Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-13 / 108. (261.) szám

Vasárnap, május 13. 3 történelmi joggal ukoija meg. A ruszinszkó' kálvinisták fölfogása viszont az, hogy e tizen­három gyülekezetnek, külön egyházmegyé­be szervezve, a ruszinszkói kerülethez kell tartoznia, mivel a feljebb említett egyházi autonómia elve csorbát szenvedne akkor, ha ezeket a gyülekezeteket Ruszinszkó terüle­tén kívül fekvő egyházszervezeti kötelékhez csatolnák, A ruszinszkói egyháznak, mint a püspök­től megtudtuk, szintén nagy nehézséget okoz a lelkészi és tanítói utánpótlás hiánya. A megüresedett lelkészi állásokat eddig itt mű­ködő káplánokkal töltötték be, de félő, hogy­ha majd a kerületben működő mindössze négy káplánt is lelkésszé választják, a további üresedések esetén nem akad jelentkező. Ne­hézségeket okoz az is, hogy a lelkészek ille­tőségét minduntalan kétségbevonják, noha az osztrák törvény szerint is a lelkészek ipso inre illetőséget szereztek abban a községben, ahol lelkészekké választották őket. Ruszin- szkóban egyébként a lelkészek legnagyobb esze letette a fogadalmat és ezek meg is xapják a kongruát s a többi segélyeket, ame­lyekből azonabn nagyobb összegeket levon­nak, anélkül, hogy a levonást az adóhivatalok kellően megokolnák. Beszélgetésünk során Bertók Béla el­mondotta, hogy Ruszinszkóban egyre szapo­rodnak a különböző vallási szekták (baptis­ták, nazarénusok, sőt szombatosok is), de nem foglalnak nagyobb tért. Csekély számú híveik mind protestáns, mind görög és római katolikus részről kerülnek ki. Az evangélikus testvéregyháznak csak két egyházközsége van Ruszinszkóban. Az egyik Ungvári van. A másik az ujklenóci egyház, amelynek hívei szlovák telepesek. Arra a kérésemre, hogy programját le­gyen szives kifejteni, a püspök tiszteletre­méltó szerénységgel úgy válaszolt, hogy ezt most még nem teheti meg. mivel meg van ugyan választva, de hivatalát csak a beikta­tás után fogja elfoglalni, addig tehát progra­mot nem adhat. Isítaeteáleii wissz€aiitf«E*IáeaH»I** Korányi Frigyes báró nyilatkozatai. — Az Éclair kizártnak tartja, hogy a magyar kormány kérését ne teljesítsék. Elfogadták az iskolák oktatási menőül sül# javaslatot Rendreutasítás Födi megsértése miatt. A szociálpolitikai bizottság előadója a tisztviselők fizetésének kedvező rendezését, követeli Prága, május 12. A íképviselőliéz inai illésén két javaslat simán ment keresztül. A kommunisták foly­tatták a Fodh marsall elem támadásaikat, amiért persze újból kijárt nekik az elnöki rendreutasítás. A májusi ülésezés különben vége felé közeledik, a ház azután egyhavi szabadságra megyen. Ez a vakáció a parla­ment és a koaláé tó régen tartó betegségének egyik szimptomája. A fontos tárgyakkal nem bíró petka nem tudja mivel foglalkoztatni a törvénykezési mechanizmust. Ezért van, hogy a munkanéllíküli kamarák ütéseit el kell napolni A mai vérszegény íflés részletes le­folyása. az alábbi: A képvdselöház mai ülését fél két óra­kor nyitotta meg csaknem teljesen üres ház előtt Tonnásak elnök. A tárgysorozat első pontja az állami és nemzetiségi nyelvnek a középiskolákban és tanítókéi)ezdókban való tanítására vonatkozó törvény javaslat, vélt­Uhür képviselő a kulturális bizottság je­lentését terjesztette elő. A javaslatnak sze­rinte az a célja, hogy az álltaim iskolát vég­zett növendékek az államnyelven kívül egy nemzetiségi nyelvet is tudjanak. A kisebb­ségi iskolákban viszont az állami nyelvet úgy kei tanítani, hogy az alsó osztályokban a nyelv alapismereteivel ismerkedjenek meg a tanulók, a felsőbb osztályokban pedig történelmet is tanulhassanak és praktikus beszédgyakorlatokat is folytathassanak. El­lenzi több képviselőnek azt a véleményét, hogy az állami iskoláikban a nemzetiségi nyelvet, a nemzetiségi iskolákban pedig az állami nyelvet mint rendkívüli tantárgyakat tanítsák. Spatny, az alkotmányjogi bizottság elő­adója kijelenti, hogy az államnyelv tanítását a középiskolákban mindenki szükségesnek tartja, -a nemzetiségi nyelv tanítását pedig a gyakorlati élet kívánja. Ezután megindult a vita, amelynek első szónoka volt Spin a (német agrárius): A német nép még a háború előtt is szükségesnek találta, hogy a cseh nyelvet tanítsák a német isko­lákban, elvben tehát most sincs kifogása az ellen, hogy a német iskolákban a cseh nyel­vet tanítsák. De tiltakozik az ellen, hogy ebben a kérdésben nem hallgatták meg a né­met köröket. A németek jogosan követelik az önálló iskolai igazgatást. A németek azt akarják, hogy a cseh nyelv tanítása ne történjék a német nyelv ro­vására. Houser (kommunista): A javaslatnak politikai színezete van. Ha az államnyelv ta­nítását kötelezővé teszik a középiskolában, akor ez a kisebbségeknek újbóli elnyomatását jelenti, mivel a cseh iskolákban csak föltéte­lesen vezetike be a kisebbségi nyelveket. H i 11 e b r a n d (német szociáldemokra­ta): A mai iskolai viszonyok nem felelnek meg a nép követelményeinek. Kevés az isko­la, a meglévők szervezetlenek, az osztályok túl vannak tömve és a nagy iskolai reformot nem lehet végrehajtani, mert valóságos taka­rékossági düh uralkodik az iskolaügyi költség­vetésben. Ez természetesen a jövő nemzedék rovására megy. Kívánatosnak tartja,, hogy a polgári- és elemi iskolákban is kötelező le­gyen az államnyelv tanítása, de ezzel szem­ben követeli, hogy a cseh-sziovák iskolákban a kisebbségi nyelv is kötelező tantárgy le­gyen. Warmbrum (kommunista): Baxa, Prága főpolgármestere elrendelte, hogy Foch tábornagy hétfői érkezésekor az iskolák szü­netet tartsanak. Ez ellen tiltakozik, mert bár az egyes pártok kényük-kedviik szerint ün­nepelhetik a vérszomjas tábornagyot, de tilta­kozik az ellen, hogy gyermekeket használja­nak föl erre a célra. B u r i v a 1 alelnök nem hallotta a szónok szavait. Spatni előadó figyelmeztetésére Bu- rival csendet kér. W annb r u m (kommunista): A javas­lathoz lejelenti, hogy a javaslattal elnyom­ják a nemzetiségeket és szabad teret enged­nek a cseh soviniszták garázdálkodásának. B u r i v a 1 alelnök: Utólag rendre utasít­ja a szónokot Foch tábornagyra tett meg­jegyzéséért. A javaslatot ezután első olva­sásban elfogadják. Azután második olvasásban elfogadták a jelzálogkölcsönök konvertálásának kamatlá­bairól és a katonai fegyelmi szabályzatról szóló törvényjavaslatot. A csendőrség szolgálati szabályzatáról és illetékeiről szóló törvényjavaslat került sorra. Bergman, a szociálpolitikai bizottság előadója: A javaslat a régi osztrák-magyar csendörségi törvén}' alapján, de annak mo­dernizálásával készült. A fezetéseket illető­leg az állami tisztviselők fizetéseit vették mérvadóul. A bizottság ülésén szóba került az állami tisztviselők elégedetlensége a fize­téseket redukáló' decemberi törvény miatt. Az állami tisztviselők nem lépnek föl olyan követelésekkel, ámeneket teljesíteni nem le­hetne. Ha nem akarják a decemberi törvényt megváltoztatni, úgy találjon módot a kor­mány az élelmiszerárainak leszállítására és arra, hogy az állami tisztviselők lakbéreit ne lehessen emelni. Föltétlenül rendezni kell az állami tisztviselők betegpénztárai ügyét is. Bradács, a költségvetési bizottság előadója után S eh u b e rt német agrárius beszélt és állást foglalt a javaslat mellett. Ki­fogást emelt a nyugdíjazások szigorú föltéte­lei ellen és amiatt, hogy a német csendőröket mindenütt elnyomják. A csendőrség kiképzé­sénél nem a soviniszta, hanem a praktikus szempontoknak kell érvényesülniök. A javaslatot első olvasásban elfogadták. Érti, Halek, Oktavec képviselők mentelmi jogát nem függesztik föl. Az elnök végül be­jelenti, hogy Szent-Ivány képviselő betegsé­ge miatt hosszabb szabadságot kapott Az ülés erre véget ért. A legközelebbi ülés hét­főn délután egy órakor lesz. Paris, május 12. (Saját tudósitónk tele­fonjelentése Bécsen át.) Korány Frigyes báró párisi magyar követ az Eclairba hosszabb cikket irt Magyarország gazdasági helyze­téről. A cikkhez az Éclair a következő meg­jegyzést fűzte: A jóvátéíeli bizottság ebben a kérdés­ben óriási felelősséget vesz magára, Ma­gyarország kérését lehetetlen visszautasí­tani, A ma reggeli lapokban Korányi Frigyes követtől hosszabb nyilatkozat jelent meg, amelyben részletesen kifejti azokat az oko­kat, amelyek a párisi és londoni utat szüksé­gessé tették és beszámol a miniszterelnök és a pénzügyminiszter eddigi utjának eredmé­nyeiről. Kifejti, hogy a külföldi közvélemény előtt nem volt ismeretes a hivatalos Ma­gyarország. A külföldet eddig mindig hívat­lan tényezők, vagy Magyarország ellenségei j informálták a magyarországi helyzetről és a külföld közvéleményének nem volt alkalma arra, hogy a hivatalos Magyarország ténye­zőit meghallgassa és első forrásból győződ­jék meg arról, hogy mik igazak a Magyar- ország ellen lanszirozott hírekből. A ma­gyar miniszterelnök utazásának célja az or­szág gazdasági helyzetének ismertetése. Megállapítható, hogy máris sikerült annyit elérnünk, hogy a Magyarország ellen való és bizonyos ol­dalról mesterségesen táplált ellenséges hangulat és gyűlölködés szünöben van. Az utazásnak nagy sikerei vannak. A külföld közvéleménye megtudta, hogy Magyaror­szág a konszolidációt és a középeurópai békét szolgálja és megtörtént az első lépés, amely egy jobb atmoszféra kezdetét jelenti. A jóvátételi bizottság most fog foglal­kozni a magyar kéréssel és a bizottságban megvan a hajlandóság arra, hogy a Magyar- ország egész vagyonára elrendelt zálogjogot föloldja. Meg van róla győződve, hogy a jó­vátéíeli bizottság nem fog elzárkózni a ma­gyar kérés teljesítése elől. London, május 12. (Saját tudósitónk te­lefonjelentése Berlinen át.) A Manchester Guardian mai számában vezércikkben fog­lalkozik Magyarország gazdasági helyzeté­vel és a miniszterelnök külföldi utjával. Tel­jes lehetetlenségnek tartja, hogy a jóvátételi bizottság ne teljesítse Magyarország kéré­sét Reméli, hogy Bradbury, az angol kor­mány képviselője, a jóvátételi bizottságban egész tekintélyével oda fog hatni, hogy a bi­zottság a magyar kormány kívánságait teljes egészében teljesítse. A magyar kormány politikája mentes minden intrikától. Páris, május 12. (Havas.) A Temps mun­katársa meginterjúvolta Korányi Frigyes báró párisi magyar követet, aki kijelentette, hogy annak a ténynek, hogy Belliién István gróf miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügy- miniszter a francia kormán}' és a francia közvélemény előtt föltárhatják Magyaror­szág jelenlegi helyzetét, nagy fontosságot kell tulajdonítani. A francia közvélemény meggyőződhetett arról, hogy » a magyar kormány politikája mentes min­den intrikától és kizáróan a keserű való­sággal számol. A magyar kormány nem követ más célt, mint az ország gazdasági íaípraáüilását. Magyarországnak tovább is folytatnia kell eddigi törekvéseit, hogy a nagyhatalmak azok értékét megérthessék és arra a meggyőződésre jussanak, hogy ezeket a törekvéseket támogatni kell. Magyarország támogatása az antant ér­deke is, mivel Magyarország gazdasági hely­zetének stabilizálása egész Európa szem­pontjából szükséges. Éppen ezért kell Beth­len és Kállay utjának európai jelentőséget tulajdonítani. — A jóv ártered bizottsággal áiiliandóan érintkezem — folytatta Korányi — és bosz- szabíb ideje tartó tárgyalásaim során meg­győződtem róla, hogy a döntő tényezőkben egyáltalában nincs ellenséges érzés irán­tunk. Hogy a miénktől -eltérő vélemények is keresnek érvényesülést, amire a jóvátételre vonatkozó. hevenyészetten összeállított, egymásnak is ellentmondó rendelkezések bőséges aiiapot adnak, nem jelenti még az ellenkezőjét. Azért az egyes tagok jóhisze­műségében éppen úgy nem szabad kételked­ni, amint ők nem kételkednék a miénkben. Nem hiszem, hogy megtagadják mostani ké­relmünket. Hiszen általánosságban elismerik: a légiileüéiktesebbek is, hogy Bethlen expozé­ja nagyon világos és hatásos vélt. «a IlsiscBHfe&cBiiBtf .3EsmlsS. át «? imjptot tétovázó i8wmnevt&8Ö<r&-m«ztfo, tmüg vne& n«&sm gng&zötFmSk csxmfof. fto&uj a SPvá&ai yfflagiug*a* jftísr­sasotfjg&Oa J Prága, május 12, A Prager Presse estilapja a jóvátételi bizottság tegnapi üléséről, mely a ma­gyar (kormány kérésével foglalkozott, rrragántu- dósitást közöd, mely szerint a’ bizottság eíé e ké­réssel kapcsolatosan két javaslat 'került. Az egyi­ket az angol és olasz delegátus terjesztette éld s ez (köve te Iá az egész 'kérdésnek a népszövetség elé való utalását s a népszövetség a magyar pénzügyek szanálásáról s a kölcsön feFnasznáM- sának ellenőrzéséről gondoskodna. A másik javas­latot a francia delegátus tette meg s ebihez csat­lakoztak a! kisánbánt képviselői is. Ez a javaslat a jóvátételi bizottság ellenőrzését kívánja. A zá­logok feloldásához ez a javaslat is hozzájárul s egy kölcsön nyújtásához is, mely előtt azonban Magyarország fizetőképességét hivatalosa'?! meg kell állapítani. A kölcsön egy részét a jóvátételi fizetések teljesítésére kell fordítani. A .bizottság kedden fog dönteni. Beaes feltételeket szab Budapest, május 12. (Budapesti szer­kesztőségünk jelentése.) A Magyarság prá­gai tudósítója Benes cseh-szlovák külügymi­niszterhez közelálló forrásból a magyar köl­csönről a következő információt kapta: — A magyar miniszterelnök — nézetein szerint — megkapja a kölcsönt, de csak Prá­gán keresztül. Megkapja, vagy megkapta erre nézve az útmutatást a szövetséges kormá­nyoktól s igy visszajövet föltétlenül Prágába jön. Mi nem gördítünk nehézséget Magyar- ország bizonyos fokú talpraállása elé, de be­leegyezésünket elsősorban attól tesszük füg­gővé, hogy a kölcsön ellenében Magyaror­szág éppen olyan pénzügyi ellenőrzés alá ke­rüljön, mint Ausztria. Fokozottabban szükség van erre Magyarországnál azért, nehogy a segítséget katonai készülődésekre fordítsa. — Az ellenőrző bizottságban érvényesí­teni fogjuk második föltételünket: a külföldi kölcsönből bármely összeget fordíthat a ma­gyar kormány mezőgazdasági beruházá­sokra, de iparira semmit. Ha ezt a két fölté­telt elfogadja a magyar kormány, a részle­tekről és módozatokról tárgyalhatunk, de ezek nélkül hiábavaló akármiféle külföldi ut Assglsa kezességet vállal a magyar kölesemért? Budapest, május 12. A Pesti Hírlap arról értesül, hogy Bethlen István minisz­terelnöknek az angol kormány mértékadó tagjaival folytatott tárgyalásai arra az eredményre vezettek, hogy a jóvátételi bizottság angol és olasz delegátusait föl­hívják, hogy a bizottságban a magyar ál­lami tulajdonokra vonatkozó zálogjog íöl- függesztését javasolják és ilymódon a sza­nálási akciót Magyarország érdekében le­hetővé tegyék, amint a Népszövetség Ausztria érdekében is megtette. Az angol kormány egyidejűén késznek nyilatkozott arra, hogy a nemzetközi kölcsön garanciá­jának átvállalásában közreműködik. Bethlen és Kállay nyilatkozatai London, május 11. (Saját tudósítónk táv­irata.) A Daily Telegrapha és a Liverpoolban megjelenő Post,’ a nagy acél- és hajózási ér­dekeltségek lapja foglalkozik a magyar kér­déssel és mindkettő közli Bethlen István gróf magyar miniszterelnök nyilatkozatait. Beth­len a nyilatkozatokban ismerteti Magyaror­szág pénzügyi helyzetét és hangoztatja Ma­gyarország békés szándékait szomszédai iránt. Az International News Service nagy amerikai ügynökségnek londoni levelezője beszélgetett Kállay Tibor pénzügyminiszter­rel és a beszélgetésről lapjának hosszú ká­1 r r 1 Minden háztartásban áldásos, ha kéznél van egy üveg SCilPBlIDTHi&VESMÉiC 1 fil IC 11 le otthon HSlHÓIídl keserűm, mert szükség esetén reggelfZCS ClÖtt téfpOháflTaS Ifiasz M a. C&JEm, i tlAvIA* nálYS, gyorsan és alaposan eltávolítja fájdalom nélkül a gyomorban és belekben Bili rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek s elejét veszi ezáltal a baj további fejlődésének a szervezetben Kapható minden gyógyszertárban és jobb fűszerüzletben, auw Az „EglflcMUll" nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekke]

Next

/
Thumbnails
Contents