Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)
1923-07-20 / 162. (315.) szám
II. évfolyam 162. (315.) szám. Prága, péntek, 1923 julius 20. Előfizetési árak bel- és külföldön Egész évre 300 Ké, félévre 150 Ke, negyedévre 76 Ke, egy hónapra 26 Ke. — Egyes szám ára 1‘20 Ke, — Szerkesztőség: Prága II., Sté- pánská-nlice 40. L Telefon: 30349. — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova nlice 18. sz., Telefon 6797. szám — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: PETRÖGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Az olasz külügyi politika röntgenképe (g.) Prága, julius 19. Mussolini külpolitikai beszédet mond e napokban. Ezt bejelentette az olasz kamarában minden bizonnyal azért, hogy fölcsi- gázza az érdeklődést s hogy a Baldwin— Poinoaré-párviadal ne sajátíthassa ki teljesen az európai közvélemény figyelmét. Hogy mit fog mondani — az ma bizonytalan. Sok függ attól, miképpen alakul ki a francia—angol viszony, miképpen áll majd az expozé időpontjában az antant egységének szénája. Mussolini néni csinál vabank-politi- kát. Tudatos és megfontolt taktikával rendezi be a maga lépéseit s ha a beszédeiben sejtet is valamit az önálló politikai elgondolásból, a pozitívumok terén mindig az antant közös ösvényén halad. Legalább is igv tünteti föl a dolgot, igy állítja be szóval és tettel a hivatalos politikát. Hogy ez a politika nem őszinte, azt már kifejtettük itt nemrégen, de hogy az olasz politika utjai annyira kettéváltak a poincaréi politika irányától, hogy az olasz közvélemény oly merev frontot alkot a francia politikával szem bem, arról csak most győződhetünk meg valójában, amikor egy megbízható diplomáciai hírforrásból kapunk eddig ismeretlen, a cseh-szlovák sajtóiroda által mélyen elhallgatott ténybeli adatokat. Ezek az adatok érdekes megvilágítását adják az olasz hangulatúak s arról beszélnek, hogy magában az olasz politikai közvéleményben teljesen érett a talaj arra, hogy Mussolini egy szép napon hivatalosan is fordítson egyet külsőpolitikája szekerén. Tudnunk kell azt, hogy a popolárikkal való szakítás után Mussolini az olasz szabadkőművesekhez közeledett, akiknek befolyása most erősen kezd érvényesülni az olasz kormány politikájában és igy amit a szabadkőműves lapok ma Írnak, áz bizonyos tekintetben hátvédjét alkotja a kormánypolitikának, illetve útmutatást jelent számára. Nos, az olasz liberális sajtó — és mert Olaszországban a szabadkőmivesség politikai alakulása a liberális irányzat —: a szabadkőmives sajtó, élén a Corriere Della Serával, egy idő óta vehemensen és elkeseredetten támadja a franciákat és pedig nemcsak a francia külpolitikának irányaival helyezkedik szembe, de a francia politikának kimondott olaszellenes tendenciákat ró terhére. A legelkeseredettebben támadják ezek a lapok Foch-t, akinek tudvalévőén tavasszal heves polémiája volt Cadornával. Szemére vetik a francia politikának, hogy a saját hadvezérének más érdemeinek háttérbeszoritá- sával csinál reklámot s emlékeztetnek arra, hogy amikor Foch marsall Varsót meglátogatta, ott ilyen plakátok díszelegtek a sarkokon: Vive Foch, sauveur ddtalie. Az egyik olasz lapban, a Rassegma Italianeban, To- maso Sillani kijelenti, hogy Franciaország megtépázza az olasz érdemeket és elsikkasztja az olaszok háborús dicsőségét. Arról ir, hogy a kezében voltak francia iskolakönyvek, melyek a világháború történetének fejezetéből kifelejtették Olaszország szereplését s amelyek leközlik az antanthadvezérek fényképeit, de egyetlen olasz hadvezér sincs a fotográfián. És mindehhez hozzá kell még vennünk azt a tényt, hogy a közelmúltban egy olasz ezredes egy északolaszországi garnizönban beszédet intézett a legénységhez, amelyben ezeket mondotta: — Készüljetek föl, mert rövidesen eljön az a nap, amikor Afrika sivatagjain és az Alpok bércein fogtok küzejpni Olaszország egyetlen, valódi és legnagyobb ellensége: Franciaország ellen. Ezek a tények belevilágítanak abba a belső hangulatba, amely megtölti a kifelé nem mutogatott olasz politikai életet s mélylyel előbb-utóbb kénytelen lesz Mussolini is számolni. Hogy a közeli expozéjában tekintettel lesz-e erre, vagy ismét csak az antant ösz- szezuzott üvegü kirakatába helyez el egy dísztárgyat — ezt csak maga Mussolini tudhatja. Annyi bizonyos, hogy az, ha minderről hallgatni fog s ha nem tör nyíltan lándzsát Franciaország ellen, még nem jelenti azt, hogy őszinte barátja és fegyvertársa Poin- carénak. Mussolini politikát csinál és a politikában már régen elföldelték az őszinteséget. Olasz—francia konfliktus Tunisz miatt Róma, julius 19. (Salját tudós, itónk távirati jelentése.) Francijárazág és Olaszország között Tunisz miatti! bizonyos feszültség uralkodik, mivel a francia kormánynak frauciásitó törekvései nyugtalanítják a tekintélyes olasz kolóniát. A párisi-olasz nagykövet .tegnap beszélgetést folytatott Poiincaréval a tuniszi kérdésről, amely a fascisták fölfogása szerint sokkal fontosabb, mint a jóvátétele probléma. Radics leiaHOztetása előtt? A fiumei kérdés miatt súlyos a jugoszláv politikai helyzet Belgrád, julius 19. (Jugoszláviai szerkesztőségünk távirati jelentése.) A jugoszláv politikai helyzet a római tárgyalások után igen súlyos. Jugoszláviát az a veszély fenyegeti, hogy arneny- nyiben beleegyezését nem adja Fiume an- nektálásá.hoz, akkor ezt a kérdést erőszakkal fogják megoldani. A belgrádi olasz követ a római kormánynak ebbeli fölfogását tolmácsolta a jugoszláv kormánynak. Az egész jugoszláv közvélemény élesen állást foglal a rapallói szerződés megváltoztatása ellen és úgy a kormánypárti, mint az ellenzéki sajtó annak a nézetének ad kifejezést, hogy a kormány maradjon meg a rapallói szer* ződés szigorú betartásának álláspontján és szükség esetén az ügyet a népszövetség elé terjessze. A kormánynak két mód ál! rendelkezésére: bizonyos rekompenzációk ellenében vagy beleegyezik a rapallói szerződés revíziójába, vagy pedig követeli a szerzó'dés szigorú betartását, amely esetben az olasz kormánnyal kell megküzdenie és végső esetben a küzdelemnek összes következményeit viselni. Jugoszlávia e pillanatban a rapallói szerződésnek föl tétlen megtartása mellett foglalt állást. A kormányt támogató radikális pártokban az a nézet uralkodik, hogy Olaszország ellen föltétien küzdeni kell és ezt megelőzően az állam belpolitikai viszonyait kell lecsillapítani. Egy időben úgy hirlett, hogy a Radics-párt Belgrádból azt az értesülést kapta, hogy a horvátok és szlovének irányában & hangulat javult. Ez azt jelentette volna, hogy belpolitíkailag jobb viszonyokra van kilátás. A legutolsó napok eseményei ezt a reményt teljesen keresztezték. Pasics és politikai barátai Olaszországnak a rapallói szerződés revíziójára vonatkozó javaslatát csak rekom- penzáció ellenében hajlandók elfogadni. Ez a rekompenzáció Szaloniki lenne, Radics Pompadurnak nevezte Mária királynőt Prága, julius 19. A belgrádi Novosti azt a hirt közli, hogy a belgrádi koronatanács a képviselők mentelmi jogával foglalkozott, ami Radics képviselő tervezett letartóztatásával áll összefüggésben. A szerb nacionalisták tegnap este a belgrádi szinháztéren népgyiüésí tartottak, amelyen Radics ellen a legszigorúbb eljárás megindítását kérték. A Narodni Listy belgrádi tudósítójának közlése alapján jelenti, hogy Radics letartóztatásának oka az, hogy nemrégiben egyik beszédében súlyosan megsértette a szerb királynőt, akit Pompadour uiárkinönek nevezett. Ez a kifejezés a közvéleményben ás a sajtóban nagy megütközést keltett és azzal a kívánsággal fordultak a kormányhoz, hogy Radics „őrületes“ tevékenységének vessenek erélyesen véget. A szerb nacionalisták csatakiáltása Radics ellen Belgrád, julius 29. (CTK.) A Radics kihívó magatartásáról szóló zágrábi híreket élénken tárgyalja a 'belgrádi sajtó. Megállapítják, hogy Radics a radikáHsok<kal folytatott tárgyalásokról fölvett áprilisi jegyzőkönyv közzététele óta azt a taktikát 'követi, hogy Belgrád ellen irányított vehemens támadásokkal erőszakos rendszabályokra provokálja a kormányt. Különösen nagy fölháborodással mutatnak arra rá, hogy Radics magára a királyra is különös megjegyzéseket tett. A szerb nacionalista Omladina Belgrádiban nagygyűlést fog tartani, melyen Radics provokációja ellen fognak tiltakozni. Pasics párisi útja Belgrád, julius 19. Pasics miniszterelnök a jövő hét elején Párisba utazik, ahol többek között a jugoszláv királyi pár párisi látogatását is elő fogja késziteni. Pasics Párisból Marienbadba megy. Ma ér véget a jugoszláv véderőtorvény vitája Belgrád, juHus 19. A szkupstinában a véderőtörvény fölötti vita menete annyira kedvező, hogy a javaslat elintézése még mára várható. A szkupstina ezután letárgyalja a tisztviselői törvényt, majd nyári szünetre megy. amely két hónapig fog tartani. Elfogadták a jugoszláv véderőtörvényt Belgrád, julius 19. (Jugoszláviai szerkesztőségünk távirata.) A véderötörvényt utolsó ■olvasásban 154 szavazattal 30 ellenében elfogadták. A javaslat mellett a radikálisok és ademokraták, a javaslat ellen a néppárt, muzulmánok és néhány agrárpárti szavazott. Katonai körökben nagy megelégedéssel fogadták a szavazás eredményét. Benes ma tér vissza Prágába Brüsszel, julius 19. Benes és Jaspar tárgyalásaikat ma folytatták. Benes pénteken este tér vissza Prágába. Dúca Szinajában Bukarest, julius 19. Dúca román külügyminiszter tegnap Színajába érkezett, hogy személyesen ügyeljen föl a 28-ára egybehívott szinaiai konferencia -előkészületeire. A vendégeket a Filipescu-villában fogják elszállásolni. ahol a napi tanácskozásokat is meg fogják tartani. A kisantant államférfiai- nak tiszteletére a királyi villában diszebéd lesz. A konferencia tagjai a konferencia végén a prahovói petroleumvtdékre fognak kirándulni. Lengyelország csak kelet felé terjeszkedhet Varsó, julius 19. (Saját tudósítónktól.) A Piast-néppárt Taruovban kedden gyűlést tartott, amelyen Witos miniszterelnök is megjelent és nagyjelentőségű politikai beszédet mondott. Kijelentette, hogy nem tűrheti, nagy az állam vezetése a nemzeti kisebbségektől, a zsidóktól, a németektől, az ukránoktól és kisoroszoktól függjön, mert ezek állam ellenes politikát folytatnak. A külpolitikáról szóvá úgy nyilatkozott, hogy Oroszország a háború után is hatalmas maradt és nemsokára ösz- szeszedi erejét. Ez esetben Németországgá1 igyekszik maid szövetkezni, amely rövidesen uj erőhöz fog jutni. Lengyelországnak ezért szövetségeseket kell keresni. Lengyelország nem terjeszkedhet nyugatnak, csak kelet felé. (Efíri- kötött szövetséget Franciaországgal és •Romániával. A szövetség pedig megkívánja, hogy Lengyelországnak tisztességes hadereje legyen, amely a költségvetés negyven százalékát fölemészti. A holland pénzügyminiszter lemondott Hága, julius 19. A miniszterelnök elhatározta, hogy a flottatörvényt legközelebb a parlament elé terjeszti és a flottatörvény haladéknélküli letárgyalását fogja szorgalmazni, hogy a törvény 1924. julius 1-én életbeléphessen. Mivel Geer pénzügyminiszter a javaslattal nem ért egyet, beadta lemondását a királynénak. A királyné a lemondást a minisztertanács elnökének rendelkezésére bocsátotta. Írország határainak megállapítása London, julius 18. Az ir szabadállaan elnöke Londonban tanácskozott Craiggel Északír ország miniszterelnökével. Mint hivatalosan jelentik, a tárgyalás vasuíügyi kérdések körül forgott és elintézése esetén fontos lépést fog jelenteni a határok megállapítását illetően. Aláírják a török—amerikai kereskedelmi szerződést Lausanne, julius 19. Julius 24-én a lau- sannei békeszerződés aláírásával egyidőben alá fogják írni a török—amerikai barátságos kereskedelmi szerződést. A szovjet nem Írja alá a tengerszorosegyezményt Berlin, julius 19. A szovjetkormány megkapta a lausannei konferencia fölhívását a tengerszorosokra vonatkozó egyezmény aláírására. Biztosra vehető, hogy á szovjetkormány az egyezmény aláírását meg fogja tagadni és teljes cselekvési szabadságot tart fönn magának a keleti kérdés további fejlődését illetően. 10® cseü-szl. Koronáért fizettek ma, julius 19-én: Benes tárgyalásai jasparral Brüsszel, julius 18. Benes külügyminisz- j tér ma délután öt órakor Brüsszelbe érke- j zett. Benes a pályaudvarról egyenesen a kül- j ügyminisztériumba ment, ahol Jaspar kül-1 ..1C . . £ . ügyminiszterrel a nemzetközi helyzetről és'Zürichben l/.lb svájci rran.íOi a cseh-szlovák—-belga kereskedelmi szerző- Budapesten 26 900.— magyar koronát désröl tárgyalt. Este Jaspar Benes tisztele- ?•' 019700 1 _ téré dinert adott, melyen Theunis miniszter- íécsben 212700.— osztrák koionat elnök cs a kormány több tagja is részt vett. i Berlinben 650 3á0.— német márkát
