Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-18 / 111. (264.) szám

Í8 y%J&trJbKtytí&faiMB Péntek, május 18. nők és Mussolini képviseletében Russo báró külügyire nisztériumi kabinetfőnök jelent meg. Bethlen és kísérete az olasz kormány vendégei. A miniszterelnöknél kedden és szerdán az olasz politikai, társadalmi és dip­lomáciai élet számos kitűnősége leadta név­jegyét Bethlen tegnap számos újságírót fo­gadott, akik előtt ismertette utjának céljait és közléseket tett párisi és londoni tárgya­lásairól. Ezután fölkereste Cianot kereske­delmi hajózási főbiztost, meglátogatta Sa- landra volt miniszterelnököt, majd megjelent az olasz parlament megnyitó ülésén. Bon Conpagni herceg este Bethlen tiszteletére nagy dinert adott. Bethlen szerdán egy órán keresztül megbeszélést folytatott Mussolinival, aki előtt behatóan ismertette Magyarország gaz­daság; és pénzügyi helyzetét és hangoztatta, hogy Olasz- és Magyarország között ugyan­olyan megegyezési alapot kell létesíteni, mint Ausztria és Olaszország között. A Magyar- országnak nyújtandó kölcsön kérdését nem érintették, mert a tárgyalás csak általános és eszmecsere-jellegü volt. Mussolini kijelen­tette, hogy Olaszország a magyar javaslato­kat a legnagyobb jóindulattal fogja meg­vizsgálni. Bethlen az olasz királynál. Róma, május 17. Viktor Emánuel olasz király szerdán délben íéltizenkettőkor kihall­gatáson fogadta Bethlen István gróf magyar miniszterelnököt, majd a miniszterelnök tiszteletére az audiencia után, félegykor reg­gelit adott. A dezsönén Nemes Alfréd gróf kvirináli magyar követ, Khuen-fíéderváry Sándor gróf követségi tanácsos, Mussolini olasz miniszterlnök, Mattion olasz miniszter, Acerbo olasz miniszterelnökségi államtitkár, Caslegnetto herceg budapesti olasz követ és mások vettek részt. Tanácskozás Acerbo államtitkárra! ) Bethlen miniszterelnök szerdán folytatta előadását Acerbo miniszterelnökségi állam­titkárnál Magyarország pénzügyi helyzeté­ről. Főképpen a Magjmrország és Olaszor­szág között életbe léptetendő ideiglenes in­tézkedésekre terjeszkedett ki, amelyeknek meg kell előzniök a júniusban megkezdendő olasz—magyar kereskedelmi szerződésre vo­natkozó tárgyalásokat. Acerbo államtitkár újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy mindazok a hírek, ame­lyek egy Magyarországnak a közeljövőben nyújtandó kölcsönről szólnak, teljesen alap­talanok. Olaszország segítségére akar sietni a szökős pénzügyi viszonyokban lévő utód­államoknak, ami nem jelenti ugyan az azon­nal való készpénzbeni támogatást, de termé­szetesen nem zárja ki azt, hogy az utódálla­mok a kölcsönök kérdéseit ne hozhassák szóba. Erről azonban egyelőre nem volt szó. Ez teljesen más helyzetet teremtett, mint Ausz­triában vagy Németországban. Másodszor azt is szemügyre kell venni, hogy Magyarország adós­ságainak legnagyobb része a külföldön van s a háború ©lőttről datálódik, mert az országnak mai­akkor is külföldi tőkét kellett igénybe vennie, hogy természeti kincseit földolgozhassa és érté­kesíthesse. A háború alatt és különösen a háború után a teljesen leszegényedett országnak hogyne lenne tehát szüksége még inkább külföldi segít­ségre, hogy pénzt teremtsen. Jóvátételről egy­előre szó sem lehet, előbb módot kell nyújtaná. hogy az ország magához jöjjön. A szomszédokra nézve is roppant fontos, hogy a dunaparti, köz­ponti fekvésű ország ne menjen teljesen tönkre. Igen figyelemreméltó a cikknek vége, melyben Le Go megállapítja, hogy aki ma a kölcsön meg­adását ellenzi, az Magyarország még a trianoni szerződésben megadott formájának életképességét is veszélyezteti. Mert csak, ha a nagyhatalmak jóakaróan támogatják Magyarországot, akkor válhat el, hogy életképes a trianoni határokon belül is s csak ha külföldi segítséggel föléled, akkor teljesítheti külföldi kötelezettségeit. Wam artpoi segítség, vagy a végsőkig vaié ellenállás. Bethlen törekvéseiről és hosszú cikkekben fejezik ki Magyarország iránt való rokon- szenvűket. A Giornale dTtaíia, amely szoros össze­köttetésben áll az olasz külügyminisztérium­mal, vezetöcikkben méltatja Bethlen utazá­sának jelentőségét. A cikk mintegy irányt mutat az olasz sajtónak a Nyugat- és Közép- európát foglalkoztató magyar kérdésben való állásfoglalásra. Kifejti Magyarország helyze­tét Cseh-Szlovákiával és Jugoszláviával szemben és hangoztatja, hogy Olaszország­nak változatlan érdeke, hogy meghiúsítsa ezek Magyarország ellen irányuló befolyá­sát. Olaszország és Magyarország közösen védik meg az egyensúlyt a Keleten és a Balkánon és ezért Olaszország nagy rokon szenvvel kiséri a magyar fáradozásokat, amelyeket erejéhez képest támogat is. A Volta-ügynökség hangozattia. hogy Magyarország nem folytat kalandos politi­kát. Az II Mondo szerint Bethlen tizévi fize­tési haladékot kért az Olaszországot illető magyar tartozásokra. Az utazás másik célja, hogy Olaszország és Magyarország között kereskedelmi szerződés létesüljön. Az Epoca vezércikket irt Bethlen útjáról és kifejti, hogy Olaszországnak Magyarországgal sok közös érdeke van. Magyarország jó barátja Olaszországnak és ezért Bethlen számolhat azzal#hogy szavait a legnagyobb jóindulat­tal hallgatják meg. Bethlen csak pünkösd után. fér vissza Budapestre Budapest, május 17. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Bethlen Ist­ván gróf olaszországi tárgyalásai a terve­zettnél hosszabb időre húzódnak, amiért is a miniszterelnök csak pünkösd után tér vissza Budapestre. Kállay folytatja tárgyalásait Parisban, ahonnan május vége felé érkezik haza. A magyar kölcsön kilátásai Budapest, május 17. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Az Uj Nemzedék mai számában arról ir, hogy ámbár a külföldi ut minden valószínűség szerint eredménnyel fog járni, mégsem szabad abhoz vérmes re­ményeket fűzni. Még abban az esetben is. ha a jóvátétcli bizottság fölokija a zálogjogot, hosszú időbe telik, amig a kölcsönt folyósít­ják. A Temps újabb cikke a magyar jóvátételről Paris, május 17. (Saját tudósítónk távirata) A francia külügy­minisztérium félhivatalosának keddi számában René Le Go, a lap Budapestre küldött külön tu dósitója hosszabb cikkben ir a magyar jóvátétel­fizetés lehetetlenségéről. Különösen figyelemre­méltó az a rész, melyben Le Go Magyarország és a többi jóvátételt fizető államok közt tevő kü­lönbségekről beszél. Mig Ausztria és Németor­szág nagybankjai azalatt, amig Magyarországban a bolsevizmus dühöngött, hatalmas devizakészle­tekre tettek szert, addig az utóbbiban minden elfccsérlődött, sőt a román megszállás alatt a stabilértékek legnagyobb része Is tönkrement. Berlin, május 17. (Berlini szerkesztősé- j günik teteionjelentése.) Egy baloldali párt­vezér újságírók előtt kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben csak két lehetőség van. Az egyik az, hogy Németország megegye­zik Angliával egy uj jegyzék szövegében. Tudomása szerint ezt az utat követi a né­met kormány és vannak, bizonyos jelek, hogy Anglia és Olaszország nem utasítják vissza a német kormány ama kísérletét, hogy az uj jegyzék elküldése előtt velük érintkezésbe lépjen. Az Angliával való meg­egyezés azonban reális ok óikból is elképzel­hető. Bár az angol jegyzék hangja kemény, ez még mánjdiig jobb, mintha tisztán elutasító volna. Az angol jegyzéknek mindenesetre van két negatív természetű aiktiv tétele Né­metország részére, mert nem azonosítja magát a francia fölfogással a passzív ellen­állás föladását ■ illetően és nem követeli, hogy a Ruhrvidéket szakaszonként a ióvá- tételi fizetések teljesítése arányában ürítsék ki- Teljes határozottsággal ki lehet jelenteni, hogy oly kormány, amelyik, ha csak indl-, rekt módon is, de elismeri a Ruhtviídéknek Franciaország által való megszállását. Né-1 roetországban soha el nem képzelhető. Mi­vel az argói jegyzék ezt a. két telj esi the tét­len követelést nem tartalmazza, a német kormány viszont kijelenti, hogy az angol kormány követeléseit, amennyire erejétől kitelik, teljesíti, nyilvánvaló, hogy egy meg­felelő- törvény megoldáshoz vezet. A német kormánynak be kell jelentenie, hogy törvényt hoz, amely kimondja az ipar és a mezőgazdaság garanciális köte­lezettségét. A nyilatkozatot tevő pártvezér kijelen­tette azt is, hogy Cuno birodalmi kanoellár- naik meg kell tennie ezt a lépést, hangsú­lyozta azonban azt is, hogy ha Angliával nem sikerül a megegyezés, akkor más meg­oldás nem marad, mint semmiféle német jegyzéket nem küldeni, a passzív ellenállást a végletekig folytatni és az esetben, ha az antant ultimátumot küld a német kormány­nak. azt visszautasítani. Ma Németország minden törekvése a megegyezés érdekében meghiúsul, akkor az antantra kell bízni an­nak megkísérlését, vájjon erőszakkal eléri-e célját, ez azonban kétséges. „ Berlin, május 16. A birodalmi gyűlés és a taríománygyiüés cenfrumpárti frakcióinak közös ülésén az a nézet került túlsúlyra, hogy az antanttal a tárgyalásokat nem szabad megszakítani és egy uj, pontosan körvonala­zott javaslatot kel! tenni. A javaslatnak nagy súlyt kell helyeznie a garanc kérdések­nek a konkretizálására. A pá között tel­jes összhang uralkodik abb >kintetben, hogy a föladat megoldására t jelenlegi kormány alkalmas. ¥.4 Németország puhatolózik Londonban az- irányfcPH, hogy miképpen fogadnák uj jóvá­tétel! javaslatait. Bonar Law inkognitóban Párisíban tartózkodik Páris, május 16. A Daily Express jelen­tése szerint Bonar Law Aix les Bainsból a legszigorúbb inkognitóban Párisba utazott, hogy Poincaréval tárgyaljon. Illetékes he­lyen kijelentik, hogy erről a tanácskozásról mit sem tudnak, azonban nem cáfolják meg Bonar Law párisi útját. Tény az, hogy Bo­nar Law elutazott Aix les Bainsból és senki sem tudja, hogy hol van. — A Havas-ügy­nökség a késő éjjeli órákban jelenti, hogy Bonar Law Párisba érkezett s ott teljes in­kognitóban pár napot tölt. Utazásának ki­zárólagos célja, hogy gégebaja tekintetében több orvosspecialistát konzultáljon. London, május 16. Bonar Lawt május 24-re várják vissza Londonba, mivel a mi­niszterelnök üdülési szabadságát a politikai helyzet miatt megrövidítette. A birodalmi gyűlés külügyi vitája Berlin, május 16. (Wolff.) A birodalmi gyűlés a mai nap folyamán a külügyi kérdé­sekkel foglalkozott. A gyűlésen Cuno biro­dalmi kancellár és Rosenberg külügyminisz­ter is részt vettek. A külügyi vita első szó­noka, Müller-Franken (szociáldemokrata) azt hangoztatta, hogy nemi szabad az utat el­zárni az eredményes jóvátétcli tárgyalások elől. Komoly akaratnak kell eltölteni min­den felelős tényezőt a tárgyalások folyta­tására. A német javaslatnak lehetővé kell tenni az elpusztított francia területek teljes újjá­építését. Azonban a problémát megoldani csak akkor lehet, ha Németország elegendő garanciát nyújt. Németországnak mindenekelőtt konk­rét garanciákat kell nyújtania a mezőgaz­dasági, ipari, pénzügyi és kereskedelmi tekintetben. Ez esetben a két ország gazdasági kö­zeledése a politikai feszültség enyhülését kell, hogy vonja maga után. A szónok szavaira Rosenberg külügymi­niszter válaszolt. Megemlítette, hogy a japán kormány válasza tegnap este érkezett meg. Mielőtt ezt gondosan áttanulmányoznák, a kormánynak nincs módjában a külügyi poli­tikai helyzetről és a vele kapcsolatos nagy szociális kérdésekről konkrét nyilatkozatot tenni, mire Leicht (bajor néppárti) képviselő a centrum, a német néppárt, a demokrata párt és a bajor néppárt nevében kijelenti, hogy a vitában nem vesz részt, hanem teljes bizalommal megvárja, hogy a kormány to­vább haladjon azon az utón, amelyet szüksé­gesnek tart. — Hergt német nemzeti képvi­selő szavai után a vitát lezárták. A szükségrendelet visszhangjai London, május 16. (Havas.) A miniszter ta­nács ura a® orosz kérdéssel foglalkozott. Knassin j újságírók előtt kijelentette, hogy ha Anglia az ‘ angol—orosz szerződést megsemmisíti. akikor az a tízmillió font sterlingnyi összeg, mely az ango­lok üzletik-örtés-ei révén a szerződésből kifolyókig Angijába1 folyna, más állam kezéhez fog jutni. Az orosz propagandára nézve kijelentette, hogy ez sohasem volt angolé'lenes, hanem csupán Orosz­ország érdekéit védte. Az emigráció beismeri kudarcát. ,,Az emigrációs sajtó egyetlen konkrét eredményt mutathat föl az utódállamok magyarságában, azt, hogy vele szemben mély ellenérzés vert gyökeret.41 Így ir utolsó számában a bécsi ma­gyar emigráció egyik legharcosabb lapja. Az Ember. így ir a kimúlás pillanatában a feléb­redt beismerés és a pozitívumok tapasztalata. Az Bmebr írja, hogy nincs helye és nincs ta­laja az utódállamok magyarságának körében s meghúzza önmaga fölött a lélekharangot. Az élettől való ethucsuzásnál őszinte és igaz han­gokat üt meg - beismeri politikájának kudar­cát. Az olasz kormány ma tárgyalja Bethlen előterjesztéseit. Róma, május 17. A Volta-ügynökség jelenti: Az olasz kormány ma, csütörtökön tár­gyalja Bethlen előterjesztéseit. A jóvátétel! bizottság olasz delegátusai ezután végleges utasításokat kapnak, amelyek kétségkívül megfelelnek Olaszország eddigi magatartá­sának. Az olasz iparügyi miniszter Budapesten Budapest, május 17. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A Pesti Napló arról értesül, hogy Rossi olasz iparügyi mi­niszter a közeljövőben Bécsbe és Budapestre utazik. Utazásának célja, hogy alapot sze­rezzen arra, hogy az olasz ipar nagyobb ér­dekeltséget vállalhasson az utódállamokban. Bethlen római nyilatkozata Róma, május 17. (M. T. I.) A Giornale dTtaliának Bethlen miniszterelnök a követ­kező nyilatkozatot tette: — Kormányom Magyarországot és a magyar nemzetet ki akarja vezetni a je­lenlegi káoszból és ettől a céltól nem térít­heti el semmiféle provokáció. Országom­nak Mussolini példája és müve mintaképül fog szolgálni, aki éppen úgy, mint mi, or­szágának talpraállitását mindennek elébe helyezte. A minisztereinek ezután ismertette a jóvátéteÜ bizottsághoz intézett kérést, mely­nek elintézése után nemzetközi pénzembe­reknél, vagy a népszövetségnél fog igye­kezni pénzt szerezni. Londoni és párisi láto­gatásának is az volt a célja, hogy megtudja, hogy Magyarország Franciaországban és Angliában milyen töl tételek mellett kaphat kölcsönt. Elmondotta, hogy a kisantantnak a jóvátételi bizottságban a magyarországi zálogjog ideiglenes megszüntetése ügyében beterjesztett és Franciaország által is támo­gatott javaslata nem tanúsít kellő előzékeny­séget a magyar kéréssel szemben, mig a második javaslat, amely a bizottság angol és olasz tagjaira támaszkodik, kielégítő módon veszi figyelembe a magyar szempontokat is. — Ma.gyarország terve — folytatta a miniszterelnök — az, hogy Ausztria pél­dájára ötven millió aranyfranknyi kölcsönt vegyen föl a legsürgősebb állami szükség­letek fedezésére és valutájának stabilizá­lására. Később egy ötszáz miiló arany­frankot kitevő nagyobb kölcsönt óhajtana fölvenni. Ezt az utóbbi kölcsönösszeget kizáróan Magyarország talpraállitására, az államháztartás rendbehozatalára, az ál­lami üzemek hiányainak kiküszöbölésére és aktívvá tételére fordítanék. Magyarországnak a szomszédos álla­mokkal való viszonyáról a miniszterelnök kijelentette, hogy eddig csupán ideiglenes egyezségeket kötöttek. Magyarország most szabályszerű kereskedelmi szerződés meg­kötésére törekszik Olaszországgal, amelynek jóindulatú támogatására számit főképpen Fiume kereskedelmi kikötőiének újból való igénybevételénél. Végül hangoztatta, hogy római utazásának legfőbb célja az. hogy olasz államférfiakká] érintkezve, kifejezhesse Magyarországnak Olaszország iránt való mély rokonsxenvét és őszinte barátságát. Otaszorszóft rokonszenvvel kir ■■tin a magyar fáradozásokat Az olasz sajtó behatóan foglalkozik Bethlen római idézésével és utazásának cél­jaival. Általában rendkívül melegen imák London, május 16. A külügyi államtitkár ma kihallgatáson fogadta Slhamer német nagykövetet. Jólértesült diplomáciai körök­nek az a véleménye a látogatásról, hogy az úgynevezett s zütesésrendel© t, melyről az an­gol alsóház együk legutóbbi ülésén is szó volt. A rendelet fölötti vitára- nem került a sor, mert a pántok határozat&g kimondták, hogy méltósá­gúikkal összeegyezteiíheteítennek tartják az an­tant szüksiégrendclete fölött véleményt nyilvání­tani. Washington, május 16. Hougtkon berlini ame­rikai követ ma Washingtonba érkezett, hogy je­lentést tegyen Harding elnöknek a német hely­zetről, Saarbriicke, május 16. (Wolff.) A tartomány- gyűlés tegnapi és mai ülésén tárgyalásra került

Next

/
Thumbnails
Contents