Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-23 / 140. (293.) szám

Fraukenberger dr. — földmivelésiigyi referens lett Ungvár junius 22. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A meglepetések korszakában élünk. Franken- berger dr., aki valamikor Ruszinszkó közélel­mezési diktátora volt és mint állandó alkor­mányzójelölt szerepelt, ma ismét megjelent Ungváron és szép csöndesen beült a ruszin- szkói főim iv elésügyi referátus hivatalába. Frankenberger ma, szürke földmivelés- ügyi referens lett és állítólagos hivatása, hogy a sokat emlegetett „Gazdasági", vagy amint egyik ruszin lap nevezi: ,.Földmi velés- ügyi Tanácsot" véglegesen megszervezze. Ez a Gazdasági Tanács nem uj dolog. Igazság szerint már régen meg kellett volna szervezni, ha az eddig uralkodó kormányt támogató pártok ezt keresztül nem húzták volna. Most azonban, miként a közelében ál­ló politikusok hangoztatták, a Gazdasági Ta­nácsnak meg kell alakulnia, mert erre Fran­kenberger dr.-nak teljes erejű meghatalma­zása van. Mi azonban félünk, hogy azok a bizo­nyos lefektetett elvek, amik alapján a refe­rens első Ízben tárgyalásokba bocsátkozott a magyar gazdasági pártokkal, csorbát szen­vedtek. Azt hisszük, hogy most a ruszinszkói összes pártok közötti erőviszonyokat más­ként ítélik meg Prágában és Frankenberger egészen uj tervezet alapján fogja ezt a Ta­nácsot megszervezni, amitől — és talán elég naivan — sokan Ruszinszkó politikai megváltását is várják. Mert nézzük csak a kormány által elfogadott tervezetet! E szerint a Tanácsban az egyesült orosz pártok 6 taggal, az agrárok ismét 6 taggal, a chlyfborobok 4 taggal, a szociáldemokraták 2 taggal, iá magyar pártok pedig összesen 4 taggal lennének képviselve. A keresztény- szocialista pártot teljesen kihagyták a számí­tásból, pedig ennek a pártnak vannak a kis­gazdákon kívül a legnagyobb földműves szer­vezetei. Ezt annak idején a magyar pártok kifo­gás tárgyává is tették, de erre Frankenber- gerék máig sem reagáltak. Ha tehát a Tanács ebben az összeállítás­ban kerül kinevezésre, úgy a magyarság számarányához mérten a Tanácsban elenyé­sző csekély számban lesz képviselve. Ez el­len a magyar pártok tiltakozni is fognak, sőt lépéseket tesznek, hogy a gazdasági alapon működő keresztényszocialista párt is kellő képviseletet nyerjen a Tanácsban. Frankenberger dr. megérkezését külön­ben a sajtó eléggé hűvösen fogadja. Az újsá­gok, de különösen a magyar lapok tartózko­dó álláspontra helyezkednek. Annál érdeke­sebb és jellemzőbb a „Kárpátoruski Vistnik" (a Kaminszky-párt hivatalos lapja) erre vo­natkozó cikke, mefyben a következőket ol­vashatjuk: — Üdvözöljük az uj referenst, aki két év előtt Ruszinszkó élelmezési diktátori mi­nőségében bebizonyította energiáját és né­3 — Tárcarovatunk: Vasárnap: Dávid László: Vaszilij menyasz­szonya. (A pozsonyi Toldy-kör pályázatán jutalmazott költemény.) Mécs László: Vándorlás után. (Vers.) Vantsó Gyula: Hattyúdal. A bujdosó királyleány — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Ferenczi Sári. Meghalt az utolsó horvát nemzeti király Zvonimir. özvegyen maradt Heléna, 1. Géza király leánya, Szent László húga. Pártokra szakadt az ország és ekkor a királyné hívei összegyűltek Spalatóban, hogy nyolc ta­pasztalt nemest válasszanak maguk közül. Ezek viszont megbízták egyik társukat, Petrust a Cacauuti-nemzetségből, hogy menjen el titokban László királyhoz Ma­gyarországra és adja át neki nevükben Spa- lató városát. Petrus észrevétlenül kijutott a városból és nemsokára Krbavára ért, ahol éjjeli szállást kért egy nemesnél, akit szin­tén Petrusnak hívtak. Petrus Gusici szíve­sen fogadta druszáját és kérdésekkel ostro­molta, hogy hova és mivégből utazik, mi­közben esküvel fogadkozott, hogy senkinek elárulni nem fogja. Végre a spalatói Petrus mindent elmondott, mire a krbavai hozzá­csatlakozott és most már együtt folytatták az utat Magyarország felé. Mikor László eleibe értek, lehajtott fővel és térdhaj!ássál üdvözölték őt. A király megkérdezte, hogy mi járatban vannak és ők egy szívvel és egy nyelvvel felelték: Morvátok vagyunk és azért jöttünk, hogy felajánljuk neked Spala- tót és egész Horvátországot. Így mondja ei Szombat, junius 23. pünknek kenyérrel való ellátásával kiérde­melte annak háláját. Üdvözöljük őt, mint nagy koncepciójú embert, aki már két év óta törekszik elősegíteni a konszolidációt és a ruszinszkói viszonyok egészségessé tételét. Ha ő abban az irányban folytatja munkáját, amelyben eddig dolgozott orosz voltunk megbecsülésével, autonóm jogunk tisztelet­ben tartásával, úgy meg lehet győződve, hogy egész népünk támogatni fogja . . . (Kiküldött tudósitónktól.) A zsinat ötö­dik napján reggel 9 órakor nyitotta meg az ülést Czinke István püspök. A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után az elnöki előterjesztések során Czinke István előter­jesztette a presbiteri világszövetség keleti osztályának zürichi kongresszusára szóló meghívót, melyben a cseh-szlovákiai ma­gyar református egyházat meghívják a jú­lius 21—27-ike között tartandó kongresszus­ra. E kongresszus feladata az Európa külön­böző országaiban fennálló nehéz és sokban szomorú helyzetről tájékozódni s elintézni azokat a sürgős vallási problémákat, ame­lyek a kontinenst a nagyvilághoz való vi­szonyában érintik. A zsinat Balogh Elemér, Söröss Béla, Szilassy Béla és György Endre zsinati tagokat látja el megbízólevéllel s küldi ki e kongresszusra. Ezután a plenáris ülés elfogadta a nyug­dijintézeti törvény tervezetét. A törvény leglényegesebb rendelkezése az, hogy a nyugdijintézeti szabályrendelet megalkotá­sával a zsinat a konventet bizta meg. Napirendre került az alkotmány törvény is, amelyet Kovács László dr. adott elő. \ tervezet az alapvető kérdésekben a régi autonómia alapján áll s csupán kisebb mó­dosításokat eszközöl rajta. Nevezetesebb módosítás az, hogy az elnéptelenedett egy­házaik, amelyek rendes leikészi állást fön- tartani többé nem képesek, a leikészi állás megüresedése esetén kérhetik leányegyház- községgé való átalakulásuk elismerését. Eb­ben az esetben az ilyen egyházközségek mindennemű vagyona, ha a presbitérium benne legkisebb számmal sem alakítható meg, az egyházmegye felügyelete és keze­lése alá kerül. A vagyon tiszta jövedelmé­nek 25 százaléka az egyetemes református egyházi közalap évi szükségleteire, 60 szá­zaléka az egyházmegye missziói pénztára, javára fizetendő be, amely az itt lakó hívek lelki szükségletének ellátásáról gondoskodik, 15 százaléka pedig évenkint tőkésítendő a célvagyon javára. Jelentős újítás, hogy az istentisztelet, a leikészi szolgálat, az egyházközségi jegyző­könyvek nyelvének, valamint az iskola taní­tási nyelvének vagy nyelveinek megható; o- zásánál az eddigi gyakorlat törvényesnek E közlemény, mely a legnagyobb ruszin­szkói ellenzéki ruszin párt hivatalos lapjá­ban látott napvilágot, csak úgy értékelhető teljes súlya szerint, ha figyelembe vesszük a Frankenberger dr. közeléből kikerült amaz információt, hogy Frankenberger dr. a nagy­oroszokra támaszkodva akarja a ruszinszkói problémát megoldani. Mi erre csak azt kérdezhetjük: hát hol I maradtak a ruszinok és <a magyarok? házi hivatalos nyelvén érintkeznek. A 22. szakasz negyedik pontja a nyelvhasználat megállapításáról vagy változtatásáról eze­ket mondja: „Azokban az egyházközségek­ben, amelyekben a választói joggal bíró egyháztagok egyharmada a leikészi hivatal­hoz intézett Írásbeli beadványban kifejezi, hogy az eddigi hivatalos egyházi nyelvtől eltérő más nyelvet kíván egyházközségi nyelv gyanánt használni, a presbitérium kö­teles a beadvány beérkeztétől számított harminc nap alatt e tárgyban külön közgyű­lést tartani, mely az egyházközség választó­joggal bíró tagjainak titkos szavazatával hozza meg döntését. Érvényes határozat hozatalához az összes tagok kétharmad sza­vazatainak leadása feltétlenül megkiván- tatik." A presbitérium tagjait ezután tizenkét évre választják; a kisorsolás rendszere megszűnik. Nagyobb vitára adott alkalmat a kár­pátaljai ungi egyházmegye megalakulásának és elismerésének kérdése, melyet Stépán László, Söröss Béla, Bertók Béla, Péter Mihály és Czinke István hozzászólása után akképpen oldottak meg, hogy a kárpátaljai ungi egyházmegyét törvényesnek ismer­ték el. A 60. szakasz Szlovenszkó és Ruszin- szkó területén három egyházkerületet ismer el és pedig: a dunai, a tiszai és a kárpát­aljai kerületeket. A terület a dunai egyház- kerületnél nem volt vitás, a tiszai és kár­pátaljai egyházkerületek között az ungi tizenkét egyház miatt ellentétek merültek fel, amelyekre nézve most a zsinat törvé­nyül kimondotta, hogy a tiszai egyházkerülethez tartoznak a régi tiszáninneni egyházkerületnek Szlovensz- kóhoz tartozó, a kárpátaljai egyházkerü­lethez pedig a régi tiszántúli és a régi tiszáninneni kerületnek Ruszinszkó terüle­tén fekvő egyházközségei. A törvénynek ez a megállapítása nagy megnyugvást fog kelteni a felzaklatott ke­délyekben és a kormánnyal szemben is vég­legesen rendezi az egyházkerületek terüle- tének kérdését. isaák I|nr(S 01 Összehívták a képviselőházat Prága, junius 22. A képviselőház elnöksége szétküldte a képviselőknek a következő ülésre szóló meghívót, amely, az utóbbi napokban kol- portált hírekkel ellentétben, junius 27-én, szerdán délelőtt tizenegy órakor lesz. A plé- numot megelőzően elnökségi értekezlet lesz, amelyen meg fogják állapítani a további munkarendet. Lehetséges, hogy junius 28-án is ülést tart a ház, ez azonban még nem bi­zonyos. A szerdai ülés napirendjén a következő pontok szerepelnek: 1. A szenátusnak az az indítványa, hogy a szenátus számára hosz- szabbitsá’k meg a határidőt hét, a képviselő­ház által már elfogadott javaslat letárgya- lására. 2. Az általános kereseti adó leszállí­tására vonatkozó javaslat második olvasása. 3. Füssy Kálmán és Böbék Emil képviselő mentelmi ügye. 4. Borovszky Géza men­telmi ügye. 5. Schollich Ernő dr. mén elmi ügye. 6. A választási bíróságnál Skedla Ar­túr dr. elhalálozása miatt megüresedett ül­nöki állás betöltése. A napirendből kitűnik, hogy a képviselő­ház ülése formális jellegű lesz. Ezt az ülést ugyanis főképpen azért hívták össze, hogy a kormány beterjeszthesse a vagyondézsrma ás vagyonnövekedési adó leszállítására vo­natkozó javaslatot, továbbá a szociális biz­tosításról szóló törvényjavaslatnak a mun­kásokra vonatkozó első részét, valamint a betegbiztosítás meghosszabbítására vonat­kozó javaslatot. Itt említjük meg, hogy Füssy Kálmán és Böbék Emil képviselőknek mentelmi ügye összefüggésben van azzal a beszéddel, ame­lyet a német képviselők szlovenszkói kirán­dulása alkalmával Iglón mondottak 1921 ok­tóber 15-én. A kassai államügyészség kiada­tásukat kérte azon az alapon, hogy az iglói rendőrkapitány beszédüket államellenesnek fogta föl. A mentelmi bizottság ez alkalom­mal nem követte azt a kárhozatos gyakorla­tát, hogy az ellenzéki képviselőket mindig kiadja, hanem azzal a megokolással, hogy Füssy Kálmán magyar kisgazdapárti és Bö­bék Emil német keresztényszociálista kép­viselők csak az uralkodó rendszer fölött gya­koroltak éles kritikát, megtagadta kiadatásu­kat. Borovszky Géza szociáldemokrata kép­viselő mentelmi ügyében ellenben a bizott­ság úgy határozott, hogy a képviselő kiada­tását javasolni fogja, mert a képviselő az őr­lői állomáson szidalmazta a határvámőrséget. Elsimul az osztrák kormányválság Bécs, junius 22. A kormányválság a ke­resztényszocialista körök véleménye szerint megoldható lesz és nem kerül sor Seipel kancellár visszalépésére. Baseli Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JindriSska 6. szám 1038- A református zsinat A presbiteri világszövetség meghívása — A nyugdijintézeti törvényt elfogadták — Az alkotmány törvény tárgyalása Léva, junius 22. tekintetik. A felsőbb egyházi és világi ható­ságok minden egyházközséggel a saját egy­a dolgot egy spalatói történetiró a 10. szá­zadban. Szent László király elfogadta az ajánlatot, eljött Horvátországba, de mielőtt még elérte volna a dalmát tengerpartot, vissza kellett térnie hazájába, hogy kiűzze onnan a kunokat. Csak utódját, Kálmánt, koronázták meg királyuknak a horvátok 1102-ben, az ősi nemzeti koronával. v Ettől fogva egy ura volt a két ország­nak; régi horvát írásokban lépten-nyomon találkozunk az Árpádok nevével; a horvát nemesek pedig háború esetén a magyar ki­rály zászlója alatt harcoltak. Összefonódott Horvátország és Magyarország történet^, összefonódott olyan nevekben, mint a Fran- gepánoké, a Zrínyieké, összefonódott dicső­ségben és szenvedésben. * Motoresolnakon egy órányira van Spa- latótói a középkor. Hajó is megy mindennap Trauba, ott köt ki a modern gőzös a város falai alatt, szemben a velencei oroszlános, régi kapuval. Mit keres ott? Mit keres a fehér falu uj iskola a parton? És mit keres­nek itt a barnára sült kis fiuk és kis lányok, akik táskáikat lóbálva várják, amíg kiköt a csolnakunk? Mi dolga van itt a mának, a holnap Ígéretének, mikor az uj generáció, amely felnő a tengerparti világos iskolában, úgysem tudja legyőzni a múltat, amely ott álmodik szülővárosuk falai között. A regi velencei kőoroszlán becsukott könyvre helyezi itt első lábát. A traui monda szerint nyitva volt c.z is egyszer, mint min­den jóravaló velencei oroszlán könyve, de mikor vége lett Velence dicsőségének, be­csukódott magától. Egy napról a másikra zárva találták a város lakói, Ilyen becsukott könyv Trau: köbe me-j revedett, régi könyv, amelyben nem tudunk ma már lapozni, akárhogy is szeretnénk. Pedig milyen jó lenne, nemcsak vissza­nézni, hanem vissza is látni. Nemcsak háza­kat látni, hanem életet. Életet a régi velen­cei vámpalota körül és életet a dómtéren. Most is járnak emberek a szűk utcákban, halakra alkusznak a régi velencei palazzo oszlopos földszinti erkélyén; de milyen le­hetett ez a város akkor, mikor püspöki székhely volt és élet-halál felett ítélkezett még a traui gróf. Hova lettek a hatalmas urak? A palota még áll, a dóm is épen em­lékezik a múltakra, megvan a tüzes loggia is a főtéren, amelyben összegyűltek a neme­sek törvényt látni. Itt szabták ki a bünte­tést arra, aki vétett a közrend ellen és ott hajtották végre az Ítéletet a kőkockás téren, a dóm tövében. Aki 1303-ban lopott Traubam, azt meg­fosztották szemeválágától. Vájjon sok vak ember botja koppant tapogatódzva a város kövezetén, vagy becsületesebbek voltak az emberek akkor? Soká cl lehetne gondolkozni ezen, de jön már a sekrestyés a dóm kulcsával és megnyitja a templom nagy kapuját. A főkapu! Megszürkült előcsarnok vau eléje építve bölcs előrelátással, amely szá­zadokon át őrizte ezt a csudálatos emlékét a dalmáciai múltnak. Kelet és Nyugat keve­redése! Bizánci vagy román? Egyik sem és mind a kettő. Ádám és Éva jobbra-balra a gazdag köfaragások között, amelyek ó és uj testaméntumi és a város történetéből vett epizódokat ábrázolnak a középkor naivitá­ssá val és realitásával, A templom sötét, olyan sötét, amilyenek a XIII. században lehettek a templomok, mert ebbe még nem vágott uj ablakokat az uj kor világossága. Itt, ezeken a sötét kockákon térdelhetett egykor IV. Béla király is, mikor a tatárok elől Dalmáciába menekült leányaival és megállt Trauban pihenni. A szárazföld felől jött, Zágrábon át, le az Una völgyén, a he­gyeken keresztül, az Adria partjára. Felmá­szunk a campanile szűk lépcsőim a legfelső terraszra. Az üldözött király útját keresem a virágos parton, amelyet a Koziak-begység meredek sziklái óvnak az északi hideg sze­lektől. Ezen a vidéken már decemberben felébred a természet, karácsonykor virít a krókusz és az ibolya. Északnyugatról jött Béla király és dél­keletnek vonult tovább Kiássa vára felé a Riviéra di Sette Castellin, A hét város part­vidéke az a mosolygó földcsík, amely a sziklák alatt húzódik Trautói Spalatóig. Mi­kor Béla király erre járt, még nem álltak ott a kastélyok, a házak, de a rengeteg virág már akkor is nyílott biztosan és akkor is jó­kora körteuagyságuak voltak már a fügék az áprilisi fákon. A török veszedelem ellen épültek ezek a kis parti várak a XIV. és XV. században. Régen tizenhárom volt, ma csak hét ma­radt. A velencei szenátus ajándékozta itt a földet parasztjaival egyetemben olyan ne­meseknek, akik elég gazdagok és elég hatal­masok voltak hozzá, hogy várat építsenek és védelmezzenek inog a török ellen. Néme­lyik még ma is azoknak a családoknak a kezében van, akik hajdanában kapták itt a földet és a jogokat és a Vittwuk, a Cauibik idejárjak legalább nyaralni az ősi fészekbe.

Next

/
Thumbnails
Contents