Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-31 / 121. (274.) szám
Ax nj ft®rá§fi-É<i§ri»I« Már. Csütörtöki májtt3 31, két negyedévi lakbérnyugdij (180X2) 360 korona s két negyedévi háborús segély (135X2) 270 korona, összesen 2065 korona összegben és igy, ahelyett, hogy a fölemelt 9748 korona nyugdíjnak a megelőző • évekről elmaradt részét s a folyó évi öt hónapra eső (812.33X5) 4061 korona 65 fillérnyi összeget megkaptam volna: még a régi nyugdijamból is 602 korona lett visszatartva. Ez csak egy ember esete, de igy le lehetne irni, instanciába foglalni a többiét is — mindegyikét is. Az ember csak egyet szeretne tudni: tudatosan cs rosszakarattal, vagy tévedésen és a bürokrácián alapulva következnek be ezek az esetek? ©©©©©©©Q©S<8®©G®ö©©Ö©Q©©G©<3©©Qe©i& 1 kOzpoüll iroda slüierjeszífss a Kflifigomiaiszferhez Ttcsí raros isaíárrendezéss i^JjéSses. Lonsonc, május 30. (ESŐ.) Losoncról jelenítik: A máramaroismiegyei Técső város magyar lakosságának felkérésére a szlovén-szik ói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok losonci központi irodája május hó közepén hosszabb feliterjesztést intézett a köztársaság külügyminiszteréhez Técső Romániáihoz tartozó határának Cseh-Szlovákiához való csatolása ügyéiben. A feliterjesztés részletesen ismerteti azt a Técső közönségére nézve rendkívül sérelmes állapotot, ami a város melletti cseh-szlov ák- romáin hatánnegátla p i- tás következménye. A békeszerző'dés'eik érteimében ugyanis Técső mellett a határt a Tásza-folyóban jelölték meg s ezáltal a várost hosszában ketté-metszették és a Tisza bafpiartján a város lalkoss ágának tulajdonát képező 2800 kait. hold kiterjedésű szántóföldet , réteket és gyümölcsöskertekef, továbbá 12.700 kát. hold erdőt és 700 lkat. hold legelőt Románia területéihez csatolták. ÉnneK az áiliaipoitnak föntartásia Técső lakosságának töníkreté-letéit és teljes anyagi leromlását vonná maga után, A határ következtében a Tisza partjait összekötő Ilid két végén vámhivatalokat állítottak fel. A vámsorom- pót román oldalon még nyáni idben is csak reggel kilenc órakor nyitjáik meg, déli tizenkét órától kettőig zárva tartják és este hat órakor már lezárják. Úgy, hogy a ruszin- szói .oldalon lakó és román, területenbirtokos földműves nép mezőgazdáság! és átíu- vairozáisi munkáltatokban akadályozva van. Azok a földimiveseik, akik az esti zárórát csak egy perccel is elkésik, jószágaikkal együtt esőben és a télifagy idejében is. a Tiszán túl kénytelenek az éjszakát eltölteni. A lakosság a tiszántúli terményeinek jórészét a magas román vámok következtében át sem hozhatja s emiatt is rendkívül sok kár éri. A gazdálkodók legelőiket sem használhatják s emiatt marhaállományuk már majdnem teljesen tönkrement. Sőt a lakosság tiltakozása ellenére e legelőket a román föld- osztóbizottság a szomszéd romániai, falvaknak ítélte oda. — Ezekre és más hasonló adatokra hivatkozva Técső magyar többségű lakosságának nevében arra kérte fel a központi iroda a külügyminisztert, hogy tegye magáévá a íécsői határnak' a köztársaság területéhez való csatolására vonatkozó kérelmet és terjessze azt a maga nevében is a népszövetség elé. A felterjesztés befejezése szerint a határkiszabás következtében elő állott sérelmek oly kirivóak, amelyeket, ha a népszövetségnek valamelyes küldöttsége a helysemen megvizsgálná s a lakosságnak panaszait közvetlenül is meghallgatná, a kérelem kedvező elintézése elöl nem zárkózhatnék el. — A külügyminiszter válaszát Técső és vidékének lakossága nagy érdeklődéssel várja. fcJTTCXWCT TXVT -BHTOT ^cn.-g»ji»pmw-CTt»«>rTr7wi»-rrorg'i«| 'i | - | * 11 — rrr 11 IIT~ Im ||| mi W I Aláirt ák a Dima-egyezséget. Paris, május 30. (Havas.) A Dunabizott- ság szabályzatáról szóló egyezséget, amelyet a népszövetség altul kinevezett francia elnökkel dolgoztak ki, tegnap aláírták. A trianoni .békeszerződés értelmében kiküldött bizottság Magyarország, Ausztria. Románia, Jugoszlávia és Cseb-Szlovákia képviselőiből áll. A bizottság technikai szempontból állandó egymás között való érintkezéssel a Duna középső folyásának egységes igazgatását biztosítja. A hivatalos közlemény megállapítja, hogy ezzel egy minden politikai befolyástól mentes egyezséget létesítettek, amely csak javíthatja a középeurópai államok viszonyát. Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étteremben erélyesen követeljék lapunkat, a Prágai Magyar Hírlapot. Konstantinápoly, május 30. A görög—török vegyesbizottság ma megállapította a Görögország által átengedett Karagacstól nyugatra a török— Páris, május 30. (Saját tudósítónk távirata.) A francia sajtó közli a francia megszálló hatóságoknak a Ruhrvidék sztrájkoló munkásairól szóló kimutatását, mely a német lapok jelentéseivel egybehangzóan megállapítja, hogy a sztrájkoló bányászok száma meghaladja a kétmilliót, ezenfelül még több, mint százezer iparirminkás sztrájkol. A sztrájkmozgalora nap-nap mellett kibővül. A kommunista vezetőség azt reméli, hogy három héten belül sikerül megszerveznie a „Rajnavidéki munkás-köztársaságot". E köztársaság határai magába foglalnák az egész bányavidéket, kormányzását pedig a kommunista vezetőség olyképpen képzeli el, mint azt Gelsenkirchenben kis keretekben sikerült megvalósítani. A köztársaság kormányzásában a különböző munkásszervezetek képviselői, illetve meghatalmazottjai pártkülönbség nélkül vennének részt. A kommunisták nagy erővel dolgoznak a burzsoázia elleni proletár- front megteremtésén. Számítanak arra, hogy ez a front, bár többsége a szocialista és katolikus szindikátus tagjaiból rekrutálődnék, alávetné magát a kommunista vezérkarnak és behódolna a kommunistapárt propagandájának. Napról-napra jobban kidomborodnak e nagyszabású program körvonalai, melyet kétségtelenül Moszkvából irányítanak, E terv elsősorban a jelenlegi birodalmi kormányt látszik fenyegetni. Megvalósítása egyaránt függ a birodalmi kormány, főképpen azonban a megszálló franciák magatartásától, kik nemcsak, hogy nem akadályozzák meg a kommunisták akcióst, hanem azáltal, hogy a német rendőrségei a rend helyreállítására nem engedik be a Ruhrvidékre s ugyanakkor megengedik, hogy a kommunisták fölfegyverezzek magukat és terrorjuknak fegyverrel szerezzenek érvényt, közvetlenül támogatják a ruhrvidéki munkásköztársaság megalapítását célzó kommunista akciót. Fenyegeti-e Németországot a bolsevik! veszedelem ? Berlin, május 30. (Saját levelezőnktől.) Beavatott helyről kapom a következő értesülést: — A ruhrvidéki kommunista lázongás a külföldön. azt az aggodalmat keltette, hogy egész Németország a vörös áradat áldozatává válhatik. Talán nem fölösleges ez okból a mai helyzetről tiszta képet adni. — A megszállott területen, amennyiben onnan a német katonaságot és a rendőrséget eltávolították, a kommunista agitátoroknak szabad terük van. Ha a megszálló sereg vezetői nyíltan nem is támogatják őket, de nem is zavarják romboló munkájukat. A franciák talán nem tudják, hogy mit cselekesznek. Mert a tény, hogy a kommunista agitátorokat zavartalanul hagyják járni-kelni, a kisebbik baj, a nagyobbik az, hogy mit sem tettek a kommunista csapatok Söí- fegyverzése ellen, Pozsony, május 29. (Saját tudósiitónktól.) Elhangzott a verdikt és az Ítélet a Blinká'ék ellen indított sajtóperben, amely — mint tegnap már — jelentettük, felmentő volt. Politikai szempontból rendkívül nagyjelentőségű ez a verdikt, Hl.mkáék autonómfísta mozgalmának a malmára hajtja a vizet. De most nem erről akarunk itt cikkezni, ez a politikai rovatvezető dolga, itt csak a tárgyaláson néhány megfigyelésünket vetjük papírra: A vádlott. A tárgyalásra teljes létszámban fölvo- nult'ak a kormány sajtó reprezentánsai: a Slovensky Dennik, a Slovenská Politika, 'a Reggel, a B. Z. am Abend munkatársai, de ott voltak a Slovák mukatársai is Tuka Béla főszerkesztővel az élükön. Mindenki tippelt: mit hoz a verdikt és az ítélet. Voltak, akik 1 hónapi fogházat „gennolnak11 Hlinka Krisztinának, mások magas pénzbüntetést emlegettek, amit majd a Slovák kauciójából vonnak le stb. Csak Hlinka Krisztina, a vádlott ült nyugodtan a számára kijelölt helyen: a vádlottak padján. „Mint nemzetét szerető szlovák leány már a forradalom előtt is küzdöttem a szlovák népért és később annál inkább éreztem magam feljogosítottnak arra, hogy a leromlót közállapotokat szóvá tegyem.11 Ezt mondta az elnöklő Kavecka táblabíró ama kérdésére, hogy mi indította a cikk megírására. Az esküdtekre határozottan jó benyomást tett a vádlott. Egyszerű sötétkék kosztümben, egyszerű fekete kalapban ült bírái görög határt. Az uj határ vonala Dasakö, Den.it és Daha helységeken vonul keresztül és érinti az Arda és Marica folyókat. — Hogy honnan szedték a vörös bandák a muníciót, a fegyvereket, a gránátokat, e pillanatban mellékes, a valóság az, hogy a garázdálkodók valóságos hadiíölszereléssel kényszerítik a Ruhr vidékét, hogy engedelmeskedjen a moszkvai és a berlini vörös központok együttes parancsainak, amely röviden a polgárháború állandósítását jelentené. Később majd ezt a kérdést is 'tisztázni kell, mert nyilván Oroszország minduntalan a németországi események befolyásolásával kapcsolatosan próbál magának az európai politikában bizonyos súlyt kölcsönözni. — A ruhrvidéki szervezkedés sok pénzt követelt és ha Moszkva áldozott, egészen bizonyos, hogy minden egyes aranyáért külön jutalmat követel. — Nem a kommunista vezérek védelmére, hanem esek a helyzet tisztázására kell megemlítem, hogy a pártnak politikailag képzett tagjai nem helyeslik a történteket. De miután a mozgalom megindult, nem tehetnek mitsem ellene. A szervezetlen csőcselék, amely minden kommunista mozgalom hátvédjét alkotja, nem hallgat a vezetőkre, a pusztító, romboló bandákat csak a katonai hatalomra támaszkodó erős kéz szórhatná szét. Éppen ez a csőcselék teszi lehetetlenné, hogy a kommunizmus valaha alkotó munkát végezzen német földön. Sikertelenségre van kárhoztatva minden lépése, mert híveinek száma sokkal csekélyebb, semhogy a szélső terror alkalmazása és. a tömeg szenvedélyeinek fölkorbácsolása nélkül uralmon tudná magát tartani. — Ha van Németországban egy kérdés, amely közös zászló alá késztethetné a polgárságot és a szervezett józan munkásságot, akkor első sorban áll a vörös áradat visszaszorítása. Ez okból nem fog soha Németországban a kommunizmusnak sikerülni, az állam vezetését kezeibe keríteni. Ebben a tekintetben a külföldnek mi oka sincs, a ruhrvidéki eseményekből messzebbmenő következtetéseket vonni. V. Bodromban letörték a kommunista araimat Köln, május 30. A Kölnisebe Zeitung jelentése szerint a rendőrségnek fölíegyverzeít tűzoltósággal karöltve sikerült megtisztítani a várost a kommunista zendülöktől. Ma délelőtt a város összes terei és utcái fölszabadultak. A rend helyreállításával a sztrájk önmagától összeomlott, úgy hogy szerdára ismét várható a bányák és ipartelepek üzemeinek megkezdése. elé, akiktől igazságos elbírálást kért. Meg is kapta. A felmentő verdikt után a folyosón keresetlen szavakkal fordult az újságírók fellé: — Csak azt tudom, hogy „felszabadítottak.11 Úgy látszik, jól imádkoztam Szent Józsefhez . . . Azután Tukáék társaságában elhagyta a törvényszék épületét. A kormánysajtó képviselő a másik ajtón leforázva távozlak . . . A bíróság, a vádló és a védő. A bíróság — a hármas szaktanács — így alakult: Kavecska elnök mellett két cseh szavazóbiró: HaVle és Szik óra. A vádat az ügyészek egyik legrokonszenvesebbike: az elegáns Formanek dr. képviselte, akinek a bátyja Becsben főállamügyész. Nem sóikat beszélt, negyed óráig, de tömören talpraesetten. Egy mondatával azonban sokat rontott, azt mondta ugyanis, hogy a sértett miniszterek hősök. A védő: Lábay Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő, rózsahegy! ügyvéd ráreplikázott: Dérer ugyan nem mondható nagy hősnek, mert a háború alatt meg sem mozdult . . . Lábay védőbeszédét nagy figyelemmel hallgatták. Jó félóráig beszélt az esküdtekhez. Nehéz dolga volt, mert bizonyítást a bíróság nem engedett meg és Tomanek, meg Juriga képviselőket, mint tanukat nem juttatta szóhoz. — Az Ustirendne Druzstvoról — úgy mond —■ az egész világ tudja, hogy ott panamák történtek. Nagy mennyiségben vették az árut és akik vették busás províziókat HB»»BBBBacri»sa'-iii»BBBB«aas®aBaiiBDDBji»Bn»anaBBa«iBanB«aaaBBaHiBn»ii!a!BEimoB!soi8BBBBneii2B««s2ma230í««BBi A rajnai Kommunista Miziirsaság ferwc. A kommunisták bárom kéten belő! ki akarják kiáltani a munkás- köztársaságot. Moszkva és Páris szerepe. Cerazmorgficsok a ifünka-pdr ifftórggafósánS kaptak. Az állam milliárdokat fizetett rá. Bebizonyosodott, hogy például Liptóban százötven koronáért vettek gabonát és azt a következő évben visszavetették az eladóval háromszázötven koronáért ... És Srobár tagja volt a Druzstvonak. Dérer pedig a kormánynak volt tagja, tehát fokozatosan felelős . . . — Ezeket az urakat — folytatta a védő — a parlamentben is megvádolták. Micsuráról például nyíltan elhangzott a vád, hogy lopott és még csak nem is tiltakozót ellene. És Kállay, a jelenlegi teljhatalmú puszipajtása és preferáiTC-partnere nekik. A védő szavaira az államügyész reflektált, majd Dérer és Srobár jogi képviselője: Dvorák igyekezett megdönteni a védő vádjait. Jó félóráig tartott, amiig az esküdtek meghozták a verdiktjüket. A ténykérdésre, hogy Hlinka Krisztina irta-e a cikket, igennel válaszoltak, de már a jogkérdésre, amely úgy szólt, hogy rágalmazást követett-e el a cikkel a vádlott, nemmel feleltek. A bíróság megvizsgálja, hogy a verdikt formailag hely es-e. Ez csak pár pillanat. Nem is vonni vissza tanácskozásra. Föláll a kövér, joviális Kavecska, föláll mindenki. Siri csöndben hirdeti ki: „A vád és következményei alól Hlinka Krisztinát felmenti és a költségekben az államkincstárt marasztalja . . .“ Az ügyész semmiség! panaszára már senki sem kiváncsi, pedig kötelességszerüen bejelenti, Dvorák is csatlakozik hozzá. Nem sokat érnek vele. A verdikt úgyszólván meg- támadhatatlan. A népbiróság a lelkiismerete szerint ítélt. Megokolni nem tartozik a verdiktet . . . ©©©©©©©©©©©©8©©©S©3©©Q©Ö©G9©8Q©G A rákosszentmihályi rejtélyes tömeggyilkosság. Budapest, május 30. (Bndaipesiti szerlkeszibőségünk teltetonjelen tése.) Szántó Rezső budapesti doíbozgyáros rákosszent- mibályá villájának javítási munkálatai közben a házmester lakás padozata aüialtt egy bádogdobozba; rejtett tizenhat <ív&s ifjú holttestét találták. A rendőrség széleskörű nyomozása alapján eddig a következőket sikerült megtudni a rejtélyes gyilkosság előzményiéiről: A villa tulajdonosa két évviöl ezelőtt egy Lak- maín nevű ember volt, aki nejével és elhunyt bárnak Moisléigévei, valamiint tizennégy éves fiával érkezett haza Amerikából. A villát TÖvid idő múlva Kanozsay Dezső és Moln ár-Tóth József budapesti lakos oknak adták el, tőlük vette meg á villát Szántó doíbozgyáros. A Kanozsayék ház- tuH.‘ajdonossá@a idején az öreg Lakmau. a felesége, leánya, majd .tiiziemmiégyévfös unokája rejtélyes körű'- mények között eltűntök Budapestről. A rendőrség letartóztatta Molnár-Tóth Józsefiét, aki az eltűnt fiatalasszonnyal tartott fönn szoros baráságo. Amikor kihallgatták, rendkívül gyanúsan viselkedett s a család eltűnésére nézve megtagadott min- den felvilágosítást. A nyomozás tömegigyükosságot sejtett, a. gyilkosság oka valószínűiéig a villa megszerzése volt s 'őzért igyekeztek eltenni láb alól az egész családot. A fiút azért ölhették meg, hogy ne kutyt- iiassia hozzáttattozóiiit. Molnár-Tóth ügyvéd előtt a ■háizvételről szerződést csinált s nagyobb összeget kifizet eítt az öregasszonynak. Kanozsayékat Mol- nár-Tóith kivitte a villáiba, hogy ott lakjainak. A' lakásért Kanozsayék nem fizettek, valószínűleg tudniok kellett a házyétel titkairól Nemcsak ház- biert nem fizettek, de igénet-et kaptak, hogy a Villa eladásánál a haszonból felerészben részesülnek. Az eladásnál az uj tulajdonos, Szántó Dezső előitlt össze szófalkoztak. Kanozsayné azt mondotta Motoámak, hogy adjon neki még kétszázezer koronáit a1 vételárból, különben azonnal börtönbe kerül. Moílmár azt válaszolta, ha engem lecsuknak, a férje is otílajut. Mofnár dühös volt, de a kétszázezer koronát odfedita. A nyomozás során újabb ujalblb szenzációs részietek váltotok. Mi egész életre szél# óra OmoA i
