Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-23 / 140. (293.) szám

II. évfolyam 140. (293.) szám. Prága, szombat, 1923 junius 23. Előfizetési árak bel- és külföldön: Egész évre 300 Kő, félévre 150 Ke, negyedévre 76 Ke, egy hónapra 26 Kő. — Egyes szám ára 1'20 Ke, — Szerkesztőség: Prága II., Stc- pánská-ulice 40. I. Telefon: 30349. — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova nlice 18. sz., Telefon 6797. szám — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Riiszinszkéi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. MBMaWHHWIWinWfiTWITilWWI Friss levegő (fi.) Prága, junius 22. Ismételten hangoztattuk már, hogy a cseh-szlovák külpolitika képzelt, vagy a be­léje fektetett erővel arányban nem álló si­kerek kedvéért gyakran le-letér a gazdasági realitások útjáról és hamar elhervadó politi­kai babérokért megfeledkezik egy egészséges gazdasági politika föltételeiről. Idebenn az országban a polgárok vállaira nehezedő adó­teher a tetszetős költségvetés ára, a hadi- kölcsönök kérdésében követett egyoldalúan nacionalista eljárás pedig már eddig is egy csomó pénzintézetet és kistökést tett tönkre, aminek logikus következménye, hogy az ál­lam számára is veszendőbe mennek az adó­alanyok ezrei. Mindezek fölött a részletek fölött Szlovenszkó és Ruszinszkó mai szo­morú gazdasági helyzete égbekiáltó példája egy politikai rendszernek, amely működésé­ben gazdasági tekinteteket nem ismer, ha ez­zel politikai céljait véli szolgálni. A külföldi viszonylatokban is nagyjában ugyanez a helyzet. Nemcsak a szlovenszkói és a ruszinszkói, de a csehországi iparnak is múlhatatlanul szüksége van a magyar piacra. A külkereskedelmi mérleg erős aktivitása pregnánsan kifejezésre hozza .azt a tételt, hogy Cseh-Szlovákia kivitelre berendezke­dett állam. Kivitelénél pedig elsősorban Ma- gya'rországnak van szerepe. Az elmúlt öt esztendő alatt is a kis Magyarország volt egyike amaz öt államnak, amelyek a legna­gyobb forgalmat bonyolították le a cseh­szlovák köztársasággal, ami pedig magát a kivitelt illeti, Magyarország itt is az első he­lyek egyikén állott, noha eléggé ismeretes, hogy a köztársaság éppen nem igyekezett arra, hogy a szokásos kereskedelmi kulanté- riával biztosítsa magának a magyarországi piacot. A politika győzött itt a gazdasági ér­dekeken, az ,a politika, amely minden alkal­mat fölhasznált arra, hogy Magyarországon egyet üssön még akkor is, ha ez saját orszá­gának hátrányára válnék. Magyarország azonban nem „barátsá- gos“ állam és igy valahogy még meg lehetne érteni — igaz, hogy nem megbocsátani —, ha a cseh-szlovák köztársaság vele szemben a gazdasági célszerűséget politikai okokból szem elől tévesztené. Ámde az utolsó hetek­ben gombamódra szaporodnak a gazdasági ellentétek és viszályok, amelyek megzavar­ják a cseh-szlovák köztársaság nyugodt gaz­dasági érintkezését olyan államokkal, ame­lyekre külpolitikánk eddig, mint dicsőséges és hűséges szövetségesekre tekintett föl. Nemrégiben Románia moratóriumot rendelt el a külföldi hitelezők követeléseire, ami azt jelenti, hogy a cseh-szlovákiai exportőrök várhatják azt a pénzt, amiért árukat hitelez­tek romániai üzletfeleiknek. Nemsokára rá jött a második meglepetés. A brüsszeli ,,Mo- niteur'V a belga hivatalos lap, királyi dekré­tumot közölt, amely azzal, hogy a német és cseh-szlovákiai árukat(!) a legkedvezőtle­nebb vámokkal sújtotta, voltaképpen meg­üzente a vámháborut a cseh-szlovák köztár­saságnak. Ezekben a napokban pedig Fran­ciaországgal van baj. A vámszerződés meg­kötése végett Parisba indult cseh-szlovák delegáció kénytelen volt visszatérni. Prá­gába, hogy további utasításokat kérjen a kormánytól, mert Párisban éppenséggel nem talált kedvező fogadtatásra. Franciaország húsz államot részesít a legtöbb kedvezmény záradékának előnyeiben. A cseh-szlovák köztársaságnak azonban, amely itt, Közép- curópa szivében szolgálja a francia érdeke­ket. ugyanakkor, amikor saját behozata­lának korlátáit akarja megszüntetni és importjának kontingentálására törekszik, Franciaország még a standard kivi­teli cikkeknél sem akar mérsékelt előnyöket biztosítani. Ida ehhez végül még hozzávesz- szük azt a kudarcot, amely a kormányt a görög kereskedelmi szerződésnél érte, egész szomorúságában bontakozik ki előttünk a kép, hogy a cseh-szlovák köztársaság nem várhat gazdasági előnyöket szövetségeseitől, amelyeknek oltárán annyi jelentős politikai áldozatot hozott már. Örülnünk kell, hogy ia cseh nagytőke sajtója is óva inti a külügyi politika intéző­jét, hogy nagyobb figyelmet fordítson a gaz­dasági politikára. Ezt mi már régen hangoz­tatjuk, de, sajnos, a mi szavunk csak a pusz­tába kiáltott szó, mig a cseh sajtó követelé­sét talán megszívlelik a külügyminisztérium­nak hradzsini palotájában is. De amikor a gazdasági érdekek szem előtt tartását köve­teljük, nem elégedhetünk meg azzal, ha a kormány csak egynéhány alacsonyabbrendü, technikai természetű változást teszem A be­hozatali engedélyek megszüntetésére minden bizonnyal szükség van, de ez még nem min­dem A hradzsini palota ablakain uj levegő­nek kell beáramolnia, hogy fölfrissitse az alig ötesztendös, de megcsontosodott előíté­letektől máris dohos atmoszférát. A külügyi politikánknak be kell látnia, hogy miután Románia, Belgium, Franciaország és Görög­ország azonnal cserbenhagyták, mihelyt a rideg gazdasági érdekeik ezt megkívánták, neki sem szabad káprázatos délibábokat ker­getnie. hanem a maga gazdasági talpraállá- sára kell törekednie. Egészséges gazdasági érzéket kérünk, nem pedig ikaruszi politikai terveket. K®rm®<isiiigreit«I©ll«á Budapest, junius 22. (Budapesti szerkesztőségünk jelentésé.) A magyar kormány a nemzeti kisebbségek védelmére nagyjelentőségű rendeletet adott ki, amely a Magyarország területén megma­radt nemzeti kisebbségeknek a trianoni szer­ződésben vállalt kötelezettségeken túlmenő jogokat biztosit. A lényegesebb intézkedések: Minden magyar állampolgár fajra, nyelvre és vallásra való különbség nélkül a tör­vény előtt egyenlő és ugyanazokat a polgári és politikai jogokat élvezi. A nemzeti ki­sebbséghez való tartozás tényéből a közhivatalok, állások és méltóságok elnyerésénél, valamint a különféle hivatások gyakorlásánál senkire sem előny, sem hátrány nem szár­mazhat Minden magyar állampolgár a magán- és üzleti életben, vallásának gyakorlásá­nál, a sajtóban és a közhivataloknál anyanyelvét használhatja. A törvényeket hivatalos fordításban a kisebbségek nyelvén is ki kell adni. Hasonlóképpen az egyes községekben közzéteendő miniszteri rendeleteket, szabályrendeleteket és hirdetményeket a hivatalos nyelven kívül az illető község nyelvén is ki kell hirdetni. A községek és törvényhatósá­gok közgyűléseinek jegyzőkönyveit a hivatalos nyelven kivii! azon a nyelven is kell megszövegezni, amelyet a törvényhatósági bizottság tagjainak legalább egyötödrésze jegyzőkönyvi nyelv gyanánt óhajt használni. A közgyűlésen minden tag a hivatalos nyelv mellett saját anyanyelvét is szabadon használhatja. A törvényhatóságok a minisztérium­hoz és egyéb hivatalokhoz és hatóságokhoz intézett előterjesztésekben az állam hivata­los nyelve mellett jegyzőkönyvi nyelvüket is használhatják. A község ügykezelési nyel­véi a képviselőtestület határozza meg. A képviselőtestületi üléseken a tagok az állam hivatalos nyelve mellett anyanyelvűket is használhatják. A községeknek a minisztériu­mokkal és a törvényhatóságokkal való érintkezésére ugyanazok a szabályok állanak, mint a törvényhatóságoknak a minisztériumokkal való érintkezésére. Egy kisebbséghez tartozó állampolgár akár hivatalos nyelven, akár pedig anyanyelvén fordulhat a hatósá­gokhoz. A beadványra hozott határozatot az állami nyelv mellett a fél kívánságára a be­adványt tévő nyelvén is kell közölni, A községi hivataloknak a kisebbséggel való érint­kezésükben azok anyanyelvét kell hasznain iok. Járási és törvényhatósági tisztviselőkre ez a kötelezettség csak akkor vonatkozik, ha az illető nyelv anyanyelve ama terület la­kossága legalább egyötödrészének. Ha a tisztviselő ezt a nyelvet nem bírja, tolmácsot kell alkalmazni. Ami a bíróságok nyelvhasználatát illeti, a rendelet a kővetkezőképpen intézkedik: A járásbíróságok és törvényszékek előtt a nemzeti kisebbségek mind szóban, mind írás­ban anyanyelvűket is használhatják, ha az illető bíróság területén legalább egyötödét te­szik ki a lakosságnak. A rendelet kulturális téren elvileg szabad iskolaválasztási jogot biztosit a kisebbségeknek és kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeket nem lehet korlá­tozni abban, hogy a törvényeknek megfelelő fokozatokkal bíró tanintézetek közül milyen nyelvű iskolában folytassák tanulmányaikat. Alapelv gyanánt kimondja azt is, hogy azokban az iskolákban, ahol a nemzeti kisebbségek iskolaköteles gyermekeinek száma a negyvenet eléri, az illető kisebbség nyelvét az érdekelt szülők kérelmére kizárólag vagy részben tanítási nyelv gyanánt kell alkalmazni. A nem magyar nyelvű községek felekezeti és egyesületi iskoláitól a nyilvánossági jogot nem lehet megtagadni. A kor­mány gondoskodni fog arról, hogy a polgári és középiskolákban a nemzeti kisebbségek­hez tartozó tanulók számára párhuzamos osztályokat létesítsenek. Hasonlóképpen gon­doskodni fog arról is, hogy e rendelkezések végrehajtása érdekében megfelelő tanerőkei képezzenek ki. Az országban élő kisebbségek nyelve és irodalma számára az egyetemen legalább egy tanszéket keM föntartani. A*nemzeti kisebbségekhez tartozó magyar állam­polgárok nyelvük, művészetük, tudományuk és kultúrájuk ápolására egyesületeket és társulatokat alakíthatnak és pénzt gyűjthetnek. Azok a tisztviselők, akik nem bírják a kisebbség nyelvét, kötelesek azt két esztendőn belül megtanulni, hogy kötelességüknek eleget tudjanak tenni. A tisztviselőkkel szemben megállapított jogszabályok áthágása fegyelmi vétség, amely ismétlődés, vagy szándékosság esetén súlyos büntetés alá esik. Erre a nagyjelentőségű rendeletre még lesz alkalmunk visszatérni. A hivatalos francia válasz nem érkezett meg London, junius 22. Baldwin kijelentette az alsóházban, hogy tévesek az angol sajtó ama közlései, hogy a francia válasz terve­zetét Saint Auiaire londoni francia követ -szóbelileg közölte az angol kormánnyal; az angol kormány eddig még nem kapott hiva­talos választ a memorandumára. Ezért Pa­rishoz kérdést intéztek, hogy mikorra vár­ható a francia kormány végérvényes hiva­talos válasza. Teljes aRwhrvidék éhségblokádja Miinster, junius 22. A marii kerületben a Lipe folyó mellett útlevélvizsgálat közben két belga katonát agyonlőttek, egyet pedig súlyosan megsebesítettek. Az egész- kerü­letben kihirdették az ostromállapotot. A megszállott területek éhségblokádja napról- napra szigorúbb. Nemcsak az országutakat hanem a mezőutakat is drótsövénnyel zár­ják el a határon, melynek átlépését a sűrűn cirkáló lovasőrjáratok és a magaslati ponto­kon felállított gépfegyverek lehetetlenné teszik. Esseníbe napok óta egyetlen csöpp tej nem érkezett. . ■ A német kormány befejezte tanácskozásait a szakértőkkel Berlin, junius 22. A kormány tanácsko­zásai a gazdasági szakértőkkel a márka stabilizálásának kérdésében befejeződtek. A Lokálanzeiger jelentése szerint a kormány esetleg még ina dönt az életbe léptetendő rendszabályok tekintetében, A' kormány rendeletéi legkésőbben a jövő hét elején lép­nek éléibe. Intervenció a halálraítélt Görgeért Berlin, junius 22. A birodalmi kormány lépéseket szándékszik tenni az angol kor­mánynál a célból, hogy az angol- kormány interveniáljon a halálra ítélt Görge tanító megkegyelmezése érdekében. Az Etna háborgása enyhült Róma, junius 22. (Római tudósítónk táv­irata.) Az Etna működésének hevessége kissé alább hagyott. Számítanak arra, hogy a tűzhányó kitörései közé szünetek állanak be. A fö lávafolyam tovább hömpölyög Randazzo felé. a második, mely a Castiglionl állomást elsöpörte a terepalakulások között megtorlott. A harmadik lávafolyó közvetlen Lingua Glossa község előtt elkanyarodott és egy hegyszakadékba ömlik. A lávatömeg kö­zül tegnap egy uj folyó vált ki Bel Iáin elata felé s most Lavinaro község keleti szegélye felé hömpölyög, í " A népszövetség tanácsának ülése. Amint ! a svájci távirati ügynökség jelenti, a népszö­vetség tanácsának legközelebbi ülésszaka Salandra olasz delegátus megkeresésére jú­lius 2-án kezdődik, nem pedig iulius 19-én, amint azt eredetileg tervezték. Az ülés na- ! pirendjén a let és észtországi kisebbségek helyzete, valamint a Saarterületre vonatko- I zó angol javaslat szerepel. Tárgyalni fogják | a nemzetközi közegészségügyi intézetnek a j népszövetség egészségügyi szervezetével , való együttműködését, a kisázsiai menekül- | tek problémájának megoldására fölveendő j görög kölcsönt, valamint az ópiumkereskede­lem kérdését is. Zimmertnann népszövetségi főbiztos jelentést fog tenni Ausztria pénz­ügyi helyzetéről és a hosszú lejáratú kölcsön kibocsátásáról. Végül szóba fog kerülni a romániai nag3rbirtokok lefoglalása is. geo cseii-szi. feoroiuiérf fizettek ma, junius 22-én: Zürichben 16.69375 svájci frankot Budapesten 24 700.— magyar koronát Bécsben 212700.— osztrák koronát Berlinben 409500.— német márkát I a Németország és Franciaország közötti közvet­len tárgyalásokat a fegyverszünetre vonafkoző- I lag. Paris, junius 22. (Saját tudósítónk távirata'.) Jól értesült helyen ngy tudják, hogy Németor­szág Londonban lépést tett, hogy megkönnyítse Német kezdeményezés a fegyverszünet érdekében

Next

/
Thumbnails
Contents