Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)
1923-06-23 / 140. (293.) szám
II. évfolyam 140. (293.) szám. Prága, szombat, 1923 junius 23. Előfizetési árak bel- és külföldön: Egész évre 300 Kő, félévre 150 Ke, negyedévre 76 Ke, egy hónapra 26 Kő. — Egyes szám ára 1'20 Ke, — Szerkesztőség: Prága II., Stc- pánská-ulice 40. I. Telefon: 30349. — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova nlice 18. sz., Telefon 6797. szám — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Riiszinszkéi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. MBMaWHHWIWinWfiTWITilWWI Friss levegő (fi.) Prága, junius 22. Ismételten hangoztattuk már, hogy a cseh-szlovák külpolitika képzelt, vagy a beléje fektetett erővel arányban nem álló sikerek kedvéért gyakran le-letér a gazdasági realitások útjáról és hamar elhervadó politikai babérokért megfeledkezik egy egészséges gazdasági politika föltételeiről. Idebenn az országban a polgárok vállaira nehezedő adóteher a tetszetős költségvetés ára, a hadi- kölcsönök kérdésében követett egyoldalúan nacionalista eljárás pedig már eddig is egy csomó pénzintézetet és kistökést tett tönkre, aminek logikus következménye, hogy az állam számára is veszendőbe mennek az adóalanyok ezrei. Mindezek fölött a részletek fölött Szlovenszkó és Ruszinszkó mai szomorú gazdasági helyzete égbekiáltó példája egy politikai rendszernek, amely működésében gazdasági tekinteteket nem ismer, ha ezzel politikai céljait véli szolgálni. A külföldi viszonylatokban is nagyjában ugyanez a helyzet. Nemcsak a szlovenszkói és a ruszinszkói, de a csehországi iparnak is múlhatatlanul szüksége van a magyar piacra. A külkereskedelmi mérleg erős aktivitása pregnánsan kifejezésre hozza .azt a tételt, hogy Cseh-Szlovákia kivitelre berendezkedett állam. Kivitelénél pedig elsősorban Ma- gya'rországnak van szerepe. Az elmúlt öt esztendő alatt is a kis Magyarország volt egyike amaz öt államnak, amelyek a legnagyobb forgalmat bonyolították le a csehszlovák köztársasággal, ami pedig magát a kivitelt illeti, Magyarország itt is az első helyek egyikén állott, noha eléggé ismeretes, hogy a köztársaság éppen nem igyekezett arra, hogy a szokásos kereskedelmi kulanté- riával biztosítsa magának a magyarországi piacot. A politika győzött itt a gazdasági érdekeken, az ,a politika, amely minden alkalmat fölhasznált arra, hogy Magyarországon egyet üssön még akkor is, ha ez saját országának hátrányára válnék. Magyarország azonban nem „barátsá- gos“ állam és igy valahogy még meg lehetne érteni — igaz, hogy nem megbocsátani —, ha a cseh-szlovák köztársaság vele szemben a gazdasági célszerűséget politikai okokból szem elől tévesztené. Ámde az utolsó hetekben gombamódra szaporodnak a gazdasági ellentétek és viszályok, amelyek megzavarják a cseh-szlovák köztársaság nyugodt gazdasági érintkezését olyan államokkal, amelyekre külpolitikánk eddig, mint dicsőséges és hűséges szövetségesekre tekintett föl. Nemrégiben Románia moratóriumot rendelt el a külföldi hitelezők követeléseire, ami azt jelenti, hogy a cseh-szlovákiai exportőrök várhatják azt a pénzt, amiért árukat hiteleztek romániai üzletfeleiknek. Nemsokára rá jött a második meglepetés. A brüsszeli ,,Mo- niteur'V a belga hivatalos lap, királyi dekrétumot közölt, amely azzal, hogy a német és cseh-szlovákiai árukat(!) a legkedvezőtlenebb vámokkal sújtotta, voltaképpen megüzente a vámháborut a cseh-szlovák köztársaságnak. Ezekben a napokban pedig Franciaországgal van baj. A vámszerződés megkötése végett Parisba indult cseh-szlovák delegáció kénytelen volt visszatérni. Prágába, hogy további utasításokat kérjen a kormánytól, mert Párisban éppenséggel nem talált kedvező fogadtatásra. Franciaország húsz államot részesít a legtöbb kedvezmény záradékának előnyeiben. A cseh-szlovák köztársaságnak azonban, amely itt, Közép- curópa szivében szolgálja a francia érdekeket. ugyanakkor, amikor saját behozatalának korlátáit akarja megszüntetni és importjának kontingentálására törekszik, Franciaország még a standard kiviteli cikkeknél sem akar mérsékelt előnyöket biztosítani. Ida ehhez végül még hozzávesz- szük azt a kudarcot, amely a kormányt a görög kereskedelmi szerződésnél érte, egész szomorúságában bontakozik ki előttünk a kép, hogy a cseh-szlovák köztársaság nem várhat gazdasági előnyöket szövetségeseitől, amelyeknek oltárán annyi jelentős politikai áldozatot hozott már. Örülnünk kell, hogy ia cseh nagytőke sajtója is óva inti a külügyi politika intézőjét, hogy nagyobb figyelmet fordítson a gazdasági politikára. Ezt mi már régen hangoztatjuk, de, sajnos, a mi szavunk csak a pusztába kiáltott szó, mig a cseh sajtó követelését talán megszívlelik a külügyminisztériumnak hradzsini palotájában is. De amikor a gazdasági érdekek szem előtt tartását követeljük, nem elégedhetünk meg azzal, ha a kormány csak egynéhány alacsonyabbrendü, technikai természetű változást teszem A behozatali engedélyek megszüntetésére minden bizonnyal szükség van, de ez még nem mindem A hradzsini palota ablakain uj levegőnek kell beáramolnia, hogy fölfrissitse az alig ötesztendös, de megcsontosodott előítéletektől máris dohos atmoszférát. A külügyi politikánknak be kell látnia, hogy miután Románia, Belgium, Franciaország és Görögország azonnal cserbenhagyták, mihelyt a rideg gazdasági érdekeik ezt megkívánták, neki sem szabad káprázatos délibábokat kergetnie. hanem a maga gazdasági talpraállá- sára kell törekednie. Egészséges gazdasági érzéket kérünk, nem pedig ikaruszi politikai terveket. K®rm®<isiiigreit«I©ll«á Budapest, junius 22. (Budapesti szerkesztőségünk jelentésé.) A magyar kormány a nemzeti kisebbségek védelmére nagyjelentőségű rendeletet adott ki, amely a Magyarország területén megmaradt nemzeti kisebbségeknek a trianoni szerződésben vállalt kötelezettségeken túlmenő jogokat biztosit. A lényegesebb intézkedések: Minden magyar állampolgár fajra, nyelvre és vallásra való különbség nélkül a törvény előtt egyenlő és ugyanazokat a polgári és politikai jogokat élvezi. A nemzeti kisebbséghez való tartozás tényéből a közhivatalok, állások és méltóságok elnyerésénél, valamint a különféle hivatások gyakorlásánál senkire sem előny, sem hátrány nem származhat Minden magyar állampolgár a magán- és üzleti életben, vallásának gyakorlásánál, a sajtóban és a közhivataloknál anyanyelvét használhatja. A törvényeket hivatalos fordításban a kisebbségek nyelvén is ki kell adni. Hasonlóképpen az egyes községekben közzéteendő miniszteri rendeleteket, szabályrendeleteket és hirdetményeket a hivatalos nyelven kívül az illető község nyelvén is ki kell hirdetni. A községek és törvényhatóságok közgyűléseinek jegyzőkönyveit a hivatalos nyelven kivii! azon a nyelven is kell megszövegezni, amelyet a törvényhatósági bizottság tagjainak legalább egyötödrésze jegyzőkönyvi nyelv gyanánt óhajt használni. A közgyűlésen minden tag a hivatalos nyelv mellett saját anyanyelvét is szabadon használhatja. A törvényhatóságok a minisztériumhoz és egyéb hivatalokhoz és hatóságokhoz intézett előterjesztésekben az állam hivatalos nyelve mellett jegyzőkönyvi nyelvüket is használhatják. A község ügykezelési nyelvéi a képviselőtestület határozza meg. A képviselőtestületi üléseken a tagok az állam hivatalos nyelve mellett anyanyelvűket is használhatják. A községeknek a minisztériumokkal és a törvényhatóságokkal való érintkezésére ugyanazok a szabályok állanak, mint a törvényhatóságoknak a minisztériumokkal való érintkezésére. Egy kisebbséghez tartozó állampolgár akár hivatalos nyelven, akár pedig anyanyelvén fordulhat a hatóságokhoz. A beadványra hozott határozatot az állami nyelv mellett a fél kívánságára a beadványt tévő nyelvén is kell közölni, A községi hivataloknak a kisebbséggel való érintkezésükben azok anyanyelvét kell hasznain iok. Járási és törvényhatósági tisztviselőkre ez a kötelezettség csak akkor vonatkozik, ha az illető nyelv anyanyelve ama terület lakossága legalább egyötödrészének. Ha a tisztviselő ezt a nyelvet nem bírja, tolmácsot kell alkalmazni. Ami a bíróságok nyelvhasználatát illeti, a rendelet a kővetkezőképpen intézkedik: A járásbíróságok és törvényszékek előtt a nemzeti kisebbségek mind szóban, mind írásban anyanyelvűket is használhatják, ha az illető bíróság területén legalább egyötödét teszik ki a lakosságnak. A rendelet kulturális téren elvileg szabad iskolaválasztási jogot biztosit a kisebbségeknek és kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeket nem lehet korlátozni abban, hogy a törvényeknek megfelelő fokozatokkal bíró tanintézetek közül milyen nyelvű iskolában folytassák tanulmányaikat. Alapelv gyanánt kimondja azt is, hogy azokban az iskolákban, ahol a nemzeti kisebbségek iskolaköteles gyermekeinek száma a negyvenet eléri, az illető kisebbség nyelvét az érdekelt szülők kérelmére kizárólag vagy részben tanítási nyelv gyanánt kell alkalmazni. A nem magyar nyelvű községek felekezeti és egyesületi iskoláitól a nyilvánossági jogot nem lehet megtagadni. A kormány gondoskodni fog arról, hogy a polgári és középiskolákban a nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók számára párhuzamos osztályokat létesítsenek. Hasonlóképpen gondoskodni fog arról is, hogy e rendelkezések végrehajtása érdekében megfelelő tanerőkei képezzenek ki. Az országban élő kisebbségek nyelve és irodalma számára az egyetemen legalább egy tanszéket keM föntartani. A*nemzeti kisebbségekhez tartozó magyar állampolgárok nyelvük, művészetük, tudományuk és kultúrájuk ápolására egyesületeket és társulatokat alakíthatnak és pénzt gyűjthetnek. Azok a tisztviselők, akik nem bírják a kisebbség nyelvét, kötelesek azt két esztendőn belül megtanulni, hogy kötelességüknek eleget tudjanak tenni. A tisztviselőkkel szemben megállapított jogszabályok áthágása fegyelmi vétség, amely ismétlődés, vagy szándékosság esetén súlyos büntetés alá esik. Erre a nagyjelentőségű rendeletre még lesz alkalmunk visszatérni. A hivatalos francia válasz nem érkezett meg London, junius 22. Baldwin kijelentette az alsóházban, hogy tévesek az angol sajtó ama közlései, hogy a francia válasz tervezetét Saint Auiaire londoni francia követ -szóbelileg közölte az angol kormánnyal; az angol kormány eddig még nem kapott hivatalos választ a memorandumára. Ezért Parishoz kérdést intéztek, hogy mikorra várható a francia kormány végérvényes hivatalos válasza. Teljes aRwhrvidék éhségblokádja Miinster, junius 22. A marii kerületben a Lipe folyó mellett útlevélvizsgálat közben két belga katonát agyonlőttek, egyet pedig súlyosan megsebesítettek. Az egész- kerületben kihirdették az ostromállapotot. A megszállott területek éhségblokádja napról- napra szigorúbb. Nemcsak az országutakat hanem a mezőutakat is drótsövénnyel zárják el a határon, melynek átlépését a sűrűn cirkáló lovasőrjáratok és a magaslati pontokon felállított gépfegyverek lehetetlenné teszik. Esseníbe napok óta egyetlen csöpp tej nem érkezett. . ■ A német kormány befejezte tanácskozásait a szakértőkkel Berlin, junius 22. A kormány tanácskozásai a gazdasági szakértőkkel a márka stabilizálásának kérdésében befejeződtek. A Lokálanzeiger jelentése szerint a kormány esetleg még ina dönt az életbe léptetendő rendszabályok tekintetében, A' kormány rendeletéi legkésőbben a jövő hét elején lépnek éléibe. Intervenció a halálraítélt Görgeért Berlin, junius 22. A birodalmi kormány lépéseket szándékszik tenni az angol kormánynál a célból, hogy az angol- kormány interveniáljon a halálra ítélt Görge tanító megkegyelmezése érdekében. Az Etna háborgása enyhült Róma, junius 22. (Római tudósítónk távirata.) Az Etna működésének hevessége kissé alább hagyott. Számítanak arra, hogy a tűzhányó kitörései közé szünetek állanak be. A fö lávafolyam tovább hömpölyög Randazzo felé. a második, mely a Castiglionl állomást elsöpörte a terepalakulások között megtorlott. A harmadik lávafolyó közvetlen Lingua Glossa község előtt elkanyarodott és egy hegyszakadékba ömlik. A lávatömeg közül tegnap egy uj folyó vált ki Bel Iáin elata felé s most Lavinaro község keleti szegélye felé hömpölyög, í " A népszövetség tanácsának ülése. Amint ! a svájci távirati ügynökség jelenti, a népszövetség tanácsának legközelebbi ülésszaka Salandra olasz delegátus megkeresésére július 2-án kezdődik, nem pedig iulius 19-én, amint azt eredetileg tervezték. Az ülés na- ! pirendjén a let és észtországi kisebbségek helyzete, valamint a Saarterületre vonatko- I zó angol javaslat szerepel. Tárgyalni fogják | a nemzetközi közegészségügyi intézetnek a j népszövetség egészségügyi szervezetével , való együttműködését, a kisázsiai menekül- | tek problémájának megoldására fölveendő j görög kölcsönt, valamint az ópiumkereskedelem kérdését is. Zimmertnann népszövetségi főbiztos jelentést fog tenni Ausztria pénzügyi helyzetéről és a hosszú lejáratú kölcsön kibocsátásáról. Végül szóba fog kerülni a romániai nag3rbirtokok lefoglalása is. geo cseii-szi. feoroiuiérf fizettek ma, junius 22-én: Zürichben 16.69375 svájci frankot Budapesten 24 700.— magyar koronát Bécsben 212700.— osztrák koronát Berlinben 409500.— német márkát I a Németország és Franciaország közötti közvetlen tárgyalásokat a fegyverszünetre vonafkoző- I lag. Paris, junius 22. (Saját tudósítónk távirata'.) Jól értesült helyen ngy tudják, hogy Németország Londonban lépést tett, hogy megkönnyítse Német kezdeményezés a fegyverszünet érdekében
