Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-18 / 111. (264.) szám
Sülyedő hajó. (fi.) Prága, május 17. A parlamenti üzem vontatott működésében ismét zökkenő állott be. A képviselőház tavaszi ülésszaka, amelynek oly sok föladattal kellett volna megbirkóznia, négyheti próbálkozás után zátonyra futott. A törvényhozókat időnek előtte szabadságra küldték, mert nem tudtak nekik munkát adni. Mig tavaly és tavalyelőtt — igaz, hogy csak újabb és újabb olajozások után — a legforróbb nyári kánikulában is működésben tudták tartani a törvényhozótestületek gépezetét, addig ezidén már május első napjaiban tanácstalanul állottak a szerelők. Amit mi már régen előre megmondtunk, bekövetkezett: a cseh nemzeti koalíció a benne fokozatosan kiélesedő személyi és tárgyi ellentétek miatt képtelenné vált az alkotó munkára. IS Svehla ->. al kabinetjét parádés nagykabinetnek i3a';zték. A cseh és a csehekhez huzó szlov. j 7 tok legmarkánsabb vezetőegyénisége,.'„a .‘dkitották meg az tíj kormányt, ar . . ^ ; gerincét Svehla, Rasin és Srámek f alkotta. Ez a háromlevelii lóhere í UC,nem hozott szerencsét. Svehlána;^s, (f„sz rt az első napokban váratlan akaüLyolkal kellett megküzdenie. A cseh nemzeti szocialista párt nyomban Svehla dezignáíása után leplezetlen kanapépolitikába kezdett és görcsösen ragaszkodott a bársonyszékekhez. A miniszterelnök azt a módszert választotta a frond letörésére, amelyet valamikor Mazarin alkalmazott: hirtelen eltűnt a látóhatárról, mindenütt kerestette magát és csak akkor tűnt elő, amikor lényegtelen személyi változásokkal az ő eredeti miniszteri listáját fogadták el. Ezzel a trükkel megúszta a kellemetlen esetet, de a nyiltszemü megfigyelőnek már akkor is látnia kellett, hogy a nagykabinet egén viharfelhők tornyosulnak. Ez a prognózis be is vált A kormány hajója állandóan veszélyes szíriek között hányódott és a decemberi tisztviselői törvény előterjesztése után, a nemzeti szocialista matrózok lázadása miatt, kis hijja, hogy meg nem fenek- Iett. Nemsokára ez után kezdte meg üdülési szabadságát a miniszterelnök, aki távollétében bizalmasára, Malypeir belügyminiszterre bizta a kormány gyeplőjét. Az ötösfogat nem engedelmeskedett az uj kocsisnak. Az egyik ló jobbra húzott, a másik balra; az egyik rohanvást akart előremenni, a másik csak szép lassan. A rendtörvény ostora egy darab ideig ugyan megfékezte a rakoncátlan csikókat, de amikor e törvényt megszavazták, újból elölről kezdődött a komédia. Majd a néppárt rakoncátlankodott, majd a nemzeti demokraták intrikáltak, maid a bankok miatt volt baj, majd meg másutt szorított a cipő. Svehla hosszú hónapok után most visszatért Prágába. Tőle várják a segítséget. az ő erős kezében bíznak, de annyi kétségtelen, hogy Svehla nimbuszát erősen megtépázta kormányzásának hét hónapja. A kormány másik erősségét, Rasin Alajost kidöntötte a tragikus vég. Utódja: Becska Bogdán nem elégítette ki azokat a várakozásokat, amelyeket a koalíció és pártja hozzá fűztek. A Bohémia-bank ismert ügyében megindított vita nem végződött a miniszter győzelmével és csak idő kérdése, hogy mikor váltja föl uj ember a pénzügy- min isztérium paiotájában. Srámek, a triász harmadik tagja ellen is állandó támadásokat intéznek, római utjának eredménytelensége sokáig tehertétel marad számláján. Benesröl tudjuk, hogy a vele nem rokonszenvező Svehla csak magas körök kívánságára vette föl a kabinetjébe, azok az áskálódások pedig, amelyek ellene Kramár táborában érvényesülnek, annyira közismertek, hogy kár, volna őket részletezni. Stri- brny vasutügyi miniszter helyzetét is megrázkódtatta a május elsejei vasutassztrájk ügyében követett kapkodó magatartása. De minek szaporitanók a példákat. Alig van a kormánynak olyan tagja, akire valamilyen okból a többi párt nem neheztelne. A személyi ellentétek mögött sok esetben komoly elvi ellentétek rejlenek. Jelenleg főként a szociális biztosítás és a vagyondézsma kérdése áll az ellentétes érdekek ütközőpontjában. A szociális biztosítással a szociáldemokrata párt esztendők óta tartozik a munkásságnak, amelynek a forradalom utáni mámoros hangulatban e probléma gyors megoldását Ígérte. A szociáldemokraták az agráriusok és a nemzeti demokraták miatt nem tudták beváltani az ígéretüket. Habrman eljutott ugyan odáig, hogy a törvény tervezetét elkészítette, de a tervezettől a törvényig messze az ut és mi, akiknek elég okunk van arra, hogy tanúskodjunk a koalíció Ígéreteiben, meg vagyunk győződve arról, hogy a nemszocialista kormánypártok ellentállása miatt ebből a javaslatból sem lesz egyhamar törvény. A másik ütközőpont a vagyondézsma. A közvélemény egyre fokozódó nyomására a koalíció polgári pártjai kénytelenek voltak programjukba fölvenni az igazságtalanul súlyos és a korona mai árfolyamával arányban nem álló vagyondézsma leszállítását. Még a szociáldemokraták sem térhetnek ki a közvélemény követelése elől, de a jelszavak és a Prága, május 17. A jóvátételi bizottság keddi ülésén úgy határozott, hogy a magyar kérés tárgyalását május 23-ára, szerdára halasztja. Az elnapolást indítványt a bizottság angol képviselője tette meg. A jóvátételi bizottságnak szokásszámba menő eljárásából azonban bizonyossággal feltehető, hogy a délutáni ülés előtt a bizottsági tagok körében nemhivatalos eszmecsere történt, amelynek során megállapító tták az elhalasztás szükségességét, mert le- hetetelennek látszott, hogy a bizottság egyhangú határozatban állapodjon meg. A Pesti Napló tudósítójával jól értesült helyről közlfk, hogy Franc5aország, Anglia, Olaszország és a kisantant elvben hajlandók Magyarországnak előzetesen köteleznie kell megkönnyíteni. A szövetségesek azonban nem értenek egyet azon feltételeknek a dolgában, amelyek között Magyarországnak a tervezett kölcsönök felvételét lehetővé teszik. A nézeteltérések kevésbé pnézügytech- nikai, mint inkább azok körül a feltételek körül forognak fenn, amelyeknek teljesítésére Magyarországnak előeztesen köteleznie kell magát. Anglia a problémát főképpen pénzügyi üzletnek tekinti. Ez magyarázza meg azt a tényt, hogy Angsának nem lett volna semmi kifogása a kérdés gyors elintézése ellen, feltéve, hogy^ a szövetségesek osztották volna a nézetét. Ez azonban nem történt meg. A kisantant, amint az várható volt. bizonyos politikai aggodalmakat érvényesített és mindenekelőtt biztosítékokat követelt arra nézve, hogy Magyarország a kölcsönösszegeket nem használja hadfelszerelési célokra. A kisantant, főképpen Jugoszláviára való tekintettel, azt .is követelte, hogy a kölcsönösszeg egy részét jóvátételi célokra fordítsák. Ebben a kérdésben Olaszország, úgy látszik, egyetért a kisantanttal, mig másfelől azt az angol felfogást látszott támogatni, hogy nem szabad a kölcsönfelvételt politikai kikötésekkel megnehezíteni. A Pesti Napló párisi tudósítójának értesülése szerint Franciaország ugyanazon az szűkkeblű pártérdekek hatása alatt állva, legalább a csökkentés mértékénél fejtenek ki szívós ellentállást. Más differenciák is fölmerültek. Az agrárius párt erősen követeli a gabonavámok behozatalát, mig a nagyipart képviselő nemzeti demokraták ezt ellenzik és az ipari vámok mai standardját védelmezik körömszakadtáig. A községi választási jog újabb ellentéteket támaszt és három fölfogás köré csoportosítja a kormánypárti képviselőket. Az ünnepek rendje viszont a katolikus néppárt és a szociális pártok között vetette el a viszály magvát. Ha éhhez hozzávesszük a íiadikölcsönök kérdését, valamint a pénzügyi politika különböző megítélését, akkor fogaimat alkothatunk magunknak a koalició egész politikájának kaotikus voltáról. A kép teljességének kedvéért meg kell említenünk a külpolitikai ellentéteket is, amelyeknek kifejezője az egyik oldalon Benes, a másik oldalon pedig Kramár. Ezeknek az ellentéteknek ‘ következménye a koalició és a parlament munkaképtelensége. A cseh nemzeti koalició, amelyet csak a féktelen sovinizmus tart össze, valóban megérett a bukásra, mert alkotni nem tud, egészséges eszméket termelni képtelen, a polgárok jólétét fölvirágoztatni nem tudja. A koalició megbuktatása az első étap. amely felé az ellenzéknek törekednie kell. A koalíció belső ellentétei ezt a törekvést csak megkönnyítik. állásponton van, mint a kisantant és ahoz is ragaszkodik, hogy a kölcsönösszeg felhasználását a szövetségesek ellenőrizzék. A jóvátételi bizottság tegnapi ülésén az angol kiküldött azzal a megjegyzéssel okolta meg halasztó indítványát, hogy a szövetségeseknek a határozathozatal előtt még behatóan tanuhnányozniok kell a problémát, hogy megegyezésre jussanak. A halasztás „hasznos elővigyázat** A Tetmps tegnapelötti száméiban — tehát a bizottság határozata előtt — kifejtette^ hogy Francia őrs zágmiak semmi oka sincs ellenezni ama pénzügyi műveleteket, amelyeket a magyar kormány tervez, de Francia- ország nem akar különválni a kisantantbeli szövetségeseit ÖL Másrészt Franciaország szem előtt tartja, hogy a magyar kérés teljesítésével ne teremtsen precedenst Németországnak. Amikor hitelműveletek előkészítéséről van szó — írja a lap —, akkor valamennyi szövetségesnek egyesülten kell ugyanazon a területen közreműködnie. Hasonló megfontolásokat táplálnak a lap szerint az olaszok is, ákilk úgy látszik szívesen elhalasztanák a magyar kérdés végleges megvizsgálását. A halasztás hasznos elővigyázat lenne abból a szempontból is, hogy Bethlen okos politikájának sikere biztosítva legyen. Ha a jóvátétel bizottság a döntés elodázása mellett foglalnia állásit, ezért egyetlen francia sem róhatna meg. A Ternps közleményéhez a tegnap déli Magyar Hírlap hozzáfűzi, hogy a közleményből a magyar politika mértékadó körei megelégedéssel állapíthatják meg azt az örvendetes tényt, hogy Franciaország átérzi Magyarország helyzetének súlyosságát és kész a magyar kormány kérését teljesíteni. Hogy Franciaország a kisantantra tekintettel kivan lenni, ezt természetesnek találják, de nem következtetnek ebből arra, hogy a kérdésben a kisantant álláspontjának kell érvényesülnie. Sőt ellenkezően látják a helyzetet: Franciaországnak, mely meggyőződött a Magyarországnak adandó segítség szükségességéről, a kisantantra oly irányú befolyást kell gyakorolnia, hogy az segítse keresztülvinni és érvényesíteni a helyesnek talált francia álláspontot. Mussolini és a döntés $ A ‘ jóvátétel bizottság elodázó határozatához jelentős és érdekes megvilágításit ad a Rómában megjelenő Sbaimpa, amely kifejti, hogy a magyar kérés fölötti döntés csak akkor történhetik meg, ha a bizottságban résztvevő olasz delegátus megkapta pontos instrukcióit. A bizottság olasz, tagja ugyanis megkapta az általános 'utasításokat, amelyek szerint a Magyarországra nézve kedvezőbb módozat mellett kell állást foglalnia, de Mussolini súlyt helyez arra, hogy végleges utasításait csak a Bethlennel és Kál- layvaíl folytatott tanácskozásai után jut- tassa e! a jóvátételi bizottságban résztvevő olasz delegátushoz. Ez a húr arra vall, hogy a magyar kérés fölötti döntés elhalasztása az olasz delegátus kérésére történt- A Párásból érkező hírek szerint valószínű, hogy szerdáiig kompromisszum jön létre a francia s ®z oiasz-anigoí fölfogás között Angol támadás Franciaország ellen Mindezeken kívül fölötte érdiékes, hogy, az angol sajtó változatlanul élénken fogüal- kozik a magyar kérdéssel s néhány lap válaszol a kiisantamtnak a magyar költség- vetéssé í szemben felhozott kifogásaira. A Manchester Guardian szerint a kisantant ama kifogása, hogy a magyar költségvetés egyes tételei Magyarország titkos fegyverkezését szolgálják, nem felelhet m.eg a valóságnak, mert a költségvetés a jóvátételi bizottság előtt fekszik és Magyarországon az állami kiadások egyetlen tételét sem leheí eltitkolni. A Daily Chrooieie vezércikkben fordul Franciaország és a kisantant ellen s azt Írja, hogy a jóvátételi bizottságban ob- sitrukciót űznek, hogy meghiúsítsák a Magyarország javát szolgáló angol-olasz tervet. A lap szerint az angol politikai 'körökben élénk érdeklődést tanúsítanak Magyarország újjáépítése iránt s a brit kormány támogató törekvését úgy fogják fel, hogy az elhárító rendszabály akar lenni Franciaország igyekezetével szemben, amellyel a kisantant terveit támogatja. * A mai napon kétségkívül Bethlen és Kállay római tartózkodása a legjelentősebb esemény a magyar kérdéssel összefüggően. Erről s a magyar kormány akciójával kapcsolatos eseményekről ma ezeket a távirati és telefon jelentéseke t kaptuk: Bethlen és Kállay római tanácskozásai. Róma, május 17. (Saját tudósítónk távirata.) Bethlen István gróf magyar miniszterelnök — mint már jelentettem — kedden reggel Khuen-Héder- váry követség! tanácsos kíséretében megérkezett Rómába. A pályaudvaron Somssich gróf vatikáni és Nemes gróf kvirináli követek. valamint Castegnetto budapesti olasz követ, Giannini külügyminisztériumi sajtófő100 eseti-síi. Koronáért fizettek ma, május 17-én; Zürichben(S^)l6.5375 svájci frankot Budapesten 15 550.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 140000.-— német márkát BerfiiEen wmwmmw See«Iwe2Eífr©n li€al«i«in€i!® efiföre. Az olasz király dezsőnéi adott a magyar miniszterelnök tiszteletére- — Tanácskozás Mussolinival. — Az olasz-magyar kereskedelmi szerződés előkészítése, — A jóvátételi bizottság keddi ülésének háttere. CfdrűrtiT *— m Prága, péntek, 1923 május 18. M¥ bW jfX - m - .. . - mm. _____ Előfizetési árak bel- és külföldön. a fmfm é7ff'> Jw a §M 9 / V és sár JMmsnwMBr SS m B mr^mr B -szerkesztőség-. Prág.u, stsfi ■S&y J? sül & JalT 1® fflH dRF Sk Jw IBS jgB #jffKaSl Mg pánská-ulioe 40. I. Telefon: 30349. W U SMM mJK/ IkSy Ofötr dfr, gá— Sürgönyeim: Hírlap, Prahn. X szlovenszkál és Rnszlnszhöl szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: d Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
