Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)
1923-06-09 / 128. (281.) szám
JL évfolyam 128. (281.) szám. Prága, szombat, 1923 junius 9. Előfizetési árak bel- és külföldön: Egész évre 300 Ke, félévre 150 Ka negyedévre 76 Ke, egy hónapra 26 Ke. — Egyes szám ára 1'20 Kő, — Szerkesztőség : Prága II., Stő- pánská-tilice 40. I. Telefon : 30349. — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova alice 18. sz., Telefon 6797. szám — Sürgönyeim: Hirlap, Praha. — Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkéi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Miért Bukarest? (g.) Prága, junius 8. A kis antant három cégvezetőié legközelebb összeül Bukarestben, hogy in■egtárgyalják a közkereseti társaság belső üzleti ügyeit és azokat az akciókat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a bolt továbbra is jól menjen. Fölállítanak egymásközött tanácskozva bizonyosan egy nyers mérleget is s a tanácskozás legfőbb része odakonkludál majd, miképpen lehetne a tartozik-oldalt teljesen eltüntetni s a követel-rubrilkát hatalmas és kövérre gömbölyűdé számjegyeikkel megtölteni. Ez tisztán és megszokottan üzleti ténykedés. Ezt minden kereskedő, minden cég és minden kereskedelmi társaság igy szokta csinálni. És megtárgyalják majd bizonyosan a jó üzleti politika összes akcióit is, beosztják egymás között a terepet, meg ál lapodnak bizonyos trükkökben, melyek szükségesek ahhoz, hogy a piacon rajtuk kívül létező más egyén üzleti jóhire veszélyeztetve legyen és végül megbeszélik majd a jó üzletember modern kisérőtársát: az érvényesülésben szükséges reklámot. A kisautant nevű cég, ez a politikai kom- jumktura-alakulás, tavaly Prágában rendezte a maga évi közgyűlését s a cégtársak iránti előzékenység kívánja azt, hogy ezidén Belgrádiban vagy Bukarestben legyen a nagy tanácskozás. Eleinte úgy látszott, hogy Bel- grádbajn lesz, de azután jött a hír, hogy végérvényesen Bukarest mellett döntöttek. Mivel a cég politikával kereskedik nagyban és kicsinyben, exportra és importra berendezetten, a politikai konstellációkat kell szemügyre vennünk, mikor azt kérdezzük, miért éppen Bukarestben'lesz a kisantant konferenciája? A kérdésre adandó feleletünknél egy hatalmas politikai komplexumot kell átölelnünk. Figyelembe kell vennünk azt, hogy Romániának, illetve a román kormánynak belső politikai nehézségei vannak s egy belpolitikai krízist kitünően lehet háttérbe szorítani egy külpolitikai krízissel vagy egy külpolitikai sikerrel. Itt az utóbbiról lenue szó, bár a siker kézzelfoghatónak semmiképpen sem mondható; mégis fel lehet cicomázni a siker toalettjébe bizonyos akciókat és demonstratíve lehet a közvélemény szeme elé állítani. Ez igen bevált és hasznos módszer a belső politikai krízisek ellen és az ily aranzsiro- zásban nagymester a cég híres kirakatrendezője: Benes. De ezenkívül figyelembe keli vennünk azt is, hogy Belgrádban viszont annyira ajkút a belső politikai krízis, hogy ott nem ajánlatos demonstrációs konferenciákat tartani, mert könnyen balesetek történhetnek a konferencia ideje alatt. Az uj lengyel kormányról azt mondotta a minap egy lengyel képviselő, hogy a helyzete attól függ, nem kap-e náthát egy a többségi párthoz tartozó képviselő s nem kénytelen-e otthon maradni. Mert ha otthon marad, leszavazzák a kormányt. Belgrádban még nátha sem kell ebihez. Nem kell hozzá más, csak a Radics elhatározása s a jó Isten tudja azt, nem kap-e kedvet Radics éppen akkor a kormányhuktató tüsszentésre, mikor a kisantant konfer énei ázik Belgrádban. Ezt nem lehet megreszkirozni, tehát Belgrád kiesik a kombinációból. De kiesik azért is, mert Bel- grádban egy kellemetlen kérdést is meg kellene tárgyalni, nem lehetne szemet hunyni az úgynevezett szeparatisztikus mozgalom’ előtt. Ezt a kérdést pedig nem szeretik a kisantant politikusai s erről Bukarestben nem kell okvetlenül beszélni. És kellemetlen lenne a belgrádi konfe- renoiázás azért is, mert ott közel fekszik az olasz kérdés s Olaszországnak és a kis- amtantnak barátságos viszonyát csak jó messziről ajánlatos hangoztatni. És kellemetlen lenne azért is. mert közel vannak Bel- grádhoz a görögök és azok rögtön előáll állának azzal a kéréssel, hogy vegyék föl őket a kisautón fiba, holott ma még a rendszerint jószimatu Benes sem tudhatja azt, hogy mi fizeti ki magát jobban a Keleten: görögvagy törökbarátnak lenni? De a legfontosabb érv, ami Bukarest mellett szólt, a kisantant régi, nagy kérdése körül szövődik. Mi lesz Lengyelországgal? — ez a kérdés. Ezt ma Bukarestben a legcélszerűbb megtárgyalni. Pilsudski ugyanis visszavonult a lengyel politikai élettől és vele együtt bukott az az irányzat is, mely a lengyel külpolitikát elsősorban az orosz elleni küzdelemre bazirozta s amely ebben a törekvésben szoros fegyverbarátot talált a románokban. Pilsudski helyett Witos jött a porondra, akinek szemében nem az orosz, de a német a főellenség s aki igy teljesen be tudja állítani politikáját a francia politika szolgálatába, sőt ha a Javorina-kérdés nem volna és a Benesre dühös Osviecki nem lenne földművelési miniszter, akkor kész lenne érdekházasságot kötni a cseh-szlovák kormánnyal. Amig tehát azelőtt Benes és Nincsics ellenezték, hogy Románia támasztó társat Prága, jimius 8. Az antanthatalmaknak tegnap átnyújtott német memorandum gondolatmenete a következő: A német kormány kijelenti, hogy a jóvátételi problémának nem válna hasznára, ha pillanatnyi politikai előnyök elérése céljából nagyobb összegek fizetését igémé, mint amelyekre a német nép minden erőmegfeszi- tésével képes. Elismeri, hogy a német nép teljesítőképessége tekintetében különböző vélemények uralkodnak, tehát hogy jóvátételi készségének félreérthetetlen biztosítékát adja, azt javasolja, hogy pártatlan nemzetközi fórum állapítsa meg jóvátételi képességének mértékét. A német kormány hajlondó e fórum rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek munkájához szükségesek, sőt abba is beleegyezik, hogy szükséges betekintést nyerjen a német állam pénzügyi szervezetébe. Mivel nagy külföldi kölcsönök előteremtése lehetetlen, a német kormány az évi fizetések elfogadását javasolja. Ezeknek teljesítésére a következő garanciákkal kezeskedik: A birodalmi vasutat az államháztartásból kikapcsolja és teljesen a jóvátételi kérdés szolgálatába állítják. A birodalmi vasút tiz milliárd arany márka értékű arauyobli- gációt ad ki, mely 1927 julius 1-étől 5 százalékos kamatot hozna, tehát évente ötszázmillió arany márkát juttatna a jóvátétel céljaira. További ötszáz millió arany márkát, ugyancsak 1927 julius 1-étől kezdődőleg a német ipar, bankok, kereskedelem és mezőgazdaság garantálnának. A német nemzetgazdaság, ingatlanaira tizmiíliárd arany márka összegű zálogjogot kebeleznének be és az ötszázmillió aranymárka évi annuitást adók alapjában ha. imák be. Ezenkívül a vámok, fogyasztási adók, a dohány, sör, bor, cukor és szesz- monopóliumok jövedelme garautálná a további 200 mililió aranymárka annuitás lefizetését, így tehát összesen az évi garancia 1200 millió aranymárkát tesz ki. A jegyzék végül hangsúlyozza, hogy Németország elismeri jóvá- tételi kötelezettségeit és felszólítja az antant- hatalmakat, hogy hívjanak össze konferenciát, mert egy ily nagyon bonyolult kérdésben csak a szóbeli eszmecsere révén lehet gyors és megfelelő eredményeket elérni és Németország teljesítőképessége az egész probléma megoldási módjától függ. A német helyzet legújabb alakulásáról ma a következő jelentéseket kaptuk: kapjon a kisantant bán a lengyelek révén, most nem lehetetlen, hogy Dukának lesz kifogása ez ellen a kombináció ellen. Ezt a kérdést pedig meg keli oldani, mert nem hiába küldte ki Poincaré Eoch marsallt Varsóba és Prágába. A kérdést a legjobb lesz Bukarestben megtárgyalni, mert alkalmat kell adni Dukának arra, hogy a Benes és Nincsics kapatitálásai nyomán meg tudjon barátkozni az uj lengyel szituációval No és azért is ajánlatos Bukarestben összeülni, meTt a magyarországi jóvátételi kérdés is szóba kerül és ennél a kérdésnél Romániának van valami elintézetlen ügye, valami elszámolni valója, holmi elvitt értékek és egyéb ilyesmik. Ezeket Magyarország követelni fogja s igy a legcélszerűbb Bukarestben dokumentálni azt, hogy ebből semmi sem lesz, mert a cég egységes és szilárd akaratú, a cég nem enged, mikor a köve tel-oldalról le akarnak valamit írni vagy alkudni. Ezt utóvégre egyetlen cég sem szereti. Az egész német sajtó kedvezően fogadta a javaslatokat Berlin, junius 8. A német memorandumot, eltekintve a német nemzeti sajtó egyes aggodalmaitól, az egész berlini sajtó egyöntetűen kedvezően fogadja. — A Deutsche Zeitung kiemeli, hogy a memorandum a május 2-án átnyújtott jegyzéknek kiegészítése és magyarázata. Tehát az ebben a jegyzékben megnyilvánult német védekezési deffenziv akarat a francia erőszak és jogsérelmek ellen teljes egészében érvényben marad. —■ A Lokalanzeiger hangsúlyozza, hogy a német kormány minden emberileg lehetőt megtett, hogy kihúzza a talajt a Németország ellen űzött erőszakpolitika és az országot fenyegető súlyos megrázkódtatások alól. — A Berliner Tageblatt kiemeli a memorandum józan és üzletszerű, világos formulázását, mely a jegyzéket kétségtelenül alkalmassá teszi arra, hogy a jóvátétele probléma végleges szabályozásának alapját képezze. A német kormány nem adhatott erősebb bizonyítékot jóvátételi készségéről annál, amikor kijelentette, hogy aláveti magát egy pártatlan nemzetközi fórum döntésének, mely Németország teljesítőképességének nagyságát megállapítaná s melynek módot nyújtanának, hogy betekintést nyerjen Németország állami pénzügyeire. A memorandumban fölajánlott áldozatokkal a német nép emberfölötti terhet vesz magára. Most az egész magángazdaság kell. hogy a jóvátételi kérdés szolgálatába állíttassák, ezáltal úgy a termelők, mint a fogyasztók mindegyike érintve van. — A Vorwárts kiérnék, hogy amit a német memorandum a negyedik pontra vonatkozóan kijelent, any- nyira józan és megtámadhatatlan, hogy csak a legszélsőségesebb rosszakarat foglalhat vele szemben állást. Meg kell kezdeni a tárgyalásokat. Aki nem akar tárgyalni, az súlyos jogtalanságot követ el, mert az ellentétek már nem ohy nagyok, hogy az ember azt hihetne, hogy azok áthidalása leküzdhetetlen akadályokba ütközik. A francia sajtó a német jegyzékről Páris, június S. (Saját tudósitónk távirata.) A francia hivatalos sajtó egységesen elfogadhatatlannak Héli a német jegyzéket s azt írja, hogy a jegyzék aiz előző javaslatokkal szemben egy Felelős szerkesztő: FLACKBARTH ERNŐ dr. lépést jelent hátrafelé. A Mahin azrt Írja, hogy a német jegyzék vérszegénységével még azokat is meglepte, akik már eleve kételkedtek értékében. A lap konstatálja, hogy a jegyzék szövegében még célzás sincsen a passzív ellenállás föladására, amely körülmény a francia és belga kormánynak brüsszeli határozatai után különösen sajnálandó. A francia kormány tegnap kijelentette, hogy a jegyzék válaszra sem érdemes. A belga és francia kormányok meg fognak állapodni abban, hogy a jegyzék átvételének puszta elismerésére szoritkozzanak-e, vagy pedig a passzív ellenállásra vonatkozó brüsszeli határo- Eitaikat indokolják. A jegyzék kihívó jellegű és szerzőik teljesen félreismerik a jelenlegi helyzetet. — A Petit Párisién azt mondja, hogy a legkevesebb, amit az ember a jegyzékre vonatkozóan megjegyezhet, az, hogy a jegyzék inkább jelent egy lépést hátra, mint előre és éppen olyan elfogadhatatlan, mint a május 2-íki jegyzék. Nehéz volna egy ennél bizonytalanabb és minden tekintetben ki nem elégitőbb jegyzéket szerkeszteni. A jegyzék ismét fabula rasa-t csinál a versaillesi szerződéssel, mert benne Németország a jóvátételi bizottság feloszlatását követeli. A felajánlott garanciák teljesen illuzórikusak, mivel a zálogok a német ipar kezeiben maradnak. A brüsszeli konferenciáról kiadott kommünikében már bemre van a válasz a német jegyzékre. Valószínűtlen az is, hogy a francia kormány kicseréli véleményét a londoni és római kormányokkal. Hasonló értelemben nyilatkoznak az Echo de Paris és a többi francia lapok. Franciaország teljesen elfogadhatatlannak tart) a a német jegyzéket Páris, junius 8. Francia körök elégtelennek és elfogadhatafianoknak minősítik a német javaslatokat, sőt sokan tréfát látnak benne. E körök véleménye szerint teljesen elfogadhatatlan Németországnak az az eljárása, hogy még azt az összeget stem nevezi meg, amelyet esetleg hajlandó volna fizetni. Tarthatatlan az a javaslat is, hogy nemzetközi bizottság állapítsa meg Németország teljesítőképességét, mert a versaillesi békeszerződés szerint ez a jóvátételi bizottság feladata, A békeszerződés 248. szakasza biztosítja a szövetségesek előjogait a német birodalom valamennyi bevételi forrására. A Németország által felajánlott garanciákban a szövetségesek a német vagyonnak csak tökéletlen általános jelzálogolását látják. Cuno kancellár azáltal, hogy konferencia összehívását javasolja, azt jelzi, hogy nem ismeri el a békeszerződést. A memorandum nem tesz említést sehol sem a ruhrvidéki ellenállás kérdéséről, holott a francia és belga miniszterek Brüsszelben ismételten kijelentették, hogy mindaddig nem tárgyalnak Németországgal, míg á Ruhtvidéken a passzív ellenállás tart. A szövetséges kormányok ki fogják cserélni' véleményeiket és abban az esetben, ha az elvi kérdésekben megegyeznek, kollektív választ fognak adni. Páris, junius S. (Saját tudóisitónlk távirata.) A német jegyzők beérkezése után a Orrai d‘Or- saym egy magra sáíllós'n politikai személyiség kijelentette meíktem, hoigy a francia kormány válasza kategorikusan vissizaiutasitó lesz. A jegyzék két okiból nem képezheti vita tárgyát: 1. mert a Ruhr- vidék lakósága nem adta föl a passzív ellenállást, a miit Poiincané minden tárgyalás élőiéit ételé ül jelölt meg; 2. mert a birodalmi kancellár javaslata még nevetségiesiebb. mint az elő'ző jegyzék javaslatai. Az angol politikusok Baidwin válaszát úgy lógják föl, hogy bernié a miniszterelnök a kormány közeli lépését pozitivebben jelenti. Baldwin válasza az alsóház valamennyi pártjainál nagy tetszést váltott ki. Páris, junius 8. (Saját tudósítónk távirata.) A Daily Mail párisi tudósítója még tegnap este azt az információt kapta a franciakormányköröktől, hogy a német jegyzék teljes100 csch-szl. KoroüiOírl fizettek ma, junius 8-áu: Zürichben 16.58 svájci frankot Budapesten 162.5() magyar koronát Bécsben 211900.— osztrák koronát Berlinben 235000.— német márkát M©Eis©tf€®s,szés^ lcomter«ncicB Hs^eiiiváiséra »®iwS@s firofl eez dsr/maatoÉ. — Az egész német sajtó kedvezően fogadta a jegyzéket —
