Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)
1923-06-06 / 125. (278.) szám
-s A Ceské Slovo, Benes szócsöve élesen támadja Kramárt azért, mert a Zsófia-szigeti népgyiHésen olyan kijelentések hangzottak el a köztársasági elnök személye ellen, amelyek ellenkeznek a politikai tisztességgel. A Lidové Listy, Srámek lapja viszont nem ért Ugyan egyet a nemzeti demokrata párt orosz politikájával, de állást foglal Benesnek a belpolitikai kérdésekben tanúsított érzékenysége ellen. Valóban: a koalícióban teljesen fölborult a béke. A mibgmm leszállítása. Zólyom, jumiiuis 4. ('Salját tudósítónktól.) Hodzsa Milán f öltímiive 1 ésügyi miniszter Botto, Medveczky és Karlovszky képviselőik, vaflammt Daxner és Dudhiaj szenátorok kíséretében vasárnap Zólyomba érkezett és beszédet tartott. Újbóli kijelentette, hogy a vagyonadó és a va- gyonnövekedési adó leszállítása a koalíciós- pártok megállapodása folytán befejezett dolog. A leszállítás részben közigazgatási intőn, résziben pedig a törvény növel látásával fog bekövetkezni. Ami a mezőgazdasági vámokat illeti, a miniszter kijelentette, hogy nem járni hozzá a borvám lesz állítás álhoz, ami különösen Magyarországot és Francia- országot érdekli, mindaddig, amig nem állapítanak meg uj vámkoefficienseket a mező- gazdasági termelés érdekeinek megfelelően. A vámkoefficiensck felülvizsgálása julius végére fog elkészülni. A kolonizációt a legsürgősebb gazdasági és nemzeti érdeknek mondotta és bejelentette, hogy gömöri legelőket és erdőket a földbirtok-reform céljaira fognak fordítani. Kijelentette, hogy az ő pártja visszautasít minden kísérletet, amely az állam territoriális földarabolására irányul és hogy nem lehet megbékélni az autonómia gondolatával, mikor a szlovák népnek szuverén és teljes állama van. Tiltakozott a cseh és morva tisztviselőiket ért támadások ellen és az ő értéküket főképpen abban látja, hogy a szlovák népet nem adják el a magyaroknak, noha azt nem lehet föltétlenül elmondani a régi tisztviselőkről. Végül azt mondotta szemforgatva, hogy pártja nagy súlyt helyez a demokratikus helyi önkormányzatra. Ez a kijelentése persze erősen ellenkezik a tapasztalatokkal. <Q@8&®8eaGü089e©e@e9GG®GQdGQ&OGGea Nagy ünnepség as aggteleki cseppkőbarlangban. Hármas centenárium a föíd áfáit. Budapest, június 5. (Saját tudós Hónktól.) Gömör vármegyének nagyszerű természeti csodájának, az aggteleki cseppkőbarlangnak ünneplés megnyitását világraszóló eseménnyel óhajtják emlékezetessé tenni. Fényes éjszakai ünnepséget rendeznek a kivilágított barlangban Gömör első táblabirájának, Petőfi Sándornak és Gömör nagy szülöttjének, Andrássy Gyula grófnak centenáriumára. Megemlékeznek az ünnepélyen a nemes emlékű Pákh Albert születésének századik évfordulójáról is. Junius végére tervezték a páratlan szépségűnek ígérkező éjszakai emlék ünnepséget, amelyet azonban valószínűleg néhány héttel el kell halasztani a barira rendbehozataláig. A barlang-ünnepséget a Budapestre költözött Keleti Kárpát Egyesület és a Gömöri Kör rendezik, a Petőfi Társaság és a sajtó bevonásával. A barlang tágas termét a festői viseletű ózdi bányászok és Putnok város tűzoltói fogják kivilágítani. A Rimamurányi Vasművek hatvan öttagú híres dalárdája és zenekara régi magyar dalokat énekel és játszik majd a barlangban. Budapesti művészek is szerepelnek. A program szerint este nyolc órakor ismerkedési ös-szeiövetel lesz, ahol a gömöri alispán és Eötövényi Nagy Olivér nyugatom - zott főispán, a Kárpát Egyesület elnöke üdvözük a vendégeket. Az ismerkedési estély után a közönség bevonul a barlangba és körülbelül egyórai gyaloglás után érkezik a barlang nagy termébe. A kivilágított barlangban Pékár Gyula, a Petőfi Társaság elnöke fogja méltatni Petőfi Sándor emlékét, Vihar Béla pedig Andrássy Gyula grófról tart emlék be szedet. Szatmáry fstván Petőfiről és az Andrássyaik őséről való versét olvassa fel. A.z ózdi dalárda Petőfi- dulok-at énekel. Szigetvári Iván a rozsnyói születésű Pákh Albert emlékét méltatja. Ko- moróczy Miklós ékes palócnyelvvel fogja szórakoztatni a közönséget. Hegyi Anna énekesnő Petőfi-dalokat énekel és Andrássy József óbester nótáit adja elő. A hatalmas méretű és természeti szépségekben gazdag cseppkőbarlang nagyság tekintetében felülmúlja a budapesti Vigadó nagytermét. Cöf# fttí von: minit mt totaxtínHr Smith Ádám, Prága, junius 5. (E.) Ma kétszáz éve, hogy Skócia egyik kicsiny m e zőv ár osk áfában, KirkcaMyban megszületett a világ egyik legnagyobb közgazdásza: Smith Ádám. Ö is, mint sok más előharcosa a tudománynak, eredetileg nem készült a közgazdasági pályára. Természettudományi, teológiai és bölcsészeti tanulmányokat végzett és buszonötéves korában az edinburghi egyetemen bölcsészeti és retorikai előadásokat í art. Smith még hosszabb ideig működik ezen a téren, mert 1751-ben a glasgowi egyetemen a Jógiikat és morálfilozófiát tanítja. Ebből az időből, pontosan 1759-ből való első nagyabb bölcseleti munkája, a Theory of morál sentiiments, melyben az embertársaink iránt táplált rokomszenvet helyezi az erkölcs alapjául és ugyanezt az érzést tartja az emberi cselekedetek rugójának. Bár Smith bölcseleté és nemzeígazda- ságtaui elvei sok tekintetben elavultak, élete főmunkájában, az 1776-ban megjelent Inquiry info the natúré and causes of the wealth of nations-ban lefektetett nemzetgaz- daságtami elmélete a legújabb korig majdnem teljesen megtartotta érvényét és alapjául szolgált az egész nemzetgazdaságtan mai grandiózus épületének. Ebben a müvében Smith a munkát (in- dustria) jelöli meg az érték forrásául és mértékéül. Szemben a merkantilistákkal Smith prodíukfiivinek tart minden hasznos munkát. Ö állította föl azt a tételt, hogy az állami beavatkozástól ment szabad verseny alapja a helyes munkamegosztásnak és lelhető legnagyobb termelésnek. Azonkívül a szabad belföldi és nemzetközi forgalomnak, a szabadkereskedelemnek volt a szószólója Smith már másfél század ©lőtt, mert szerinte a szabad kereskedelem nemcsak az erők és javak célszerű idő- és térbeli elosztását, valamint az árak és nyereségek kiegyenlítődését biztosítja, hanem a közjó legfőbb biztosítékai is. Smith a nemzetgazdaságtan általános elméletén túl a közgazdaság sok-sok terén alkotott és a tőke, munkamegosztás és jövedelmek kérdéseit számos külön műiben rs ismertette. A tizenkilencedik század szociális mozgalmai és az ezeket előkészítő közgazdasági és szociálpolitikai irodalom Syiifhnek nem egy tételét döntötték meg, afc emberiség szociális lelki ismerete pedig joggal lázadt föl Smith liberalizmusának egoisztikus morálfilozófiája ellen, de a világháború romboló hatásai nyomán keletkezett uj gazdasági helyzetek mintha igazolni látszanának Smith chef d’oevrejének nem egy fölfogását; ma ás, a nagy közgazdász születése után kétszáz évvel, a világgazdaság vezető férfiúi a szabadforgalom helyreállításáért harcolnak. És ezért tartozunk ma is kegyelettel Smith Ádám emlékezetének. Ki a rágalmazó? Vettük az alábbi sorokat: A Prágai Magyar Hírlap tekintófes Szerkesztőségének. P r á g a. Köszönöm, hogy a „Reggel11 cimií lapban fenti cím alatt megjelent cikkre ma kéz- hezvett nb. levelükkel és az ahhoz csatolt lappéldánnyal figyelmessé tettek és kérem, hogy a Prágai Magyar Hírlap legközelebbi számában szíveskedjenek közreadni következő válaszomat: A Prágai Magyar Hírlap az én ungvári közös bizottsági beszédemet szósze- rint úgy közölte le, ahogyan azt elmondottam. A beszédem szövegéből egy betűt sem hagyott ki. A vezérlőbizottság ülésén pedig beszédet egyáltalában nem mondottam. Az, hogy ennek a beszédnek gépírással irt eredeti szövegében volt egy, a ha- tárincidensekre vonatkozó olyan kitétel, amiről a. „Reggel" említést tesz, megfelel a valóságnak, csakhogy ezt a részt a szövegből még a beszéd elmondása előtt én magam húztam ki és igy a „Reggel" nemcsak a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségét vádolta meg jogtalanul, az én beszédemnek tendenciózus meg- cenzurázásával, hanem az én beszédemet is jogtalanul toldotta meg egy olyan szövegrésszel, amely som a közösbizottsági, sem a vezérlőbizottsági ülésen, sem pedig máshol a nyilvánosság előtt el nem hangzott. Hogy ez az cl nem mondott s igy csak indiszkréció, illetve félrevezetés utján köz/..júslc szöveg a magyar kormány ellen irányult volna, egyszerűen hazugság, mert minden jóhiszemű ember tudja, hogy a határ- incidenseket nemcsak a prágai kormány, de a budapesti kormány is éppen úgy elítéli és őszintén fájlalja, ami természetes is, miért ezekből senkire semmi haszon, de sokakra annál nagyobb kár származik s a két állam közötti jó szomszédi viszony kialakulásának egyik akadálya. Az ok, amely miatt beszédemnek ezt a részét el nem mondottam, éppen csak az volt, hogy elkerüljem azt, ami ime mégis bekövetkezett, hogy az emigráns sajtónak szavaim félremagyarázására és tendenciózusan magyarellenes értelmezésére alkalmat adjak. Mindenesetre hiba volt tőlem, hogy a kihúzott szövegrészt nem tettem egészen olvashatatlanná. Ezentúl majd óvatosabb leszek. Kuss a, 1923. évi juniius hó 3-i‘kán. Kiváló tisztelettel Körmendy-Ékes Lajos dr. G&QO9®fós@eeo&&08eG&Q8Q0eeeQQCK}&Q A zólyomi tüntetés Slávik zsupán megvilágításában. Prága, junius 5. A zólyomi zsupánt hivataltól az alábbi sorokat vettük: „Óriási munkanélküli tüntetések Zólyomban" ciimü cikkük rektifikálására, mely folyó évi május 30-ifci számukban jelent meg, kérem a sajtótörvény értelmében legközelebbi számukban a következő helyreigazító nyilatkozat közlését: — Nem igaz, hogy „a zólyomi munkanélküliek hat hét óta nem kapnak semmiféle segélyt", ellenben igaz az, hogy folyó évi május 26-ig a munkanélküli segélyek a zvo- leni munkásságnak teljes összegben ki lettek fizetve. Nem igaz, hogy a munkanélküliek minden intervenciója az illetékes hivatali fórumoknál eredménytelennek bizonyult, ellenben igaz az, hogy a zsupán és a kerületi főnök a kifizetések további folyósítása iránt mindent s a megengedettnél többet is, saját felelősségükre megtettek. — Igaz az, hogy folyó évi május 25-én este Kállay miniszter urat, Zvolenbem való érkezése után, egy hat tagú muukásküldiött- ség kereste fel s egyebek között arra kérte, hogy a következő napon, május 26-án kifizetendő segélyek folyósítása iránt intézkedjék. Igaz az, hogy a miniszter ur a küldöttségnek megígérte, hogy másnap reggel a bratíslavai minisztérium utján érintkezésbe lép a népjóléti- és pénzügyminiszterrel s kérni fogja az ő reszortjukba eső ügynek az elintézését, hogy a segély kifizetése, ha némi késedelemmel fs, akadálytalanul megtörténhessék. — A küldöttség a válasszal megelégedett. — Bár a miniszter ur szavának állott s 26-án reggel azonnal telefonáltatott a brati- slavai minisztérium utján a népjóléti- s pénzügyminisztériumba és a választ még aznapra kérte ki, lelketlen izgatok mégis már 26-án reggel a zsupahivatal előtti térségre összeterelték a zvoleni és vidéki munkanélkülieket, iskolás gyermekeket és csecsemőket s a felizgatott tömeg a zsupahivatal helyiségeibe vonult s követelte a segélyek azonnali teljes összegben való kifizetését. Hiábavaló volt a zsupánnak s hivatalnokainak minden magyarázása, hogy a segélyek meghosszabbítása iránt a pénzügy- s népjóléti minisztérium hivatott dönteni s a miniszter ur intézkedésére a választ e két minisztérium még aznap megadja. A munkanélküliek, de különösen asszonyok és gyermekek ellepték a zsupanátus elnöki helyiségeit s lehetetlenné tették az érdekükben folyó munkát. Mikor déltájban megérkezett az illetékes minisztériumok válasza, hogy a segélyek félösszegben továbbra is kifizethetők s a pénzügyminisztérium nem kívánja a megengedettnél magasabb kifizetett összegek visszafizetését, a tömeg a válasszal nem elégedett meg s követelte a segély teljes összegben való azonnali kifizetését. Bár a zsupán biztosította a munkásságot, liogy a miniszter úrral eggyütt a segély teljes ösz- szegre való kiegészitése iránt az illetékes minisztériumoknál a lépéseket megteszi s felszólította a tömeget, hogy a zsupanátus helyiségeit ürítse ki, hogy a délután fogan,a- tositandó kifizetések iránt intézkedés tétethessék, a tömeg nem engedelmeskedett s ezért a munkanélküliek segélyének zavartalan biztosítása érdekében a zsupán elrendelte a helyiségek kiürítését. Nem igaz, hogy a zsupán a tömeg fenyegető magatartásának nyomása alatt telefonon lépett érintkezésbe a miniszterrel, nem igaz, hogy a városban egész nap óriási izgalom uralkodott, mert a délután folyamán Zvolenben helyre állott a teljes rend és nyugalom, nem igaz, hogy 3 városban az utcákon csendőrség és katonaság szuronyos őrjáratai nyüzsögtek s hogy a zsupánt hivatal előtt két gépfegyver ásított a munkanélküliekre, ellenben igaz, hogy a katonaság a tüntetés végeztével s a tömeg élvonulásával állomáshelyére vonult s a csendőrség délután csak a segélyek kifizetésénél asszisztált. Nem igaz, hogy a csendőrök „tolták, húzták, lökték és röpítették ki az embereket a folyosókról" s hogy „dolgoztak a puskatusok", ellenben igaz, hogy a csendőrök a legnagyobb tapintattal, a fegyver használata nélkül, lassan szorították ki a tömeget a zsupanátusról. Igaz továbbá, hogy a zsupán csak .akkor adta meg a parancsot a csendőrség közbelépésére, amikor a tömeg fenyegetően kezdett viselkedni, felelőtlen elemek köveket szedtek föl az utcán s a zsupanátus udvarán s létrákat állítottak a falhoz, hogy a zsupanátusba az udvar felől behatolhassanak. A segélyek kifizetése tehát nem a tüntetés hatása alatt, hanem a miniszter ur intézkedése folytán, még aznap, május 26-án teljes rendben megtörtént s a tüntetés nélkül is megtörtént volna. Zapntf úrad vo Zvoleni. Slávik, zsupán. Föntartjuk magunknak a jogot, hogy erre a nyilatkozatra még visszatérjünk. ©©©©©©PC©©©©©©©©©©©©®©©©©®©©©©©® A lerSNifM határ végleges megállapítása. Lausamxe, junius 5. (Saját tudósítónk távirata.) A konferencia politikai ailbizoítsáiga tegnap befejezte -a török—görög határ végleges szabályozását. Eszerint az európai határt a Mórica folyó aí- kotja. A Szíria éis Törökország közötti iraki határi véglegesen szorntbatoTi áiHapitják meg. A Dardanellák bejáratáról levő három kis szigetet .meghagyják Törökonszáginak. A Gastelorizo szigetet Oiteszonszáignak Ígérték, de még tanácskozni fognak afölött, hogy Olaszország ottan katonai vagy flottabáizitst éipütlhiet-e. Remélik, hogy a még függő kérdéseiket a tót végéiig rendezik. A kufoldiek jogvédelme T örökországfeanu Lausanns. junius 5. A szövetségesek elfogadták a törököknek a külföldiek jogainak garantálására vonatkozó előterjesztéseit. Külföldiek letartóztatásuk vagy jogtalan üldöztetésük esetén konzulátusaik védelmét vehetik igénybe. A-szövetségesek elhatározták, hogy Törökország európai határát a Marica- folyó fogja képezni olyképpen, ahogy azt a szövetséges okkupációs seregek 1918 október 30-án kijelölték. A aywgaítráciai deportálások Szófai, junius 4. A görög hatóságok Nyugattráciáíban mindazoknak a bolgár újoncoknak a hozzátartozóit, kik a katonai bevonulás elől megszöktek, görög szigetekre deportálják. A szövetségesek követelései a koncesszió kérdésében Lausanne, junius 5. A szövetségeseknek a koncesszió kérdésében felállított követelései még a következők: 1. Törökország újból megerősíteni tartozik az 1914 előtt engedélyezett és az akkor még nem véglegesen engedélyezett koncessziókat. 2. Elismerni tartozik a konstantinápolyi kormány a szövetséges állampolgárok között világháború után kötött szerződéseket. .3. A szerződések határozniányaí az uj viszonyokhoz idomitan- dók és a koncesszióbfrtokosok megfelelő módon kártalanítandó!:. Elfogadták a török garanciális szerződést Lausanne. junius 5. A politikai bizottság ma délutáni ülésén végleges megfogalmazásban elfogadták a külföldi állampolgárok jogi garanciáira vonatkozó szerződést. Anglia válasza Oroszországnak London, junius 5. (Saját tudósi tonik telefon jelentése.) Az angol jegyzék vezérelveit most hozták nyilvánosságra. A jegyzék en- gediékenyhangú és egyezmény megkötéséi: javasolja, mely szerint mindkét kormány kötelezné magái, hogy nem támogat oly mozgalmat, mely akár Anglia, akár Oroszország politikai érdekeit sérti. Miért utazott Tusar Prágába? A Moravskc Noviny szerint Tusar berlini követ azért jött Prágába, hogy a kormányt tájékoztassa a márka esésének politikai és gazdasági következményeiről. Tusar közvetlenül tájékozódott a munkáspártokban uralkodó mozgalmakról és a hamburgi kongresszus következményeiről. Résztvett a szocialista párt- vezetőség egy bizalmas ülésén is. A csehszlovákiai német szociáldemokrata párt magatartása a kongresszus után. nem enged arra következtetni, hogy a júniusban megkezdődő közvetítési akció talaja elő van-e készítve. Szerda^ junius 6.
