Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)
1923-06-23 / 140. (293.) szám
Fraukenberger dr. — földmivelésiigyi referens lett Ungvár junius 22. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A meglepetések korszakában élünk. Franken- berger dr., aki valamikor Ruszinszkó közélelmezési diktátora volt és mint állandó alkormányzójelölt szerepelt, ma ismét megjelent Ungváron és szép csöndesen beült a ruszin- szkói főim iv elésügyi referátus hivatalába. Frankenberger ma, szürke földmivelés- ügyi referens lett és állítólagos hivatása, hogy a sokat emlegetett „Gazdasági", vagy amint egyik ruszin lap nevezi: ,.Földmi velés- ügyi Tanácsot" véglegesen megszervezze. Ez a Gazdasági Tanács nem uj dolog. Igazság szerint már régen meg kellett volna szervezni, ha az eddig uralkodó kormányt támogató pártok ezt keresztül nem húzták volna. Most azonban, miként a közelében álló politikusok hangoztatták, a Gazdasági Tanácsnak meg kell alakulnia, mert erre Frankenberger dr.-nak teljes erejű meghatalmazása van. Mi azonban félünk, hogy azok a bizonyos lefektetett elvek, amik alapján a referens első Ízben tárgyalásokba bocsátkozott a magyar gazdasági pártokkal, csorbát szenvedtek. Azt hisszük, hogy most a ruszinszkói összes pártok közötti erőviszonyokat másként ítélik meg Prágában és Frankenberger egészen uj tervezet alapján fogja ezt a Tanácsot megszervezni, amitől — és talán elég naivan — sokan Ruszinszkó politikai megváltását is várják. Mert nézzük csak a kormány által elfogadott tervezetet! E szerint a Tanácsban az egyesült orosz pártok 6 taggal, az agrárok ismét 6 taggal, a chlyfborobok 4 taggal, a szociáldemokraták 2 taggal, iá magyar pártok pedig összesen 4 taggal lennének képviselve. A keresztény- szocialista pártot teljesen kihagyták a számításból, pedig ennek a pártnak vannak a kisgazdákon kívül a legnagyobb földműves szervezetei. Ezt annak idején a magyar pártok kifogás tárgyává is tették, de erre Frankenber- gerék máig sem reagáltak. Ha tehát a Tanács ebben az összeállításban kerül kinevezésre, úgy a magyarság számarányához mérten a Tanácsban elenyésző csekély számban lesz képviselve. Ez ellen a magyar pártok tiltakozni is fognak, sőt lépéseket tesznek, hogy a gazdasági alapon működő keresztényszocialista párt is kellő képviseletet nyerjen a Tanácsban. Frankenberger dr. megérkezését különben a sajtó eléggé hűvösen fogadja. Az újságok, de különösen a magyar lapok tartózkodó álláspontra helyezkednek. Annál érdekesebb és jellemzőbb a „Kárpátoruski Vistnik" (a Kaminszky-párt hivatalos lapja) erre vonatkozó cikke, mefyben a következőket olvashatjuk: — Üdvözöljük az uj referenst, aki két év előtt Ruszinszkó élelmezési diktátori minőségében bebizonyította energiáját és né3 — Tárcarovatunk: Vasárnap: Dávid László: Vaszilij menyaszszonya. (A pozsonyi Toldy-kör pályázatán jutalmazott költemény.) Mécs László: Vándorlás után. (Vers.) Vantsó Gyula: Hattyúdal. A bujdosó királyleány — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Ferenczi Sári. Meghalt az utolsó horvát nemzeti király Zvonimir. özvegyen maradt Heléna, 1. Géza király leánya, Szent László húga. Pártokra szakadt az ország és ekkor a királyné hívei összegyűltek Spalatóban, hogy nyolc tapasztalt nemest válasszanak maguk közül. Ezek viszont megbízták egyik társukat, Petrust a Cacauuti-nemzetségből, hogy menjen el titokban László királyhoz Magyarországra és adja át neki nevükben Spa- lató városát. Petrus észrevétlenül kijutott a városból és nemsokára Krbavára ért, ahol éjjeli szállást kért egy nemesnél, akit szintén Petrusnak hívtak. Petrus Gusici szívesen fogadta druszáját és kérdésekkel ostromolta, hogy hova és mivégből utazik, miközben esküvel fogadkozott, hogy senkinek elárulni nem fogja. Végre a spalatói Petrus mindent elmondott, mire a krbavai hozzácsatlakozott és most már együtt folytatták az utat Magyarország felé. Mikor László eleibe értek, lehajtott fővel és térdhaj!ássál üdvözölték őt. A király megkérdezte, hogy mi járatban vannak és ők egy szívvel és egy nyelvvel felelték: Morvátok vagyunk és azért jöttünk, hogy felajánljuk neked Spala- tót és egész Horvátországot. Így mondja ei Szombat, junius 23. pünknek kenyérrel való ellátásával kiérdemelte annak háláját. Üdvözöljük őt, mint nagy koncepciójú embert, aki már két év óta törekszik elősegíteni a konszolidációt és a ruszinszkói viszonyok egészségessé tételét. Ha ő abban az irányban folytatja munkáját, amelyben eddig dolgozott orosz voltunk megbecsülésével, autonóm jogunk tiszteletben tartásával, úgy meg lehet győződve, hogy egész népünk támogatni fogja . . . (Kiküldött tudósitónktól.) A zsinat ötödik napján reggel 9 órakor nyitotta meg az ülést Czinke István püspök. A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után az elnöki előterjesztések során Czinke István előterjesztette a presbiteri világszövetség keleti osztályának zürichi kongresszusára szóló meghívót, melyben a cseh-szlovákiai magyar református egyházat meghívják a július 21—27-ike között tartandó kongresszusra. E kongresszus feladata az Európa különböző országaiban fennálló nehéz és sokban szomorú helyzetről tájékozódni s elintézni azokat a sürgős vallási problémákat, amelyek a kontinenst a nagyvilághoz való viszonyában érintik. A zsinat Balogh Elemér, Söröss Béla, Szilassy Béla és György Endre zsinati tagokat látja el megbízólevéllel s küldi ki e kongresszusra. Ezután a plenáris ülés elfogadta a nyugdijintézeti törvény tervezetét. A törvény leglényegesebb rendelkezése az, hogy a nyugdijintézeti szabályrendelet megalkotásával a zsinat a konventet bizta meg. Napirendre került az alkotmány törvény is, amelyet Kovács László dr. adott elő. \ tervezet az alapvető kérdésekben a régi autonómia alapján áll s csupán kisebb módosításokat eszközöl rajta. Nevezetesebb módosítás az, hogy az elnéptelenedett egyházaik, amelyek rendes leikészi állást fön- tartani többé nem képesek, a leikészi állás megüresedése esetén kérhetik leányegyház- községgé való átalakulásuk elismerését. Ebben az esetben az ilyen egyházközségek mindennemű vagyona, ha a presbitérium benne legkisebb számmal sem alakítható meg, az egyházmegye felügyelete és kezelése alá kerül. A vagyon tiszta jövedelmének 25 százaléka az egyetemes református egyházi közalap évi szükségleteire, 60 százaléka az egyházmegye missziói pénztára, javára fizetendő be, amely az itt lakó hívek lelki szükségletének ellátásáról gondoskodik, 15 százaléka pedig évenkint tőkésítendő a célvagyon javára. Jelentős újítás, hogy az istentisztelet, a leikészi szolgálat, az egyházközségi jegyzőkönyvek nyelvének, valamint az iskola tanítási nyelvének vagy nyelveinek megható; o- zásánál az eddigi gyakorlat törvényesnek E közlemény, mely a legnagyobb ruszinszkói ellenzéki ruszin párt hivatalos lapjában látott napvilágot, csak úgy értékelhető teljes súlya szerint, ha figyelembe vesszük a Frankenberger dr. közeléből kikerült amaz információt, hogy Frankenberger dr. a nagyoroszokra támaszkodva akarja a ruszinszkói problémát megoldani. Mi erre csak azt kérdezhetjük: hát hol I maradtak a ruszinok és <a magyarok? házi hivatalos nyelvén érintkeznek. A 22. szakasz negyedik pontja a nyelvhasználat megállapításáról vagy változtatásáról ezeket mondja: „Azokban az egyházközségekben, amelyekben a választói joggal bíró egyháztagok egyharmada a leikészi hivatalhoz intézett Írásbeli beadványban kifejezi, hogy az eddigi hivatalos egyházi nyelvtől eltérő más nyelvet kíván egyházközségi nyelv gyanánt használni, a presbitérium köteles a beadvány beérkeztétől számított harminc nap alatt e tárgyban külön közgyűlést tartani, mely az egyházközség választójoggal bíró tagjainak titkos szavazatával hozza meg döntését. Érvényes határozat hozatalához az összes tagok kétharmad szavazatainak leadása feltétlenül megkiván- tatik." A presbitérium tagjait ezután tizenkét évre választják; a kisorsolás rendszere megszűnik. Nagyobb vitára adott alkalmat a kárpátaljai ungi egyházmegye megalakulásának és elismerésének kérdése, melyet Stépán László, Söröss Béla, Bertók Béla, Péter Mihály és Czinke István hozzászólása után akképpen oldottak meg, hogy a kárpátaljai ungi egyházmegyét törvényesnek ismerték el. A 60. szakasz Szlovenszkó és Ruszin- szkó területén három egyházkerületet ismer el és pedig: a dunai, a tiszai és a kárpátaljai kerületeket. A terület a dunai egyház- kerületnél nem volt vitás, a tiszai és kárpátaljai egyházkerületek között az ungi tizenkét egyház miatt ellentétek merültek fel, amelyekre nézve most a zsinat törvényül kimondotta, hogy a tiszai egyházkerülethez tartoznak a régi tiszáninneni egyházkerületnek Szlovensz- kóhoz tartozó, a kárpátaljai egyházkerülethez pedig a régi tiszántúli és a régi tiszáninneni kerületnek Ruszinszkó területén fekvő egyházközségei. A törvénynek ez a megállapítása nagy megnyugvást fog kelteni a felzaklatott kedélyekben és a kormánnyal szemben is véglegesen rendezi az egyházkerületek terüle- tének kérdését. isaák I|nr(S 01 Összehívták a képviselőházat Prága, junius 22. A képviselőház elnöksége szétküldte a képviselőknek a következő ülésre szóló meghívót, amely, az utóbbi napokban kol- portált hírekkel ellentétben, junius 27-én, szerdán délelőtt tizenegy órakor lesz. A plé- numot megelőzően elnökségi értekezlet lesz, amelyen meg fogják állapítani a további munkarendet. Lehetséges, hogy junius 28-án is ülést tart a ház, ez azonban még nem bizonyos. A szerdai ülés napirendjén a következő pontok szerepelnek: 1. A szenátusnak az az indítványa, hogy a szenátus számára hosz- szabbitsá’k meg a határidőt hét, a képviselőház által már elfogadott javaslat letárgya- lására. 2. Az általános kereseti adó leszállítására vonatkozó javaslat második olvasása. 3. Füssy Kálmán és Böbék Emil képviselő mentelmi ügye. 4. Borovszky Géza mentelmi ügye. 5. Schollich Ernő dr. mén elmi ügye. 6. A választási bíróságnál Skedla Artúr dr. elhalálozása miatt megüresedett ülnöki állás betöltése. A napirendből kitűnik, hogy a képviselőház ülése formális jellegű lesz. Ezt az ülést ugyanis főképpen azért hívták össze, hogy a kormány beterjeszthesse a vagyondézsrma ás vagyonnövekedési adó leszállítására vonatkozó javaslatot, továbbá a szociális biztosításról szóló törvényjavaslatnak a munkásokra vonatkozó első részét, valamint a betegbiztosítás meghosszabbítására vonatkozó javaslatot. Itt említjük meg, hogy Füssy Kálmán és Böbék Emil képviselőknek mentelmi ügye összefüggésben van azzal a beszéddel, amelyet a német képviselők szlovenszkói kirándulása alkalmával Iglón mondottak 1921 október 15-én. A kassai államügyészség kiadatásukat kérte azon az alapon, hogy az iglói rendőrkapitány beszédüket államellenesnek fogta föl. A mentelmi bizottság ez alkalommal nem követte azt a kárhozatos gyakorlatát, hogy az ellenzéki képviselőket mindig kiadja, hanem azzal a megokolással, hogy Füssy Kálmán magyar kisgazdapárti és Böbék Emil német keresztényszociálista képviselők csak az uralkodó rendszer fölött gyakoroltak éles kritikát, megtagadta kiadatásukat. Borovszky Géza szociáldemokrata képviselő mentelmi ügyében ellenben a bizottság úgy határozott, hogy a képviselő kiadatását javasolni fogja, mert a képviselő az őrlői állomáson szidalmazta a határvámőrséget. Elsimul az osztrák kormányválság Bécs, junius 22. A kormányválság a keresztényszocialista körök véleménye szerint megoldható lesz és nem kerül sor Seipel kancellár visszalépésére. Baseli Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JindriSska 6. szám 1038- A református zsinat A presbiteri világszövetség meghívása — A nyugdijintézeti törvényt elfogadták — Az alkotmány törvény tárgyalása Léva, junius 22. tekintetik. A felsőbb egyházi és világi hatóságok minden egyházközséggel a saját egya dolgot egy spalatói történetiró a 10. században. Szent László király elfogadta az ajánlatot, eljött Horvátországba, de mielőtt még elérte volna a dalmát tengerpartot, vissza kellett térnie hazájába, hogy kiűzze onnan a kunokat. Csak utódját, Kálmánt, koronázták meg királyuknak a horvátok 1102-ben, az ősi nemzeti koronával. v Ettől fogva egy ura volt a két országnak; régi horvát írásokban lépten-nyomon találkozunk az Árpádok nevével; a horvát nemesek pedig háború esetén a magyar király zászlója alatt harcoltak. Összefonódott Horvátország és Magyarország történet^, összefonódott olyan nevekben, mint a Fran- gepánoké, a Zrínyieké, összefonódott dicsőségben és szenvedésben. * Motoresolnakon egy órányira van Spa- latótói a középkor. Hajó is megy mindennap Trauba, ott köt ki a modern gőzös a város falai alatt, szemben a velencei oroszlános, régi kapuval. Mit keres ott? Mit keres a fehér falu uj iskola a parton? És mit keresnek itt a barnára sült kis fiuk és kis lányok, akik táskáikat lóbálva várják, amíg kiköt a csolnakunk? Mi dolga van itt a mának, a holnap Ígéretének, mikor az uj generáció, amely felnő a tengerparti világos iskolában, úgysem tudja legyőzni a múltat, amely ott álmodik szülővárosuk falai között. A regi velencei kőoroszlán becsukott könyvre helyezi itt első lábát. A traui monda szerint nyitva volt c.z is egyszer, mint minden jóravaló velencei oroszlán könyve, de mikor vége lett Velence dicsőségének, becsukódott magától. Egy napról a másikra zárva találták a város lakói, Ilyen becsukott könyv Trau: köbe me-j revedett, régi könyv, amelyben nem tudunk ma már lapozni, akárhogy is szeretnénk. Pedig milyen jó lenne, nemcsak visszanézni, hanem vissza is látni. Nemcsak házakat látni, hanem életet. Életet a régi velencei vámpalota körül és életet a dómtéren. Most is járnak emberek a szűk utcákban, halakra alkusznak a régi velencei palazzo oszlopos földszinti erkélyén; de milyen lehetett ez a város akkor, mikor püspöki székhely volt és élet-halál felett ítélkezett még a traui gróf. Hova lettek a hatalmas urak? A palota még áll, a dóm is épen emlékezik a múltakra, megvan a tüzes loggia is a főtéren, amelyben összegyűltek a nemesek törvényt látni. Itt szabták ki a büntetést arra, aki vétett a közrend ellen és ott hajtották végre az Ítéletet a kőkockás téren, a dóm tövében. Aki 1303-ban lopott Traubam, azt megfosztották szemeválágától. Vájjon sok vak ember botja koppant tapogatódzva a város kövezetén, vagy becsületesebbek voltak az emberek akkor? Soká cl lehetne gondolkozni ezen, de jön már a sekrestyés a dóm kulcsával és megnyitja a templom nagy kapuját. A főkapu! Megszürkült előcsarnok vau eléje építve bölcs előrelátással, amely századokon át őrizte ezt a csudálatos emlékét a dalmáciai múltnak. Kelet és Nyugat keveredése! Bizánci vagy román? Egyik sem és mind a kettő. Ádám és Éva jobbra-balra a gazdag köfaragások között, amelyek ó és uj testaméntumi és a város történetéből vett epizódokat ábrázolnak a középkor naivitássá val és realitásával, A templom sötét, olyan sötét, amilyenek a XIII. században lehettek a templomok, mert ebbe még nem vágott uj ablakokat az uj kor világossága. Itt, ezeken a sötét kockákon térdelhetett egykor IV. Béla király is, mikor a tatárok elől Dalmáciába menekült leányaival és megállt Trauban pihenni. A szárazföld felől jött, Zágrábon át, le az Una völgyén, a hegyeken keresztül, az Adria partjára. Felmászunk a campanile szűk lépcsőim a legfelső terraszra. Az üldözött király útját keresem a virágos parton, amelyet a Koziak-begység meredek sziklái óvnak az északi hideg szelektől. Ezen a vidéken már decemberben felébred a természet, karácsonykor virít a krókusz és az ibolya. Északnyugatról jött Béla király és délkeletnek vonult tovább Kiássa vára felé a Riviéra di Sette Castellin, A hét város partvidéke az a mosolygó földcsík, amely a sziklák alatt húzódik Trautói Spalatóig. Mikor Béla király erre járt, még nem álltak ott a kastélyok, a házak, de a rengeteg virág már akkor is nyílott biztosan és akkor is jókora körteuagyságuak voltak már a fügék az áprilisi fákon. A török veszedelem ellen épültek ezek a kis parti várak a XIV. és XV. században. Régen tizenhárom volt, ma csak hét maradt. A velencei szenátus ajándékozta itt a földet parasztjaival egyetemben olyan nemeseknek, akik elég gazdagok és elég hatalmasok voltak hozzá, hogy várat építsenek és védelmezzenek inog a török ellen. Némelyik még ma is azoknak a családoknak a kezében van, akik hajdanában kapták itt a földet és a jogokat és a Vittwuk, a Cauibik idejárjak legalább nyaralni az ősi fészekbe.
