Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-18 / 111. (264.) szám

Péntek, május 18, — (UngA ár költségvetését megsemmisí­tette a zsupánátus.) Ur.gvárró! jelenti tudósi- tónk: Az ukrán és egyéb idegen számozású tisztviselők szukává tatlansága sok galibát okoz a városi ügymenetben. i:nnck egyik iegkiáltóbb példája a városi költségvetés el­készítése. amely készítőjének a legteljesebb járatlanságát árulja el. A vybortagok mégis annyira meg voltak elégedve a fércmunká- val, hogy a városi föszámvevönek külön ju­talmat szavaztak meg a költségvetés gyors elkészítéséért. A magyar pártok szövetségé­nek ügyvezetője: Korlátú Endre clrA (volt városi tanácsos) azonban nem nyugodott bele ebbe a gazdálkodásba, hanem az egész költségvetést darabokra szedve odanyujtotta a zsupán elé. A zsiipánátuson szakemberek­kel fölül vizsgáltatták ,a költségvetést és meg­állapították, hogy az teljesen szabálytalan tákolmány. Ennek következménye lett- az a lesújtó határozat, amely a megjutalmazott nagyszabású „müvet44, mint értéktelent, meg­semmisítette. — (Bombarobbantás egy krakkói cionista lap szerkesztőségében.) Krakkóból jelentik: A „Növi D&ierpi(ku című krakkói cionista l-ap szerkesztősége ellen bCötrbismerényiet et követtek el. A kár, amelyben a szerkesztőség van. súlyosan meg­rongálódott. Emberéletben nem esett kár. Rövid ideje ez már a harmadik borrtbccnerénylet a lap szerkesztősége ellen. — (Siíberer nősül.) Pozsonyi tudósitónk Írja: Megírtuk, hogy Silberer-Sós Andor Bandit, a sokne.vü álhirlapirót sorozatos csa­lásért letartóztatták. A letartóztatás magaka­dályozta Silberert egy családi ünnepsége megtartásában. Tegnap ugyanis megjelent az államügyészég soros ügyészénél egy igen csinos hölgy, aki Siíberer feleségének mon­dotta magát A polgári esküvőt már megtar­tották, mondta, mára, szerdára volt kitűzve az egyházi és arra kérte az ügyészt, hogy erre a napra adjon „kimenői44 Sí Ilye remek. Az ügyész megtagadta a kérelem teljesítését és így az egyházi esküvőt majd csak a ki- szabadulás után tarthatja meg Siíberer. — (Ó-Táirafiired gyógyfürdőn) (Tatransky Stary Smokovec) serényen folynak az előkészü­letek a nyári idényre és a kilátások igen kedve­zőek, miután a korán beállott kellemes tavaszi időjárás folytán az érdeklődés igen élénk. Úgy’' a Nagyszálló, mint a Tátra-Szanatórium május hó 15-én nyílik meg és a pünkösdi ünnepek alatt már igen nagy' élénkség fog uralkodni a Magas Tátrának ezen legnagyobb íürdőíetepén. Az árak igen mérsékeltek, a Nagyszállóban már 47 cseh koronáért lehet elsőrendű ellátást lakással együtt kapni. — Tízéves találkozó. Felkérem mind­azon osztálytársaimat, akikkel az 1912—13. tanévben az egri katolikus főgimnáziumban érettségit tettem, hogy velem pontos címü­ket sürgősen közöljék. A találkozás iuiííus 1-én lesz Egerben. Magyar Gábor, premon­trei tanár, Kosice, Fő-utca 71. — (Az egész világ tanuljon meg csehül.) A Národni Politika kifogásolja, hogy az Eden-park- ban fellépő arabok német szövegű levelezőlapo­kat árusítanak. A N. P. a cseh nyelv respektálá­sát kéri az araboktól. Szegény arabusok! Néhány napot szándékoznak Prágában tölteni és azt kí­vánják tötük, hogy tanuljanak meg csehül. Pedig ők nem kívánják az idegentől, hogy megtanulja az ő nyelvüket Ök megelégszenek azzal, hogy: „aki nem tud arabusul, az ne beszéljen arabusul!11 — (Egy különös passzlójju ember letartózta­tása.) Pozsonyból jelenti tudósítónk: Pozsonyban az első letartóztatást tegnap eszközölték a rend- törvény -alapján, még pedig egy városi magyar tisztviselővel szemben. L e u g y e 1 Béla volt rendőrségi tisztviselőnek az a különös passziója támadt, hogy sétaterek padjaiba Mi-jsaryk elnök­nek, Bércesnek, meg Szlávrosek rendőrig&zg-ató- nak nevét véste bele bicskával sértő megjegyzé­sek kíséretében. A detektívek már régebben figyelték a különc embert, mig e napokban ti Csalogány-völgyben „tetten11 érték, amint éppen Szlavicsek nevét véste a padba. Letartóztatták és a Rendtől’vény alapján fognak ellene eljárni. Egyik cseh kormányí-ip természetesen irredenta vádat süt ki az ügyből, azt állítván, hogy Len­gyel „ínídi&pesti irredenta kötekkel állott össze­köttetésben14. Általános a vélemény, hogy Len­gyel nem normális ember, akinek elméje a for- r.-Jdarom után következett időkben meghibbant, így.tehát nem is a börtönben, hanem az elme­gyógyintézetben a helye. — (Az irodalmi Balkán.) A Ceské Slovóból értesülünk a híres lengyel irónarc, Przybyszcw- skinek kellemetlen meglepetéséről, amely a mes­tert Prágában érte. Przybyszcwski müveiből ol­vasott fel és előadása után a hallgatóság számos tagja arra kérte az írót. hogy müveinek cseh for­dítását autogrammal lássa cl. Przybyszewszki így tudta meg, hogy müveit, engedélye nélkül fordí­tották exchre, természetesen anélkül, hogy a for­dításért járó tixzteletdijat megküldték volna neki — (Azonnali fizetésrendezést köveidnek a ju­goszláv vasutasok.) Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: Az ország vasutassága most uiabb moz­galmat indított helyzetének iavitása érdekében. Memorandumot szerkesztettek, amelvct mosf ad­tak át a kormány elnökének. A memorandum a fizetéstendezésre nem tűz ki határidőt, mert azt rögtöni hatállyal követel, különben erélyesebb eszközök alkalmazásút is ígéri. —- (Kommunisták és szociáldemokraták.) Pozsonyból jelenti tudósítónk: Nagy érdek­lődés előzte meg azt a sajtöpört, amelyet keddre tűztek ki a pozsonyi törvényszék Hrdüia-tanácsa ele. A „Volksrechf4 cimii szociáldemokrata pártlapban cikk jelent meg ..Bolsevik! népgyiilés Érsekujvúrott4* címmel, amely miatt Gajdosik János kommunista párttitkár sajtöpört indított Wittich Pálék ellen. A cikkben többek között az állt, hogy Gajdosik részt vett volna egy betöréses­lopásban. A sajtójogi felelősséget Ölvecky József vállalta, aki azonban a keddi tárgya­láson nem jelent meg. A bíróság a tárgyalást elnapolta. — (A maresti névtelen Katonák hamvai Bu­karestben.) Bukarestből jelenük: A román név­telen katoiiá'kiitk a maxesti csatamezőn elteme­tett földi maradványait nagy ünnepségek között Bukarestbe szállították s ott helyezik el örök nyugalomra. — A rózsahegyi népbank és a kormány. Pozsonyi tudósítónk: Jelenti: A rózsahegyi Ludová Banka, mint ismeretes, kérést inté­zett a kormányhoz, hogy pénzügyi nehézsé­geinek leküzdésére kamatmentes kölcsönt ad­jon neki, vagy pedig szanálja a bankot. A kor­mány a bank kérését elutasította. A rózsa­hegyi népbank most a szlovenszkói pénzinté­zetekhez fordult támogatásért. — (Csizfürdö ünnepies megnyitása,) Rima- szombati tudósítónk jelenti: Május 13~án nyitot­ták meg ünnepélyes keretek között Gömör vár­megyének rendkívüli gyógyerejü jódos fürdőjét, Csizfürdőt. A hivatalos megnyitás déli 12 órakor a fürdőigazgatóság helyiségében folyt le. A meg­nyitási aktus befejeztével Grosz Ignác gyógyház- vendéglős éttermében fényes lakomára gyűltek össze a megjelentek és a vig mulató zásnak a hajnali órák vetettek véget. Meg kell említenünk, hogy a gyógyház-szanatórium is megkezdte mű­ködését Pazar László dr. fürdőorvos vezetése alatt és hogy az Idén a íürdöigazgatóság igen üdvös újítást vezetett be azzal, hogy fürdőket vasárnapokon is készít és igy a megye és kör­nyéke egész héten munkában görnyedő gazdakö­zönsége vasárnap is élvezheti a fürdők áldásos gyógyító és üdítő hatását A május 13-ára ter­vezett táncmulatságot, amelyet a rossz időjárás miatt nem tarthattak mag, május 20-án, pünkösd vasárnapján fogják megtartani a gyógyház-vefi- déglö összes termeiben. — (A pozsonyi Pálffy-fasor helyén iskola épüL) Pozsonyból jelenti tudósítónk: Szomorúan fogják tudomásul venni a pozsonyi szerelmes pá­rok, hogy kedvenc helyükön, a Pálffy-fasor néven ismert parkban rövidesen megjelennek a kőműve­sek csákányokkal és feltúrják a talajt — iskolát építenék. Az iskolareíerátus fordult a városhoz azzal a kéréssel, hogy a Torna-utca sarkára néző Páhfy-fasort engedje át iskolaépítés céljára. A város keddi folytatólagos közgyűlésén tárgyalta az ügyet és határozatban kimondotta, hogy a sze­relmesek parkját átengedi az iskolareíerátusnak. — (Az állomásfönök és a baiksis.) Poszony- ■bó! írja tudósitónk: Baiucz Vacfav 48 éves prágai ■születésű jabíorcici álloanásrőnököt kát rendbeli megv^ztegietés vétsége irtott 14 rrapi fogházra és hivattavesztésre ítélte a törvényszék, mivel V e- tevska József iafcíonrci aratógazdától száz ko­rona jutalmat fogadott éi azon a címen, hogy egy vaggont bocsajt rendelkezésére. Egy másik alka­lommal 50 koronát kapott ugyanettől az ara tó- gazdától azért, hogy a szomszédos Nagyszombat állomás na telefonált ara tómuniká sai ügyében. A bíróság ti büntetés végrehajtását egy évre fél­te'Vesztette. — (Megjelent az anyakönyvvezetöfe szótára.} Az anyakönyvvezetők részére oly nélkülözhetet­len és hézagpótló szótár az „Anyák önyvveze tők Szótára1*, melynek hiányát az anyakönyvvezetők igen nélkülözték, Szokolszky Bertalan szepsii esperes plébános kiadásában Kassán megjelent. A magyar—szlovák—német—latin-szótár a kassai püspöki hatóságnak 3081/922 szám alatt kelt en­gedélyével került forgalomba. Kapható a szloven­szkói könyvkereskedőknél és a szerzőnél (Szepsi, Abaujmegye). Ára 26 cseh korona. — (Tudnivalók a lengyelországi utazá­sokhoz.) Az 1920 junius 15-iki törvény értel­mében a következő aranynemüket szabad Lengyelországból kivinni: 1. Egy arany jegy­gyűrűt, 2. egy aranyóra és lánc, 3. két gyürii, 4. egy pár ftilebvaló. Az 1922 október 5-iki pénzügyminiszteri rendelet szerint kiviteli engedély nélkül a következő idegen valutá­kat szabad magával vinni: 1000 svájci frank, 500.000 lengyel márka. Aki Lengyelországba érkezik, köteles a magával hozott idegen va­lutát és az ezüs-t vagy aranynemüit a vámhi­vatalnak bemutatni, ahol ezekről a tárgyakról és a valutáról két példányban jegyzéket állí­tanak ki. Aki ezt nem csinálja, attól Lengyel- országból való elutazásakor a vámhivatalok elveszik úgy az arany- és ezüstnemüeket, mint pedig az idegen valutákat. Aki Lengyel- • országból való elutazásakor a vámhivatalnál jegyzékben fölvett értéekken kivid más érték­tárgyakat is ki akar vinni, köteles a lengyel pénzügyminSztcriumtól a kivitelre engedélyt kérni. Liléikül a határon elkobozzák az érté­keket. Ugyancsak engedéllyel szabad mű­vészet tárgyakat kivinni, Az engedélyt erre a varsói kulturális és művészet hivatalban a müemiék osztályának főbiztosa adja. — (A nyári időszámítás bevezetése Francia­országban.) Párásból jelentik: A nemzetgyűlés 313 szavazattal 246 ellenében elfogadta a nyári időszámítás bevezetésére wnatkozó javaslatot. — (Érdekes por munkáskfzárás miatt.) Pozsonyi tudósítónk iria: Érdekes polgári port tárgyait a minap a pozsonyi törvény­szék polgári fölebbviteli tanácsa. A nagy- szombati Kóburg-müvekben fölállított ..üzemi tanács44 egy napon azzal állt az igazgatóság elé, hogy nagyobb munkaerőre van szükség, mert a munkások tovább dolgoznak a törvé­nyes nyolc óránál. Az igazgatóság erre azt válaszolta, hogy Freystadtba, Oderbergbe táviratozni fog munkásokért, de meghagyta az üzemtanácsnak, hogy ez is érdeklődjék munkások iránt. A gyár táviratozott is a két fönti helyre munkásokért. Közben az üzemi tanáccsal folytatott tanácskozások nem ve­zettek eredményre, az igazgatóság tehát úgy döntött, hogy a munkásokat kizárja a gyár­ból. Az üzemi tanács tagjai erre táviratoztak Freystadtba és Oderbergbe. hogy „ne jöjje­tek, elvtársak, mert kizárás előtt állunk44. Mikor ezt a gyár igazgatósága megtudta, két munkását: Knochot és Soukupot, az üzemi tanács tagjait, fölmondás nélkül elbocsájtotta azzal, hogy megsértették a köteles titoktar­tást. A munkások port indítottak a Kóburg- müvek ellen és a járásbíróság, valamint az iparhatóság is úgy Ítélkezett, hogy a gyár­nak nem volt joga fölrnondás nélkül rögtön elbocsátani a két munkást, miután a köteles titoktartást nem sértették meg, mert a gyár nekik is megbizást adott munkások keresé­sére és ők csak azokat a munkásokat rendel­ték le, akiknek ők (és nem a gyár) táviratoz­tak. A törvényszék helybenhagyta az első­fokú ítéletet. — (Növekszik a drágaság Bécsben.) Bécsi kesztőségürck jelenti telefonon: Ma tették közzé a május 15-ig szóló indexszámot, amely ismét öt százalék drágulást mutat. Ezzel együtt az utolsó három hónap alatt a megélhetés Bécsben tizenöt százalékkal drágult. — (A hamburgi kRíöíöruuttkások sztrájkja.) Hamburgból jelentik: A hamburgi kitkötőmunká- sok sztrájkja változat!ami 1 tovább tant. A kikötő­ben minden munka szünetel, az ' egyezkedési tárgyalások ecídiedg eredménytelenül végződtek. UHUIM m f% FI lílfWT * Csernoch hercegprímás a keresztény Írók feladatairól.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Szent István Társulat ma tartotta jubiláris nagygyűlését .amelyen Csernoch János biboros hercegprímás nagy elnöki megnyitóbeszé­det mondott és a. többi között a következőket je­lentette ki: — A mai általános eldurvult, fásult és forradalmi lelkületű világban, amikor még az úgynevezett müveit középosztály tagjai is emez érzelmek hatása alatt állanak, csak a vallás je­lentheti az igazi értéket. Éppen ezért.a keresz­tény Íróknak és hírlapíróknak, akikneK mindegyi­kében isteni szikra van. csak a keresztényi sze- retetet és igazságot szabad hirdetniük. * (Megjelenik Mécs László verseskötete.) A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság melegszavu költője, a Prágai Magyar Hírlap versirója: Mécs László sajtó alá rendezte költészetének kincseit* és a magyarság ke­zébe adja. A verseskötet, mely tíz Ívnél na­gyobb terjedelmű lesz.-pár hét múlva hagyja el a sajtót. A könyv Uhgváron, a Földesi-féle könyvnyomdában készül és előre megren­delhető 12 koronás árban Rácz Pálnál, a Ruszinszkói Magyar Hírlap szerkesztőjénél (Ungvár, Teleky-u. 5. sz.). (Wlassícs Gyula báró könyvet ír Deák Fe­rencről.) Budapestről jelentik: A Tudományos Akadémia Deák-bizottságának felkérésére, Wlas- sics Gyula báró nagyobb tanulmányt irt Deák Ferencről. Wlassícs már írt Deákról egy igen ér­dekes kisebb essayt, mely Deák Ferenc váloga­tott beszédeinek kétkötetes kiadása bevezetése­képp jelent meg. Ezeket a beszédeket is Wlassícs rendezte sajtó alá s ő látta el kommentárokkal. Mint Deák Ferenc államférfiul működésének és egyéni életének gondos tanulmányozója. Wlassícs báró igazán hivatott arra, hogy a „haza bölcse '4 államférfim és egyéni jellemrajzát megírja. Erre annál inkább szükség van, mert az eddigi Deák­tanulmányok részbeu hézagosak, részben pedig nagyon is terjengősek. Kónyi Manó többkötetes nagybecsű munkája tudvalévőén Deák beszédei­nek közlése mellett csak a beszédekkel összefüg­gő politikai helyzeteket ismerteti. Wlassícs báró most tömör, plasztikus formában igyekszik meg­örökíteni Deák Ferenc alakját. * (A norvég Királyné a krlsztíánlai kiállításon.) Krisztiánjából jelentik: Kedden délelőtt Maud ki­rályné Konow-Soeberg udvarhölgye kíséretében megjelent a Kunstforeningenben. hogy megtekint­se a V1T. magyar reprezéntativ kiállítást A király­né másfél órát időzött a magyar kiállításon, be­hatóan érdeklődött a magyar művészeti viszo­nyok felől. Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb meglepetés a norvégek részére a magyar kultú­rának ilyen kiváló bemutatkozása és tetszésének azzal is kifejezést adott, hogy megvásárolta Nagy Sándor: A költő hajója cimii akvarelljét, Sidló Ferenc: Álmodozás cimii bronzát és Beck Ö. Fil- löp: Ouartett című plakettjét. SZÍN HAS ÉS IBIÉ A tünemény. Színmű 3 föflvonásibon. Irta O r b ó k Attila. Eiső előadása a Penaissanc e-Színúáz'ban május 15-én. Budapest, május 16. O r b ó ík Attila, kittek néhány kisebb fétek- zetü dolgát már adták a kolozsvári Nemzeti Szmházban, most a budapesti közönség előtt mu­tatkozott be uj liáromföivonásos színmüvével!. Onbók Attila érdekes drámája egy kis gé<p- irókisasszionyTÓl mond meséit, akiről a butin pletyka azt hireszieli, hogy egy (királyi herceg ti szeretője. A kisleány ennek a kósza, hazug hír­nek köszönheti tüneményes boldogulását. Ünne­pelt, nagy szülésznő lesz, aki előtt hajbókolnak ■az államférfiak, miniszterek, képviselek, bank- •igjazgatóik, mert általa réméinek a királyi herceg közeiéibe férkőzhetni. A bátor kis nő csak hagyja nőni a legendát és élvezi annak dicsőségét — tel­jesen ártatlanul. Egy véletlen összehozza*a kirá­lyi herceggel. S egy pillanatra megremegünk: Jóságos Isteneim, mi lesz, hsj ki-sül, hogy a szí­nésznő senkinek sem- a szeretője, teljesen ártatlan leány s így le taszítják a csalással, szédelgéssel szerzett trónról. Ha Onbók Attila kegyetlen em­ber, igy végzi be a darabiát. Onbók Attilában azonban jóval több a humor, múlt a (kegyetlen­ség. A színésznő pár pillanat alatt magába bo- 1 ordítja a herceget s a legenda valósággá s a szé-p leány kiváltságos helyzete legitimmé vélik. A darabrc1 és előadásról égy irmaik a pesti lapok: A Budapesti Hírlap szerint Onbók meséjét drámaikig exponálta, élettel teljes figu­rákat formáit. Meg kell még tanú Írnia a rikító szírnek íletompifását, tiz önmérsékletet. Az előadás bágyadt, szinteden és vontatott volt. Nemzeti Újság: Onbók Attilában erős szatirikus hajlandóságok varrnak és amit elmu­laszt -j karakterek rajzaiban, azt bőségesen pótol­ja a kiválóan meglátott kanrikaturákban. Kitűnő érzéke van a groteszt kémük mm iránt, de kevés az önitelete. Naiv. Gyönge oldala <a színpadi kon­strukció is, ami mesterség, tehát megtanulható. A hirtelen ötletek embere ez a kedves és tehet­séges áró, aki idővel meg fogja tanulni a dráma zárt tonnáit, ti konstruálás mesterségét, a tiszta vonalvezetés artisztikumát és a i Etem képzés plasztikus művészetét. Az Újság: Ami a színdarab ■megírását illeti, ha a technikai részt tekintjük, úgy eluézőnek kell lennünk, ment uj szerző e>’s5 szmondi' próbálko­zásával állunk szemben, de sajnos, ti nyelvezet révén sem részesültünk kárpótlásiban. Van Onbók vígjátékának erénye is és pedig a légkör meg­teremtése. A politikai életből vett aperszük na­gyon tailálőak. Magyarság: A tárgy kidolgozást,' az első felvonásban még nyers, olcsólagta élceBdceü fű­szerezett, de szerencséjére a siker szempontjá­ból a másodikban és -méginkább a harmad Üktaan nr-mdinlkább csiszolódik, finomodik. Mai poVtfeí és társadialmi életünk torz vonásad erősen tükrö­ződnek a (^arabban, néha az egész darab torzító szatírának hat, olykor-olykor egy-e^y szerepben közéi etürik egy-egy alakját véljük íöksmeTr de a szerző sohasem lépi túl a határt, inkább kroki marad, mint piaszM!’. A Ranatssance-Szúiháznak általában nem sok jő erő áll rendelkezésére, hogy a darab itt-ott krofltSváaáatezerti rajzát szi­rtiekkel töltse be. Hiányzott mindenekelőtt a gyarspergésii együttes, a bohőzatszerü kezé’és, frisseséig. Viliág: A szerző sejteti, hogy szatirikus szándékkal indult el a színpadon, de kifulladva' a hegyi ösiNrényen. a katnr3ka.itu.ra korhadt facsonk- j.ain és vfénbedt ’bohózaitotk elkepíatett padjaiiti piheni ki a osucsoknak durálft irodalmi turfsta- kedvét. A darab egyetlen értéke: strukturális. A tünemény ugyanis ügyesen ékerüli a kezdő ma­gyar dairalbok jellegzetes hibáját. Nem fönt kezdi és alul végzi, hanem alul l^ezdi és végzi. A csölekmíény menetének ez a nem túlér ős cres- cendója megmentiheibi a darabot valahogyan úgy, mint a jó ökonómia' a hangtalan tenoristái. aki csak azért kezdi'plánéval, hogy aránylag alacso­nyabb ten'.gfekvésével végezetül a magas c illú­zióját keltse. Ez az iilluzióSteltés végül Orbők At­tilának is sikerül a harmadik felvonásbon, ami ugyan az előzmények expiáíásához kevés, de c-J Iciülső siker kiharcolásához a mai premieren ele­gendőnek bizonyult. Az előadás nem sok jóval támogatja a darab eredendő gyengeségeit. (*) A Rajna kincse. A szmnboilikussá'g teljes megértéséliez a mű világossága és plasztikus volta elengedhetetlen. A zenedráma teljesen honzseniális rendezést csupán a kör bor iránt s a vele össze­függő kápráztatóan tökéletes technika tette lehe­tővé. A prágai Német Színház szerdai előad ásó­ivá! már nemcsak az oroheszter nyelvezete forr össze orgetiilkusan a dTárnai történéssel, hanem ti scenáriumé is és ez az együttes a zeuylrám majga'SztoB benyomásainak oly emberfeletti n'"\■- tíkumát adta, a szimbolikunnot oly lenyűgözi te­véi zengte ki, hogy’ a szépség, tökéletesei' ‘s Tlftndennap add dl a lapaü léfováxó ismerdsddneft. m-.p metf nem ^vóxödift arról', ftotfu a Urduját JKajjvar IHttr- fap « maHivarsdt érdéit «M»ftfdOa f

Next

/
Thumbnails
Contents