Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)
1923-06-17 / 135. (288.) szám
Benes és a történelem. (g) Prága, junius 16. A prágai kormány úgy érzi, hogy a cseh-szlovák állam forradalmi kialakulásának előzményeiről, eseményeiről és következményeiről, az önálló államiság jelenéről és jövőjéről a tudomány alkörmösével megfestett politikai előadásokat kell a csehszlovák nép részére rendezni. Hogy miért van erre szükség, miért érzi a kormány ennek szükségét — ezt nem kutatjuk és efölött nem törjük a fejünket. Egyszerűen konstatáljuk, hogy a Prágában, Pozsonyban, Brünnben és Budweisben megtartott előadások programszerüsége bizonyos s hogy ez a programszeriiség minden történelmi és tudományos színezet dacára, a mai kormányzat politikájának népszerűsítését is tartalmazza. A kormány útnak inditja a maga kisebb és nagyobb Demoszthéneszeit, hogy azok a forradalmi dicsőséget, .az államszületés örömét és a föllángolt nemzeti öntudat októberi fényességét elválaszthatatlanul összekapcsolják a mai kormányzat embereivel, mondván: mi voltunk azok, akiknek ezt köszönhetitek s a mi érdemünk-nagy és megmérhetetlen. A Demoszthéneszek között legtöbbször kap szerepet Benes, akinek azelőtti polgári foglalkozása a professzórkodás volt s aki, úgy látszik, szívesen ránduígat vissza egy- egy órára a katedrához. Léhét, hogy úgy gondolkodik, hogy semmi dicsőség sem tart örökké s nem lehet tudni, nem kell-e visszatérni még a régi mesterséghez s igy jó lesz a kontaktust a katedrával tön tartani. Tegnap Budweisben tartott ily reklám- előadást a cseh-szlovák külügyminiszter. Nagyon szerény volt és ezeket mondotta: —- Ma nincs helye annak, hogy arról vitatkozzunk, hol, mikor és kicsoda szerzett az önállóságunk kivívása körül nagyobb érdemeket, csak azt állapíthatjuk meg, miképpen, hol és kicsoda járult hozzá a szabadságunkhoz. A mi szabadságharcunkat pontosan a történelem fogja precizirozni. Ebből a történelemből a legközelebbi jövőre nézve csak azt a tanulságot vonhatjuk le, inilyen politikát kell és milyen politikát nem szabad csinálnunk. Benes tehát kivonja magát a ma élő nemzedék ítélete és elbírálása alól s az érdemei fölött nem rendez vitát. Majd jön a történelem, mondja, s az majd precizirozni fogja, ki, hol, mikor és miképpen szerzett érdemeket s mindezt oly higgadtan és egyszerűen állapítja meg, mint az, aki bizonyos a dolgában s aki meg van győződve arról, hogy a cseh-szlovák nemzet történelmében egy külön kötet s az európaiban legalább egy fejezet címét alkotja majd az ő neve. A történelem Ítéleteit és megállapításait szerényen elhárítja, csak a tanulságát szögezi le egy meglehetősen merész formulában. — Mi a történelem tanúsága alapján mérlegeljük azt, milyen politikát kell és- milyet nem szabad csinálnunk — állapítja meg s ezzel a kormány mai politikáját igyekszik fölemelni a történelem magaslatára és bevonni azzal a mázzal, mely a politikai plebsz elé a politika számára a történelmi csalhatatlanság és tökéletesség színezetét adja. — Ma úgy tűnik föl az államunk fölszabadulása és születése, mint egy csoda — mondja tovább Benes s kijelenti, hogy; 1914- ben kevés reménnyel indultak a küzdelembe és 1918-ban elérték a saját önálló államukat. Nem mérlegeljük azt, helyes, okos cs politikailag izIéses-e ma, amikor még minden ember tisztán látja az öt év előtti eseményeket, az államalakulás politikai tényét a csodák kissé misztikus és legendás szférájába emelni, de konstatáljuk azt, hogy Benes rendkívül nagy súlyt helyez arra, hogy az államalakulás körüli küzdelem nehézségei s minden bizonnyal a küzdők heroikus viselkedése beidegződjenek a cseh-szlovák közvéleménybe. Úgy állítja be ezt a küzdelmet, mint a kis cseh emberek nemzeti érzésének és demokratikus elveinek küzdelmét. Ezt erősen hangsúlyozza, ennek történelmi jelentőséget ad, hogy burkoltan megsebezze i'ele politikai ellenlábasát: Kramárt. Mert annak hangoztatása, hogy az álhmalkotás a kisemberek akaratának és érzéseinek érdeme, kijelentése annak, hogy a nagytőke, a nagybirtok, az arisztokrácia semmi részt sem vindikálhat ebből a dicsőségből. — Nem lehet azt mondani, hogy az önállóságunkat az antant segítsége nélkül elérhettük volna, de azt sem lehet mondani, hogy csak az antant volt az, aki visszaadta nekünk a szabadságunkat. — így folytatta a beszédét Benes, aki a történelmi faktumok nehéz váltogatásának tudatában, az utóbbi időben bizonyos emancipációt vindikál magának az antanttal szemben s aki ma a csehszlovák közvéleményben is szükségesnek tartja lohasztani az antanthódolat és az antant iránti hála tüzét s azt a cseh nép felé egocentrifikálja. Hogy ezzel mit akar elérni, azt talán maga sem tudja, talán csak azért ereszt szélnek ily kijelentéseket, mert megszokott politikai fogás, hogy a nép hiúságának és jelentőségének kell apró hízelgő szólamokat néha-néha ajándékozni. Á történelem tanulságainak levonása- közben Benes eljut odáig, hogy megáik-' pitjá, hogy Ausztria receptje szerint nem szabad uralkodni. Majd kijelenti, hogy szükség van az önbizalomra, melyet igy fejez ki: ..nekünk állandóan államalkotónak kell magunkat ereznünk és ha az állam érdeke kívánja, akkor alá kell vetnünk magunkat ennek az érdeknek." A megállapítása érdekes | és tanulságos is lehet. A megállapítása tény-j lég történelmi tanulság, melyet jó lenne követni a prágai politikában, de amelyet nem követnek s amelyet ő maga ront le második mondatával és annak kijelentésével, hogy az államalkotó nemzeti érzés az a talizmán, amely az önálló államiságot megóvja és biztosítja. Ez nem más, mint a nase Repub- lica jelszónak történelmi igazságként való falsiíikációja és a nemzetiségi állam tényének elburkolása a nemzeti állam fikciójával. A beszéde végén ama meggyőződésének ad kifejezést, hogy az esetben, ha a politikai forradalom alapelveit fogják követni, az államot a jövő generáció számára is megtarthatják. Benesnek ez a meggyőződése mély és nagy tévedés. Tévedés, melynek a pozitív és gyakorlati politikában ezer és ezer érvényesülési jelét látjuk. A politikai forradalom elveit a forradalomnélküli, a konszolidációra kötelezett és a békés es normális életkeretek közé beilleszkedni akaró és hivatott államéletbe átmenteni a legnagyobb ügyetlenség és a legsúlyosabb politikai hiba. A forradalom alapelvei mindig robbantó- és gyujtóanyagokkal teljesek, a békés élet sem a robbantást, sem a gyújtogatást nem ismeri és nem kívánja. A forradalmi politikával lehet államokat robbantani és létrehozni, de nem lehet államokat főn tar tani. Ezt kellene megtanulnioik a prágai politikusoknak és ki kellene vetkőzniük abból a torreádori jelmezből, melyet 1918-ban öltöttek magukra, amelyet azóta hiuságos szeretettel viselnek, azt hívén, hogy a politika olyan, mint egy izgalmas, • sorsdöntő bikaviadal. A franciák éhségblokád alá férték a Rahnridékef. Berlin, június 16. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Ruhrvidékröl érkező jelentések szerint a franciák, hogy a passzív ellenállást megtörjék, éhségblokád alá veszik a Ruhrvidéket Az egész megszállott vidékről állandóan hajmeresztő hírek érkeznek a francia megszálló csapatoknak kegyetlen intézkedéseiről. Százharminchárom milliárd márka pénzbüntetés. Werden, június 16. A francia hadbíróság Falke igazgatót öt évi börtönre és 6.2 millió francia frank (43 milliárd márka) pénzbüntetésre Ítélte, teljesen a Kellermann igazgató ellen hozott ítélet analógiájára. Friedmami prokuristát 8.25 millió francia frank (57 milliárd márka) pénzbüntetésre ítélték. Franciaország és Belgium megegyeztek a választ illetőleg Paris, junius 16. A Petit Párisién jelenti, hogy Franciaország és Belgium azonos szövegű választ adnak az angol memorandumra. Készül az Angliának adandó francia-belga válasz Paris, junius 15. A belga kormány lemondása valószínűleg elodázza a francia és belga kormány tárgyalásainak befejezését, melyek az angol memorandumra vonatkoznak. Poincaré meghagyta a brüsszeli francia követnek, hogy közölje a belga külügy-! minisztériummal Poincaré válaszát melyet j Curzon lordnak szándékszik adni. A francia választ csak akkor kézbesítenék ki Londonban, ha tartalma tekintetében teljes megegyezés jön létre Belgiummal. A válasz nem lesz írásbeli memorandum, hanem a tárgyalásoknak a szokásos diplomáciai utón való folytatása. Anglia megegyezést remél Franciaországgal London, junius 16. (Londoni tudósitönk távirata.) Angol politikai körökben csaknem általános a vélemény, hogy Anglia meg fog egyezni Franciaországgal. Számítanak arra, hogy Németországot egy kompromisszum révén meggyőzik arról, hogy a passzív ellenállást föl kell adnia. Párisi Információink szerint a Németországnak küldendő válaszjegyzék még nem aktuális, mert a francia—belga tárgyalások még meglehetős hosz- szu ideig fognak tartani. „Franciaország élete már holnap is veszélyeztetve lehet“ Poincaré fokozni akarja a nyomást Németország ellen. Paris, • junius 15. Poincaré miniszter- elnök'a kamara mai ülésén egy interpellációra adott válaszában kijelentette, hogy a kormány állampolgárai részére teljes szabadságot garantál és őket a rojalisták, kommunisták és anarchisták minden erőszakoskodása ellen megvódeknezi. A köztársaság tna lerombolhatatlan. A győzelmes Francia- ország crt ahhoz, hogy megőrizze a republikánus szabadságot, tiszteletben tartassa a törvényeket. Poincaré közölte, hogy a Vatikánnal folytatják a tárgyalásokat és Franciaország ezzel egyidejűleg végrehajtja a vallásra vonatkozó törvényt. A Vatikán javaslatait az 'államtanács elé terjesztették, mely konstatálta, hogy azok összhangban vannak a francia törvényekkel. A jóvátéteíi problémára vonatkozólag Poincaré kijelentette, hogy Franciaország pénzügyi egyensúlya helyreáll, ha Németország megfizeti a jóvátételt. A Ruhrvidéken a nyomást fokozni kell. Franciaország élete már holnap is veszélyeztetve lehet. Ez a megfontolás irányítja Franciaország kük és belpolitikáját. Eltemették a dortmundi vérfürdő áldozatait Dortmund, junius 16. A franciák által agyonlőtt németek temetése minden incidens nélkül ment végbe. Amerika és a döntőbíróság Washington, junius 16. Az amerikai kormány kijelenti, hogy nem kapott felszólítást arra, hogy a jóvátéteíi fizetésben a döntőbíróságot vállalja. Merénylet a párisi vonat ellen Düsseldorf, junius 16. A Gutenhorn és Buden- heim vonalon föl robbant egy bomba. A Páris— wiesbadeni nemzetközi vonat utasai közül nyolc megsebesült. • Beütheti, junius 15. A Beütheti, Qleiwitz és Hindenburg körletek sztrájkoló munkásai ma üléseket tartottak, melyeken a sztrájk vezetőség javaslatára kimondották, hogy 16-tól kezdődően munkába lépjenek-e vagy nem. __________• A kamara bizalmat szavazott Poincarénak. Páris, junius 16. A belpolitikai vita után 380 ‘szavazattal 200 ellenében elutasították a szocialistáknak és radikálisoknak a napirendre vonatkozó javaslatát. Erre Poincaré felvetette a bizalmi kérdést. A kamara 375 szavazattal 207 szavazat ellenében bizalmat szavazott a kormánynak. Felhívás egyesekhez és szervezetekhez! (ESŐ.) Az 1919 december 19-én kelt 663. számú törvény értelmében az állandó választói névjegyzékek Összeállítása, Illetőleg helyesbítése Ismét folyamatban van. E névjegyzékek alapján fogják ebben az évben a községi választásokat megejteni s igy Szlovenszkó és Ruszínszkó őslakosságának elsőrendű közérdeke, hogy e névjegyzékekbe minden jogosult őslakos felvétessék. A választási bizottságok által egybeálUtott névjegyzékeket a községi elöljáróságok folyó hó 15- től kezdődöleg 8 napon keresztül (tehát junius 23- Ig bezárólag) közszemlére állítják ki. E nyolc nap alatt a névjegyzékekbe mindenki szabadon betekinthet, valamint azokból másolatokat és kivonatokat is készíthet. Ugyané nyolc napon beiül a kiállított névjegyzékek ellen a községi előljá- rósági hivatalnál Írásbeli vagy szóbeli utón kifogás emelhető. A kifogásemelési jog azokat a polgárokat illeti meg, akik a választói névjegyzékekbe iöl vannak már véve, vagy a névjegyzékekbe való felvételüket Igénylik, továbbá mindazokat, akik ugyanannak a választási kerületnek bármelyik községének választói névjegyzékébe fel vannak már véve. A kifogásemelésnél tekintetbe kell vennünk azt, hogy a törvény határozott rendelkezése szerint a választól névjegyzékekbe nemre való tekintet nélkül mindazokat a cseh-szlovák állampolgárokat kell fölvenni, akt 1923 junius 15-én huszonegyedik életévét már meghaladta, aki legalább három hónap óta (tehát legalább 1923 március 14-íke óta) a községben lakik s aki büntetőítélet vagy csőd következtében a választójog gyakorlásától nincs kizárva. A szlovenszkói és ruszlnszkói szövetkezett ellenzéki pártok központi irodája ezúton hív fel mindenkit. hogy lelkiimeretesen győződjék meg e nyolc napon belül, hogy a törvény rendelkezései ellenére nem maradt-e ki a névjegyzékekből. Aki kimaradt, az az állam, sajátmaga és nemzete iránti törvényben előirt kötelességének ismerje a kifogásemelési jog gyakorlását. A központi iroda egyúttal felhívja a szövetkezett ellenzéki pártok összes pártszervezeteit is, hogy a maguk részéről is mindent kövessenek el annak érdekében, hogy a pártjainkhoz tartozók közül senki se maradjon ki a névjegyzékből. sao cseti-sil Koroitáfrf fizettek ma, junius 16-án: Zürichben 16.665svájci frankot Budapesten 21900.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 349000.— német márkát Ü. évfolyam 135. (288.) szám. ff Prága, vasárnap, 1923 junins 17. É jéBr Jf IBsy bA Jr viJwi Sf ÉSí é0É 3K &&! JsP JHf ÁWff ás? ám jfrgffs pánská-nlice 40. I. Telefon: 30348. __agg Mf* tfsL Msr iffif JSar űBf iB MW M VHL JMM — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova ul ice 18. sz., Telefon 6797. szám <&,ii^— Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Rnszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.
