérni. Az ötven községből álló járásból felver- 'buváltak 150 embert, községi bírákat és más hivatalos személyeket. Azonban ez édes-kevés lett Volna „tömegnek1* a nagyszabásúnak tervezett r ölni oká r - gyű lésb e z. Fiaskójukat egy trükkel akarták szépíteni. A gyűlést tudniillik éppen akkor nyitották meg, mikor a főutcán a nép kifelé vonult a1 templomokból. A csődületre a nép meg- álilott, annál is inkább, mert más látványosságról is gondoskodtak. Csakugyan olyanforma látvány bontakozott ki a bámulók szemei előtt, mintha a miniszterek jönnének. A szolgabiróí székhely körülbelül háromszáz lépésre van a gyűlés helyéül kijelölt Stira-féle szállótól, mely e* ott egyszerre mintegy húsz — erőszakkal kivonu'fatott — lo- vaslegénv jött zászlókkal, utánuk pedig Stodola képviselő és Kriskó szenátor .továbbá a ro’rvie- károk egy vidéki oszlopa, mint a központ egy szerény támasza lépdelt. — De hiszen ezek niem miniszterek! — zúgta a nép. — De még lehetnek, — csitította őket az egyik főrendező. A leendő miniszterek felmentek a Stira-ízáflő erkélyére. Mikor szétnéztek, rettenetes megelégedés ült ki az arcukra. Különösen a pápaszemes Stodola integetett vígan kövér kezével. A gyűlést Bodnár ruskai gazda, de gálszécsl fötrarfikos nyitotta' meg. Utána Kriskó szenátor beszélt. Megkezdte a beszédét féltlzenk értőkor s bevégezte fél egykor. Fél tizenkettőkor m ég volt hallgatósága, de tizenkettőkor már csak a kirendeltek hallgatták a beszédét. A percek múlásával egyenes arányban fogyott a hallgatóság. Mikor Kriskó abbahagyta, Stodola folytatta a szónoklást és kihúzta félkettőig. Amit beszéltek, anban senki sem találhat meglepő vagy uj dolgot. Sablonos rolnickár beszédek voltak. Dicsérték Önmagukat, becsmérlték a keresztényszocialistákat. a magyarokat, akik Horthyékkal paktálnak, szidták a grófokat és bárókat, Andrássyt és Apponyít és igy •tovább. A beszédeket a hallgatóság mély csönddel fogadta. Nem adtak kifejezést sem a tetszésnek, sem a nemtetszésnek. Stodolát ez a látható hatástalanság bosszantotta s igy kijátszotta az utolsó trompíját és kijelentette, hogy a járás székhelye továbbra is Gálszécs lesz. Azt hitte, hogy erre levegőbe röpülnek a kalapok és az eget fogja verni a Lelkesedés és tetszészaj. Stodola el- s zárni tóttá magát. A gyűlésen résztvett néhány terebesi is. akik óriási zajt csaptak és ezt kiabálták: — Itt azt mondja, hogy Gálszécs lesz, ha meg hozzánk jön. akkor azt Ígéri, hogy Terebes lesz a járáisi székhely. Alig lehetett őket lecsen- desiteni. Stodoláék a gyűlés eredményével nem lehettek megelégedve és mert mindenáron pozitívumra akartak jutni, a délután folyamán megkísérelték a rolníckárok és iparosok közös frontját, ezt a politikailag csodabogár-frontot létrehozni. Ez a kísérletük valósággal botrányba fűlt. Az egyik iparos ugyanis, aki délelőtt még Stodoláék mellett foglalt helyet az erkélyen, délután az autonómia szükségességét hangoztatta és ilyeneket mondott: — Némelyek idejönnek és olyanok, mint az ujjam és egy pár hónap alatt olyan hasat eresztenek, mint a pók. Stodolát ez a kijelentés anyujára kihozta sodrából, hogy fölkapta iratait, Rvjapját és eí akart szaladni s ha párthívei meg nem fogják, szalad, szalad . . mé^ most ts szalad, ha közbe meg nem botlik és föl nem esik. Angol—amerikai—japán tengerészeti konferencia London, julius 5. A japán tengerészeti minisztérium azon fáradozik, hogy Angliával és Amerikával együtt külön konferenciát tartson, melyen a Washington—párisi egyezményt kiegészítenék anélkül, hogy bevárnák az egyezménynek francia és olasz ratifikálását. Benes holnap Parisba utazik. A szinajai konferencián, amely julius 20-án kezdődik, félhivatalos közlés szerint a kisantant három miniszterelnökén kiviil, a külügyminiszterek is részt vesznek. Varsói jelentés szerint Lengyelország, amely eddig nem tagja a kis- lantantnak, nem lesz hivatalosan képviselve. Ezt a Prager Presse föltűnően hangsúlyozza. Benes, aki holnap Párisba és onnan a félhivatalos bizonytalan kifejezése szerint: „előre 1 át h a t ó a n“ Londonba is utazik, 16-án tér vissza. — Miért előreláthatóan? Mi az, amit Benes nem lát előre? Vagy előre látja, hogy az előrelátás politikájából kiindulva, a londoni utat meg takaríthatná ? Kramárnak ez a véleménye és Kramár hirdeti is ezt a kö- réje csoportosult lapokban. A kisantant fölvette a diplomáciai összeköttetést Bulgáriával Prága, julius 5. A c$eh-szlovák, jugoszláv, román, görög és török kormányok a bolgár kormánnyal fölvettek ti diplomáciai összeköttetést. * A félhivatalos Prager Presse ezt a hivatalos jelentést azzal a megjegyzéssel közli, hogy ez a hir megcáfolja azokat a kombinációkat, melyek a bolgár semények óta a .kiisantanttal kapcsolatosan fölmerültek. Erősen hangsúlyozza’ a félhivatalos, hogy a közös lépés a kisantant egységét dókámén tálja. Árnál mélyen hallgat a Prager Presse, hogy a kisantantnak akarva, nem akarva rá kellett szánnia magát erre a lépésre. Abból, hogy Bukarest és a görög kormány közösen értesítették Prágával és Belgráddal az uj bolgár kormányt a diplomáciai összeköttetések fölvételéről, csak a félhevőit alos rövidlátás olvashatja ki azt, hogy Bukarest tüzön-vizen és Szíriáján keresztül barátja marad Prágának és Belgrádnak. A törökországi görög hadifoglyok helyzete Athén, julius 5. (A görög távirati iroda jelentése.) A Törökországban lévő görög hadifoglyok helyzetének megvizsgálására kiküldött nemzetközi bizottság utjának eredményéről beterjesztette jelentését. Eszerint a kétezer fogoly görög tiszt közül mindössze hétszázötvein maradt életben. A legénységi állomány mindössze tizennégyezer fogoly. A bizottság jelentése szerint a törökök mintegy húszezer foglyot a Törökországba való transzport közben kivégeztek, tizenötezer pedig a fogolytáborban pusztult el. Kínából kiutasítják az angol kereskedőket London, julius 5. Mac Neill kijelentette egy az alsóházban elhangzott interpellációra, hogy a kormány osztja a kereskedelmi köröknek a mostani kinai helyzet iránti aggodalmait. Az angol kereskedelmi testületek egész sorának kiutasítása meggyőzte az angol kormányt arról, hogy a mostani zavargások Kínában komolyan veszélyeztetik az angol érdekeket. A pekingi angol miniszter mindent el fog követni, hogy a Kínában lévő angol misszionáriusokat megvédje a forradalmi mozgalmaktól. Lemondott az olasz kereskedelmi és földmivelési miniszter Róma, julius 5. Rossi kereskedelmi és Gapi- tany földmivelésügyi miniszter beadták lemondásukat. Kramár lapja nem jósol sikert a Benes párisi és londoni útjához. A Narodni Politika tegnapi számában Borsky dr. összefoglalja Benes párisi és londoni utjának kedvezőtlen feltételeit. Kijelenti, hogy a Franciaország és Anglia közötti szakadék most már több, mint véleménykülönbség, mert a jóvátétel! kérdés különféle felfogása, továbbá a lausannei és a tengeri problémának kezelése beigazolta, hogy a közös szövetség egysége forog veszélyben. Bonar Law alatt rábizta Anglia szövetséges társára, hogy bizonyítsa be a Ruhrakció helyességét, ma azt akarja Anglia Franciaországtól, hogy legjobb meggyőződése mellett hagyjon fel a kényszer módszerével és térjen át a tárgyalás angol módszerére. Ebben a tisztázatlan helyzetben jelenik meg Benes Párisban. Illetékes helyen mindenről informálhatja magát és emez információ után fog kialakulni a cseh-szlovák külügyi politika iránya. Cseh-Szlovákia eddig nem választott Anglia és Franciaország között, de együtt halad az antanttal, mint közös érdekeltséggel oly irányban, amelyet a lehetőség szerint változatlanul kell föntarta- ni. Benes Franciaországban elsősorban Masaryk elnök őszi látogatását fogja előkészíteni. Benes második feladata a nagyköveti konferenciánál a Javorina kérdés tárgyalása. Ebből, a Cseh-Szlovákiára nézve kedvezőtlenül álló afférból, tisztességes kivezető utat találni: ez a mi nemzetközi pozíciónk próbaköve lesz. Minden esetre rendkívül nehéz lesz annak a sok hibának korrektúrája, amelyet cseh részről elkövettek. A harmadik megoldandó probléma a Franciaországgal megkötendő kereskedelmi szerződés. Az eddigi diszpozíciók szerint Benes Londonba is elmegy. A Javorina kérdésen kívül, amely jogi természeténél fogva érdekli Angliát, kereskedelmi és pénzügyi kérdések is tárgyalás alá kerülnek Londonban. De a középeurópai helyzet megítélése Londonban is oly kedvezőtlen, hogy Be- nesnek itt is kemény munkája lesz. A cikk végeredményében arra a következtetésre jut, hogy a kedvezőtlen föltételekre va'ló tekintettel a külügyminiszter utjának elhalasztása alkalmasabb időre ajánlatos lenne.