Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-06 / 125. (278.) szám

$ Szerda, junius d. Mily alapon egyezik ki az antant? \ szatmári püspök bérmauijs. Rusziaszkóhan. A püspök fogadtatása. — A hermakorut sorrendje. Ungvár, junius 5. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Je­leztük már, hogy Boronússzia Tibor szat- máregyházm egyei római katolikus püspök Ríuszimszkóba jön, hogy szokásos bénna- könutját megtartsa. Ruszinszkó életében ez nagyjelentőségű esemény, mivel a püspök kőrútjával kapcsolatban sok eddig még ren­dezetlen egyházi ügy fog végleges rende­zést nyerni. A püspök fogadására máris megtesznek miniden előkészületet, hogy az a legfénye­sebb és az ősz egyházfőhöz méltó legyen. Ruszinszik ói olvasóink tájékoztatására módunkban van a püspök kőrútjának pon­tos tervét közölni hogy mindenütt megtétes- semek a kellő előkészületek az egyházfő fo­gadására. Ungvárra a püspök a Csap felől jövő és az ungvári állomásra délután hat óra hu­szonöt pereikor befutó vonattal érkezik. Az ungvári római katolikus hitközség nevében, a tótközség elnökségének három tagja Lő- rmczy Jenő nyugalmazott alispán, egyház- tanácsi elnök vezetésével, valamint három­tagú egyházi küldöttség Csapra fog a püs­pök elé utazni hogy a megye határában üdvözölje öt. Az ungvári állomáson az egyházstanács tagjainak élén Árky Ákos egyháztanácstag fogadja és üdvözli a püspököt.-A püspök ez­után a diszhintók egész sorának élén vonul be Ungvárra és a római katolikus templom előtt az ungvári római katolikus hitközség üdvözletét fogadja. Junius 10-étn, vasárnap, a püspök Ung­várion fog bérmálni. Junius 12-én Ördarmá- ra utazik és ott végzi el a bérmálást a konc­házai hívek r észé re is. Junius 13-án a püs­pök Ungváron marad és egyházi ügyeket végez. Junius 14-én reggel Feísődomonyára száll ki, ahol megbérmálja az egybegyúrt híveiket. Innen Perecsénybe megy, ahol ju­nius 15-én bérmál. Ezen részív esznek a nagybereznaiak is. Junius 16-án utazik a püspök Szerednyére, ahol 17-én bénmái. Junius 18-án Tibána megy. ahol elvégezve a bérmálást, másnap, 19-én, Ubrezsre uta­zik tovább, ahol szintén bérmálni fog. Ju­nius 20-án Remetevasgyáron fog bérmálni, rnig 21-én Nagyzaiaeskám. Innen 22-én Vin- nára, 23-án Szennára, 24-én Pálóczna uta­zik, 25-én és 26-án pedig Doboróruszkán bérmál, ahova a kiskaposi és csicseri hívek is elmennek. Junius 27-én Kisráton lesz bér­málás a osászlóciakkal és osapiakkai együtt Tekintettel a püspöík aggkorára, ez a körút valóságos önfeláldozás, de -mégis meg kell — Tudja, Jánoska — folytatta a kis fe­hér — én előbb orvos leszek s ha any unká­mat meggyógyítom, azután pedig huszár! Tudja mit? Magát is meggyógyítom s azután együtt leszünk huszárok. Majd az én apám odaveszi magát is, ahova engem, jó? A sápadt, vézna arcból két lángoló szem csillogott elő. — Hát engem is meggyógyít? — Ha én mondom, annyi, mintha már Huszár volna! És Jánoska csakugyan huszár lett. Egyébre nem gondolt! Nem érezte a púpját, nem látta a hangyákat, nem vette észre a pergő sárga leveleket, csak azt tudta, érezte, hogy ha Józsika visszajön, meggyógyítja s elmennek huszárnak. Otthon j*s elmondta a Józsika Ígéretét. A sovány, fakó pék károm­kodott, a két Irénje nevetett, hát csak az any­jának sugdosta néha. Az első októberi köd otthon tartotta Já­noskát. de most nem békétlenkedett, tágra- nyílt szemmel óráikig elült szótlanul s a mesz- szeségben gyönyörű képeket látott, ami mind-mind valóság lesz. Arca egyre pirosabb lett, szeme lángolt, száraz ajkával rövid !é- lekzetet szedve, feküdt ágyában. Az egyesületi orvost elhívta a fakó pék. — Már a nap süt nemsokára, ugy-e, or­vos ur, akikor eljön Józsika, a kőpadon fogom várni, meggyógyít s akkor elmegyünk hu­szárnak... mind a kelten... elmegyünk... hu­szárnak... A lázpíros arc fehérré várt. a inessze- néző, Józsikát váró szemek lecsukódtak s a boldog kicsi szív nem dobbant többé... — Ki az a Józsika? — tudakolta az orvos. — Az uraság fia — mondta könnyes szemmel a fakó pék s lelkében a hála soha nem érzett lángja fénylőn fe'labogcrt. Csak egy öklömnyi gyerek é.s máris tudja bolondi- tani a szegény ember fiát, hogy az Isten áldja meg érte... tennie, mivel Ruszinszkó római katolikus egyházi élete rendezés előtt van és erre vo­natkozólag a püspöknek személyes tá p asz­Ltmdon, junius 5. (Sasát tudósítónk: távirata.) Baklwin miniszterelnök dacára a Reuter-ügynök- ség cáfolatainak, a közel napokban találkozni lóg Pcincaróval Párisfran, hogy a jóvátételi kérdés­ben vele döntően tanácskozzon. Megvárja a tns kezdődő francia—belga konferencia eredményeit, hogy aztán aktive beleavatkozzon a jóvátétel! kérdésbe. A pillanatot kedvezőnek ítéli a beavat­kozásra, mivel a törők—görög konfliktus elintézés'; a politikai horizontot szabaddá tette. Büídwin a és elbírálás alá esik Rusziuszkónak római katolikus egyházi autonómiája is, melynek első lépése máris megtörtént Tahy Á-bris ungi föesperes, ungvári plébánosnak püspö­ki vikáriussá való kinevezésével. jóvátétel! kérdést tisztán pénzügyi alapon akarja megoldani. Állandó összeköttetésben áll a City vezető bankárjaival és azt javasolja, hogy vizs­gáló bizottságot küldjenek ki Németországba, mely Németország teljesítőképességét megállapítaná. Érdeklődésének középpontjában a biztonsági szer­ződés megkötése áll, mint azt annak idején Lloyd George is javasolta. Nincs kizárva, hogy a biz­tonság kérdését megoldás céljából a népszövetség elé utalják. jával hozza' összefüggésbe, hogy ,a báztcoság kér­dése a jóvtátiéitelli kérdéssel összeikötftöessék. Cíírzosa beszédet mond Assgiia jóvátétel! politikájáról London, junius 5. (Sasát tudósítónk távirata.) Politikai körökben az a hír van elterjedve, hogy Curzon lord a felsőház mi ülésén beszédet fog tartani a Bafdwin-kormány jóváléíeíi politikájáról. A beszéd fölötti vitát Grey lord fogja megnyitni, ki kérdést fog intézni a külügyminiszterhez, hogy mi igaz azokból a sajtó által terjesztett hírekből, melyek az angol kormány szándékaira vonatkoz­nak. StaM Pétert agyonlőtték Páris, junius 5. (Sajóit tudósítónk távira­ta.) Staihl Péter ismert német kommunista vezért a Pclogne Republik és a Rubr Echo volt szerkesztőjét a német rendőrség a dort- mundl utcai harcok alkalmával agyonlőtte. Stabl holttestét nem találták meg, a rendőrség fogságában levő kommunisták vallomásai szerint a holttestet titokban temették el Stahl hívei Dortmund környékén. Drezdában helyreállt a rend Berlin, junius 5. (Berlini szerkesztősé­günk telefon jelentése.) Drezdából jelentik, hogy a nyugalom Drezdában nagyrészt helyreállott. A kávébázakat és vendéglőket ismét megnyitották. Vihar előtti csönd Lipcsápen Lipcse, jutóus 4. A nap hátralevő része mindben jelentősebb rendzavarás nélkül folyt le. Az esti órákban a rendőrség meghiúsítot­ta a tömegnek azt a kis érzetét, hogy a Fei- sohe-kávéiházat ismét megostrouiolja. A rendőrség szétszórta a ^leáschmarkt környé­kén gyülésezö tömegeket i®. Franciaország 30, Belgium 3 mslliárdot kér. — Olaszországnak minden adósságát törlik. — Anglia lemond követeléseiről — Németország csak An- gHa amerikai adósságát fizeti. Prág3, junius 5. A P. P., a cseh-szlovák kormány félhivata­losa, érdekes hirt hoz az alakuló uj antant jóvá- tételi egyezményről. A lap szerint minél inkább közeledik a francia—belga konferencia napja, an­nál inkább tesz a párisi és londoni kormány erő­feszítéseket, hogy Németországgal szemben hety- rcállitsák az antant egységes frontját. A ma esti helyzet alapján meg leltet állapítani, hogy Anglia. Franciaország és Belgium a következő alapon tudnának megegyezni: Franciaország 30, Belgium pedig 5 milliárd aranymárka jóvátételt kapna Németországtól, Olaszország nem kapna jóváté- teli fizetséget, azonban egész adósságát törölnék- Ami Angliát illeti, Anglia kész volna a legnagyobb áldozatot hozni, hogy a jóvátételt kérdést vég­legesen szabályozzák. Brüsszeli politikai körök­ben az a vélemény uralkodik, hogy Anglia haj­landó ez esetben az összes szövetségesek közötti követeléseit törölni, bár ezeknek az összege több mint 10 milliárd aranymárkára rúg. Anglia le­mondana a német jóvátételnek reáeső részéről is és az egyetlen, amit Németországtól követelnie, évi 700 millió aranymárka volna, mely összeg Angliának Amerikával fönnálló adósságainak tör­lesztésére szükséges. A Petit Párisién megállapítja, hogy sohasem volt kedvezőbb a pillanat arra, hogy a szövetsé­gesek frontját ismét helyreállítsák. A szövetsé­gesek valószínűen közös választ fognak adni az uj német javaslatokra. 0©(9ö©«©e«8e©©©©«eQ©S)S©©©SS9©Q©®G' Kramárék palDiaferradalma. Prága, junius 5. Tegnapi számunkban hirt adtunk azok­ról a támadásokról, amelyek a nemzeti de­mokrata pártat és annak vezérét, Kramárt, valamint Becska pénzügyminisztert a cseh koalíció más pártjait szolgáló sajtó részéről érték. A Narodni Listy, mint a nemzeti de­mokrata párt hivatalos szócsöve, mai számá­ban válaszol ezekre a támadásokra és meg­lehetős kemény hangon fejti ki ,a párt állás­pontját. A lap úgy véli, hogy a nemzeti demok­rata párt csak két kérdésben: a javorinai ügyben és az orosz politikában helyezkedik más fölfogásra, mint a koalíció többi pártja. „Kategorikusan kijelentjük — írja —. hogy a javorinai kérdésben semmi áron nem enge­dünk és hogy a bolsevista Oroszországhoz való viszonyunk kérdése a politikai okosság kérdése ... Lelkiismeretűnkkel kompromisz- szumot nem kötünk." Majd fölveti azt a ké­nyes kérdést, hogy kinek az érdekeit szol­gálja a koalíció és a választásokkal fenyege­tőzve erősitgeti, hogy a nemzeti demokra­táknak nincsen okuk félni a választásoktól és a koalíció bomlásától. A Narodni Listy megtámadja a cseh nemzeti szocialistákat azért, meri véleménye szerint a háború előtt állandóan hangoztatott szláv szólamaikkal ellentétben, a szláv fölfogással ellenkező orosz politikát folytainak, másfelől pedig a szemére veti a szociáldemokratáknak, hogy Hamburgból olyan megállapodásokkal jöttek haza, amelyek szembehelyezkednek a Ver­sailles! békeszerződéssel és csak 9: 7 arány­ban való képviseletet biztosítanak a csehek­nek a németekkel szemben. A nemzeti szocialisták válaszából bizo­nyosan az uj választásokkal való fenyegető­zésnek lesz a legnagyobb hatása, mert a koalíció pártjai úgy félnek az uj választások­tól, mint az ördögtől. A Rudé Právo úgy v-éli, hogy a koalíció válsága kitört azzal, hogy Kramár a pénteki gyűlést Benes akarata ellenére hívta össze. Az egész életre Paris, juráüis 5. (Saját tudósítónk teleíonijeien- ! lése.) A Newyork Héráid lor.doai jelentése szerint az angol kormány tántorithatatlamd kitart ama követelései mellett, hogy a Saar-vidéki viszonyo­kat külön vizsgálóbizottság vizsgálja meg. Cecil lord az angol javaslatot fel fogja vetni a népszö­vetség ülésen, sőt esetleg még azt is fogja java­solni, hogy a jelenlegi saarvidéki kormány szün­tessék meg, mivel francia befolyás alatt áll. Újabb megszállások Essen, junius 5. (Wolff.) Alt-Essen vasúti ál­lomást ma reggel a franciák nagyszáma tankkal megszállották. Állítólag az Essen—Dortmund vo­nalon több pályaudvart meg fognak száüani. A német mezőgazdaság- minden erejével garanciát vállal Berlin, június 5. (Berlini szerkeszbőségütik te- Ieionjei'eutiése.) A német mezőgazdaság képviselői tegnap hivatalosain állást fogIMtaik a garanciális kérdésben. A gyűlésen határozatot hoztak, mely szerint a német mezőgazdaság kiészmieik nyíl á tko­zik teljes erejével a jóvá tétel i Ikérdés szolgálatába állni. A garanciáik váJl Másának mértékéről legkö­zelebb erem cxnandu/m/bam tájékoztatják ,a bit oda Imi kancellárt. A Berliner Tageblattof kitiltották a Ruhrvidékről Berlin, junius 5. A szövetséges Rajna- hizo’ttság újabb három hónapra kitiltotta a Berliner Tageblattot a Ruh-r vidékről. A kitil­tás az angol zónára nem vonatkozik. Anglia a biztonsági és a jóvátételi kérdés egységes elintézéséért Páris, junius 5. (Saját tudósítónk távirata.) Most már kétségtelenül megáltepSflhaitó, hogy Ang­lia a német leszerelés kérdését az uj nagyköveti konferenciáin tényleg fölvetette. Francia poiliitükiai körök Angliának ezt az ehárasét Angtta ama óha­Németország teljesítőképességét nemzetközi doniőMróság állapítsa meg Berlin, junius 5. (Berlini szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A Lokalanzeiger jelen­tése szerint az uj német jegyzék három részre tagozódik. Az első rósz a garanciális kérdést tárgyalja. Eszerint az egész német nemzetgazdaság összteljesitőképessége bizo­nyos időszakra pontosan megállapítandó volna. A második rósz az annuitások s álta­lában a Németország által teljesítendő fize­tések kérdésével foglalkozik. Határozott ősz- szeget a jegyzék nem jelöl meg. A harmadik rész a nemzetközi döntőbíróság fölállítását javasolja, mely Németország teljesítőképes­ségéről végérvényesen döntene. — A Berli­ner Tageblatt jelenti, hogy a csütörtök dél­előtt átnyújtandó jegyzék memorandum- iellegü és a megelőző német jegyzék magya­rázatának tekintendő. A jegyzék főrésze a német magánjellegű és állami garanciákat részletezi. — A Mittagszeitung a jegyzék tartalmáról azt írja, hogy a jegyzék azt ja­Csitőriők délelőtt adják át a német jegyzéket. Berlin, június 5. A birodalmi kancellár tegnak közölte a szocialista párt, a munkakö­zösség és a néppárt vezéreivel az uj német jóvátételi jegyzék tartalmát. A Berliner Ta­geblatt szerint a pártvezérek nézetei meg­egyeztek a kormány álláspontjával. A jegy­zéket Londonba, Párisba, Rómába és Brüsz- szefbe külön futárok viszik el a német kor­mány diplomáciai képviselőinek, kik csütör­tökön délelőtt nyújtják át az illetékes kor­mányoknak. A Temps a várható döntő eseményekről Páris, junius 4. A Temps a küszöbön ál­ló brüsszeli tárgyalásokról írva hangsúlyoz­za, hogy Franciaország mindig azt kívánta, hogy a szövetségesek szolidaritása megerő­södjön s örült volna, ha a Ruhrakciót vala­mennyi szövetséges közösen vitte volna A Saar-kérdésben változatlan Anglia magatartása. tálatokat is keli szereznie. Azt hisszük, ez alkalommal szóba kerül lS«B5«lwiüft 4&&weé& lésMémre icés&átl cm 6s^br$3ésS»®BB. A problémái kizárólag pénzügyi alapon akarja ntegoMaai. vasolja, hogy a moratórium első évei alatt a német kormány nevezetesen két és félmil- liárd dologi jóvátételt tartozik az antantnak szállítani. 1928-tól kezdve' harmincöt éven keresztül pedig évenkint átlag egy és fél- milliárd aranymárkát fizetne Németország. Németország leszállította a dologi jóvátételt Olaszországnak Róma, junius 4. A Volta-ügynökség je­lenti: A német hatóságok az Olaszországgal szemben esedékes ezévi dologi jóvátételi szállítmányokat hiánytalanul leszállh torták. Badeniiek a franciák átal történt megszállása túlterhelte a Kufstein-Brenner-vonalat s csak ennek és a vasúti személyzet munkával való tufialmozáisának tudható be, hogy a jóvá­tételt faszáiktrnányok egyrésze még nem fu­tott be. a-zomban e szállítmányok beérkezése, is minden napra várható. végbe. Kívánatos, hogy legközelebb közös választ adjanak Németországnak. A szövet­ségesek külön akcióját a szükség diktálta. Az uj német javaslatok megitélésénél az lesz a kérdés, hogy mely kimondottan praktikus kritériumokhoz kell a szövetségeseknek tar­tamok magukat. A francia és belga kor­mány már választ adott e kérdésre. Minden attól függ, hogy Németország lemond-e a passzív ellenállásról/ vagy nem. Ha lemond rófa, akkor természetes/ hogy a szövetsége­sek ezt tudomásul veszik és közös kiinduló­pontként kezelik. Ha Németország nem mond le a passzív ellenállásról, vagy ezt a kérdést javaslataiban nem említi, akkor attól fog füg- ni minden, hogy a szövetségesek közösen felszólitják-e erre a lépésre, vagy nem. De kedvezőtlenebb esetben is módot fognak ta­lálni a szövetségesek arra, hogy közös vá­laszt adjanak.

Next

/
Thumbnails
Contents